Nógrád, 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
Séta a Tom partján Munkában a lakásfelmérők Egy hagyomány halála Megyei bajnokság VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP -NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 282. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. DECEMBER 1., SZERDA Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Kevesebb anyaggal és munkával értékesebb terméket KISZÖV küldöttközgyűlés Salgótarjánban Küldöttközgyűlésen tekintette át tegnap az idei esztendő első háromnegyed évében elért eredményeket az ipari szövetkezetek Nógrád megyei szövetsége. A szövetkezetek képviseletében 33 küldött vett részt a salgótarjáni tanácskozáson. A megye ipari szövetkezeteinél tapasztalható törekvésekről, azok sikerességéről Krisch Árpád, a KISZÖV elnöke számolt be. Megállapította többek között, hogy idén a szövetkezeti ipar termelése várhatóan 13 százalékkal haladja meg a tavalyit : ebből az ipar 17, az építőipar 11, a szolgáltatás 7 százalékkal részesedik. Az ipari szövetkezetekben dolgozók létszáma már tavaly is csökkenőben volt, s ez a folyamat az idén sem állt meg. Sőt, ebben az évben már a fizikai dolgozók létszáma is kevesebb lett. Sok helyütt szakcsoportok létrehozásával próbálják elejét venni a vállalt feladatok teljesítését akadályozó tendenciának, ezzel a módszerrel élt például a STÉSZ, valamint a Pásztói Építő, Szerelő és Szolgáltatóipari Szövetkezet. Számos erőfeszítést tettek idén az ipari szövetkezetek a nem rubelelszámolású export bővítésére. A piaci munka további javítására létrehozták a szövetkezetek közös Marketing Társaságát. Mindezek eredményeként a nem rubelelszámolású kivitel növekedése idén meghaladja a 15 százalékot, ezzel azonban még mindig nem lehetnek elégedettek az ipari szövetkezetek. Az utóbbi évekhez képest is sokat javult a szövetkezetek energiagazdálkodása. A mintegy harmincszázalékos energiaár-emelkedés és a 31 százalékos teljesítménynövekedés ellenére az elfogyasztott energia értéke a tavalyi szinten maradt. A KISZÖV elnökének beszámolóját élénk vitás követte. Valamennyi hozzászóló az eredményesebb gazdálkodás érdekében tett kezdeményezésekről, új formák alkalmazásáról, a szövetkezetek közti együttműködés szükségességéről szólt. Részt vett a küldöttközgyűlés vitájában Huszák Artúr, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője is. Elismerően beszélt arról a jóirányú elmozdulásról, mely akár a friss vállalkozói készségben, az új technológiák alkalmazásában, akár a falu szolgáltatásokkal való ellátásában jellemzi a megye ipari szövetkezeteit. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a termelés gazdaságossága, a termelési szerkezet nem javult kellőképpen. Nem eléggé szervezett a gazdálkodás, s nem sikerült megteremteni a teljesítmények és a bérek összhangját. Hangsúlyozta, hogy a következő évben az eddiginél is nagyobb erőkkel kell keresni a gazdaságos export lehetőségét, s jobban kihasználni —, mint hatékony eszközt — az új" szervezeti formákat Valamennyi ipari szövetkezet iparkodjon kevesebb anyaggal és munkával értékesebb terméket előállítani, s ezáltal az idei nyereségtől többet elérni. Kiemelte a vezetők felelősségét, s ráirányította a figyelmet arra is: legyen a vezetők és beosztottak közt a bizalom kölcsönös és a mostaninál erősebb! is cigány koordinációs bizottság tárgyalta A cigány munkavállalók helyzete az SVT-ben A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága által létrehozott cigányügyi koordinációs bizottság kedden Salgótarjánban tartotta soron következő ülését, amelyen elsőként a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár cigány munkavállalóinak helyzetét vitatták meg dr. Dianovszki Gyula igazgató előterjesztésében. Az SVT-nél jelenleg mintegy négyszáz cigány munkavállaló dolgozik, zömük melegüzemi, szereldei és szállítási területen ténykedik. Sajnos, az iskolai végzettségük alacsony, a szakmunkások aránya alig éri el az egy százalékot, míg a szakképzetlenek aránya a nyolcvanöt százalékot is meghaladja. A felmérések szerint a munkahely-változtatás továbbra is gyakori körükben. Az azonos mennyiségű és minőségű munkák bérezésében a vállalat nem tesz különbséget cigány és nem cigány dolgozók között, az eltérések a teljesítményekre, a mulasztásokra és egyéb okokra vezethetők vissza. Döntő többségük teljesítménybérben, kisebb részük időbéres formában dolgozik — teljesítményük általában azonos a környezetükben dolgozó nem cigányokéval. Néhány munkaterületen, mint például a szerelőknél, a tisztítóknál, a csiszolóknál, vashordóknál keresetük négyezer forint körüli, míg az ürítőknél meghaladja a 4800 forintot. Munkahelyi beilleszkedésüket a gazdasági, mozgalmi vezetés közvetlenül is segíti, személyes problémáik megoldását a lehetőségek alapján támogatja. Főleg a szocialista brigádok, a fegyelmezett, a jó dolgozók vállalják betanításukat, patronálásukat. Ezt követően az iskolázottsági szintről, az életkörülményekről, a kulturálódási lehetőségekről szólt az előadó, majd vázolta a helyzet jobbítását célzó feladatokat. Ezt követően a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek gyorsabb ütemű felszámolásának lehetőségeiről esett szó, majd Kovács Mária előterjesztésében tájékoztató hangzott el a megyei-járási művelődési tábor tapasztalatairól. — Ebben az évben harmadszor szerveztük és rendeztük meg a cigány gyerekek megyei művelődési táborát — mondotta Kovács Mária. — Immár hagyomány, hogy táborunkban szlovák pajtások, vezetők is részt vesznek: az idén húsz szlovák és hatvanöt magyar cigány gyermek élvezhette a táborozás örömeit. A táborozás során gazdag programok között válogathattak a gyerekek, akik minden foglalkozáson nagy kedvvel, fegyelmezetten és óriási szorgalommal vettek részt. Egyöntetű vélemény volt, hogy a tábor sikerrel zárult, amely arra ösztönzi a szervezőket, hogy jövőre is sor kerüljön hasonlóra. A cigányügyi koordinációs bizottság ülésének résztvevői véleményeikkel, javaslataikkal egészítették ki az előterjesztéseket, beszámolókat. Majd végezetül egyéb, szervezeti kérdéseket tárgyalt a bizottság. Az idén 25 millió pár harisnyaféleség készül a nagybátonyi harisnyagyárban. Fenti képen: készül a gyártószalagon a harisnyanadrág. Lent balra: az olasz dobozoló gépei naponta ezerötszáz doboz terméket csomagolnak. Jobbra: készül a harisnyanadrágok pr*mázása. — Kép: Gyurkó — Találkozó Losoncon Két baráti megye szolgálatában Nógrád megyének és a közép-szlovákiai kerületnek több évtizedre visszamenő a kapcsolata. Kiterjed a politikai, a gazdasági, a kulturális élet legkülönfélébb értékeinek kicserélésére. A jóbaráti kapcsolat minden tekintetben a két megye dolgozóinak a javát szolgálja.. Ezen baráti együttműködés további gazdagításáról tanácskoztak a napokban Losoncon Nógrád megye és a besztercebányai kerület első számú vezetői. A találkozót dr. Vladimir Piro~sik, a CSKP KB tagja, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára kezdeményezte. Meghívta Losoncra Géczi Jánost, az MSZMP KB tagját, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárát és Devcsics Miklóst, a Nógrád megyei Tanács elnökét. A két megye vezetőit M. Grnac, a közép-szlovákiai kerület losonci járási pártbizottság vezető titkára, mint házigazda fogadta a városban. A találkozóra a losonci pártbizottság épületében került sor. A mindvégig szívélyes és baráti eszmecserén mód nyílt a két megyét érintő politikai, gazdasági, kulturális kérdések részletes megbeszélésére. A felek kicserélték tapasztalataikat. Megállapodtak abban, hogy továbbfejlesztik a két megye baráti kapcsolatait. A végrehajtás fontos ágáról teljes egyetértés alakult ki a megyék vezetői között. Megkezdődött a Képújság adása Kedden megkezdődött hazánkban a Képújság rendszeres kísérleti adása, mely a Magyar Televízió, a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Posta új szolgáltatása. A Képújság új, önálló elektronikus tömegtájékoztatási eszköz, mely a bel- és a külpolitika, a világgazdaság és a sport legfrissebb hírei mellett közhasznú tudnivalókat, információkat, programajánlatokat közöl. A Képújság adásai azokon a távirányítós, színestelevízió-készülékeken nézhetők, amelyeket az erre a célra szolgáló berendezéssel (dekóderrel) felszereltek. Környezetünk tisztaságáról Már régóta tudjuk, hogy a lelki és környezeti tisztaság szorosan kapcsolódik az ember életéhez, egészségéhez. Társadalmi méretű üggyé azonban az országos politikai, társadalmi szervek, hatóságok ösztönzésére az utóbbi években vált. Mindenütt felismerték ugyanis, hogy az iparosodás, az urbanizáció kiteljesedése, ha nem vigyázunk, ártalmakkal is szolgál: csökkenti és szennyezi a zöldövezetet, a lakóterület, veszélyezteti a természeti egyensúlyt, betegségek előidézője, terjesztője lehet. Nem tekinthető mellékesnek esztétikai hatása sem. Ki ne látott volna már felborított kukásedényeket, kukák mellé öntött szemetet, a települések határában csúfosan tarkálló szemétkupacot, országutak mentén eldobált különféle kacatokat? Lényegében ez a tény és a települések köztisztaságának javítása érdekében végzett munka tapasztalatainak összegzése, illetve a további feladatok meghatározása indokolta, hogy táj értekezletet tartottak kedden Salgótarjánban, a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában. Szervezője a HNF megyei bizottsága mellett a HNF Országos Tanácsa környezetvédelmi bizottsága és a Köztisztasági és Településtisztasági Társaság volt. Négy megye környezetvédelemmel és köztisztasággal foglalkozó szakemberei vettek részt rajta: Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Pest és a vendéglátó Nógrád megyéből. A megjelenteket Marczinek István, a HNF Nógrád megyei bizottságának titkára köszöntötte, s röviden indokolását adta annak, amiért Salgótarjánban rendezték meg a területi tanácskozást. Elmondotta, hogy Nógrád környezetvédelmi tevékenységét a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága november elsejei ülésén tárgyalta, és igen kedvező véleményt alakított ki a végzett munkáról. A tapasztalatok javarészét érdemesnek ítélte a más megyék általi követésre. A tájértekezlet fő referátumát Települési környezetünk védelme címmel Komarcsovics János, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője tartotta. A szemlélet gazdagítása, formálása, a társadalmi környezetvédők munkájának segítése érdekében több hasznos országos tapasztalatot adott közre. Napjaink környezetvédő munkája legfőbb feladatának a természeti egyensúly fenntartását fogalmazta meg, és sorra vette a lakóterület védelmével, tisztaságával kapcsolatos munkaterületeket. Tagadhatatlan hogy tanácsaink az utóbbi években nagyobb figyelmet és anyagi erőt fordítottak a köztisztaságra, a hulladéklerakó helyek létesítésére. Elvégezték köztisztasági tanácsrendeleteik felülvizsgálatát, illetve ahol még nem készítettek ilyet, ott megfogalmazták. Tanácsaink mindegyike kijelölte a háztartásokban, munkahelyeken felszülemlett hulladékok lerakásának helyét, egyharmada azonban nem felelt meg a környezetvédelmi és közegészségügyi előírásoknak. Az utóbbiak oka elsődlegesen objektív okokban — például geológiai és földrajzi tényezőkben — keresendő. Ezért úgy gondolja a Tanácsi Hivatal, hogy több község összefogásával is lehet hulladéklerakó helyeket létesíteni, természetesen ott, ahol erre minden feltétel készen áll. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a szennyvizek szakszerű elhelyezésére. Különösen fontos tennivalót ró ez a falusi települések tanácsaira és lakóira, a családi házak tulajdonosaira. A környezetvédelmi szabálysértések tárgyalását mentesíteni kell a búrokratíz, mástól, a késedelmességtől, a bírságolásban meg kell szüntetni a liberalizmust. A tanácsoknak gyakoribb és következetesebb ellenőrzéssel kell érvényt szerezniük határozataiknak. A propagandának őszintén fel kell tárni a helyzetet és lehetőségeket, s ily módon tájékoztatnia, mozgósítania a lakosságot. Igen fontos az ifjúság környezetvédelmi szemléletének formálása, természeti értékeink összpontosított védelme. Dr. Dömsödy Péter, a Nógrád megyei környezetvédelmi bizottság elnöke Nógrád megyei tapasztalatokat tett közzé. Beszélt a szeméttelepek kijelölésének, a lakótelepek tisztaságának, a társadalmi környezetvédelmi őrségek problémáiról. Hangsúlyosan említette, hogy falugyűlések hozzászólásaira hivatkozva: a társadalom egyre nagyobb figyelemmel fordul a környezet, a település tisztasága felé. Balogh Iván, a Salgótarjáni városi Tanács városgazdálkodási üzemének vezetője, majd Gyetván Lajos, a pásztói költségvetési üzem vezetője saját ismereteikkel gazdagították a tájértekezlet résztvevőit. A tanácskozás vendégei délután megnézték Salgótarján szemételhelyezési rendszerét az Idegérben.