Nógrád, 1983. április (39. évfolyam. 77-101. szám)
1983-04-12 / 85. szám
Hiba van az egyeztetéssel Vitray Tamás műsora, a Teleráma legújabb jelentkezésében több más, a tévé belső világáról, „kulisszatitkairól” szóló ismertető mellett szó volt a műsorütközések bosszantó, s meglehetősen gyakori tünetéről is. Telefonok, levelek százai jelzik, hogy a televíziónézők nem mennek el szó nélkül amellett, ha csábító programokról kénytelenek lemondani. Ha az egyeztetés nyilvánvaló gondatlanságából az első és a második csatornán azonos időben kezdődik valami szívesen várt esemény, mondjuk egy ígéretes filmvígjáték, mint nemrég az olaszok Narancsos kacsasültje és Simon és Garfunkel koncertje a New York-i Central Parkból, amiknek szerencsétlen összetalálkozása különösen sok háborgást váltott ki Csupán két hét tartamában is, lehet sorjázni a további kirívó példákat. A Sárközi-regény tévéváltozata, a Mint oldott kéve negyedik része a győri Kisfaludy Színház és a Magyar Televízió közös Hamlet-produkciójával ütközött, bűnügyi filmvígjátékunk, A pogány Madonna az Agria Játékszín elődása, A köpenicki kapitány sugárzásával. A legutóbbi példával pedig épp p. Teleráma adásnapjáról, szombat estéről szolgálhatjnk, amikor is a Ligeti legendák második része a Fekete a feketén című háromrészes olasz filmszatírával ütközött. S ez utóbbi egy más természetű szerkesztési jelenségre is felhívja a figyelmet. Arra nevezetesen, hogy a műsorban már szinte egyeztethetetlenségig eluralkodtak a sorozatok, a folytatásos történetek. A Iigeti legendák első része után nyilván sokan kíváncsiak lettek volna a másodikra is, s az első két rész után az olasz film harmadik, befejező részére. Gondoltuk, ez utóbbi egyeztetési felületességre is választ kapunk a Telerámában a megkérdezett illetékestől, Vértessy Sándortól, aki — mint megtudtuk — néhány éve a riporterséget a műsorprogram-szervezői poszttal cserélte fel. Ám csak a mea culpázás általánosságáig bátorkodott, „emelt fővel, de szemlesütve” ismerve el a felelősséget. A műsoregyeztetésnek bizonyára számtalan, általunk nem, vagy alig ismert, feltételezhető szempontja, problémája van. De azt is minduntalan észlelhetjük hogy nagyobb odafigyeléssel nagyrészük könnyűszerrel elhárítható. Történetesen a legutóbbi példában is, ahol mindössze néhány jelentéktelen műsorrendi cserére lett volna szükség. Egyébként az elmúlt műsorhét szellemi irányzékát a költészet napjának közeledte határozta meg. Ady költészete adta témáját szerdán a rövidfilmstúdiók műhelyéből kikerült, „Mag hó alatt” című igényes vállalkozásnak. Kis József írói és rendezői produktuma, Juhász Gyula születésének 100. évfordulója adott időszerűséget a „Lángolni jöttem” című, szombaton délután látott szép összeállításnak, mely a költő életének egy kevéssé ismert periódusát, az egyetemi évek idejét idézte meg. Ezen az esten gyönyörködhettünk a Szép versek ’82 című összeállításban is. A költészet napja hangulati előkészítését szolgálta vasárnap délután a Csokonai című, úgynevezett életjáték, amelynek írója és rendezője, Jeles András a hányatott életű poétához oly közelálló, kedves diákszínjátszást, annak hagyományait, stílusát és hangulatát használta fel, hogy a sajátos költősorsot bemutassa. A költészet napja nyitányaként hangzott el este Dunai Tamás jól értelmező tolmácsolásában József Attila Végül című gyönyörű költeménye. Ami a műsorhét egyéb említendő programjait illeti: a hét első adásnapjain láthattuk az üzembe helyezés című, érdekes, háromrészes szovjet tévéfilmsorozatot, a Fantasztikus utazás című amerikai tudományos-fantasztikus, a maga műfajában különleges produkciót, a Nincs szerelem, fájdalom nélkül című NSZK tévéfilmet — négy kis történetet a szerelem témaköréből —, a svájci filmművészet egy újabb, különösségében is gondolatokat ébresztő alkotását, Fényévekre innen címmel. Színészportrét, kaptunk a nemrég elhunyt Ráday Imréről és a Csortos Gyula-sorozatban megnézhettük a Dunaparti randevú című, 1936-os magyar filmet. (b. t.) Különös, kedélyes, kellemes, kulturált szórakozásnak ígérkezik a televízió kétrészes filmje, amelyet Kristóf Attila ironikus kalandregényéből Dobray György rendezett és április 16—17-én kerül képernyőre. Amikor folytatásos regényként megjelent a Magyar Nemzet hasábjain Kristóf Attila írása, már a megformálás is eleve filmszerűen, mintegy snittekben, a filmformálás ígéretével fogalmazódott meg. Természetes volt tehát, hogy több filmrendező felfigyelt rá és érezte benne az igényes vállalkozás lehetőségét. Tulajdonképpen az egész történet bűnügyi kalandfilmnek álcázott társadalmi szatíra, s arról szól, hogy aki megpróbál Magyarországon az amerikai maffia módszereivel tevékenykedni, ráfizet. A főhős Amerikából hazatérve, új életet akar kezdeni. A tengerentúl a maffia egyik vezető emberévé küzdötte fel magát, de minthogy a maffia belső harcaiban ott megbukott, testőrével együtt haza A mi ügyünk tér, rengeteg pénzzel, luxuskocsival és féktelen fantáziával. Mindezt szeretné hasznosítani, hogy elűzze unalmát és csendesen csordogáló hétköznapjait valami különleges tevékenységgel tegye színessé. Ezért hát hazafias felbuzdulásból megpróbálja naggyá tenni, világszínvonalra emelni a magyar bűnözést. Ezért olyan bűncselekményeket szervez, amerikai stílusban, amerikai módszerekkel, amelyek nálunk nemcsak lehetetlenek, hanem enyhén szólva nevetségesek. Az eredeti szöveget olvasva Nepp Józsefnek, a magyar rajzfilm kiváló művészének is eszébe jutott, hogy rajzos kalandfilmet kellene belőle csinálni. Ám a televízió gyorsabb volt és Dobray György, a történet szerzőjével, Kristóf Attilával rövid úton elkészítette a forgatókönyvet. Reméljük, nem okoz majd csalódást az elkészült produkció. A rendező a két főszerepre Oszter Sándort és Bárdy Györgyöt kérte föl. A volt maffiózó, akit Padreként becéznek, Oszter, a testőre pedig Bárdy György. A szereposztás ezenkívül Szirtes Ádám, Reviczky Gábor, Szacsvay László, Sir Kati, Székhelyi József, Fonyó István, Kozák László, Gálvölgyi János nevét tartalmazza a műsorlapon és kivételes feladatot juttat Gobbi Hildának, aki az előzetes hírek szerint egészen kiváló alakítással jelenik meg, sajátos humorát csillogtatva. Kristóf Attila a szerző azt mondta a filmről: „Az elkészült produkciót látva, az volt az érzésem —, nézhető tévéjáték született. Én magam a televízióban, ha humoros filmet látok, gyakran elszomorodom, lehet, hogy lesz olyan néző, aki hasonló módon reagál majd, de az az érzésem, hogy szerencsénk is lehet, mert lesz annyi érdekesség, kalandosság, játékosság ebben a történetben hogy megérdemli a figyelmet. Nógrád vendége volt Vantaan Laulu A múlt hét egyik legkiemelkedőbb kulturális sikere volt Salgótarjánban a megyeszékhely finn testvérvárosából Vantaaból érkezett férfikórus fellépése. Mint tudjuk, a finn település alig tíz éve nyerte el a városrangot, a kórus története azonban immár tizenhét esztendőre vezethető vissza. Annak idején egy énekkvartettként kezdte pályafutását az együttes, rövid idő alatt több mint tízszeresére emelkedett tagjai száma. Vantaaban kilenc különböző kórus működik, van tehát konkurrencia, a Vantaan Laulu — a név jelentése: vantaai dal — azonban ezek közül is kiemelkedik. Az együttes munkáját tizennegyedik éve vezeti Toivo Korhonen. Tőle érdeklődtünk a közösség tevékenységéről, repertoárjáról, magyarországi, salgótarjáni benyomásairól. A kórus tagjai a Vantaa nyugati részében lakókból verbuválódtak. Foglalkozásukra nézve mindenféle ember van köztük, összeköti őket a dal szeretete. Elsősorban a finn zenei irodalomból válogatták repertoárjukat és eleinte főként szűkebb hazájukban léptek fel. Később ahogy egyre több elismerésben részesültek, egyre gyakrabban hívták őket vendégszereplésre az ország más vidékeire is, s az előadandó művek száma is egyre gyarapodott, köre tágult. — Kórusunknak jelenleg a vantaai dolgozók iskolája ad otthont, s a városi tanácstól évente kapunk működésünkhöz támogatást. A közvetlen fellépések mellett hangfelvételek révén egy másodlagos hallgatósági körünk is kialakult, s nemrégen hanglemezfelvételünk is volt, elmondhatom tehát, hogy a kórus népszerű. A magyarországi vendégszereplés a második külföldi ütünk, előzőleg Bremenben (Nyugat-Németországban) vettünk részt egy kórusfesztiválon. Magyarország mindannyiunknak kellemes meglepetést szerzett, kórusunk minden tagja jóleső érzéssel tapasztalta azt a meleg vendégszeretetet, mellyel úgy Debrecenben, mint Salgótarjánban találkoztunk. Magyar testvérvárosunkról az itt töltött néhány óra alatt nem szerezhettünk túl sok benyomást, de annyit megállapítottunk, nagyon szép környezetben, érdekes építészeti megoldású a város, gyönyörű a zeneiskola, talán a legszebb azok közül a termek közül, ahol eddig felléptünk az országban, az épület sugározza, amit egyébként is tapasztaltunk: élénk, jól szervezett zenei élete van. A kórus ötvennégy éves karmestere azonban nem először jár Magyarországon. Mint zenepedagógus, az ifjúság muzsikára nevelésével foglalkozva lakhelyén két ifjúsági kórust vezetett, egyik leánykarával már kétszer járt hazánkban. A Kodály-kórusversenyen egy alkalommal harmadik helyezést ért el, míg a nálunk most bemutatkozott együttese a finn kórusok szemléjén másodikként került dobogóra. Remélhetőleg először, de nem utoljára tapsolhattunk Salgótarjánban a szép hangú vantaai dalosoknak. — g. — 25 éves a salgótarjáni pedagóguskórus Az öntevékeny művészeti csoportok patronálásában kezdettől jelentős feladatot vállalnak a szakszervezetek. Nincs ez másként a hazai kórusmozgalom esetében sem. E téren különösen a pedagógusok szakszervezete könyvelhet el kimagasló eredményeket, hisz jelenleg 46 pedagóguskórust tartanak nyilván az országban, nem számolva azokat az együtteseket, melyekben szintén több-kevesebb nevelő énekel. Nem csoda hát, hogy a pedagóguskórusok VIII. országos találkozójának megrendezését egyetlen város már nem tudta vállalni, így a háromévenként tartandó fesztivál idén először — különböző időpontokban — még 11 helyszínen zajlik, illetve zajlott. A március 18—19—20-án Kaposvárott megrendezett seregszemlén vett részt a Nógrád megye egyetlen érintett énekkara, a salgótarjáni pedagóguskórus. A korábban már ,,Fesztiválkórus” rangot szerzett vegyes kar ezúttal sem tért vissza „üres kézzel”, az új 1983. március 1-től érvényben lépett minősítő rendszer alapján az „arany fokozatot” érdemelték ki a VIII. országos találkozón. A salgótarjáni pedagóguskórus egyébként azon kevés kórus közé tartozik amely eddig valamennyi pedagóguskórus-találkozón ott volt És a tekintetben is a kevesek közé tartozik a nógrádi vegyes kar, hogy élén megalakulása óta Virágh László karnagy áll. Ennek immár huszonöt esztendeje... A fennállásának negyedszázados évfordulójára készülő salgótarjáni pedagóguskórus története joggal tekinthető akár „kórustörténelemnek” is. Amikor 1958-ban megalakultak, nemcsak az ország gazdasági és politikai, de kulturális élete is a konszolidáció szakaszába lépett. A salgótarjáni pedagógusokban az elsők között fogalmazódott meg az igény önálló vegyes kar szervezésére. A megalakulást követő esztendők kulturális fellendülése kedvezett a kórus működésének, létszáma rohamosan gyarapodott, csakhamar meghaladta az 50 főt. Az évadonkénti 8—10 fellépés akkortájt ennek duplája volt, jelentős népművelői feladatként szívesen tettek eleget apróbb települések meghívásának, mindaddig, amíg anyagi lehetőségeik gátat nem szabtak e missziónak. Már az 1958-as egri dalostalálkozón bizonyították, hogy felkészültségük, lelkesedésük országos mércével is mérhető, és 1962-ben a Liszt—Bartók szakszervezeti kórusfesztiválon már a kiemelkedően szereplő kórusok között említi őket a zsűri. A ’60-as évek közepétől némi visszaesés volt tapasztalható a salgótarjáni pedagóguskórus munkájában. Ez a hullámvölgy egészen az évtized végéig tartott, de 1970- től újabb sikerek fémjelzik a megerősödő vegyes kar színvonalának emelkedését: „Miniszteri dicséret”, „Kodályemlékérem", majd 1978-ban a „Szocialista kútúráért” kitüntetés, de emellett Handel „Béke ódájánának” többszöri nívós tolmácsolásáért az Országos Béketanács emlékplakettjét is átvehették. A salgótarjáni pedagóguskórus repertoárjában megtalálható valamennyi jelentékenyebb kórusmű a reneszánsz szerzőktől napjainkig. Természetesen megkülönböztetett szerepet kapnak a nógrádi népdalok és a nógrádi zeneszerzők művei. A salgótarjáni pedagóguskórus feltehetően egyedüli énekkar, amely megzenésített Madách-verset tart műsorán a Rezessy László által vegyes karra írt „Toborzó”-t. A megyeszékhelyen egyébként ők mutattak be elsőként oratorikus (Vivaldi „Magnificat”) és nagyobb lélegzetű műveket (pl. Maros Rudolf „Eccseri lakodalmas”). Az együttes méltán büszke arra is, hogy nem csak a Magyar Rádió Kóruspódium adásaiban szerepel rendszeresen, de foglalkoztatja a kórust az Országos Filharmónia is. A közelmúltban jelent meg Erdős Jenő „Pedagógusok a musica humana szolgálatában” című dokumentumkönyve, melyből két megjegyzés cikkünkbe kívánkozik. A könyv nem kis teret szentel a salgótarjáni pedagóguskórusnak. ...E szép eredménynek áttekintése után” — írja a jeles szaktekintélynek számító szerző — „elgondolkodtató, hogy külföldi szereplésen még nem vehettek részt. (!) Pedig megérdemelnék”. Ehhez legfeljebb annyit fűzhetünk, hogy Magyarországon viszont kevés város van, ahol ne fordult volna meg a salgótarjáni pedagóguskórus. Erdős Jenő kimutatást készített a kórusok anyagi támogatásáról is. Ebből kitűnik, hogy a salgótarjáni pedagóguskórus évi 30 000 forintos költségvetése — a vele egy szinten álló kórusok között — a legkevesebb. Ámbár meglehet, hogy a salgótarjáni dalosok még eredményesebb munkájához nem csupán anyagi, sokkal inkább erkölcsi támogatást igényelnének. Az elmúlt 25 év tükrében talán nem is indokolatlanul... P, K. 4 NÓGRAD - 1983. április 12., kedd műsor KOSSUTH BAOIÖI (.27: Műszaki kultúránk és az Információ 8.57: Nótacsokor 9.42: Találkozás a Hangvillában 10.05: MR 10—14 10.35: Kórusmuzsika 10.57: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 11.39: A kápolna titka 4. rész 12.45: Törvénykönyv 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 14.00: Népdalok 14.23: Kórusainknak ajánljuk 14.40: Élő világirodalom 15.05: Holnap közvetítjük 15.28: Nelnlkék 16.00: Délutáni Rádiószínház 16.52: Menner: Induló 17.05: A Gandhi: Világsiker 17.30: Török Erzsébet felvételeiből 17.45: A Szabó család 19.15: Giulietta Simionato operafelvételeiből 19.48: Lélek és test 20.18: Bogár István népzenei feldolgozásaiból 20.54: Rádiószínház 21.44: Debussy: Kis szvit 22.30: Szabó Ferenc: Trió 23.00: Operarészletek 0.10: Toronyzene PETŐFI RADIO: 8.05: Halász Judit énekel 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.30: Loránd István— Nádas Katalin: Örsz túra 1410: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Kamasz-panasz 18.35: Moszkvából érkezett 19.09: Hét bagoly Krúdy Gyula regényét rádióra alkalmazta: Rácz György 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Látogatás az agymúzeumban 20.45: Meseautóban, I. rész 21.26: A „Johnny Thompson Singers” hangversenye 22.10: Klasszikus operettekből 23.20: Nóták miskolci stúdió: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Ágnes előadása. — 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. — 18.25: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétéma 8.05: Iskolatévé * Környezetismeret. (ált. isk. 1. oszt.) 8 30: Oroszul beszélünk. 1.50: B4:yegvilág 9.00: Kémia. (ált. isk. 7. ősz ) 9.40: Magyar nyelv. (ált. isk 1. oszt.) 10.00: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 10.30: Deltácska 10.50: Képújság 14.00: Iskolatévé 14.25: Deltácska. (Ism.) 14.45: Kémia (Ism.) 15.25: Napköziseknek 15.55: Hírek 16.00: Mexikó varázsa. Francia rövidfilm. III. rész 16.40: Képújság 16.45: A nyelv világa 17.30: Reklám 17.35: A három kútásó NDK bábfilm 18.05: Ízlések és pofonok 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv.híradó 20.00: offenbach bolondozásai 20.50: Stúdió ’83 21.55: Felkínálom népgazdasági hasznosításra 22.30: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: .0.00: Kedvünkre. Artay János országos középiskolai balladamondóverseny 20.45: Tv-r.xnoó, 2. 21.05: vidd fel a sírodat a hegyre. Magyarul beszélő csehszlovák tv-dráma 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.30: Mezőgazdasági év 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A férfi és a feleség 21.50: Hangyák a lakótelepeken (2. rész) 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Musica víva 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 28.25: Fiatalok tv-klubja 1. rész. 19.30: Tv-híradás 20.05: Fiatalok tv-klubja, 2. rész 21.30: Időszerű események 22.00: Színművészeti magazin. (Tsm.) 22.25: Matematika mindenkinek. (Ism.) MOZIMŰSOR! Salgótarjáni November 1,t Fél - és háromnegyed ó rtól| Hatásvadászok (14). Színes magyar film. Nyolc órától: Jobb ma egy nő, mint tegnap három (16). Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Kohász: Elévülhetetlen bűntett. Szovjet bűnügyi film. — Tarján vendéglő: Oké spanyolok. Spanyol film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól. Szuperexpressz: Színes, szinkronizált japán katasztrófafilm. Nyolc órától: Találkozás az Atlanti-óceánon (14). Színes lengyel film. — Mesemozi: ördögmalom. — Nagybátonyi Petőfi: Földrengés Tokióban. Színes japán katasztrófafilm. — Pásztói Mátta: Ezüstnyereg. Színes olasz western. — Országúton. Federico Fellini világhírű filmjének felújítása. — Rétsági Asztalos János: A postás mindig kétszer csenget I—II. (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Kisterenyei Petőfi: Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Jobbágyi: Az „I” akció. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték.