Nógrád, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-15 / 38. szám
Évforduló, emlékezés, portré Történelmi és irodalmi évfordulók egybeesése tette változatossá a televízió elmúlt műsorhetét. Ezeken kívül láthattunk íróportrét, s elkezdődött Egri János új, érdekesnek ígérkező szellemi vetélkedősorozata, az Elmebajnokság. Budapest felszabadulásának évfordulójához kötődött pénteken este Mesterházi Lajos: Pesti emberek című, annak idején nagy hatással játszott drámájának tévéváltozata. A negyedszázada bemutatott mű a negyvenes évek elejétől, a főváros ostromán, felszabadulásán, az újjáépítésen, a személyi kultusz évein, az ellenforradalom időszakán át követi nyomon hőseit. Azt a hét, az egyetemi években baráttá vált fiatal fiút és egyetlen lányt, akik a szétválás illetődöttségében örök szövetséget fogadnak, egymást jóban, rosszban segítik. Más-más indíttatással, szemlélettel vágnak neki egyéni sorsuknak, a társadalom más-más pozícióiból; jellemük a mind viharosabbá váló történelem próbáin méretik meg újra és újra. S az a barátság is, amelynek elkötelezettjei. Ezek az emberi-erkölcsi kérdések foglalkoztatják a drámában Mesterházi Lajost, ezek révén akar feleletet adni a kor nagy problémáira. Az egyes emberek tetteinek indítékait kutatja, próbálja megérteni és megértetni velünk. E mélyreható jó szándék eredménye, hogy az egyéni portrék típusokká nőnek, melyek egész társadalmunk akkori valóját tükrözik, múltunk egy drámai eseményektől tépázott és meggyötört korszakát, a meg-megújuló tragédiákhoz vezető utat, hogy végül hősei legkülönbjeivel elénk villantsa az eszmék tisztulásában az élet megnyugvását. Mesterházi drámája, ez utóbbi szándékával, rendkívüli szellemi-irodalmi szolgálatot vállalt alig két évvel az ellenforradalom után. Lelkek viharzását szelídítette és terelte új közös törekvésekre. Negyedszázad távlatából azonban már itt-ott bizony kiütköznek a mű szerkezeti gyöngéi is, amiket a tévéjáték dramaturgjának, Mezei Emőkének és a rendező Várkonyi Gábornak nem ártott volna megtámogatnia. Ez főképp a különböző drámai helyzetekre érvényes, ahol a történés hősei írói-szerkesztési machinációként, s nem az események törvényszerű logikájából természetes, másíthatatlan következményéből kerülnek újra meg újra össze. Némi szöveghúzás is csak hasznára lett volna a tévéváltozatnak, mert a mű születése óta eltelt idő mai akusztikájában olykor kissé patetikusan hangzanak, sematikusan leegyszerűsítettek az igazságok. S már talán fogantatásuk idején azok voltak, enyhén vezércikkszerűek. Egy helyütt maga Mesterházi is ilyenképp próbálja a fogalmazás gyengéjét menteni-magyarázni; az igazság akkor is igazság, ha sematikusra koptatva szólal meg. Nos, a dramaturgi, rendezői tapintatos beavatkozás elmaradása az oka, hogy a Pesti emberek tévéváltozata középszerű produkció lett. A feszült pillanatokat, drámai eseményekket hosszan, bágyasztó elmélkedések, közhelyes monológok követik. E kettő birkózása erős próbára tette a szereplőegyüttes is. Szerencsére — az egy Piros Ildikó kivételével — remek teherbírású művészek látták el a feladatokat, akik a holtpontokon átlendülve hiteles történelmi típusokat teremtettek. Ezek: Bálint András, Dunai Tamás, Harsányi Gábor, Lukács Sándor, Vajda László, Szacsvay László, Huszti Péter, író-narrátorként a higgadt, mértéktartó Mensáros László, továbbá Mécs Károly, Csernus Mariann, Náray Teri, Ambrus András, Peremartoni Krisztina, Kátay Endre, Szőke Pál, Soós László, és Felföldy László. Nyolcvan éve született irodalmunk sajátos egyénisége, Hideg Sándor. Legnagyobb sikerű regénye, az aranyló derűjű Indul a bakterház 1980-ban készült tévéváltozatával emlékezett rá a szerda délutáni műsor. Bizonyos, hogy sokan és szívesen nézték meg újra a kitűnő produkciót, a főszerepben bámulatosat nyújtó gyermekszínésszel, Olvasztó Imrével. Folytatólagos előadás volt a címe a Vészi Endréről szombaton, a második műsorban bemutatott portréfilmnek. Akik látták a Budapesti trilógia keretében a korábbi hónapokban sugárzott három tévéjátékát, most bizonyára érdeklődéssel hallgatták személyes vallomásait is. Vasárnap délután kezdődött el a népszerű Egri János új szellemitorna-sorozata, az Elmebajnokság. A hasznosan szórakoztató vállalkozás népszerűségre számíthat, de nem ártana mindjárt a kezdet kezdetén biztosítani, hogy a vetélkedők egyenlő esélyeket kapjanak. Ugyanis az idő függvényében a kérdések szövegterjedelmétől függ az eredmény. Igazságosabb volna, ha minden versenyző azonos számú kérdést kapna, vagy ha az óra csupán a válaszok időtartamát összegezné. Egyébként az első vetélkedőnek megyei résztvevője is volt: Gyócsi Géza, a rétsági Glóbusz Nyomda dolgozója. (b. t.) A pásztói Dózsa iskola 6. a osztályos tanulói: Mikola Zoltán, Ludányi Mónika, Tóth Tünde összehasonlítják, kinek milyen lett a „bizije”. Miről ír a Kistenyésztők Lapja Az egyénileg gazdálkodók társadalombiztosításával foglalkozik és több más fontos, a kistenyésztőket érintő és az érdeklő változásról számol be a Kistenyésztők Lapja, amely várhatóan a hét végén jelenik meg. Új irányítás az állattenyésztésben címmel Csomós Zoltán, a MÉM főosztályvezetőhelyettese összefoglalja az állattenyésztő vállalatok megváltozott működési körét. Az írásból a szarvasmarhatartó kistermelők megtudhatják, hogyan juthatnak hozzá ezentúl a tehéntartásért járó állami támogatáshoz. Egy délelőtt a pszichológusoknál a tanácsadó tanácsa Csúcsforgalom van ezekben a hetekben az újjáalakult Nógrádi megyei Nevelési Pályaválasztási Intézetben. A pályaválasztási csoport alig győzi a tanácsadást... Hát még az azt megelőző alapos vizsgálódást! A pályaválasztásukban bizonytalan, épp ezért megerősítést váró és az elképzelések nélküli gyerekek egymásnak adják a kilincset. Egyiküket elkísértük, hogy lássuk, hogyan segít a pszichológus... Nóra negyedikes gimnazista. Orvos szeretne lenni, sebész, de érdekli a magyar és a történelem is. Tudni akarja, reális-e gyerekkora óta dédelgetett vágya, avagy nyergeljen át másik két kedvenc tárgyára, amíg nem késő. — Nórával nem lesz nehéz eredményes vizsgálatot végezni, önszántából jött. Vannak gyerekek, akiket az iskola küld, vagy a szülő hoz el, s mert nem akartak idejönni, nem oldódnak fel. Másrészt, az a kérdése, hogy a választott hivatásra alkalmas-e, és nem az, hogy a számtalan szakma közül melyik megfelelő számára. — Erdős Istvánná pszichopedagógus magyarázza, miközben előkészíti a teszteket, kérdőíveket. Nóra hozzáfog kitöltésükhöz, a szakértő pedig négyszemközti beszélgetésre vonul vissza az anyukával. — Ilyenkor mire kíváncsi? — Szinte minden apróság érdekel, a gyerek születésétől kezdve. Milyen kisbaba volt, milyen óvodás, szeretett-e oviba járni, milyen volt társaival a kapcsolata, és sorolhatnám tovább. A tesztek során alapos képet kapunk a gyerek képességeiről, gondolkodásáról, logikájáról, a figyelméről, emlékezetéről, személyiségéről, érdeklődéséről, de ezt feltétlen ki kell egészíteni a gyerekkel és az édesanyával folytatott beszélgetéssel. Nóra közben túljut az emlékezet- és gondolkodásvizsgálatokon. Egy füzetet kap, oldalanként más-más szituációt ábrázoló rajzzal. Mindegyiken valamilyen kellemetlen esemény történik, ami az egyik figura szövegéből derül ki. Feladata, válaszoljon röviden a szituációnak megfelelően, a rajzon látható másik figura helyett. — Voltaképpen nem a figura helyett válaszol, hanem magát éli bele a helyzetbe. Mivel ezek kellemetlenek, fény derül a személyiség agresszivitására. Ha a gyerek agresszív, lebeszéljük minden olyan pályáról, ahol közvetlenül emberekkel kell foglalkozni. Nem lehet óvónő, ápolónő, eladó, vagy épp orvos. — Erdős Istvánné mindezt nagyon halkan mondja, a munkába mélyült Nóra háta mögött, szavai nehogy befolyásolják a megoldást. Tucatnyi kérdésre válaszolt már a nyúlánk gimnazistalány. — Nem fáradtál el? — Nem, mert változatosak és érdekesek voltak a kérdések. — S amikor megkaptál egy feladatot, tudtad, hogy azt most miért kell csinálnod? Kiderült számodra a feladatból? — Nem gondoltam erre, csak csináltam. — Mondd, megfogadod majd a tanácsadó tanácsát? — Azt hiszem, igen, bár nagyon rossz lenne, ha kiderítenék, hogy nem vagyok alkalmas az orvosi pályára. Egész pontosan sebész szeretnék lenni, remélem, nem romlik tovább a szemem, és a kezem is elég ügyes hozzá, s amikor ezt mondja, megigazítja orrán a szemüveget. Hogy kézügyességének milyenségéről Nóra mielőbb képet kapjon, a készséges pszichológus az ujjügyességi feladatot tüstént értékeli is. Hát ezen nem múlik terveinek valóra váltása, ujjügyessége igen jónak minősül, azaz a skálán szereplő legjobbnak! Lassan kipróbálásra kerül a szobában levő összes szerkentyű. Villognak a disztributív figyelemvizsgáló lámpái, egy perc, huszonnégy másodperc alatt feltekeredik a zöld fonal a táblára, helyükre kerülnek az áttetsző síkidomok. Újra Erdős Istvánnét kérdezzük : — Mennyi ideig tart Nóra pályaalkalmasságának az eldöntése. — Nyolc óra. De vele csak olyan vizsgálatokat végzünk, amelyek a konkrét kérdésre adnak választ. Hogy egy gyereknek milyen pálya felelne meg, és melyik pályának felel meg a gyerek, összetettebb vizsgálódás mondja meg húsz óra alatt. Csupa érdekes, izgalmas dolog, az embernek már csak önismerete javítására is kedve lenne alávetni magát a nyolc-, vagy akár a húszórás „tortúrának”. De csupán néhány hét van hátra a végleges továbbtanulási jelentkezési lapok leadásáig. Ezekben a napokban sok gyerek vár tanácsot, megerősítést a pszichológusoktól. Ám, sajnos, sokkal több a tanácstalan nyolcadikos, negyedikes, mint amennyi bekopogtat a nevelési-pályaválasztási intézetbe. Az ismert fordulattal élve: nekik készült ez a riport... Veszprémi Erzsébet Francia kiállítás a magyar városokban Nagy sikerrel járja városainkat a francia Grapus grafikai csoport munkáiból rendezett tárlat. Az első kiállítás egy évvel ezelőtt volt Pécsett, azóta Budapesten, Veszprémben és Szombathelyen is láthatta a közönség a nemzetközi hírű alkotói kollektíva grafikáit. Európa városai valósággal versengenek azért, hogy megszerezzék a Grapus-kiállítás anyagát. A Magyarországra került kollekció véglegesen hazánkban marad, a párizsi művészcsoport a Pécsi Galériára bízta a gondozását és bemutatását; frissen tartásáról is gondoskodik, folyamatosan kiegészíti újabb műveivel. A Grapus — a szó fantázianév — 1970-ben alakult, tagjai elkötelezett baloldali művészek. Munkájukat a kollektív tervezés, valamint a politikai, szociális és kulturális problémák iránti művészi érzékenység jellemzi. Megbízásaik jelentős részét a Francia Kommunista Párttól és a CGT baloldali szakszervezettől kapták, illetve kapják. Így születtek meg a híres fegyverkezés- és háborúellenes, szociális és környezetvédelmi plakátjaik. Grafikai eszköztárukban a rajz, a tipográfia és a fotó egyaránt helyet kapott. Rendkívül ötletesen, szellemesen és elegánsan dolgoznak, kiváltképpen az újszerű, olykor meghökkentő színházi és kiállítási palkátjaikkal szereztek maguknak nemzetközi rangot, elismerést. A magyar grafikában ismeretlen az „utca művészetének” ez a sajátos felfogása és stílusa, nyilvánvalóan éppen ez az oka a Gropus-kiállítások iránt megnyilvánuló nagy érdeklődésnek. A Pécsett őrzött több mint száz műből újabb és újabb válogatásokat készít a mecsekaljai galéria, s indítja útnak az ország különböző részeibe. Amerika boldog ország, ahol mindenki azt teheti, amit a felesége akar. (William Faulkner) XXX Képet festeni az ember magától is megtanulhat, de hogyan lehet a képeket eladni. GONDOLATOK ezt az akadémián kellene oktatni. (Olaf Gulbransson) XXX A szerelem egészen személyes dolog. Nem egy valódi lényt szeretünk, hanem akit magunk teremtettünk önmagunknak. (Marcel Proust) XXX Valamennyien szorosabbra akarják húzni a nadrágszíjat, de mindenki a szomszédjának a nadrágszíját babrálja. (Norbert Blüm) műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Japán III. rész 8.57: Nótacsokor 9.44: Zenés képeskönyv 10.05: MR 10—14 10.35: Mit ér a nevem? 10.45: Lemezmúzeum 11.39: Védett férfiak XXIV/M. rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: Beethoven: III. (Eroica) szimfónia 13.53: Népdalok 11.15: Kórusainknak ajánljuk 31.40: Élő világirodalom 15.05: Peter Schreier dalfelvételeiből 15.28: Nyitnikék 10.00: Délutáni Rádiószínház 16.52: Rossini: Mózes. — Induló 17.05: Szocialista művelődésügyünk úttörői V. rész 17.30: Csenki Imre: Kalotaszegi dalok és táncok 19.15: Rádiószínház 20.25: A király és én 20.50: Lélek és test 21.20: Ciszana Tatisvili operafelvételeiből 21.49: Akitől tanultam 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 0.10: Loránd István kórusműveiből PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: T. Varga Anikó népdalokat énekel 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Ifjúsági könyvespolc 13.25: Látószög 13.30: Veress Sándor zongoramuzsikája 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Örökzöld dallamok 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Kamasz-panasz 18.35: A Rádió Dalszínháza 19.11: Pere János nótákat énekel 19.25: Lomonoszov válogatott írásai 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Hét bagoly 21.01: Nosztalgiahullám 21.37: Népi muzsika 22.14: A-tól Z-ig a popzene világában 23.20: A mai dzsessz 4 l ÍŰGRAD — 1983. február 15., kedd MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő : Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ. 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. isk. 7. oszt.) 8.40: Fizikai kísérletek. 9.00: Kémia (ált. isk. 7. oszt.) 9.35: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 9.50: Bélyegvilág (ism.) 10.00: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 10.30: Deltácska 10.50: Képújság. 13.55: Iskolatévé. Deltácska (ism.) 14.15: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 14.30: Kémia (ism.) 15.00: Fizika (ált. isk. 7. oszt.) (ism.) 15.35: Napköziseknek, szakköröknek. (ism.) 16.05: Hírek. 16.10: Zenés Tv-színház. 17.05: Maci Laci. Foxi Maxi a torreádor. Amerikai rajzfilm. 17.30: Zsebtévé. (ism.) 18.00: Képújság. 18.05: Reklám. 18.10: Sportmúzeum. 18.35: Illeszkedő szerkezetek. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Az Onedin család. Magyarul beszélő angol tévéfilmsorozat. X/7. rész: A tiszta lelkiismeret. 20.50: Stúdió ’83. 21.50: Felkínálom a népgazdasági hasznosításra. 22.25: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Gólyavári esték. Magyarország a II. világháborúban. II. rész. (ism.) 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Reklám 21.10: Falusi esték, őrség. 22.20: Tv-tükör a stúdióról. 22.10: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 16.25: Tudomány és technika 17.20: Matematika — mindenkinek 18.00: Közép-szlovákiai magazin 18.30: Mezőgazdasági év. 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.05: Bugyomir Trajkovics szerelmi élete. (15 éven felülieknek !) 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Musica Viva. Zenei magazin. 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 16.25: A rendőrség hívószáma: 110. 17.55: Szakmunkástanulók műsora. 18.30: Fiatalok tv-klubja. 1. rész 19.30: Tv-híradó 20.05: Fiatalok tv-klubja. 2. rész 21.50: Időszerű események 22.00: Andrej Kmet. (ism.) 22.30: Matematika mindenkinek (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Kohász: Szemben a világgal (16). Színes francia film. — Tarján vendéglő: Fekete szakáll szelleme. Szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: A banda fogságában. Színes szovjet kalandfilm. Iskolamozi: Emberi sors. Szovjet film. — Nagybátonyi Petőfi: Aki mer, az nyer. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. — Pásztói Mátta: öt este. Szovjet film. — Rétsági Asztalos: Ben Hur, I—II. Színes amerikai szuperprodukció. — Kisterenyei Petőfi: Várlak nálad vacsorára (14). Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Jobbágyi: Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. 20 00: Onedin család