Nógrád, 1984. május (40. évfolyam. 102-126. szám)

1984-05-15 / 112. szám

,VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA * XL. ÉVF., 112. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. MÁJUS 15., KEDD Ülést tartott a MAE Nógrád megyei szervezetének elnöksége Eszmecsere az agrárértelmiség helyzetéről Kihelyezett ülést tartott a­­ reket, a legkorszerűbb eljá­ Magyar . Agrártudományi rásokat az előttünk járóktól. Egyesület Nógrád megyei Szervezetének elnöksége teg-A mezőgazdasági szakembe­rek megbecsülése évről évre nap délután a karancssági növekszik — úgy országosan, termelőszövetkezetben. Az eseményen részt vett dr. Csáky Csaba a MAB orszá­gos ügyvezető főtitkára is. Dr. Gyöngyösi István a me­­­gyei szervezet titkára a me­gye agrárértelmiségének hely­zetéről, szerepéről adott tá­jékoztatást. Mint mondotta, az elmúlt negyedszázad me­zőgazdasági fejlődésének két alappilére volt. Az egyik, a mezőgazdasági nagyüzemek létrejötte, a másik az új típusú agrárértelmiség szakismereté­nek kamatozása. A magyar mezőgazdaság nemcsak a korszerű gépekkel, a kemiká­liákkal, a nagy értékű bioló­giai anyagokkal, vívta ki az őt megillető helyet a világban, hanem ebben része volt az új szakgárdának is. Azoknak a szakembereknek, akik révén lehetővé vált, hogy mezőgaz­daságunk gyorsan átvegye, integrálja a legújabb mód sze­rint megyénkben is — ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az agrárvégzettségűek­­nek mintegy fele a mezőgaz­dasági ágazaton kívül keres — és talál is — magának munkalehetőséget. Ez talán annak a következménye, hogy — miként egy nemrégiben készült felmérés bizonyítja — igen magas az ágazatban az úgynevezett alulfoglalkoz­­tatottak aránya. Eszerint az agrárszakemberek csaknem 42 százalékát nem a végzett­ségének megfelelő munkakör­ben foglalkoztatják. Különö­sen szembetűnő ez a nők ese­tében, ahol ez az arány meg­közelíti a 60 százalékot. Ami viszont kedvező, a ma agrárszakemberei nemcsak egy-egy üzem vezetői, hanem egy-egy község, település éle­tére, munkájára is kisugárzó hatást gyakorolnak. Igaz, az agrárértelmiségnek ezen a területen is vannak teendői. A jelenleginél még olvasot­­tabbaknak kellene lenniük és bizony nem ártana, ha az ide­gen nyelvek elsajátításában is előbbre járnának, mert van még mit behozni más terüle­tek értelmiségi rétegéhez ké­pest. Ez a következő évek, évtizedek, nagy tartaléka le­het megyénkben is. A szervezet titkára ezt kö­vetően a MAE nemzetközi kapcsolatairól szólt. Mint megállapította, az utóbbi esz­tendőkben tovább erősödött a kapcsolat a csehszlovák és bolgár testvérszervezetekkel és sok új törekvés van egy­más munkájának jobb megis­merésére, a tapasztalatok cse­réjére, amelyek valamen­­­nyi érdekelt hasznára válhat­nak. Befejezésül az időszerű szervezeti feladatokról esett szó, majd az elnökség tagjai, a vendégekkel együtt üzem­­látogatáson vettek részt a helyi termelőszövetkezetben. -------------1------------------------­ Tanácsülés Pásztón és Bátonyterenyén Igazodás a változásokhoz Széles körű érdeklődésre számot tartó napirendek szere­peltek a hétfői tanácsülések napirendjén. Pásztó város Ta­nácsa rendkívüli ülésen vitatta meg az általános rendezési terv programjavaslatát. Bátonyterenye városi jogú nagyköz­­s­ég Tanácsa pedig több más téma mellett, jelentést hallga­tott meg az 1983. évi fejlesztési terv és működési költség­­vetés, valamint a cselekvési program végrehajtásáról. A változásokhoz való igaz színvonalának megőrzése volt tudás követeli meg a rendet az alapvető cél a pénzalapok rési tervek rendszeres — öt- felhasználásánál a takarékos, évenkénti — felülvizsgálatát, kiegyensúlyozott gazdasági A legutóbbi gazdasági és vá­­munkára törekedtek. A főbb résrendezési szemléletváltó­ célkitűzések teljesültek: a vá­rások következtében itt-ott rostasodó település tovább komoly módosításra szorult a gyarapodott, sikerült megté­­pásztói rendezési terv is. Ezek remteni az igények és lehető­­között említhető Pásztó vá­­ségek összhangját. rossá nyilvánítása. Ez a tény a lakás- és telekigényeket, és az ipartelepítést is megnövel­heti. A városi tanács a legutób­bi ülésén úgy döntött, hogy a végletes határozathozatal előtt a minden részletre kiterjedő rendezési tervjavaslatot tár­sadalmi vitára bocsátja A kezdeményezés életrevalónak bizonyult, számos A fejlesztési alap bevétele — 43 millió 446 ezer forint — az eredeti tervhez viszonyítva 15 százalékos túlteljesítéssel valósult meg, s ez részben a központi intézkedéseknek, részben pedig a saját bevéte­li tartalékok feltárásának az eredménye. Kedvezően alakult 1983-ban a lakosság község­fejlesztési hozzájárulása is. fórumon Mindent összevetve, a fejlesz-igen sokan nyilvánítottak ve­­tési alap elmúlt évi bevételei reményt. A rendezési terv tár- a tervezett feladatok végre­­halmázza a népességfejlesztési hajtásához megfelelő fedezetet javaslatot; a lakásépítési és biztosítottak, a gazdálkodási lakóterület-fejlesztési elképző- finanszírozási gond nem aka réseket; az üdülést és az ide­genforgalom fejlesztését szol­gáló célokat; a közösségi in­tézmények rendszerének fej­lesztését; az iparterületre vo­natkozó elképzeléseket. Kitér a rendezési terv a közlekedés és a közműellátás fejlesztésé­re is. A széles körű társadalmi vita tapasztalatait is összegez­ve, Pásztó város Tanács hét­fői ülésén elfogadta az álta­lános rendezési terv felülvizs­gálatáról készített programja­vaslatot, dolyozta. A kiadások kapcsán fontos helyen említhető, hogy 1983- ban is a lakásépítés volt a legfontosabb feladat. A kü­lönböző konstrukcióban össze­sen 177 darab lakást építet­tek. A hagyományos családi házak építése valamelyest élénkült ezen a területen, ta­valy 34 családi házba költöz­tek be. Mindhárom lakótele­pen időben biztosították, a szükséges közművek kiépíté­sét is, így az nem akadályoz­ta az üzembe helyezést. A bátonyterenyei tanács a Az elmúlt évi fejlesztési tavalyi számvetés elkészítése terv és működési költségvetés után tájékoztatót hallgatott teljesítésének értékelésekor még a két tanácsülés között Bátonyterenye városi jogú történt eseményekről, s ugyan­nagyközség Tanácsa mind­- csak tájékoztató hangzott el nekelőtt megállapította, hogy a városkörnyéki bizottság az eddig elért eredmények megalakulásáról, annak ügy­megtartása, az alapellátás rendjéről és munkatervéről. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti párt­­bizottság első titkárának ve­zetésével hétfőn budapesti pártdelegáció utazott Moszk­vába. A küldöttség az SZKP moszkvai bizottságának meg­hívására négy napot tölt a szovjet fővárosban. A delegá­ciót a Ferihegyi repülőtéren Borbély Gábor, a budapesti pártbizottság titkára búcsúz­tatta. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Hétfőn a budapesti pártde­legáció megérkezett Moszk­vába. Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés általá­nos vitájában felszólalt dr. Schulth­eisz Emil egészségügyi miniszter. Beszédében hang­súlyozta, hogy ma a legfontos elismeréssel szólt az ENSZ közép és hosszú távú szakmai programjairól, amelyeknek ki­munkálásában és végrehajtá­sában a szocialista országok sobb feladat a háborús veszély élenjáró szerepet játszottak­ elhárítása, a béke megőrzése. Sürgette, hogy az egyes orszá­gok egészségügyi dolgozói az eddigieknél is szervezetteb­ben és fokozott aktivitással vegyenek részt az enyhültebb nemzetközi légkör megterem­téséért folytatott küzdelem­ben. Rámutatott arra, hogy a fejlett országokban az egész­ségügyi helyzet javításának alapfeltétele az egyének és az­ egész társadalom tudatos és aktív részvétele az egészség­károsító környezeti hatások leküzdésében, az egészséges életmód kialakításában. (MTI) Fémipari sztrájk az NSZK-ban Hétfőn nulla órakor meg­kezdődött az NSZK-ban a fémipari sztrájk. Célja a több mint kétmilliós munkanélkü­liség csökkentése a heti mun­kaidő leszállításának kikény­szerítésével. A fémipari szakszervezet (IG Metall) felhívására egye­lőre csak az észak-württem­­bergi, észak-badeni üzemek 13 ezer dolgozója szüntette be rését. Az IG Metall ugyanis a közvélemény előtt szeretné ki­védeni a tőkés munkaadók­nak azt a vádját, hogy a sztrájkkal veszélyezteti a nyu­gatnémet gazdaság éppen meg­kezdődött fellendülését. A munkáltatók mind a fémiparban, mind a nyomda­iparban, ahol szintén sztráj­kok folynak, a munkások jö­a munkát, követelve a 35 órás meges elbocsátását helyezték munkahét fokozatos bevező- kilátásba. (MTI* 'f-­ V * A tar új: Születésének 90. évfordulójának alkalmából átadták Salgótarjánban K­ográdi Sándor szobrát Koszorúzás a Mező Imre úti temetőben Újabb köztéri alkotással gazdagodott a nógrádi megye­­székhely. A Palócz Imre té­ren vasárnap avatták fel Nógrádi Sándor életnagyságú bronzszobrát. Az esős idő ellenére mint­egy kétszázan gyűltek össze a November 7. Filmszínház előtti térségen, ahol a salgó­tarjáni úttörőzenekar adott jelet az ünnepség kezdeté­re. A magyar és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, Nógrádi Sándor szü­letésének 90. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­gen részt vettek a megye és a megyeszékhely párt-, álla­mi és társadalmi szervezete­inek képviselői is, — köztük Ozsvári József, az MSZMP­ Nógrád megyei Bizottságának titkára és Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnök­­helyettese —, valamint a Nógrádi Sándor nevét viselő szocialista brigádok hét vé­gén megtartott I. országos ta­lálkozójának résztvevői. Avató beszédet dr. Sárközy Sándor, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Országos Szövetségének alelnöke mon­dott, méltatva Nógrádi Sán­dor életét és munkásságát. Egyebek között hangsúlyoz­ta: „Most, amikor átadásra kerül Nógrádi Sándor szobra, emlékeztessen mindnyájunkat arra, hogy ma is olyan em­berekre van szükség, mint ő volt, aki harcolt és épített. Békeharcosokra, szorgalmas, hozzáértőn dolgozó emberek­re, hogy minden nehézséget leküzdve boldog békességben és jólétben éljen népünk.” A város lakosságának ne­vében Kugel Tiborné vette át jelképesen Nógrádi Sándor szobrát, Janzer Frigyes szob­rászművész alkotását. Ezt követően koszorúzásra került sor. Koszorút helyez­tek el a szobor , talapzatán Nógrád megye és Salgótarján párt-, állami és társadalmi szervezetei, a Magyar Ellen­állók és Antifasiszták Orszá­gos Szövetségének képviselői, a Nógrádi Sándor szocialista brigádok I. országos találko­zójának résztvevői, valamint a salgótarjáni Nógrádi Sán­dor Múzeum, a veszprémi ál­lami gazdaság Nógrádi Sán­dor nevét viselő szocialista brigádja, a szécsényi Nógrádi Sándor Szakközépiskola és a Salgótarjáni Ruhagyár Nógrá­di Sándor szocialista brigádja. . Az ünnepi aktust követően dr. Sárközy Sándor és az ava­táson is részt vett Janzer Fri­gyes szobrászművész ellátoga­tott a Szakszervezetek Nóg­rád megyei Tanácsának Ok­tatási és Művelődési Intézmé­nyébe, ahol Medved Károly, az SZMT vezető titkára zár­ta be a Nógrádi Sándor bri­gádok I. országos találkozó­ját. Nógrádi Sándor születésé­nek 90. évfordulója alkalmá­ból koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn a Mező Im­re úti temető Munkásmozgal­mi Panteonjában lévő sírjá­nál. A magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom ki­emelkedő személyisége sírján a tisztelet, a kegyelet virága­it a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Központi Ellenőrző Bi­zottsága nevében Győri Imre, a Központi Bizottság tagja és Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára helyezte el. Emléke előtt tisz­telegtek a Honvédelmi Mi­­­nisztérium és a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége képviselői, s elhozták­ az emlékezés virágait család­tagjai is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Bi­zottsága nevében koszorút he­lyezett el Nógrádi Sándor sír­ján Géczi János, az MSZMP KB tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára és Illés Miklós, a Nógrád megyei tanács általános elnökhelyet­tese. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ér véget. Konfliktus a Citroennél A Párizs környéki Aulnay­­ban a Citroen gépkocsigyár üzemét a hét vége óta meg­szállva tartják a sztrájkoló munkások, akik az ellen til­takoznak, hogy az igazgató­ság a Citroen művek gyárai­ban 6000 munkahelyet meg akar szüntetni. Ez különösen az Aulnayban működő üze­met sújtaná. A CGT gyári szervezete, amely az üzem megszállását kezdeményezte, felszólította az igazgatóságot, hogy azon­nal kezdjen tárgyalásokat a dolgozókkal a kormány kép­viselőinek bevonásával. Hen­ri Krasúcki, a CGT főtitkára kijelentette: Noha a gyár igazgatósága „korszerűsítés­re” hivatkozik, voltaképpen csökkenteni akarja a terme­lést, ugyanakkor pedig növel­ni óhajtja a termelést a Cit­roen külföldi gyáraiban. Ez teljesen elfogadhatatlan a francia dolgozók számára. Hangsúlyozta: a CGT vé­leménye szerint a francia kormány nem tanúsít elég erős ellenállást a francia és nemzetközi nagytőke nyomá­sával szemben. Ha a jelenle­gi ütemben folynak tovább a munkahelymegszüntetések, a munkanélküliek száma el fogja érni a hárommilliót. .(MTI)

Next