Nógrád, 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

Az IVFSZIM­P AB irányelvei a párt 20131. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról) A nemzetiségek hazájuknak tekintik a Magyar Népköztár­saságot. Természetesnek tart­juk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetek­kel épülő kapcsolataikat. Ha­sonlóképpen természetes igénynek tartjuk, hogy a szom­szédos országok magyar nem­zetiségű állampolgárai is ápol­hassák anyanyelvüket, fej­leszthessék nemzeti kultúráju­kat, s hozzájáruljanak népe­ink barátságának, országaink együttműködésének erősítésé­hez. A népesedés alakulása nagy fontosságú nemzeti ügy. El kell érni, hogy a népesség csökkenése mérséklődjön, hosszabb távon pedig a száma növekedjen, a korösszetétel ja­vuljon. Fontos feladat né­pünk egészségi állapotának javítása. Szükséges, hogy ál­lam­unk és társadalmunk job­ban segítse és védje a család intézményét. Az elmúlt években tovább erősödött szocialista­­ álla­munk, amelynek a jövőben is kiemelkedően fontos feladata a szocialista vívmányok vé­delme és fejlesztése, a gazda­sági és a kulturális építés szervezése. Folytatni kell a szocialista demokrácia fejlesz­tését a társadalmi élet min­den területén. Az állampolgá­rok nagy többsége tiszteletben tartja a törvényeket, erkölcsi normáink szerint él és dolgo­zik, teljesíti kötelességét, gya­korolja jogait. Ugyanakkor szaporodnak a törvénybe üt­köző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek. A párt-, ál­lami és társadalmi szervek — a közvélemény támogatására is építve — határozottan és erélyesen lépjenek fel e ne­gatív jelenségek visszaszorítá­sáért. A népgazdaság az elmúlt években a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpoliti­kai irányvonalnak­­ megfelelő­en fejlődött. Ez dolgozó né­pünk szorgalmának, tehetségé­nek, áldozatvállalásának, va­lamint a párt-, állami és tár­sadalmi szervek együttes erő­feszítésének jelentős eredmé­nye. Az elmúlt öt esztendő gaz­dálkodását végigkísérte az a küzdelem, melyet az ország külgazdasági egyensúlyának javításáért, fizetőképességünk megőrzéséért folytattunk. Az erőfeszítések eredménnyel jár­tak. A párt- és az állami veze­tés az elmúlt években ered­ményesen irányította az or­szág gazdasági életét. A XII. kongresszuson kitűzött legfőbb gazdaságpolitikai célok telje­sülnek. A következő években élén­kíteni kell a gazdasági fejlő­dést. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibon­takoztatásával, a gazdaságban rejlő tartalékok teljesebb hasz­nosításával olyan megalapo­zott gazdasági növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-m­űszaki alapjainak fokozatos és szé­les körű megújítását, a népjó­­lét emelését. A VII. ötéves terv legyen a megalapozott gazdasági növe­kedés és fejlődés programja, amely lehetővé teszi társadal­mi és gazdaságpolitikai célja­ink elérését. A tervidőszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja az intenzív fejlődés ki­­terjesztése a termelési folya­mat minden elemére. Fokozni kell a gazdaság jövedelemter­melő képességét. Meg kell gyorsítani a termelési szerke­zet átalakítását. Alapkövetel­mény, hogy a termékek minő­sége közelítsen a műszaki­technikai haladás mai nem­zetközi színvonalához, s mind nagyobb része érje is el. Fon­tos, hogy hazai természeti erő­forrásainkat fokozottan és ésszerűbben hasznosítsuk, a termelést szolgáló infrastruk­túrát fejlesszük. A jövedel­mező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a munka szer­vezettségét, fegyelmét, kultu­ráltságát, a gazdálkodó szer­vezetek alkalmazkodóképes­ségét és vállalkozókészségét, a vállalatok közötti együttmű­ködést. Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, növelni kell a fejlesztőtevékenység eredményességét. A feltételek megteremtésével növekedjen a beruházásokra fordított ös­­­szegek aránya — szögezik le az irányelvek, majd kitérnek a népgazdaság egyes ágainak fő­ feladataira. Hazánk természet l-g­zd­a­sá­gi tóoitságai szükség­e­sé te­szik, hogy fokozzuk részvéte­lünket a nemzetközi rvnka­­m­egosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Túlsóénak, a szocialista gaz­­daságú integrációban való ak­tív részvételünknek A jövő­ben is a Szovjetunió lesz leg­­for­ t­sabb kül­kereskedelmi partner­ünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együttmű­ködésünket minden szocialis­ta országgal. Tevékenyen köz­reműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott program megvaló­­sítás­ában, kezdeményezzük újabb együttműködési formák és módszerek kial­a­kulását. A fedett tőkésországokkal a kül­­­­lnös előnyök alapj ai bővít­jük gazdasági k­apcsolatain­­k­at. A fejlődő országokkal folyta,eti gazdasági kapcsola­tainkban az áruforgalom nö­velése mellett szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös terme­lési együttműködést. A párt gazdaságpolitikája egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének általá­nos törvényszerűségeit és or­szágunk adottságait. A terme­lőeszközök társadalmi tulaj­donán alapuló szocialista tervgazdálkodás, a szabályo­zott áru-, pénz-, és piaci vi­szonyok segítik a szocialista társadalom építését, alapvető társadalmi-gazdasági céljaink elérését. A gazdaságirányítás tovább­fejlesztésével el kell érni,­ hogy a tervezés, a szabályo­zás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerű­sítése révén javuljon a köz­ponti állami irányítás haté­konysága, fokozódjon a válla­latok önállósága, felelőssége, kezdeményezőkészsége, fej­lődjön vállalkozói magatartá­sa.­­ A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadal­mi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása és el­lenőrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt ráfor­dításokat fejezzék ki. A fo­gyasztói árak jobban igazod­janak a termelői árakhoz. Tár­sadalompolitikai szempontból indokolt területeken a fo­gyasztói árak állami támoga­tását a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai feladata­ink megoldásában meghatá­rozó szerepük van a szocia­lista nagyüzemeknek. Az ál­lami vállalatok és szövetke­zetek meghatározó szerepét biztosítva a jövőben is támo­gatjuk a lakosság igényeinek kielégítésében jelentős szere­pet játszó kisipart és kiske­reskedelmet. Az utóbbi két évben a ki­egészítő és kisegítő gazdasági tevékenység új formái alakul­tak ki. Az új szervezetek fo­kozatosan beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rend­szerébe, hozzájárulnak a vál­lalati gazdálkodás­­ eredmé­nyeihez, a lakosság színvona­lasabb ellátásához. Az e té­ren jelentkező kedvezőtlen je­­lenségeket le kell küzdeni, következetesen érvényt kell szerezni a rendelkezéseknek, és el kell érni, hogy a sze­mélyi jövedelmek a teljesít­ményekkel arányosak legye­nek. A szocialista munkaverseny- és brigádmozgalom elsősor­ban a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával, a tartalékok feltárásával, a ter­mékek minőségének javításá­val járuljon hozzá a népgaz­daság intenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoztatásához. A gazdasági építőmunkában a párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meghatáro­zása, érvényesítése és végre­hajtásának ellenőrzése. A pártszervezetek fő feladata a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósításának segítése és ellenőrzése, a dolgozók moz­gósítása politikai eszközökkel. A XII. kongresszusnak az élet­­színvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására vonatkozó határozatai társa­dalmi méretekben teljesültek. A következő tervidőszakban a gazdasági fejlődés élénkí­tésével, jobb gazdálkodással, a teljesítmények növelésével, a munkafegyelem javításával meg kell alapozni az életszín­vonal érzékelhető emelkedését. Az irányelvek leszögezik: a szociálpolitika legfontosabb célja továbbra is a szociális biztonság fenntartása. A kol­lektívák és az egyének jöve­delmében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gaz­dasági és társadalmi értéke. Szocialista államunk biztosít­ja a teljes foglalkoztatottsá­got, de növelni kell az ér­dekeltséget a munkaerő gaz­dasági céljainkkal összhang­ban álló áramlásában. A gaz­dasági feltételek megteremté­sével a feladat a 40 órás munkahét széles körű beve­zetése. Társadalmi juttatási rend­szerünket — alapvető vívmá­nyait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fokozot­­­tan kell érvényesíteni a rá­A társadalom tudatát alap­vetően a­ párt fő politikai cél­jaival való azonosulás, a tár­sadalmi cselekvést pedig az aktív alkotó munka jellemzi. Társadalmunk széles körei­ben a szocialista eszmék ter­mészetes értékké váltak, nö­vekszik erkölcsi és világné­zeti elveink teljesebb érvény­re jutásának igénye, de ta­pasztalható politikai és világ­nézeti érdektelensége is. A párt ösztönözte a szocia­lista építés napirenden levő feladatainak elméleti megala­pozását, mélyítette a szocia­lista gondolkodást és a nem­zeti önismeretet. Ideológiai életünkben ugyanakkor meg­élénkültek az eszméinktől idegen jelenségek is. Előfor­dulnak kísérletek történelmi utunk, nemzeti értékeink pol­gári szemléletű, vagy nacio­nalista átértékelésére. Ta­pasztalhatók osztályszemléle­tet nélkülöző, vagy illúziók­kal terhes nézetek a szocia­lizmusról, a kapitalizmusról, korunk alapvető kérdéseiről. Esetenként jelentkeznek szocialista eszméinkkel szem­benálló nézetek, a reális le­hetőségeinket figyelmen kívül hagyó elképzelések, javasla­tok. Fékezi az alkotó gondol­kodást az elméleti munkában is megmutatkozó kényelmes­ség, igénytelenség. E jelen­ségekkel szemben nem kielé­gítő a vitaszellem, a téves né­zetek gyakran nem kapnak színvonalas, érvelő marxista kritikát, visszautasítást. Az ideológiai munka fej­lesztése gazdasági és társa­dalompolitikai feladataink megoldásának nélkülözhetet­len feltétele. A közgondolko­dásban gazdagítani és reáli­sabbá kell tenni a szocializ­musról kialakult felfogást. Az ideológiai munka állítja kö­zéppontba az értelmes és tar­talmas emberi élet megvaló­sításának összefüggését a munka megbecsülésével, a társadalmi igazságosság érvé­nyesítésével, a dolgozók kö­zösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szo­cialista és humanista értéke­inkkel. Ideológiai, szellemi életünk segítse elő a szocialista fejlő­dés és a világban végbeme­nő változások során felme­rülő új kérdések marxista megválaszolását, az előreha­ladást szolgáló új gondolatok befogadását. Késedelem nél­kül reagáljon az elveinket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre, leplezze le a szocializmustól idegen eszméket és törekvéseket, uta­sítsa el a valóságtól elru­gaszkodó, voluntarista meg­nyilvánulásokat. Határozot­tan, elvi alapokon, az ideoló­giai és a tömegpolitikai mun­ka eszközeivel is folytatni kell a harcot az imperialis­ták antikommunista propa­gandája, a burzsoá eszmék a maradi nézetek ellen. szorultság elvét, a társadalmi igazságosságot. A szociális tá­mogatások növelésével is elő kell segíteni a születések számának emelkedését. Foko­zatosan növekedjen a gyer­meknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. A család­­alapító fiatalok lakáshoz ju­tását meg kell könnyíteni. Enyhíteni szükséges a nyug­díjrendszer feszültségeit, biz­tosítani kell az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. Továbbra is fenn kell tar­tani a vásárlóerő és az áru­alap egyensúlyát, az áruellá­tás biztonságát. A szükséges­sé váló fogyasztói árváltozá­sokat az életszínvonal-politi­ka céljaival összhangban kell megvalósítani. Különösen fon­­tos társadalompolitikai fel­adat a lakáshelyzet további javítása. A lakáshoz jutás fő formája továbbra is a szemé­lyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. A dokumentum e fejezete felsorolja a település- és infrastruktúra-fejlesztés, az egészségügy, a testnevelés és sport, a turizmus és üdülés terén megoldandó főbb fela­datokat is. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat for­málásáért. A marxizmus—le­­ninizmus oktatása eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építés fel­adatainak megoldását. Az agi­táció adjon választ a dolgo­zókat foglalkoztató kérdések­re és járuljon hozzá mozgósí­tásukhoz. Nagy és felelősségteljes fel­adat hárul a televízióra, a rádióra és a sajtóra a párt politikájának megismertetésé­ben, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvéle­mény formálásában, a cse­lekvő társadalmi magatartás kialakításában. A tudományos kutatás szín­vonala összességében megfe­lel országunk adottságainak, eredményesen segíti az építő­munkát. A tudomány műve­lői jobban járuljanak hozzá a termelőmunka színvonalá­nak és hatékonyságának eme­léséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változa­tainak kidolgozásában; segít­sék a kulturált, egészséges emberi élet jobb formálását. A társadalomtudományok mű­velőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdései­nek kellő színvonalú elméle­ti-ideológiai feldolgozása. A párt és az állam a döntések megalapozásában mindinkább igényli a tudományok közre­működését. Az oktatási rendszer lé­nyegében ellátja a reá há­ruló feladatokat. Ebben nagy szerepe van az oktatási in­tézményekben áldozatos mun­kát végző pedagógusoknak. A következő években folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését. A közoktatás javításának feladatait és fel­tételeit társadalmi-gazdasági program keretében kell meg­határozni. A pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segí­teni a pedagógushiány meg­szüntetését. A párt művészetpolitikájá­nak fő célja, hogy megteremt­se a művészet alapvető tár­sadalmi feladatainak teljesí­­téséhez szükséges feltételeket. Változatlan alapelvünk az al­kotás szabadságának bizto­sítása, a művészeti kezdemé­­nyezések, kísérl­etezések tá­mogatása, az alkotóműhelyek m­ás ló, felelős működésének segítése — állapítják meg az irányelvek, majd a mű­vészeti ágak, az irodalom, a kritika helyzetével foglalkoz­nak. A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai műveltség eyalanítása társa­dalmi, gazdasági előrehaladá­sunknak fontos feltétele. Né­pünk kultúrája gazdagodott, de a kulturális szenveket még nem tudóuk eléggé színvona­­­­lasan kielégíteni. Helyezzük szélesebb alapokra az önte­vékeny művészi, művelődési csoportok munkáját. Tegyük színvonalasabbá a milliókat érintő szórakoztatást. A művészeti és a kulturális életben erősíteni kell a párt elvi irányító és­ kezdeménye­ző szerepét. Az ideológiai munkát politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldá­s Magyar Szocialista Mun­káspárt, a munkásosztály for­radalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja eredményesen irá­nyítja, szervezi a szocialista építőmunkát, betölti vezető szerepét. Politikájával kifeje­zi, tevékenységével bizonyítja, hogy teljesíti a nép szolgála­tában vállalt kötelezettségeit. A párt és a tömegek kap­csolata jó, a nép bízik a párt­ban, támogatja politikáját, dolgozik megvalósításáért. A pártban érvényesülnek a leni­ni normák. A szocialista építőmunka si­keres folytatásának fő köve­telménye, hogy erősödjön és tovább szélesedjen a párt eszmei, politikai befolyása. A vezető szerep gyakorlásának alapja a népünk, nemzetünk érdekeit kifejező és szolgáló, a társadalom valóságos hely­zetét figyelembe vevő marxis­ta—leninista politika. Ennek képviselete és megvalósítása nagymértékben függ a határo­zatok végrehajtásának meg­szervezésétől és ellenőrzésétől. A vezető szerep érvényesíté­­se, a politika sikeres megva­lósítása megköveteli a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. A párt hatékony működése feltételezi a pártélet szabá­lyainak, a lenini elveknek a következetes megtartását. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű társa­dalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyilváníthasson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehes­sen a döntések előkészítésé­ben. A párt politikájának kidol­gozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében fontos szerepe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdemé­nyező munkájának. A pártnak 862 000 tagja van, ötvenezerrel több, mint a XII. kongresszus idején. A tagságnak eredeti foglalkozá­sa szerint csaknem háromne­gyede, jelenlegi foglalkozása szerint pedig több mint a fe­le munkás és szövetkezeti pa­raszt. A pártépítés gyenge a fiatalok között és az értelmi­ségiek egyes rétegeiben. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni an­nak, hogy a társadalom min­den rétegéből azok kerülje­nek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista módon sóval szoros egységben kell fejleszteni. Minden kommu­nista kötelessége, hogy hatá­rozott kiállással, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és a párt politikája mellett, a szocializmustól idegen néze­tekkel szemben­ élnek, munkájuk, magatartá­suk, társadalmi tevékenysé­gük alapján megbecslést él­veznek. A párt politikájának meg­valósításában, az ország előtt álló feladatok megoldásában kiemelkedő szerepük van a választott testületek tagjainak, a párt- és az állami appará­tus vezető munkatársainak. A vezetőik zöme munkája és magatartása alapján rá­szolgál a bizalomra­ alkal­mas teendőinek ellátására. A pártna­k továbbra is felelőssé­get kell vállalnia, hogy a ve­zető beosztásokban rátermett, hozzáértő embereik dolgozza­nak. Ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párt­tisztségek kivételével — minden beosztást betölthet arra alkalmas pártonkívüli is. A pártiszervek és -szerve­zetek támogassák a kezde­ményező, az újait felkaroló, a rendet és a fegyelmet meg­követelő vezetőiket. A vezetői tevékenységet is a teljesít­mény és a magatartás alap­ján kell megítélni. A legha­tározottabban fel kell lépni a ha­talommal való visszaélés mindenfaj­ta megnyilvánulása ellen. Beosztásra való tekin­tet nélkül mindenkitől meg kell követelni a szocialista normák megtartását. A párt és a nép előtt álló nagy és nehéz feladatok meg­oldásában kiemelkedő szerepe és felelőssége van minden pártszervezetnek, minden kommunistának. Pártunk har­cokban edzett, gazdag ta­pasztalatai vannak, bírja né­pünk bizalmát, birtokában van minden lényeges felté­telnek, hogy vezetésével ered­ményesen folytatódjék a szo­cializmus építése Magyaror­szágon. A tömegszervezetek és­­ mozgalmaik társadalmi éle­tünk fontos tényezői, nélkü­lözhetetlen szerepet töltenek be a szocializmus építésében. A párt a politika kimunká­lásaiban és végrehajtásában igényli a tömegszervezetek és -mozgalmak alkotó részvéte­lét, számít kezdeményezése­ikre, épít tapasztalataikra, fi­gyelembe veszi véleményü­ket. Az irányelvek a továbbiak­ban kitérnek a szakszerveze­teik, a KISZ és a Hazafias Népfront szerepére, feladata­ira. I. A gazdasági építőmunka IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód VI. A párt és a tömegszervezeteV 1 VII. A párt nemzetközi tevékenysége Az irányelvek rámutatnak, hogy a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom a tár­sadalmi haladás legfontosabb és legkövetkezetesebb ereje. A pártok önállóan, a nemze­ti adottságokkal, hagyomá­nyokkal és a követelmények­kel összhangban alakítják po­litikájukat, és fejtik ki tevé­kenységüket. A nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom politikai befolyása vi­lágméretekben szélesedik, szer­vezeti ereje növekszik, új pártok jönnek létre. Mozgal­munkat a megújulás érdeké­ben folyó törekvések jellem­zik. A testvérpártok a leg­főbb közös célok elérése ér­dekében erősítik internacio­nalista szolidaritásukat. A kommunista és munkás­pártok összefogását nem gyen­gíthetik azok a viták, ame­lyek szükségszerűen zajlanak a szocializmushoz vezető utakról, a már létező, illetve a még csak célként megjelölt szocialista társadalomról, a pártok közötti viszony köve­telményeiről. Az MSZMP tevékeny részt vállal a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom összefogásának erősítésében. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi véle­ménycserét, ennek két- és több­oldalú formáit. Osztozik a világbéke megőrzését, a tár­sadalmi haladást szolgáló kö­zös erőfeszítése­k­ben. Pártunk szorosan együtt­működik az SZKP-vall, fej­leszti együttműködését a szo­cialista országokban tevé­kenykedő testvérpártok­ka­l. Fejleszti kapcsolatait a tőkés­­országokb­an működő kommu­nista és munkáspártokkal, bő­víti együttműködését a fejlő­dő országok kommunista és munkáspártjaival. Szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgalmaival, nemzeti demokratikus párt­jaival. Tovább építi kapcso­latait a szocialista, szociálde­mokrata pártokkal. Hasznos­nak tartja a véleménycserét minden olyan párttal, mozga­lommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. * Pártunk, forradalmi külde­tésének megfelelően, törté­nelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyarországi felépítéséért, politikája kife­jezi, hűen képviseli nemünkk alapvető érdekeit. Ugyanak­kor a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom szer­ves része is, szolidáris a szo­cializmusért folyó világmé­retű küzdelemmel. A szocia­lizmus építésének magyarorszá­gi eredményei egyaránt szol­gálják népünk felem­e­kedését és a­­ társadalmi haladás, a szocializmus, a béke egyete­mes ügyét. (MTI) |

Next