Nógrád, 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
Szülők — más-más közelítésben Az utóbbi időben Cocteau divatjának tanúi lehetünk a képernyőn. A Jean Maraissorozattal bukkant elénk újólag egyik másik produkció írója-rendezője-producereként a nagy francia költő, író. A század elkényeztetett gyermekének emlegették a modern irodalom e sokszínű egyéniségét, aki a legkülönfélébb műfajokban eredetit és maradandót alkotott; versben, regényben, drámában, esszében, sőt képzőművészetben és filmben is. Az elmúlt héten Jean Cocteau-nak, a drámaírónak neve tűnt fel a televízióban, mégpedig egy annak idején nálunk is igen nagy sikerrel játszott műve, a Rettenetes szülők révén. 1945-ben játszotta először a budapesti Művész Színház, s a dráma központi szerepében a még alig ismert Gábor Miklóst jegyezhették meg a nézők. Meddig terjedhetnek a szülői féltés határai, mikor, hogyan válhat végképp elviselhetetlenné? — e kérdések köré tömörül Cocteau drámája, amelynek televíziós változatát csütörtökön láthattuk. S bizonyára nem véletlen, hogy a szereplők kiválasztásánál a rendező, Felvidéki Judit döntése Gábor Miklósra esett — ezúttal nem a fiú, hanem az apa megszemélyesítőjeként. Az utóbbi években ritkán látott kiváló színész pedig csaknem negyven év után a változott szerepfelállásban is igazolta, hogy a mű legbensőbb személyes ügye maradt. Dráma és színész tökéletes eggyéválásának lehettünk tanúi s ez az eggyé lényegülés ragadta magával a tévéjáték többi szereplőjét is. Nevezetesen a feleségét-anyát formáló, ugyancsak évek óta alig-alig játszó Vass Évát, a fiú, Gábor Miklós egykori legendás szerepében a fiatal Tihanyi Pétert, az újból önmagára lelt Berek Katalint és a rokonszenves egyéniségű Fehér Annát. A kivehetően mindvégig nagy műgonddal készült tévéprodukció jó csapatmunkája bizonyára kedvező fogadtatásra lelt a nézők széles körében. A pénteki műsornap oldottabb programot kínált, önfeledt szórakozást Oscar Wilde A canterville-i kísértet című novellájából készült zenés játékkal. Közismert a história: a dúsgazdag amerikai megvásárol egy ősi angol kastélyt, amelyben több száz éves kísértetné tanyázik és rémisztget. Hogy mire juthat racionális világunkban, milyen fonák helyzetek születnek e kettősségből, annak lehettünk szemlélői Wilde csúfondárosan mulattató írása nyomán a rendező Bán Róbert feldolgozásában, Victor Máténak a történés szatírikusságát erősítő zenéjével. Akik az említett komédiás helyzeteket elénk kerekítik, a műfaj jelenlegi legkiválóbbjai a sokarcú és sokoldalú Galambos Erzsi, mint póruljárt kísértet, ki végül is mindent eligazít, továbbá a karikírozásra is mindig kész Melis György, na meg aztán Bodrogi Gyula, Hernádi Judit, Hámori Ildikó. A vidám játék a Tv Zenés Színpada keretében került képernyőre, bizonyítva, hogy a népszerű sorozatban az igényes zenés művek mellett a műfaj könnyebb produktumainak is helye van. Megférnek egymás társaságában. Vasárnap este láthattuk a „Társkeresés II. 1463” című új tévéfilmet, melynek műsorra kerülése néhány héttel korábban kényszerű okból elmaradt. Színházi világban az ilyen eset egyaránt lehet jó vagy rossz ómen. Kóródi Ildikó művével kapcsolatosan nehéz a döntés. veszélyeztetett gyermekek valóságos társadalmi problémája Ihleti ezt a nagyvárosi mesét Nagyapa és unokája, Kati békésen éldegél együtt. Életük váratlan fordulata nyomán a nagyapa, unokája kíséretében, humoros kalandokon át elindul feleséget keresni...” — olvassuk az előzetesben. Csakhogy ebben a históriában úgyszólván semmi sem valóságos, az írói mondandó sehová sem vezet Minden komolytalan és hihetetlen, még a tragikus lezárás is, ami a bohózati helyzetekre olyan váratlanul, előkészítetlenül érkezik, mint derült égből a villámcsapás. Nézve a történetet, az a benyomást! rk, mintha Molnár Ferenc riliormjának világát és Dobozy Imre Villa Negrás alakjait, periférikus lumpenjeit gyúrta volna újabb masszává a szerző, így nem csoda, ha előképek emlékét, viselkedési formáit láttuk viszont a színészi ábrázolásokban — legerősebben Páger Antalnál, aki egyébként ezúttal is maga volt a legtisztább mesterségi tökély. Na meg Dayka Margit, színművészetünk e másik utánozhatatlan tüneménye. Méltóbb feladatokban is elképzeljük őket, mint amit ez a tévéfilm nyújtott. (b. t.) 16.20: Kuckó (ism.)t NÓGRÁD - 1962. december 7., kedd | Színházi esték A kazetta Alaposan kiéhezett a salgótarjáni közönség egy ízig-vérig színházi estre. A nyári, egészében remek színházi estek után a szeptemberben beköszöntött új évad nem kényeztetett el bennünket. A színházértők ugyancsak darvadoztak a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ bérletes akciójának korábbi két előadásán. Életre, mint a végre vizet kapott muskátli, csak most kelhettek a szolnoki Szigligeti Színház A kazetta című előadásának láttán. Újra profi színházat láthattunk a szó teljes és nemes értelmében. A darab szerzője, Carl Sternheim, bár a német expresszionizmus egyik jeles alakja, szinte ismeretlen nálunk. Egy-két darabját ugyan bemutatták hazánkban is a maga idejében, a század elején, Kosztolányi Dezső több ízben is írt róla, de aztán ,,a többi néma csend”. Mígnem a közelmúltban megjelent egy válogatás Hoppá, élünk! címmel a német expresszionista drámairodalomból, s e könyv lapjain akadt rá a színház fiatal, diplomázás előtt álló rendezője, Csizmadia Tibor A kazettára. Aligha csodálkozhatunk rajta, hogy megtetszett neki. Érett, színpadra termett munka, s Csizmadia észrevette benne azokat a gondolatokat, amelyek hét évtized távolából is aktuálisak, különösen most, ellentmondásoktól élénkülő társadalmunkban. De a rendező nemcsak felismerte a gondolatokat, volt is róluk határozott elképzelése. Képes volt látvánnyá fogalmazni az írott sorokat, s újra rádöbbenteni a kispolgári erkölcsiség veszélyeire: a pénzéhségre, a minden áron való vagyonszerzésre, álszeméremre- fizikai és lelki kéjsóvárságra. Mindezek ismert dolgok — vethetné ellen valaki, s kétségkívül igaza lenne. Mégis dicséretes az a könnyedség, lelemény és fantázia, ahogyan Csizmadia Tibor ezeket az „ismertségeket” a néző elé tárja. Az általa rendezett előadásnak dinamikája, világos szerkezete, pergő, ritmusa van. Műfaja pedig — mint az expresszionizmus maga is — századunké: a groteszk, a nevetni- és sírnivalónak ez a sajátos ötvözete. Az előadás minden részletében alaposan végiggondolt: a rendező tisztán látja a kiindulási pontot és az elérendő célt. Erről tanúskodik a színpadkép is — Kálmán László, aki a jelmezek kiötlője is, munkája. Horizontálisan elhelyezett „kazettákat” látunk, melyek a cselekmény egy-egy helyszínét jelentik. Itt, ezekben a dobozocskában élnek a Krull család tagjai és a hozzájuk szorosan kötődő alacsonyabb rangú emberek. A középosztálybeli családot két oldalról öleli körül a cseléd és a fényképész kazettája”, azonos síkban, mintegy jelezve, hogy már nincs is olyan lényeges társadalmi különbség köztük és a tanárok között. Nemcsak életük színtere hasonlít, rokonítható lelkületük, magatartásuk is. Olyannyira, hogy már a fizikai kontaktus sem kizárt közöttük. Ebben az értelemben A kazetta egy korábbi eszménnyel való leszámolás, az expressionizmus forradalmi gondolata. Az előadás a groteszken belül expresszivitásra törekszik, s leginkább a térképzésben, a maszkírozásban, a zenei effektusok használatában mutatkozik meg. Ez a stílus már nem tudja egyértelműen rányomni bélyegét a színészi játékra. Elsősorban a tanár lányát játszó Hullán Zsuzsának sikerül a rendezői szándékot megfogalmazni: nem élő alakot formál, hanem egy típust mutat meg jellemző jegyeinek túlhangsúlyozásával. Mintha egy bábu vallana magáról. A többiek szerepfelfogása hagyományosabb, s eléggé elüt az említett színésznőétől. Csizmadia Tibor munkájának számomra ez a sebezhető pontja: az egységes színészi játékstílus megteremtésének elmaradása, mely nyilvánvalóan gyakorlatlanságának következménye. A hagyományosabb, a groteszk, a kevésbé expresszív játékmód közelebb áll hozzám- ezért tetszett jobban Takács Gyula, Egri Kati, Győry Franciska, Varga Károly, Hanga Erika játéka. A színb,e’az nyáron szerződött, ftt végzett Philippovich Tamást azért nem említem, mert neki egészen kurta szerep jutott, valóságos képességeit más alakításokból ismerhetjük meg. Takács Gyulát még nem láttam ennyire meggyőzőnek, erőteljesnek és gyengének, mint Krull szerepében. A groteszk egyszerre kíván beleélést és elidegenítést, s ezek arányait Takács remek érzékkel találja meg. Egri Kati évről évre érettebb színésznővé válik. Színpadi jelenlétének súlya van, vonzza a figyelmet, tekintetet. Győry Franciska nagy tapasztalatokkal és magabiztosan formálja meg a kazettarejtegető hárpiát. Varga Károly most — úgy érzem — testhez álló feladatot kapott. Fényképésze lendületes, ellenállhatatlanul lehengerlő. A szolnokiak idei évadbeli első vendégszereplése rendkívül biztató. Az a rendező bemutatkozása is. Csizmadia Tibor több mint ígéret — beteljesülés. Sulyok László Karácsony a televízióban Kicsiket és nagyokat egyaránt képernyő elé invitáló, változatos programot kínál nézőinek a háromnapos karácsonyi ünnepre a televízió. A délelőtti műsorok ezúttal is elsősorban a legkisebbek érdeklődésére tarthatnak számot, esténként pedig nagy sikerű alkotásokat tűznek műsorra. Az első napon a Tizennégyen egy asztalnál című csehszlovák játékfilm fordulatos cselekményét követhetik nyomon a gyerekek, majd a Hagymácska c. szovjet rajzfilmet tekinthetik meg. Délután a Papírsárkány különkiadása jelentkezik: a karácsonyi készülődés közben a gyerekek szobájukba zárva elképzelik, mit csinálhat a Télapó és a krampusz... Az esti program — hagyományosan — Beethoven IX. szimfóniájának dallamaival kezdődik. A családi ünnep alkalmából a gyerekek szüleikkel együtt Babay József Három szegény szabólegény című művének adaptációját tekinthetik meg. A késő éjszakai programban Szűcs András Emberek a havason című 1940-ben született nagy sikerű alkotása szerepel, amelyet a filmmúzeum is többször felújított már. Sikerfilmet vetítenek a 2-es csatornán is: a hatvanas évek legjelentősebb kanadai filmjét, a Boldog Leopoldot. A következő napon régi ismerősökkel találkozhatnak az apróságok: Foxi Maxi és Magilla gorilla kalandjai után Johnny Weismüllerrel a főszerepben újabb Tarzan-film izgalmait élhetik. A Varázsgömb című szórakoztató összeállításban többek között Janikovszky Éva az Ügy volt... sorozatának újabb epizódja látható, amelyben egy sikerrel záruló Télapó-ünnepség viszontagságos előkészületeit meséli el az írónő. Szerepel a programban Tersánszky Józsi Jenő Én fogom az aranyhalat című mesejátéka, amely 1945 tavaszán játszódik a háborútól meggyötört Budapesten. Két további kalandjával lepi meg a gyerekeket Süsü, a sárkány. Ratkó István Telefonpapa című írásából készült tv-játék is helyet kapott az ünnepi műsorsorozatban: Mihályfi Sándor rendező alkotása, amely elnyerte az idei plovdivi nemzetközi filmfesztivál fődíját, napjaink felgyorsult életritmusában vizsgálja a gyerekfelnőtt viszonyt. Este a Volt egyszer egy vadnyugat című, a mozikban telt házzal vetített amerikai filmet mutatja be a televízió, majd Amanda Learnek, a Budapest sportcsarnoki vendégszerepléséről készített összeállítást sugározza. A 2-es programon Ibsen A vadkacsa című drámája látható — a Játékszín művészeinek előadásában. A harmadik nap is számos érdekességet kínál a gyerekeknek: lesz játékszüret, újabb parádéval jelentkezik Szergej bohóc. Délután levetítik a Különben dühbe jövünk című olasz—spanyol filmet Bud Spencerrel és Terence Hillel a főszerepben. Ezután a száz éve született Kálmán Imre emlékének adózik a televízió Meghódítom a világot című műsorával. A 2-es csatorna programja a néhány éve elhunyt kiváló színésznő, Domján Edit alakját idézi fel — Színész és változó világ címmel. műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Japán 8.57: Nótacsokor 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: MR 10—14 10-35: Mark Rejzen operaáriákat énekel 10.51: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 11.38: Tigrisugrás: Rákosy Gergely regényének rádióváltozata. 12.45: Örvénykönyv 13.00: ;i pesoljuk a Magyar Nemzeti Galériát! kb. 14 00: Könnyűzene gitárra 14.20: Külföldről érkezett... 14.40: Élő világirodalom 15.05: Bartók: ill. zongoraverseny. 15.28: Nyitnikék 16.00- népzenei hangos újság 16.40: Boccherini: a-moll vonósötös 17.05: Mozgásterek. 17.30: Petrovics Emil féld.: Csángó dalok és táncok 19.18: Bach: a-moll hegedűverseny 19.35: Szintézis 20.05: Hallgassuk együtt! 20.55: Mit ér a nevem? Beszélgetések önmagunkról. Rapcsányi László vendége: ifj. dr. Greguss Pál. 21.05: Komlós Aladár-emlékműsor 22.30: Kodály Zoltán rádióelőadásai 23.10: Lortzing operáiból 0.10: Középkori hangszeres zene PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Fúvószene táncritmusban 8.35: Társalgó 10.00: Zenedél előtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Takács Jenő: Tarka-barka zongoramuzsika 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 14.35: Tánczenei koktél 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Disputa 18.35: Az Ex Antiquis együttes műsorából 18.45: Hét kérdés, a finnugor rokonságról. 19.35: Csak fiataloknak! 21.20: Az év legjobb tánczenei felvételei 22.00: Utazás a Balaton körül. XXI/17. rész. 22.17: A Fruska. Részletek Sullivan operettjéből. 23.20: A mai dzsessz. MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Döntött a bíróság* Sorsok és forintok. Dr. Tímár László előadása. — 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Bély Katalin. — 18.00 Észak-magyarországi krónika. (Emlékülés a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. — Jövő évi fejlesztésről a Nógrád megyei országgyűlési képviselők.) Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna S.05: Iskolatévé. Földrajz (ált. isk. 6. oszt.) 8.35: Fizikai kísérletek. 9.00: Kémia (ált. isk. 7. oszt.) 9.30: Csata fekete-fehérben. 10.00: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 10.30: Deltácska. 10.50: Képújság. 14.15: Iskolatévé. Fizikai kísérletek. (ism.) 14.25: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) (ism.) 14.50: Deltácska (ism.) 15.10: Kémia (ism.) (SZ.) 15.35: Napköziseknek, szakköröknek. 16.15: Hírek 16.50: Reklám 16.55: Női kézilabda-világbajnokság — döntő. 18.15: Képújság 18.20: Reklám 18.25: Dél-alföldi krónika. 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Liszt Ferenc — tévéfilmsorozat. XVI/13—14. rész. 20.50: Stúdió ’82. 21.50: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra. 22.30: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 19.55: Női kézilabda-világbajnokság. Döntő* 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Liszt: Haláltánc. 21.50: Szemle. 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 16.15: Tudomány és technika 17.15: Matematika mindenkinek 18.30: Gazdaságpolitikai magazin 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.05: Szűzföld 4. rész 21.05: Segítség nélkül 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Zenebarátok körében 23.05 : Hírek 2. MŰSOR: 16.15: Tv-híradó 16.30: J. Hubac: Egy hosszú őszi nap 17.50: Szakmunkástanulók műsora 18.25: Fiatalok tévéklubja 1. rész 19.30: Tv-híradó 20.05: Fiatalok tévéklubja 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Női kézilabda-vb döntő : MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szuperzsaru. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi filmvígjáték. — Kohász: Agónia I—II. Színes, szín ’mizált szovjet film. — Tarján vendéglő: A karatéző cobra. Színes, szinkronizált japán bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Sörgyári capriccio. Színes, szinkronizált csehszlovák film. iskolamozi: Óz, a csodák csodája. — Nagybárényi Petőfi: Kilenctől ötig. Színes szinkronizált USA filmvígjáték. — Pásztó: Zenekari próba. Színes olasz filmdráma. — Rélság: a seriff és az idegenek. Színes olasz fantasztikus bűnügyi film. — Kistoronyé: Jobb ma egy nő, mint tegnap ív. • színes, szinkronizált francia film vígjáték. 20.00: Liszt Ferenc (13. rész)