Nógrád, 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-21 / 248. szám

Október elején hideggel és esőkkel hirtelen köszönt be az ősz Moszkvába. Olykor már hullani kezd a hó is, a hőmérő higanyszála pedig éjszakánként csaknem a fagypontra süllyed. Ám a seregélyek nem akarják elhinni, hogy igazán itt az ősz, még nem készülődnek, hogy itthagyják a megszokott környezetet. És olykor még a nyári meleg is visszatér néhány napra. Sokszor esik, és ez természetes. Ilyenkor aztán esernyők tömege alatt hullámzik a nép a főváros utcáin, s ha eláll az eső, üdén, tisztán csillognak a háztetők, a járdák, a hidak és a fák, amelyek még nem hullajtották el „aranyiban” őszi leveleiket. Október — az ősz dereka. Az időjósok azt állítják, hogy az októberi hónapból előre meg lehet mondani, milyen lesz Moszkvában a november, sőt még azt is, hogy milyen fagyos hideg lesz a tél, de valójában bizonyosat nem tudhat senki. Aztán jön a november, amikor az idő teljesen kiszámíthatatlan. Az időjárásjelentés mindennap változóan felhős időt jósol és számíthatunk esőre is, hidegre is, hóra is, felmelegedésre is. Ilyenkor visszasírjuk az őszt, amelynek mindennapja a hervadó természet költői hangulatát árasztja. itt A fák ritkuló lombjai között megkapó látványt nyújtanak az ősi tornyok. Séta a megsárgult lombok alatt A trójai háború nyomában az argonauták útján A görögországi Volosz szigetéről 1984. május 3-án indult útnak az „Argó” elnevezésű húszevezős gálya. Ez a hajó — a XIII. századi földközi-tengeri hajók pontos mása — , az argonauták legendás útjának megismétlésére vállalkozott. Az „Argó” elnevezést a gálya távoli ősének tiszteletére kapta. Anyaga görög erdei fenyő. A hajótestben nincs egyetlen szög sem, a deszkákat a régi mesterek mintájára facsapokkal rögzítették. A felszereléshez tartozó kötélzet erős kenderszálakból készült. A téglalap alakú vitorla anyaga lenvászon. A gálya víz alatti részét kátránnyal borították. A jobb úszótulajdonság elérése érdekében a gerincet és az oldalakat a régi recept szerint vastagon lekenték bárányzsírral és fenyőgyantával. A hajótest hossza 16 méter 60 centiméter szélessége 3 méter ......................................................... A gálya a híres angol utazó és több tengerhajózástörténeti könyv szerzője, Tim Severin számára készült. Az „Argó” útja a Dardanellákon és a Boszporuszon keresztül a Fekete-tengerbe vezetett. A végállomás Poti, majd tovább a Tioni folyón a trójai háború legendás helyei. A kísérlet célja, bizonyítani az argonauták utazását a nyugati irodalomban elsőként megjelentető leírás hitelességét. E célra épült meg az „Argó”. A legendás „Argo”-val szemben az új „Argó” nemzetközi legénységgel indult útnak. Köztük angolok, írek, kanadaiak és dánok. A görög vizeken görög hajósok kezelték a lapátokat. A török vizeken törökök, szovjet felségterületen szovjet hajósok segítették az utazást. Aforizmák Különféle tragédiák történnek, de semmi következményük nincsen. Alighanem ez a tragédia lényege. (Mrozek) A kötelességteljesítés szokása elűzi a félelmet. (Baudelaire) Megmutatnám neki a szívemet, de vajon fel tudja-e becsülni egy ilyen drágakő értékét? (Robert Karpacz) Hogy csináljuk, hogy semmit ne kelljen csinálni. Ezt megcsinálni egy Herkulesnek is nehéz lenne. .(Paul Valéry) L Sikert aratott a „Segítség!” Bemutatkozott a GT 80 A közelmúltban két előadásban láthatta a közönség — a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban — a gödöllői GT 80. színházi csoport bemutatóját. Schwajda György: „Segítség!” című egyfelvonásosával méltán arattak nagy sikert Balassagyarmaton is. Az idei Kazincbarcikai színjátszó fesztiválon az itt bemutatott darabbal elnyerték a legjobb női alakítás, a legjobb rendezés és a közönség díját. A balassagyarmati premier után beszélgettünk Kerényi Imrével, a csoport rendezőjével. • Mikor alakult a csoport az alkoholizmust mutatja a és kik alkotják? schwajdai eszközökkel és lá— Négy éve dolgozunk tásmóddal. Néhol talán adegyütt, ami a névből is kiszúrd, de aktualitását legjebberül: GT 80. Egyetemisták és a város tanulói-dolgozói alkotják a gárdát. — Ki vagy kik patronálják az együttest? — A Gödöllői Agrártudományi Egyetem, valamint a városi művelődési központ. — Nem megy egyik napról a másikra, hogy egy amában a közönségsiker bizonyítja — Mégis csak furcsa, hogy ez a produkció Kazincbarcikán három díjat is kapott, csak éppen a nagydíjat nem. Mivel indokolták a zsűri döntését? ! A zsűri nem jutott két örökből álló csoport ilyen si zös nevezőre. Az az érzésem, kert érjen el. — Valóban így van. Fokozatosan érett be a siker. 1982-ben egy Mrozek-darabbal aranydiplomát nyertünk az egyetemi fesztiválon Voltaképpen hasonlóság fedezhető fel az akkori és mostani előadás dramaturgiájában. A Mrozek-darab szobában indul és ott is játszódik. A „Segítség!” viszont konyhában. A közönség kinn ül a gangon és „benézhet” — mint a jó szomszéd — Kovácsék ablakán. Más szóval konyhaszínházat láthatnak. — Hogyan dolgozik a csoport? Rendezőcentrikus vagy mindenki hozza a maga ötletét? — Az ötletek zömét én hozom. Ezek főként dramaturgiai, tehát rendezői koncepciók. A megvalósítás során már közös a munka, hiszen nem belőlem áll a színpad. — Miért esett a választás a „Segítség!” című darabra? — Elolvastam és megtetszett. Társadalmi problémát, hogy senki sem merte fölvállalni a felelősséget. Ezt a legegyszerűbben oldották meg: nem adták ki a nagydíjat. — De azért csak mondtak valamit? — Persze, hogy mondtak. Például azt, hogy nem egységes a szereplők tudása, valamint „elbagatellizáljuk a mondanivaló jelentőségét, mert ez ma már nem jelentkezik ilyen élesen”. A szereplőkről alkotott vélemény részben igaz. A darabnak négy kulcsembere van. A férj—feleség szerepében S. Tóth Zoltán és Baranyai Gizi, a „jó” szomszédot alakító Gálvölgyi Anikó, aki csak „segíteni” akar, továbbá a Vöröskereszt ellenőrét játszó ok. Végül is az egész produkció a lényeg. — Említette már a zsűri szubjektivitását és az ebből eredő határozatlanságot. Az amatőr színjátszó mozgalomnak azonban ma más gondjai is vannak, ön szerint melyek ezek? — Számunkra a legfontosabb a közönség! Nem járhatunk állandóan mások után. Pál István és Fodor Tamás újat csempésztek be a színházi világba. Amit ők képviseltek, egyik lehetőség a számos út közül. Ebből adódik az egyik probléma. Minden rendezőnek határozott koncepciót kell kidolgoznia ahhoz, hogy a számára legmegfelelőbb utat válassza. Ha ez nincs, sikertelen lesz a vállalkozás. A sikertelenség pedig sértődéseket eredményez, ami a csoport széteséséhez vezet. A probléma másik pólusa a szakma, vagyis a zsűri. A szubjektivitás mellett, a maximalizmus a legnagyobb baj. Állandóan összehasonlítják a profikat az amatőrökkel. Ugyanolyan szintet követelnek, holott ez lehetetlenség! A harmadik probléma a rendezői képzésben van. A tanfolyamokon kevés a gyakorlat: a rendezők többsége nincs tisztában a színpad törvényszerűségeivel és annak hatásmechanizmusával, így kerülnek aztán egy ördögi körbe... — Hogyan működik ez az ördögi kör? — A tanfolyamokon az elméleti anyagot a szakma írja. A szakma viszont egyre Nagy Gábor. Baranyai Gizi extrémebb dolgokat követel nem véletlenül kapta meg a és a gyakorlat hiánya miatt legjobb női alakítás díját. De a rendezők ehhez alkalmazva figyelembe vesszük, — kodnak, ezt tartják helyes márpedig ezt kell tennünk — útnak. Ez oda vezet, hogy nemcsak ők vannak a szín- nem mindig olyan darabokat padon. Minden epizódszereplő játszanak, amelyek valóban ugyanolyan lelkesedéssel érdeklik a közönséget, játsza a maga szerepét, mint sz. s. — J BOCKERER Ritkán lát a magyar közönség osztrák filmet, de az utóbbi időben találkozhatunk néhánnyal, elsősorban a televízió jóvoltából. Közéjük tartozik a Bockerer, amelyet október 26-án, pénteken sugároznak a Népek kiáltják... sorozatban, az 1-es műsorban, 21.55-kor. Két évvel ezelőtt, amikor a filmet az NDK-ban bemutatták, így írt róla Michael Hanisch a Fürnspiegelben: „Az ember nem hisz a szemének! Franz Antal, aki olyan szorosan kapcsolódik az osztrák és nyugatnémet film kommersz vonulatához, sőt, eljutott a nyersen erotikus mozihoz, most antifasiszta filmet mutatott be.” Franz Antal a Bockererből, Ulrich Becher és Peter Preses népszerű színdarabjából forgatott filmet. Bockerer afféle második világháborús Svejk. Egészséges, emberies gondolkodású bécsi hentes, nem foglalkozott politikával és védekezni próbál, amikor a politika betör az életébe. Nem az antifasiszta tudatosságával szegül ellen a náciknak, borotvaélen egyensúlyozva cselekszik olyan dolgokat, amelyektől hideg szaladgál a hátunkon, aztán felszabadultan nevetünk. Karl Bockerer heti tarokkpartijában egyik partnere dr. Rosenblatt, a zsidó ügyvéd. Amikor a német fasiszták 1938 áprilisában megszállják Ausztriát az ügyvéd eltűnik. Bockererné pedig, tizennyolc éves fiával együtt, lelkes náci lesz. Mennyi minden történik, amíg a csütörtök ismét a heti tarokkparti napja lesz! Karl Bockerert Kari Merkatz alakítja kitűnően. A felsorolhatatlanul sok szereplő között megtaláltuk Torday Teri nevét is. (erdős) NÓGRÁD - 1934. október 21., vasárnap Körbenjárva a nógrádi „gör- TALLÓZÓ beországban”, mindig a legemlékezetesebb pillanatok közé sorolódott, amikor valahol megállva, helybelit szólítva és a tájra mutatva egy-egy hegy, görbe hátú domb vagy sötétzöldre vájt völgy nevet ÁRNYÉKELEJE nyék valamikor a nap folyamán önmaga bejelöli azt a helyet ott, valahol Berény mellett. Vannak aztán nógrádi falvak, községek amelyek közül annyi a tanya- és a pusztanév, mint a Fiastyúk mellett a fiacsillag; mekkora élet lehetett azokban! Példának okáért itt van mindjárt kapott. Megneveztetett az ide- öregek és egynémely közép- a költő is, hogy aki nem tud- mi okból, milyen életforma gén előtt. Ez a lóti-futimo- korúak szűkebb pátriájukról jó nevén nevezni szülőföldje dívott határukban, mi volt a torizált világ persze nem úgyszólván mindent tudnak valamennyi dombját, szegletét néveredet története (mert Alsópetény Bánkivölggyel,íe?.vel. semminek, amihez idő ma is. A hegyek-völgyek-pusz — nincs is az otthon igazán, hogy volt, az egészen nyil- Cseressel, Hajdúárokkal, Vadígy — fák régi elnevezésének persze A nevesincs közeli domb vánvaló), milyen legendák almással, Werbőczyvel előtte kell. Elég fura is ez éppen a motorok adhatnának gazdasági, tulajdonjogi és nem különbözik attól, ami kötődtek oda, milyen valódi több időt az ismeretek alá- másféle paraszti munkavég- valahol a sivatagban merev történetek, hány sors, ember, posabb szerzésére, ehelyett erzés adta az alapját, egy a dezik (ha közben nem fújta történelmi forduló kifejeződveszik azt a keveset is, ami mainál szétszórtabb földi viel a szél). hét mindezekből! Ahogy így volt annak előtte. Mert aki lágban kellett mindenkinek motort vesz az ölébe (kép jól tájékozódni. Más szóval ezt letesen persze) és úgy szó sem az iskolában tanulta az süld rohanvást, az messze ember, hanem az életben, akar jutni és valamennyi ho- szinte az anyatejjel szívta ma mokóra konzervált ideje kevés lesz a számára. Eloha talán az anyatejen felnövekvünk a tájban. Villantásra lát v és sem akkora kényszerdiszik azért ez is az is, de tavat, mint volt valaha. Azemlán már el sem hisszük, hogy két gyereke felnő tápszereitt minden hajlatnak becsülten is, de azokból vitaminéletes (vagy legendás) neveken kívül más egyebet nemvan! Mint az embernek, leírtam, látom, hogy készprogram lehet akár már holnap is valakinek — nem bánom Pedig csak a nógrádi pusz- cseppet sem, hogy kiadtam a ____________________ ... tanevek, tanyanevek is mi kezemből) mert az in Jő nem is látna a tudást. Most meg már mindenről beszélnének, ha csaj a válaszadókat ritkítja -- -----kérdezné őket valaki! Vá- gyorsanj a kérdezőket sem fasztott szülőföldjéhez, mint kíméli hát sietni kellene mostohagyerek az uj anyja- mindenképpen. hoz, talán jobban bújik az ember — kigyűjtöttem hát a _______________ nyár végén a mai Nógrád valamennyi egykori és mai ta- Borsosberény melletti talárnyájának, pusztájának nevét tam az Árnyékeleje nevű Más kategória — írtam köbcenti — majd azt a hon isigen szívhat masába, hát, mi tagadás, megnövünk aztán jó nagyra. De hogy a házzal egy okos könyvből, mert egy pusztát vagy tanyát (már perszemben lévő dombnak mi a S7-r talán még kerülök (össze papíron, de ezek mind neve és miért pont az ami, felismert igény alapján körülakottak is voltak valamikor) azt soha sem tudjuk meg el-lünk) olyan helyzetbe is, hogy ezen aztán elgondolkodtam, méreti kutatók népes gárda- ben a ,,cs.llagok háborúján” megírhatom a nógrádi pusz- A nyilvánvalóan napszakhoz nevelkedett világban felfelé ta történeteket. Ezzel kellene meredhetve szemünket hogy síelni nem az öncélú rohanással, aztán „mi van még odafent sietni, amíg van ember, aki milliónyi fényévre”, mikör válaszolni tud a kérdésekre. ”, , Most meg van. ben elhal a neve _ annak, Miként keletkeztek ezek az amin állunk, a szülőföldnek, egykor volt tanyák-puszták, ja, azok közül nem egy elfújja egy-egy táj valamennyi dűlőnevét nemhogy a kiemelkedő pontokat ismerné névről is csupán. Vannak ilyenek nem is kevesen, annyi figyelemmel körülvéve és megbecsüléssel amennyivel, de az Mondja más is, mondja talán hogyan változott a számuk és Hát az Aranykút Bujáknál? Hát a megyében egyetlen görbehegy a Gyarmathoz, Mohorához közeli Halápon, hát ezt legelsőbb is megnézni kötött népi megfigyelésre- érdemes lesz, hogy nem ismersége, a tájnézés és látás nem vette-e Palócföld „kicsi leleméwe sűrűsödik ebben vályfia”, Mikszáth, a görbear. elnevezésben. De mégis ország” elnevezést? Jó lenne látni, amint az ár (T. Pataki) Stajerka pusztával vagy tanyával. Baglyasalja mellett Sóslápa, Szurdokalja meg Krocsák (Dugdei), a Madáchokat látott Bakópuszta mellett még külön is tanyák, a Miklósvölgy és a Szalatnyapuszta, Bárnánál a Vízimalomi puszta, ami molnárt is idézget. Bércei közül meg annyi, hogy jegyezni sem győzi az ember: Fogacs, Büdöstó, Csolhány, Farkasberek, Forrás, Jákot, Lipót és Macskaárok, Szállás és Ürgéspuszta...