Nógrád, 1978. március (34. évfolyam. 51-76. szám)
1978-03-01 / 51. szám
Kiprianui beiktatása Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök beiktatása alkalmából kedden a képviselőházban mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy külpolitikájában hűséges követője lesz elődjének, a néhai Makariosz elnöknek, s hitet tett Ciprus el nem kötelezettsége mellett. A ciprusi problémáról szólva, támogatásáról biztosította azt a szovjet javaslatot, hogy tartsanak nemzetközi konferenciát a kérdés rendezésére. A továbbiakban sürgette az Egyesült Államokat és a nyugat-európai NATO-szövetségeseket: gyakoroljanak nyomást Törökországra annak érdekében, hogy gyökeresen felülvizsgálja a ciprusi kérdésben vallott álláspontját. Végezetül a larnacai események kapcsán kijelentette, hogy Ciprus a jövőben is szilárdan védelmezni fogja állami szuverenitását. (MTI) Plenáris ülés Belgrádban A belgrádi találkozón résztvevő 31 ország küldöttségei hétfőn délután plenáris ülés keretében folytatták tanácskozásaikat. A plenáris ülés előtt a hét végén két-, illetve sokoldalú nem hivatalos megbeszéléseket tartottak. A konzultációk napirendjén az el nem kötelezett és semleges országok által előterjesztett, nem hivatalos záródokumentum-tervezet szerepelt. A szocialista országok ezt a dokumentumot jó alapnak tartják ahhoz, hogy a belgrádi találkozót konkrét, politikailag irányadó megállapításokat tartalmazó záródokumentum elfogadásával fejezzék be. Néhány NATO-tagország delegációja azonban továbbra is makacs módon szembehelyezkedik ezzel a megoldással. Egyre több olyan értékelést hallani, hogy a belgrádi találkozó önmagában véve teljesítette feladatait. Számos küldött azon a véleményen van, hogy a véleménycsere rendkívül hasznos volt, mivel megvilágította, hogy az egyes tagállamok miként vélekednek az európai enyhülés és együttműködés alapvető kérdéseiről. (MTI) Indira Gandhi további sikerei A legutóbb közzétett — még mindig nem végleges — választási eredmények szerint az indiai Nemzeti Kongresszus Párt Indira Gandhi volt miniszterelnök vezette szárnya Karnataka és Andhra Pradesh szövetségi államokban aratott győzelme után Maharashtrában is előretört: a 286 helyi parlamenti mandátumból eddig 62-t szerzett meg, héttel kevesebbet, mint a Gandhi-ellenes Indiai Nemzeti Kongresszus. A Dzsanata-párt 8 képviselőt küldhet a helyi parlamentbe, ebben az államban. Gesisssher alaptalan Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszternek a Bild-Zeitungban megjelent interjúját kommentálja a TASZSZ szovjet hírügynökség. Az interjúban Genscher — az enyhülés szellemével teljesen ellentétesen — azt állította, hogy a szocialista országok a szükséges mértéket meghaladó ütemben fegyverkeznek. Genscher szerint ,„a kelet sem fenyegetésekkel, sem csábító ajánlatokkal” nem fogja befolyásolni a NATO-t annak eldöntésében, hogy felvegye-e fegyvertárába a neutronbombát. • Genscher állításai tarthatatlanok' állapítja meg a TASZSZ kommentárja. Mint ismeretes, a Szovjetunió — hűen békepolitikájához — mindig is fellépett a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért, s éppen a Szovjetunió javasolta a nyugati országoknak, hogy kölcsönösen mondjanak le a neutronbomba gyártásáról. Nem a Szovjetunió hibája, ha ezek a kezdeményezések a fegyverkezés híveinek ellenállásába ütköznek a NATO-országokban, beleértve az NSZK-t is. Az állítólagos szovjet veszélyről szóló kijelentések célja pedig nem egyéb, mint az, hogy bizonyos nyugati körök ezzel igazolják saját fegyverkezési politikájukat. Genscher nem elégedett meg a nyugatot fenyegető „szovjet veszély” emlegetésével, hanem ilyen veszélyt vélt felfedezni Afrikában is, ahol szerinte a Szovjetunió „saját befolyási övezetének megteremtésére” törekszik. A valóság ezzel szemben az, hogy a Szovjetunió Afrikában is a haladás, a demokrácia, a nemzeti függetlenség híveit támogatja, nincsenek önző céljai, nem törekszik koncessziók, katonai támaszpontok megszerzésére, politikai uralomra. Felvetődik azonban a kérdés, hogy mi késztette Genschert a Szovjetunió „titkos” afrikai céljairól szóló koholmányok hangoztatására. Genscher nyilvánvalóan a nyugatnémet konszernek afrikai tevékenységéről kívánta elterelni a közvélemény figyelmét. E cégek fokozódó aktivitását jelzi az Orbital Transport und Raketen Ag zairei jelenléte. A nyugatnémet cég olyan rakétabázist hoz létre, amelyet a NATO afrikai támaszpontjává akarnak kiépíteni. (MTI) ________I___________________ NOGRAD - 1978. március 1., szerda A dél-afrikai kormány igyekszik bizonyos mértékig korlátozni az ún. „kis apartheidet”. Ezt jelzi az az intézkedés, amely lehetővé tette, hogy február 28-tól feketék és fehérek ugyanazon autóbuszon utazhassanak Fokvárosban. Szaljut—„ Fotó a Földről »,Fotó Romanyenko és Grecsko” címfelirattal közli Földünk egy részének fényképét kedden a Pravda. A két űrhajós ugyanis — különösen Grecsko — már eddig is nagy mennyiségben készített fényképfelvételeket a Föld felszínéről, mégpedig nem csak a külön erre a célra szerkesztett, speciális készülékkel, hanem „normális” fényképezőgépekkel is. A felvételek egy részét annak idején Dzsamibekov és Makarov űrhajójával juttatták vissza a Földre. Bár a felvételek általában igen sikerültek voltak, a földi irányító központ szakemberei számos tanácsot adtak az űrhajósoknak arra, hogyan fényképezzenek a továbbiakban — részben kedvtelésből, de a tudomány hasznára is. A két űrhajós a Szaljut–6 űrállomáson viszonylag kevés időt fordíthatott eddig az ilyen kedvtelésre, részint meglehetősen zsúfolt munkaprogramjuk miatt, de annak következtében is, hogy egyrészt az űrállomás keringésének jelentős részében a világtengerek fölött halad át, másrészt pedig a kontinensek fényképezéséhez az időjárás nem mindig alkalmas. Romanyenko és Grecsko ennek ellenére igyekszik minden lehetőséget megragadni az ilyesfajta foglalatosságra is. A Szaljut—6 személyzete hétfőn tovább folytatta a vizsgálatokat a különleges rádióteleszkóppal. Míg előzőleg a Föld légkörét vizsgálták az ibolyántúli tartományban, most ismét a csillagképekre irányozták teleszkópjukat és bekapcsolták a különleges hűtőberendezést is, hogy növeljék a detektorok érzékenységét. A berendezés kifogástalanul működött és ismét sikerült mínusz 269 fokos hőmérsékletet előállítani. Keddre az űrhajósok programja ismét aktív pihenést irányzott elő.. Szonoda Pekngbe készül Szonoda Szunao japán külügyminiszter hétfőn este beszédet mondott Oszakában a nyugati-japáni tőkés érdekeltségek vezérképviselőinek találkozóján. Bejelentette, hogy mielőbb Pekingbe kíván utazni, mihelyt a felek megállapodtak a japán—kínai béke- és barátsági szerződésről folytatott tárgyalások újrakezdésében. Reményét fejezte ki, hogy látogatásával előmozdítaná a hegemóniaellenesség kérdésében még meglevő nézeteltérések rendezését és így az okmány gyors aláírását. A külügyminiszter beszédében kitért a Szovjetuniónak arra az újabb kezdeményezésére, hogy a két ország kössön jószomszédi és együttműködési szerződést. Az okmány tervezetét szovjet részről —, mint ismeretes — a japán külügyminiszter januári moszkvai tárgyalásai idején nyújtották át a japán félnek. A tervezet, amelyet a múlt héten Moszkvában nyilvánosságra hoztak, figyelembe veszi, hogy Tokió egyelőre még nem készült fel az esedékes békeszerződés megkötésére. Szonoda beszédében elutasítóan foglalt állást a szovjet javaslattal szemben. Azt fejtegette, hogy az ismételt szovjet kezdeményezés elfogadása —, mint állította — „elidegenítené Japánt az Egyesült Államoktól és a Kínai Népköztársaságtól”. Külön elutasította azt a szovjet indítványt, hogy a jószomszédsági és együttműködési szerződésben rögzítsék: a Szovjetunió és Japán nem támaszt igényt és nem ismeri el senki igényét valamiféle különleges jogokra és előnyökre a nemzetközi kérdésekben, ideértve az ázsiai és távol-keleti hegemonisztikus igényeket is. Egyidejűleg megismételte kormányának azt az álláspontját, amely a békeszerződés megkötését a Szovjetunióval szemben támasztott megalapozatlan területi követelések teljesítésétől tenné függővé. (MTI) Folytatta munkáját a IíB-titkárok budapesti tanácskozása Ünnepi műsor a Várszínházban Kedden folytatta munkáját a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozása. A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozásán résztvevő küldöttségek tiszteletére kedden ünnepi estet rendeztek a Várszínházban. A nagy tetszést aratott műsorban kiváló magyar ének- és táncegyüttesek léptek fel. (MTI) Összecsapások Nicaraguában Szemtanúk szerint 25 halálos áldozata volt a nicaraguai Masaya városában hétfőn lezajlott összecsapásoknak, amikor a nemzeti gárda egységei megtámadták a Somoza lemondását követelő tüntetőket. A kormánycsapatok az egy nappal korábban történt dirjambai beavatkozásukhoz hasonlóan repülőgépekről és helikopterekről könnygázgránátokat dobtak le, páncélautókat vetettek be és géppuskatüzet nyitottak a tömegre. A La Prensa című ellenzéki lap szerint Masaya városában nyílt kormányellenes felkelés bontakozik ki. A feszült helyzet bizonyítéka az is, hogy a nemzeti gárda figyelmeztette az újságíróikat, nem tudja szavatolni személyes biztonságukat, ha a harcok körzetébe látogatnak. A város helyzetét súlyosbítja, hogy —, mint a Nicaraguai Vöröskereszt elnöke, Ismael Reyes elmondta — megszakadt a telefonösszeköttetés és nem biztosítható a lakosság vízellátása sem A január elején fellendült kormányellenes tiltakozó mozgalom újabb hullámát Somoza elnök vasárnapi beszéde korbácsolta fel. A diktátor leszögezte, hogy nem hajlandó eleget tenni a demokratikus erők követelésének és csak hivatali idejének lejárta, 1981. után hajlandó visszavonulni. A zendülés hulláma hétfőn átterjedt, az ország fővárosára, Managuára is. A feszültség növekedéséhez hozzájárult, hogy a városban rövid áramszünet volt és éjnek ideje alatt szórványos lövöldözések kezdődtek. A kormánycsapatok megostromolták a nicaraguai főváros önkormányzatot élvező egyetemét, ahol a diákok Somoza-ellenes rigmusokat énekeltek. A fiatalok kőzáporral fogadták a diktatúra fegyvereseit, akik géppuska- és géppisztolytüzet nyitottak rájuk. Az egyetemi hallgatók a támadásra házi készítésű bombákkal válaszoltak. A csatában egyetemi tanárok is részt vettek. Az összetűzés után három diák holtteste maradt a helyszínen, 40-en, köztük három professzor, súlyosan megsebesültek. Nicaragua más városaiból is összecsapásokról érkeztek hírek. (MTI) FELHŐK AUSZTRIA FÖLÖTT A nyugati lapok az utóbbi években osztrák gazdasági csodáról írtak. Az 1974-ben kibontakozó világméretű válság legsötétebb napjaiban a gazdasági fejlődés viszonylag gyors ütemével a kis Ausztria egyszerre csak az élre került az európai tőkésországok között. Az infláció ugyan a korábbi évekhez képest fokozódott, de a tízszázalékos határt nem lépte túl, sőt 1976 óta sikerült mérsékelni is. FOGLALKOZTATOTTSÁG — MINDENEKELŐTT A legnagyobb nemzetközi elismerést a munkanélküliek alacsony száma váltotta ki, s az osztrákok is erre a legbüszkébbek. Mikor a tőkésvilágban a legnagyobb volt a munkanélküliség, Ausztriában a szokásos szinten, 2 százalék alatt maradt. Ennek egyébként történelmi okai is vannak. Az osztrák munkásosztály emlékezetében kitörölhetetlen nyomot hagytak a harmincas évek, amikor 5— 600 ezer munkanélküli nyomorgott családjával együtt, teljes létbizonytalanságban. Napjainkban Ausztriában a nagy befolyással bíró szakszervezeti központ — és tegyük hozzá, a szociáldemokrata kormány is — azt vallja, hogy a teljes foglalkoztatottságot minden körülmények között fenn kell tartani. „Néhány száz milliós schilling államadóság sokkal kevésbé aggaszt, mint néhány száz munkanélküli” — jelentette ki Kreisky kancellár. Kormánya meg is tiltotta, hogy bárkit az utcára tegyenek, az államosított üzemekből, amelyek az ipari munkások egyötödét foglalkoztatják. Mindehhez persze az is hozzátartozik, hogy a munkahely biztonságát a tőkések a szakszervezeti vezetők segítségével a munkások jogos bérköveteléseinek leszerelésére használják fel. S az is némileg rontja az összképet, hogy a vendégmunkások nem élvezik a teljes foglalkoztatottság áldásait. 1973 óta közel százezer vendégmunkás hagyta el az Osztrák Köztársaságot. KÉSLELTETETT VÁLSÁG A mindössze hét és fél millió lakosú, erősen külkereskedelemérzékeny ország hosszú távon nem tudta magát függetleníteni a tőkés környezettől és a világgazdaság hatásaitól. 1977 derekától már a legoptimistább gazdasági szakemberek is belátták: a konjuktúra rohamosan romlik, és az egyre aggasztóbb méretű külföldi eladósodást csak szigorú takarékossági intézkedésekkel lehet megállítani. Négyéves eltolódással ugyan, de a válság Ausztriában is „beköszöntött” és előreláthatólag a háború utáni időszak legsúlyosabb csapását méri az osztrák gazdaságra , no meg a dolgozók pénztárcájára. A szakszervezetek előrejelzése szerint a gazdasági fejlődés 1978-ban minimális lesz, s az eddigi bértárgyalások eredményei azt mutatják, hogy a dolgozók reálbére a tavalyihoz képest nem növekszik. A BÁDOGLAVINA Az osztrák gazdasági helyzet romlását elsősorban a világpiacon, ezen belül is főleg az Európai Gazdasági Közösségben tapasztalt konjuktúraalakulás magyarázza. A Közös Piac országai saját árucikkeik elhelyezését kívánják biztosítani, belső piacukról pedig kiszorítják a külföldi — köztük osztrák — termékeket. Ehhez még az is hozzájárul, hogy az osztrák ipar versenyképessége az utóbbi években valamelyest csökkent, így az export nem tudott és ma sem tud olyan gyors ütemben bővülni, mint az import. Különösen kedvezőtlenül alakultak a kereskedelmi kapcsolatok a legnagyobb partnerrel, az NSZK-val. Az osztrák külkereskedelmi deficit döntő része éppen abból ered, hogy Ausztria lényegesen több árut hoz be nagy északi szomszédjától, amint amennyit oda exportál. Ezen belül is az egyik legvaskosabb tétel az autóimport. A „bádoglavina ”, ahogy a nyugatnémet kocsik egyre növekvő áradatát nevezik, mind jobban megterheli az osztrák fizetési mérleget. A kormány ezért szorgalmazza erőteljesen a hazai autógyártás fejlesztését, és addig is, míg ez a — meglehetősen vitatott — terv megvalósul, jelentős adóval sújtja a gépkocsik behozatalát. TÉLI TURISTÁK A gondok másik forrása a „legnagyobb osztrák iparág”, az idegenforgalom. A kis Ausztria turisztikai nagyhatalom. Ebben az országban több mint ötször annyi az idegenforgalmi férőhelyek száma, mint Magyarországon, s az egy lakosra jutó, turizmusból eredő bevételek itt a legmagasabbak egész Európában. És mégis... A „láthatatlan export”, ahogy a turizmust nevezik, nem nő kellő ütemben. A téli szezon ugyan még mindig bomba üzlet, de nyáron egyre kevesebb turista keresi fel Ausztriát. Ugyanakkor az eddig otthonülőknek számító osztrákok többet utaznak külföldre és ott mind nagyvonalúbban költekeznek. A túlzott kül- és belföldi költekezésről az osztrákoknak azonban az idén le kell mondaniuk. Amolyan nadrágszíjösszehúzó esztendő következik. A kibontakozás — vagy, ahogy mondani szokták — az „alagút vége” még nem látszik. Anton Benya, az osztrák szakszervezetek nagyhatalmú vezetője, csakúgy mint a többi vezető politikus, elsősorban a világkonjunktúra megélénkülésétől reméli a megváltást. „Eddig még minden válság után eljött a fellendülés? — vigasztalja újévi üzenetében a türelmetlenkedőket. Csak azt felejtette el hozzáfűzni, hogy ezúttal mikorra várható hőn óhajtott gazdasági fordulat. Nemes Gábor