Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
Jól sikerült a főpróba... KépCHipő előtt Fölülről az áldás Teremfoci-bajnokság VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ßh ^ ^ NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA És A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 1. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Losonczi Pál újévi köszöntője Tisztelt honfitársaim! Kedves elvtársak! Hagyományaink szerint búcsúztunk az óesztendőtől és köszöntjük az újat. Szilveszterkor, ha egy éjszakára is, nem az elmúlt hónapok gondjai foglalkoztattak bennünket, ma pedig előretekintve azt kívánjuk egymásnak, hogy az új esztendő szebb és boldogabb legyen, mint a mögöttünk hagyott év. 1984. alighanem úgy vonul be történelmünkbe, mint egy, könnyűnek egyáltalán nem mondható esztendő a sok közül. A két világrendszer közötti feszültség a párbeszéd élénkülése ellenére sem csöikkent, a gazdasági építői munka külső feltételei számunkra tovább romlottak. A vártnál nehezebb körülmények mellett elért eredményeink nem lebecsülendők. Dolgozó népünk szorgalmas munkája révén a magyar népgazdaság a fő gazdaságpolitikai céloknak megfelelően fejlődött. Nemzeti jövedelmünk magasabb lett a tervezettnél, nőtt az ipari és a mezőgazdasági termelés, a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be, mint a paksi atomerőmű második egysége, a Dunai Kőolajipari Vállalat krakküzeme és a budapesti metró új szakasza. Felújítottuk a szolnoki papírgyárat, az Állami Operaházat, az Árpádhidat és a baleseti kórházat. Az elmúlt esztendő eredményei között tartjuk számon, hogy tovább javult a külgazdasági egyensúly, megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és —, ha nem is mindenki számára érezhetően — az életszínvonal elért szintjét. Új lakások, bölcsődék, óvodák, iskolák épültek, növekedett a kórházi ágyak száma, széles körben megtörtént a 40 órás munkahét bevezetése. Hazánk nemzetközi elismerése tovább szélesedett új társadalmunk építésében elért eredményeivel. Ennek a megbecsülésnek legfőbb tényezője az a szocialista nemzeti egység, amellyel népünk felsorakozik politikánk mögé, egyre felelősségteljesebben , élve demokratikus jogaival és kötelességeivel. A másik az, hogy népgazdaságunk a nehezebb feltételek közepette is teherbírónak, működőképesnek bizonyult. A harmadik tényező: külpolitikánk. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájának legfőbb célja: belső építőmunkáink külső feltételeinek javítása, s — a többi szocialista országgal együtt — a béke és a társadalmi haladás ügyének következetes szolgálata. Őszintén reméljük, hogy 1985. — a helsinki értekezlet 10. évfordulója — Helsinki szellemének, az enyhülés visszatérésének az év éve lesz. Azért, hogy ez bekövetkezzék, a jövőben is mindent megteszünk. Politikánk elismerését tapasztalhattuk, amikor az állam- és kormányfők egész sora látogatott el hozzánk 1984-ben, és akkor is, amikor mi voltunk küldetést teljesítő vendégségben a velünk azonos vagy a miénktől eltérő társadalmi rendszerű országokban. Ezek a látogatások nemcsak egymás jobb megismeréséhez járultak hozzá, nemcsak a kölcsönösen előnyös együttműködés újabb lehetőségeit tárták fel, hanem a barátság szálait is erősítették és a béke egyetemes ügyét szolgálták. Arról is meggyőződhettünk, hogy hazánk nemzetközi tekintélye elsősorban belső helyzetünk szilárdságától, politikánk következetességétől, az erősödő népi-nemzeti egységtől, építőmunkánk eredményeitől függ. Az új esztendőben, amelyet most köszöntünk, ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, sor kerül, pártunk XIII. kongresszusára, tanács- és országgyűlési választásokat tartunk, befejezzük a VI. ötéves népgazdasági tervet, és hozzákezdünk a gazdaságirányítás korszerűsítéséről hozott döntéseink gyakorlati megvalósításához. A 40. évfordulón ismét felmérhetjük, hogy országunk 1100 éves történelmében, népünk életében milyen óriási fordulatot jelentett a felszabadulás. Az eltelt négy évtizedben kiépítettük, megvédtük és megszilárdítottuk a népi hatalmat. A gyors gazdasági fejlődés következtében hazánk elmaradott országiból közepesen fejlett ipari-agrárországgá vált. Alapvetően változott társadalmunk egésze, népünk műveltsége és életének minősége. A szocialista társadalom építésében elért eredmények alapján országunknak neve és becsülete van földünk minden kontinensén. Széles körű kapcsolataink kiterjednek csaknem valamennyi országra, függetlenül társadalmi rendszerétől. S e kapcsolatok annak ismeretében fejlődnek, hogy szocialista ország, a szocialista közösség hű tagja vagyunk, elkötelezve az emberiség haladása, a béke egyetemes ügye mellett. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán nem kisebb feladat hárul ránk, mint társadalomépítésünk további programjának kidolgozása. Az élet minden területén következetes munkával fel kell tárnunk és hasznosítanunk kell a szocialista rendszerben lévő hatalmas erőforrásokat. Népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével meg kell teremtenünk az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságosság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit. Demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább kell erősítenünk a nemzeti egységet. A szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló, módosított választási rendszer is az idén vizsgázik először a gyakorlatban, de a tanács- és országgyűlési választásokon vele vizsgázunk mi is valamennyien. Olyan emberekre kell bíznunk ügyeink képviseletét, akik már eddig is bebizonyították rátermettségüket,akik az országgyűlés törvényalkotó munkájában, alkotmányos funkcióinak gyakorlásában felelősségteljes részvételre képesek, akik élni tudnak a tanácsok megnövekedett önállóságának lehetőségeivel. Az igazi vizsga azonban: helytállni a dolgos hétköznapokon. Az idei esztendő gazdasági előirányzata a realitásokkal számolva szerény növekedést irányoz elő. Gazdaságirányításunk továbbfejlesztésétől a munka hatékonyságát, eredményességének a javulását várjuk. Nem lesz könnyű a mind jobban élesedő nemzetközi versenyben helytállni, s egyidejűleg a hazai fogyasztók növekvő igényeit is kielégíteni. De a magyar nép a mainál sokkal nehezebb helyzetekben bizonyította rátermettségét, szorgalmát és szívósságát. Ezek a tulajdonságok segítették át a viharos évszázadokon, ezekkel tudott úrrá lenni a bajokon, a romokon új országot építeni, és vállalni a szocializmus megvalósításának nagy feladatát. Ezeknek a tulajdonságoknak a továbbélése biztosítja, hogy a magyar nép egy újabb felfelé ívelő szakasz alapjait rakja le. Biztosíték az is, hogy hazánk a társadalmi fejlődés leghaladóbb áramlatához kapcsolódik. Szövetségünk, sokoldalú együttműködésünk a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal békénk, biztonságunk, szocialista építőmunkánk felbecsülhetetlen értékű nemzetközi támasza. E gondolatok jegyében — 1985. első napján, pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány és a magam nevében is — kívánok országunk minden állampolgárának, egész magyar népünknek, a világ békeszerető embereinek békés, eredményes, boldog új esztendőt. (MTI) Bizakodó évindítás Munkásgyűlések a megye ipari üzemeiben Véget értek a vidám ünnepek, kemény munkával, bokros teendőkkel köszöntött be az 1985-ös esztendő. A megye ipari üzemeiben az év első munkanapját csaknem mindenütt munkásgyűléssel kezdték, a reggeli összejöveteleken érdeklődéssel hallgatták az emberek, hogy milyen eredményre számíthatnak elmúlt évi munkájuk nyomán, s mik az idei legfőbb tennivalók. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár szereldei csarnokában telt ház és felfokozott kíváncsiság várta a reggeli munkásgyűlést. A tűzhelygyáriak a tájékoztatóból megtudhatták, hogy a leköszönt esztendő, főleg annak a második fele jó eredményt, illetve nyereséget hozott, így a várt veszteségnek mintegy felére kell csak számítani. A kedvezőtlen bérviszonyokat hat-hét százalékos bérfejlesztéssel javították. Az idei esztendőben a tavalyitól intenzívebb és jobb minőségű munkára van szükség az SVT- ben ahhoz, hogy a tervezett 1 milliárd 120 millió forintos termelési érték, a 60 millió forintos nyereség és a 100 millió forint értékű export hiánytalanul teljesüljön. A tőkésexporthoz szükséges szerződések zömmel elkészültek, a külföldi értékesítés gazdaságosabb lesz az idén a tavalyitól. Az év végére befejeződik a gyárban az energiaracionalizálási beruházás, több fejlesztés szolgálja a korszerűbb termékek piacra adását: az öntödében például gömbgrafitos öntést valósítanak meg, a hagyományos tűzhelyeket pedig jelentős mértékben modernizálják. A Balassagyarmati Fémipari Vállalat ugyancsak munkásgyűléssel indította útjára az 1985-ös esztendőt. Az elmúlt évi munka után 410 millió forintos termelési értéket, 20—25 millió forint nyereséget, 10 millió forint értékű tőkésexport-teljesítményt várnak a gyárban. A fémipari vállalatnál két éve egyetlen fillérnyi tőkésexport sem volt, 1983-ban négymillió forintnyi terméket értékesítettek dollárelszámolású piacon, tavaly két és félszer többet, az idei elképzelések szerint pedig a (Folytatás a 2. oldalon.) A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban az év első munkanapján új termékcsalád gyártását kezdték el. A Karancs nevet viselő gáztűzhelyekből tegnap négyszáz darabot szereltek össze. —kép: kulcsár— 40 éve alakult meg az MKP salgótarjáni bizottsága Megemlékezés az évfordulón Kereken négy évtizede, 1944. január 2-án alakult meg Salgótarjánban a Magyar Kommunista Párt városi bizottsága. A jeles alkalomból tegnap délután ünnepélyes megemlékezést tartottak a hajdani esemény helyszínéül szolgáló Liget út 3. számú ház előtt, s megkoszorúzták az épületen elhelyezett emléktáblát. Több mint száz embr jelenlétében Letova Ildikó, az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának titkára mondott megemlékező szavakat. A tisztségviselő avatotttan elemezte a fontos munkásmozgalmi esemény helyi és országos összefüggéseit, előzményeit, utóhatásait. Mint mondta: a város ipari üzemeiben, de főleg bányáiban élő volt az első, az 1919-es munkáshatalom emléke, erős volt az MKP befolyása. Az egykori vöröskatonák, az ellenforradalmi korszakban illegálisan működő kommunista párt tagjai, baloldali szociáldemokraták, szakszervezeti vezetőik gyorsan aktivizálódtak. A karácsonyi, újévi ünnepeket követően elsőként az MKP helyi szervezete alakult meg. Farkas Mihály és Tóth Béla központi küldöttek részvételével mintegy harminc kommunista gyűlt össze a Ligetutcai házban, Kilczer Béla lakásán. A megalakult vezetőség —melynek tagjai kipróbált mozgalmi aktivisták voltak — élvezte a lakosság többségének bizalmát. A többi koalíciós párt itt gyenge pozícióban volt, így az MKP egyértelmű vezető szerepben szervezhette az iparmedence újjáéledését. Ma, az MSZMP XIII. kongresszusára készülve a kommunisták felelősségérzettel és tettrekészséggel tisztelegnek azok előtt, akik négy évtizede is tudták, hogy csak egy jól szervezett, a dolgozók érdekeit felkaroló párt lehet képes komoly eredményekre. A nagy tettek végrehajtóinak példája erőt adhat a jövő feladatainak megoldásához. A megemlékező beszéd után Letovai Ildikó és Szilágyi Tibor, a városi pártbizottság titkárai a testület koszorúját helyezték el az emléktáblánál. A lakóterületi pártbizottság nevében veteránok koszorúztak, köztük Alles János, a 40 évvel ezelőtti esemény aktív résztvevője, az akkor megalakult MKP-bizottság tagja. A városi KISZ- bizottság koszorúját Liebner András első titkár és Szabó Zsuzsa titkár helyezte el az évfordulós ünnepségen. j