Nógrád, 1982. február (38. évfolyam. 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

lengyelországi helyzetkép Tegnap életbe lépett az árreform Lengyelországban hétfőtől életbe lépett az árreform, amelynek értelmében átlago­san két-három száz százalék­kal emelték az élelmiszerek árát, és drágult a fűtőanyag, a központi fűtés és az elektro­mos energia díja. Az­ intézke­déseket széles körű­ bérkiegé­szítésekkel ellensúlyozzák. A gazdasági reform keretébe il­leszkedő áremelések célja az, hogy helyreállítsa a piaci egyensúlyt. *• Varsói megfigyelők az in­tézkedések kapcsán emlékez­tetnek arra, hogy az árreform — az átfogó gazdasági reform részeként — különleges hely­zetben, a december 13. óta ér­vényes szükségállapotban ke­rül bevezetésre. Ily módon egyelőre nem érvényesülhet kellően sem a termelést ösz­tönző, sem pedig a gazdasági kapcsolatokat pezsdítő hatása sem. A szükségállapotnak a gazdasági élet alakulását is döntően befolyásoló korlátozó intézkedéseit emiatt is kíván­ja minél előbb enyhíteni a lengyel kormány. Vasárnap Janusz Obobdows­­ki miniszterelnök-helyettes elnökletével az illetékes mi­niszterek értékelték az előké­születeket, így az országszer­te végrehajtott általános lel­tározást, amelyben több mint tízezer ember vett részt az árhatóságok részéről. Bekap­csolódtak az akcióba a mun­kahelyi kollektívák, valamint a rendőrség és a hadsereg kép­viselői is. Néhány helyen lel­tározás során árurejtegetésre derült fény, de ennek mérté­ke a hivatalos közlemény sze­rint nem volt nagy. A mun­ka-, bér- és szociálisügyi mi­niszter az ülésen közölte, hogy kellően előkészítették a bér- és nyugdíjkiegészítések kifi­zetésének rendszerét. A belkereskedelmi- és szol­gáltatási minisztert kötelezték, hogy tegyen intézkedéseket a jelenleg meglehetősen külön­böző éttermi árak összehango­lására, és arra, hogy — te­kintettel az éttermek forgal­mának várható csökkenésére­­— a vendéglátóhelyeken szombaton és vasárnap árusít­sanak különféle alapvető élel­miszereket. Megállapították, hogy a mezőgazdaságban az utóbbi időben túl magas árat szabnak a gazdálkodóknak nyújtott szolgáltatásaikért. A mezőgazdasági­ és élelmiszer­gazdasági minisztert ezért kö­telezték, hogy biztosítsa a szolgáltatások árának igazsá­gos kiszámítását. Arra is rá­mutattak, hogy a társadalom körében továbbra is nagy nyugtalanságot kelt az önál­lóan gazdálkodó iparvállalatok által alkalmazott túlzottan magas árkulcs. A kormány ezt a kérdést továbbra is kü­lön figyelemmel kíséri, az ar­ra illetékes bizottságok szük­ség esetén közbelépnek az iparcikkek árának indokolat­lan emelése ellen. A reform keretében létrehozott különle­ges munkacsoport folyamato­san tanulmányozza a létfenn­tartási költségek alakulását, és szükség esetén újabb terveze­tet dolgoz ki a legalacsonyabb jövedelműek támogatására. A lengyel minisztertanács döntése nyomán a lengyel nemzeti bank végrehajtja a takarékbetétek egyszeri felér­tékelését, amelynek mértéke 20 százalék. Ezzel igazítják hozzá a lakossági takarékbe­téteket a pénz értékének a fogyasztói árak emeléséből eredő csökkenéséhez. A beté­tek felértékelése néhány ki­vételtől eltekintve mindenkit érint, aki ez év szeptember 1- ig nem szünteti meg betét­könyvét. ☆ A lengyel belügyminiszté­rium közlése szerint szom­baton Gdanskban a nap má­sodik felében fiatalok cso­portjai incidenseket provo­káltak. Az amerikai propa­gandakampány által feli­ec­celt szervezők előbb a Lenin hajóépítő gyár közelében az­zal akartak nagyobb mérete­ket adni akciójuknak, hogy a provokációt akkorra időzítet­ték, amikor a hajóépítő-üzem dolgozói elhagyják a­ gyárat. Jelszavakat kiabáltak és ál­lamellenes tartalmú röpcédu­lákat osztogattak. A rend­­fenntartó erők felhívásai, va­lamint a hazatérő­­ dolgozók magatartása eredményekép­pen a szervezőknek a hajtó­gyárnál nem sikerült tünte­tést szervezni. Ez arra késztet­te a provokáció értelmi szer­zőit, hogy máshol, a város központjában kíséreljék meg az incidens kirobbantását. Mivel a fiatalok nem enge­­­delmeskedtek a hatóságok felszólításának, és középüle­tek megrohanására tettek kí­sérletet, valamint agresszív magatartást tanúsítottak a rendfenntartó erőkkel szem­ben, szétoszlatták a rendzava­rokat. A váro­sban este nyolc órakor már nyugalom volt. Az incidens következtében megsérült 6 polgári személy, és a rendfenntartó erők nyolc tagja. 205 személyt őrizetbe vettek. Túlnyomó részük fia­tal, részben főiskolás és közép­­iskolás. A rendeleteknek meg­felelő módon, gyorsított eljá­rással vonják felelősségre őket. A szervezőket és a bűncselek­ménnyel gyanúsíthatók ügyét, egy más bíróság szintén gyor­sított eljárással tárgyalja majd. „Azok, akik az országban megpróbálják kiélezni a hely­zetet, nem számíthatnak bün­tetlenségre — a szükségálla­pot rendelkezései szigorúak. Ám, ezeket az elemeket er­kölcsileg és politikailag is el kell ítélni, mivel cselekedete­ik valamennyiünk ellen irá­nyulnak, gátolják a helyzet rendeződését” — írja a Try­­buna Ludu hétfői száma. A Lengyel Egyesült Munkás­párt központi lapja a Gdansk­ban szombat délután történ­tekkel foglalkozó írásában rá­mutat: egyáltalán nem vélet­len az, hogy a gdanski utcai tüntetés egybeesett azzal a Lengyelország elleni propa­ganda-hadjárattal, amelyet az Egyesült Államok kezdemé­nyezett és amely éppen szom­bat-vasárnap érte el a tető­pontját. Aligha lehet kétsé­ges, hogy honnan ösztönöz­hették a gdanski tüntetés résztvevőit. Ami Gdanskban szomba­ton történt, az egyetlen szó­val jellemezhető: provokáció — állapítja meg a Trybuna Ludu. A társadalomnak nem szabad megengednie, hogy a provokátorok veszélyeztessék nyugalmát­­­ Az ország életét immár he­tek óta nyugalom és bizton­ság jellemzi. Lassan helyreáll a termelés üteme, s hétről hét­re enyhülnek a szükségálla­pot rendelkezései. Sajnos ez­zel nem tudnak megbékélni a szocialista Lengyelország el­lenfelei, akik erőnek erejével megpróbálnak feszültséget szí­tani, megbontani a nehezen megteremtett rendet. E csele­kedeteikbe mindenekelőtt fia­talembereket vonnak be, s erre történt kísérlet szomba­ton Gdanskban is — írja a Tribuna Ludu. (MTI) Elítélték a irredentákat A jugoszláv adria-parti Za­dar város körzeti bíróságán befejeződött a „Vörös front” nevű Albán irredenta szerve­zet három tagja bűnperének tárgyalása. A bíróság aláhúz­ta, hogy e szervezet központ­jai az albániai Kukesiben mű­ködik. A tárgyaláson bizonyítást nyert, hogy a vádlottak tényle­ges katonai szolgálati idejü­ket Dalmáciában töltve ma­guk köré gyűjtöttek albán nemzetiségű katonákat, s szor­galmazták, hogy lépjenek be a „Vörös front” illegális szer­vezetbe. A bíróság a koszovói illető­ségű vádlottak egyikét másfél évi, a másik kettőt pedig nyolchavi börtönbüntetésre ítélte. (MTI) & # ■ ■ Szíriai béketerv Szíria a közel-keleti hely­zet rendezésére hárompon­tos béketervet javasol, amely­nek lényegét Ahmed Iszkan­­der Ahmed szíriai tájékozta­tási miniszter ismertette a Monday Morning című libano­ni hetilapnak adott nyilatko­zataiban. A miniszter szerint a kö­zel-keleti igazságos, tartós és átfogó­ béke megvalósításához vezető út egyik legfontosabb eleme, hogy Izrael vonuljon ki minden ,ara­b területről, amelyet 1967 óta tart meg­szállás alatt. A rendezési terv második lényeges pontja, hogy erősítsék meg a palesztin nép elidegeníthetetlen jogát az önrendelkezéshez, valamint, egy független palesztin ál­la­mnak palesztin földön való létrehozásához, s e jogait a Palesztinai Felszabadítási Szervezet irányítása alatt ér­vényesíthesse. A terv harma­dik eleme szerint fel kell számolni a hadiállapotot az arab országok és Izrael kö­zött. A szíriai tájékoztatási mi­niszter ezzel kapcsolatban el­mondta, hogy az ENSZ köz­gyűlésének, a Golán-fennsík izraeli bekebelezésével fog­lalkozó rendkívüli ülésszaka lesz az a fórum, amelyen Szí­ria síkraszállhat a béketerv, és az abban foglalt elvek érvé­nyesítése mellett. * (MTI) Megnyitották az egyiptomi—líbiai határt Az egyiptomi és a líbiai ha­tóságok megállapodása értel­mében hétfőtől megnyitották a három évvel ezelőtt lezárt kö­zös határt — jelentette a kai­rói Al Ahram. 1977-ben — emlékeztetnek Kairóban — heves összecsapá­sok zajlottak le a két ország ha­tárán, s az elmúlt évek folya­mán rendkívül feszült volt az egyiptomi—líbiai viszony Tri­poli és Kairó kapcsolatainak romlása tavaly őszig nemegy­szer harci cselekmények ki­robbanásával fenyegetett. Az októberben merénylet áldoza­tául esett Szadat egyiptomi el­nök utódja, Hoszni Mubarak röviddel hivatalba lépése után leállította az arab országok el­leni egyiptomi propagandát, s több ízben külön hangsúlyozta, hogy a szócsata megfékezése a szomszédos Líbiával kapcso­latban is érvényes. (MTI) Negyven éve jelent meg a Szabad Nép Negyven évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg elő­ször a Szabad Nép, akkor a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegálisan terjesz­tett újsága, amelynek hagyo­mányát folytatja — immár ne­­negyedszázad óta — a Nép­­szabadság, az MSZMP közpon­ti lapja. Az évforduló alkal­mából a Népszabadság szer­kesztősége hétfőn ünnepséget rendezett, amelyen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mon­dó­ beszédet, majd leleplez­te a Szabad Nép megjelenésé­nek és első főszerkesztőjének, Rózsa Ferencnek emléket ál­lító domborművet a Népsza­­badság-székház előcsarnoká­ban. A Szabad Nép egykori szer­kesztőinek, munkatársainak, a mai magyar sajtó vezető képviselőinek jelenlétében, Óvári Miklós felidézte Rózsa Ferenc kommunista újságírói­ alakját, munkásságát, s tár­sainak hősies helytállását. A párt és a nép ma azt vár­ja az MSZMP központi lap­jától, kommunista sajtónktól, hogy közös felelősségünk tu­datában segítse a mai kor feladatainak minél színvona­lasabb megoldását. A lap szü­letésnapján — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára — a múltra emlékezve, figyel­münket a jelen feladataira összpontosítva kell a jövőbe tekintenünk, teljesítenünk a pártsajtó nemes küldetését. Az ünnepség végén a Rózsa Ferenc portréjával ékesített domborművet — Kalmár Já­nos alkotását — megkoszorúz­ták az MSZMP Központi Bi­zottsága, a Népszabadság szer­kesztősége és pártalapszerve­­zete, valamint a Magyar Új­ságírók­ Országos Szövetségé­nek képviselői. (MTI) Jasszer iratai Buslapestsn 'Folytatás az­­ oldalról) lidaritásáról biztosította a • palesztinai arab népnek­ a ség legújabb fejleményeire. PFSZ vezetésével folytatóit, Aggodalmukat fejezték ki az harcát. Jasszer Arafat tájés imperialista körök törekvései, koztatást adott a közel-keleti az izraeli vezetés agresszív>po- helyzetről, a Palesztinái prob­­litikája miatt, amelynek kő­ lémáról, és ipeleg szavakkal vetkeztében változatlanul fe­ köszönetet mondott a palesz­­sztik­ a helyet a Közel-Keleten, ti­ai arab nép nehéz küzdel- Ez nemcsak a térség, hanem méhez nyújtott magyar támp­­az egész világ békéjét is fo­­gatásért­ nyegeti. Gyenes András, az A megbeszélésen részt vett MSZMP és a magyar nép szó- Nagy Gábor és Házi Vencel. Holnap összeül az FKP kongresszusa Szerdán kezdődik a Párizs melletti Saint Ouemban az FKP XXIV. kongresszusa, amely megvitatja majd a párt feladatait és újjáválasztja a vezető szerveket. A határozattervezet, amelyet október közepén hoztak nyil­vánosságra, részletesen foglal­kozik azzal, hogy a párt mi­lyen utat javasol a szocializ­mus Franciaországban való felépítéséhez, elemzi a nem­zetközi helyzetet, s rámutat a pártnak ebből fakadó fel­adataira. A múlt önkritikus elemzése során a határozat­­tervezet kifejti, hogy a párt csak megkésve — az 1976-os és 1979-es kongresszusokon — fogott hozzá olyan stratégia kidolgozásához, amely megfe­lel a forradalmi küzdelem új követelményeinek és számot vet a francia társadalomban bekövetkezett változásokkal. A dokumentum állást foglal a demokratikus úton megva­lósítandó, önigazgató szocializ­mus mellett, majd a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemez­ve hangsúlyozza: a mai hely­zetben nem szükségszerű, hogy szociáldemokrata kísérlet bon­takozzék ki, lehetséges új po­litika megvalósítása, amely más mint a tőke javára foly­tatandó „ügyvezetés”. A vá­lasztási eredmény tiszteletben tartása nem jelenti azt, hogy a kommunisták lemondanak eszméikről. Miközben lojálisan, betöltik szerepüket az új többségben, kifejezik saját­ nézeteiket. A kommunista párt mélységesen különbözik a szo­cialista párttól, de jelenleg szükség van együttműködésük­­­re olyan megállapodások alap­ján, amelyek megfelelnek a tényleges helyzetnek. A kongresszust rendkívül széles körű és alapos vita előzte meg egyrészt a l’Huma­­nité hasábjain nyitott „Kong­resszusi tribün” keretében, másrészt az alapszervezetek­­­ben, majd a körzeti és me­gyei pártkonferenciákon. A megyei konferenciák vasárnap­ fejeződtek be. Valamennyi konferencián elfgadták a­ ha­­­­tározattervezetet, s megválasz­­­­tották a kongresszusi küldöt­teket. (MTI) NÓGRÁD - 1982. február 2., kedd Az évszázad talán leghide­gebb tele van az Egyesült Ál­lamokban, de az a politikai jég, amelyen Ronald Reagan korcsolyázik, egyre vékonyabb lesz. A közvélemény-kutatások szerint tavaly tavasszal a me­rénylet­ után a megkérde­zettek kétharmada értett egyet azzal, ahogyan az elnök irá­nyítja az országot, viszont az idén januárban már csak 49 százalék fogadta el a Fehér Ház lakójának teljesítményét. Reagant főleg gazdaságpoli­tikája miatt bírálják, az ame­rikai elnök azért is szentelt nagy teret „Az unió helyze­téről” szóló kongresszusi üze­netében ennek a problémakör­nek. Emellett ismételten állást foglalt az erőpolitika mellett, s ezúttal sem mellőzte az USA „ellenfeleinek” címzett fenye­getéseket. „MÁGIA-KÖZGAZDASÁG” Máig is kínos emlék, hogy két éve éppen Reagan mai alelnöke — és akkor­­ elnökje­lölt vetélytársa­­, George Bush becézte „mágia-közgaz­daságnak” azt a receptet, ame­lyet a Reagan-kormány tavaly óta a nemzetgazdaság kúrálá­­sára alkalmaz. A program csodaszerként reklámozta az adócsökkentést. Elnöksége el­ső évében Ronald Reagannek látványos kongreszusi győzel­mekkel sikerült elfogadtatnia a hároméves adócsökkentési programot, ám a várt fellen­dülés helyett visszaesés követ­kezett be. Edward Kennedy fel­idézte, hogy a választási kam­pányban Reagan „munkát, munkát, munkát” ígért, és lett belőle „receszió, recesszió, re­cesszió”, immár kilencszáza­lékos munkanélküliséggel. Elő­ször a hetvenes évek dereka óta az emberek nem az inf­lációtól, hanem immár a munkanélküliségtől félnek jobban. Reaganék azt hitték, ha adó­­kedvezményt adnak a tehető­seknek, azok buzgóbban fog­nak beruházni, munkaalkal­makat teremteni. Ám a ma­gas kamatszint, amire az inf­láció lenyomásáért volt szük­ség, kifizetőbbé tette a pénz­piaci manővereket, mint a be­ruházást, miközben a kisvál­lalkozók sora jutott csődbe a kamatok miatt. Nem mágia ez, hanem ördögi kör. Az adó­­csökkentést az államháztartás­ban a fellendülés nyomán na­gyobb adóbevételnek kellett­ volna kiegyensúlyoznia. A re­cesszió ezt meghiúsította, és így felbillent a mérleg: im­már százmilliárdnál na­gyobb költségvetési hiánnyal kell számolni, mivel Reagan ragaszkodik a katonai kiadá­sok párban mértékű emelé­séhez. ERŐPRÓBA ŐSSZEL Reaganék abban bíznak, hogy a fordulatot még a nyá­rig el lehet érni, s akkor a republikánusok talán nem fizetik meg e sajátos mágia politikai árát. Novemberben kongresszusi választásokat tar­tanak Amerikában, ez az álta­lános vélemény szerint „nép­szavazás” is lesz a reagani politikáról. Ha sikerül megszi­lárdítania helyzetét, az elnök a vele hatalomra került kon­zervatív erők hosszú távú be­rendezkedését alapozhatja meg; ha bekövetkezik a no­vemberi kudarc, jövő ilyen­korra új helyzet alakul ki Amerikában. Ezért beszélt ma Washingtonban mindenki Ro­nald Reagan „kritikus évé­ről”. Az máris látható, hogy si­kereivel Reagan csupán je­gyet váltott az igazi csatákra. Lefaragta a szociális kiadáso­kat, ám így sem kerülhette el a deficitet. S most szembeke­rült a nagy dilemmával: bár­mily tetszetős a jelszó az „ál­lam „leépítése” amikor már járandóságaikról és megszo­kott szolgáltatásokról van szó, az amerikaiak többsége nem óhajt továbmenni a „reaga­­nizmus” útján. Tetszett az „iráni megaláztatástól” felbő­szült publikumnak Reagan erőpolitikája, de most majd kiderül, mennyire bírja el a nyomasztó katonai terheket az amerikai gazdaság és életszín­vonal. S, noha a többség — saj­nos — még mindig szívesen hallja a külvilág, és elsősorban Moszkva „leckéztetését”, a há­borús veszély növekedésétől félve a nagyhatalmi párbeszé­det is mind többen támogat­ják. „HÉJALÁZADÁS” A tavalyi év második felé­ben kezdett fokozódni a kor­mány hajlama a „pragmatiz­musra”. Együtt járt ez a hit­hű reaganisták, tehát az ult­rakonzervatívok viszonylagos térvesztésével — a hagyomá­nyos republikánus erők javá­ra. Felettébb jellemző, hogy a beiktatás évfordulójának he­tében szabályos „héjalázadás” zajlott le Washingtonban: a „reaganizmus” tántoríthatatlan hívei számon kérték vezérük­től a zászló elhagyását, de leg­alábbis azt, hogy engedi be­rendezkedni a középutasokat. Amint egy cikkíró szelleme­sen megállapította, Amerika elnökét ma úgy hívják: Ge­rald Reagan, mivelhogy a kor­mány egyre inkább emlékeztet Ford időszakára. Ami megérthető, hiszen tar­tósan aligha lehet kormányoz­ni egy ily hatalmas országot szélsőséges álláspontról. 1980- ban Reagan kapott többséget, nem a reaganizmus, mint ma­kacs tábora állítja, a mérleg nyelvét valójában a tehetet­lennek tartott Carter elleni közhangulat billentette el. Az ultrák háborgása persze jól jöhetne Reagannek, ha nem riad meg és táncol vissza, ha­nem most kezd csak igazán „középre” korcsolyázni, végté­re is, csak az az igazi közép­utas, akinek jobbról is van ellenzéke.... HAIG BŰNE Sajnos a külpolitikában en­nek az ellenkezőjére valló je­leket látni az évforduló nap­jaiban. A héják nyomására le­került a napirendről a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó már körvonalazódó lehetősé­ge, a stratégiai fegyverzetkorlá­tozási tárgyalások újrakezdé­se. S bár reményekdhetünk, hogy csupán halasztásról van szó, nem éppen bíztató,­ ha egy hangadó konzervatív he­tilap, a Human Events azt hirdeti — követeli — címlap­ján, hogy ,.Haignek távoznia kell” — mivel beleesett a Moszkvával való párbeszéd szorgalmazásának bűnébe. Az ultrák ördögűzői annyit mindenesetre elértek, hogy az enyhülés ma ugyanott tart, mint egy éve, amikor a világ zavartan kapta fel fejét a Wa­shingtonból hangzó szovjetel­lenes kirohanásokra. Mintha Ronald Tteagaji korcsolyája csak nyolcasokat írna a jégen, ame­lyek tudvalévően mindig ön­magukba térnek vissza. Washington, 1982. január. Avar János A második év küszöbén Reagan a jégen

Next