Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó Helsinkiben A (Folytatás az 1. oldalról) vemberi csúcstalálkozó terv szerinti lebonyolítását, Anatolij Dobrinyin a Time magazin véleményét idézte, amely szerint Reagan elnök ott lesz a genfi találkozón. A háromórás külügyminiszteri eszmecserén első ízben alkalmazták az egyidejű szinkrontolmács módszerét, amely így a régi tolmácsolási rendszerhez képest időben sokkal „gazdaságosabbá” tette a megbeszélést. Szovjet részről a tárgyalóasztalnál Eduard Sevardnadze mellett ott ült Viktor Komplektov külügyminiszter-helyettes és Anatolij Dobriny r washingtoni szovjet nagykövet is. Jelen voltak a tárgyalóteremben más szovjet diplomaták is, köztük Julij Kvicinszkij, aki Genfben a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon a közép-hatótávolságú rakétákkal foglalkozó munkacsoportot vezeti szovjet részről. Az amerikai oldalon Schultz mellett ott volt Max Kampelman, a genfi amerikai tárgyalóküldöttség vezetője, Paul Nitze, az amerikai elnök fegyverzetkorlátozási főtanácsadója. Rozanne Ridgway, az európai ügyekkel foglalkozó új amerikai külügyi államtitkár, Mark Palmer államtitkárhelyettes, a kelet-európai ügyek vezető külügyminisztériumi szakértője és több más diplomata. Shultz amerikai külügyminiszter a találkozó befejeztével amerikai újságírók előtt kijelentette, hogy az eszmecserét „értékesnek és fontosnak” találta. Később az „érdekes, hasznos, őszinte, gyakorlatias és termékeny” jelzőket használta a háromórás megbeszélés légkörének és eredményeinek jellemzésére, de annak tartalmáról nem sok információval szolgált. Amerikai hivatalos személyiségek tájékoztatása szerint, Schultz négy témában terjesztette elő kormánya álláspontját. A fegyverzetkorlátozás kérdésében, az úgynevezett regionális témákban (ezalatt a közel-keleti és közép-amerikai helyzetet szokták érteni, de amerikai részről gyakran ebben a „rubrikában” tárgyalják az afganisztáni és kambodzsai problémát is). Szóba hozták az emberi jogok témáját, s az amerikai háttértájékoztatón csak utolsó helyen említették a kétoldalú kapcsolatok kérdését, elismerve, hogy a mostani megbeszélés jó első lépés volt ahhoz, hogy a genfi csúcstalálkozót hasznossá tegyék”. A csúcstalálkozóról megkezdett dialógusnak *— közölték továbbá amerikai részről — folytatása lesz. Eduard Sevardnadze az ENSZ-közgyűlés ülésszaka idején a washingtoni Fehér Házban találkozik Reagan elnökkel. Az egyéb megvitatott kérdésekről amerikai részről megjegyezték, hogy új javaslatok ezúttal nem hangzottak el, s a két külügyminiszter első találkozójáról lévén szó, nem is ez volt a cél. Schultz külügyminiszter a tárgyalások eredményét abban foglalta össze, hogy „míg egyes területeken látunk bizonyos előrehaladást, bizonyos, nagyon mély nézetkülönbségek továbbra is megvannak”. ☆ Csehszlovákia, Málta, Nagy- Britannia, Svédország, Ciprus, Olaszország és Spanyolország külügyminiszterei értékelték az európai kontinensnek a helsinki záróokmány aláírása óta megtett útját a külügyminiszteri találkozó szerda délutáni pelnáris ülésén. Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter az évtized fő tanulságát abban jelölte meg, hogy a záróokmány kiállta az idők próbáját, noha a szocialista országok mindig tudták: az enyhülés útján a haladás nem lesz akadálytalan. Az enyhülés számos kezdeményezése hiúsult meg Chnoupek szerint a szükséges politikai akarat hiánya, a stratégiai stabilitás megbontását célzó kísérletek, az új amerikai elsőcsapás-mérő eszközök Európába telepítése miatt. A csehszlovák külügyminiszter kifogást emelt továbbá a kontinens egyes országaiban tapasztalható revansista törekvések, a jaltai és a potsdami megállapodások megkérdőjelezését célzó kísérletek ellen. Elítélte azt a próbálkozást, hogy az emberi jogok és szabadságjogok kérdését szembeállítsák a legfontosabb emberi joggal, az embereknek azzal a jogával, hogy békében éljenek. Chnoupek mindamellett hangoztatta: a csehszlovák kormány megítélése szerint sem az enyhülési korszak szerződései, sem maga a záróokmány nem veszítettek jelentőségükből, semmiképpen nem tekinhetők ,.holt tőkének”, ellenkezőleg, hatékony eszközök, amelyeket továbbra is fel kell használni az összes európai ország népei javára, a kontinens biztonsági helyzetének javítására. Sir Geoffrey Howe elismerését fejezte ki azok „képzelőereje és elszántsága” iránt, akik tíz évvel ezelőtt tető alá hozták a helsinki megállapodást, megszerkesztették a záróokmány szövegét. A brit külügyminiszter pozitív értelemben említette azt is, hogy 35 ország külügyminiszterei nem azért jöttek össze most"Helsinkiben, hogy valamiféle nemzetközi válsággal nézzenek szembe, s nem is valamiféle háború utáni összejövetelt tartanak. A találkozó célja, hogy „lerombolják a gátakat egy megosztott földrészen”. Howe nem adott választ arra, lehetségesnek látja-e a brit kormány ma a helsinki ajánlások megvalósítását, vagy azokat „soha el nem érhető délibáboknak” tekinti. Hangsúlyozta azonban, hogy kormánya megítélése szerint a záróokmányban foglaltak eddig nem valósultak meg, s ennek oka „az emberi jogok brutális megsértése egyes résztvevő országokban”. Emellett Howe rámutatott arra is, hogy az európai biztonsági folyamat legfontosabb céljai közé tartozik a feszültség enyhítése Európában és a világban, a fegyverzetkorlátozási megállapodások létrejöttéhez viszont a bizalom légkörére van szükség. A külügyminiszterek fő feladata a mai világban, mondotta a brit diplomácia vezetője, ennek a légkörnek a megteremtése. Várkonyi Péter külügyminiszter szerdán Helsinkiben hét kétoldalú találkozón vett részt — közölte a magyar külügyminiszter szóvivője. Délelőtt a magyar diplomácia vezetője a Finlandia-palotában eszmecserét folytatott norvég kollégájával, Svenn Strayjel, majd Joe Clark kanadai külügyminiszterrel. Később Franciaország helsinki nagykövetségén Roland Dumas francia külügyminiszterrel találkozott. A kora délutáni órákban a Hotel Hesperiában Várkonyi Péter Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter meghívásának tett eleget. Később ismét a Finlandiapalotában Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel, dr. Leopold Gratz osztrák külügyminiszterrel és Peter Barry írországi külügyminiszterrel tárgyalt. A kétoldalú találkozókon a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdések közül elsősorban azokról cseréltek véleményt, amelyek szoros kapcsolatban állnak a helsinki záróokmány aláírásának 10. évfordulóján, a 35 ország külügyminiszteri tanácskozásán felmerülő problémákkal. Szóba került a helsinki folyamat jövője, s ezzel kapcsolatban valamennyi kétoldali találkozón hangsúlyozták az októberben Budapesten megrendezendő európai kulturális fórum jelentőségét. (MTI) Új kormányfő Ugandában Az ugandai katonai tanács szerdán kinevezte a keletafrikai ország új miniszterelnökét, Paulo Muwanga személyében. A politikus a múlt szombaton megbuktatott Milton Obote elnök rendszere alatt négy és fél éven át, egyidőben alelnöki és hadügyminiszteri tisztséget látott el. Muwanga ma teszi le a hivatali esküt, majd összeállítja a kormány névsorát — hírek szerint az összes Obote-ellenes politikai csoportosulás tagjaiból. A hatvanas éveinek végén járó politikus korábban diplomata volt. Egy ideig Párizsban szolgált nagykövetként. Sajtótájékoztató a nők III. világkonferenciáiról f (Folytatás az 1. oldalról) A konferencián egyetértéssel elfogadott dokumentumban — 2000-ig szóló stratégiai tervben — összegezték azokat a feladatokat, amelyek teljesítése hozzájárulhat a nők évtizedének jelmondata: Egyenlőség, fejlődés, béke megvalósításához, a nők helyzetének kedvező alakulásához. Számos határozati javaslatot az ENSZ közgyűléséhez továbbítottak. Az ezredfordulóig előreláthatóan a világszervezet két alkalommal elemzi majd világkonferencián a nők helyzetét. A konferencia időszakában rendezett fórumon a nem kormányokat képviselő szerveknek, a nők legkülönbözőbb rétegeinek küldöttei — további mintegy 9 ezren — tanácskoztak tíz napon át. Megvitatták többek között a nők gazdasági, művelődési, egészségügyi helyzetét, jogainak érvényesülését, a családtervezés, a városi és a vidéki nők, a menekültek és a bevándorlók problémáit. A fórumon elvégzett elemzés és az ottani kritika nagy hatással volt a konferenciára, amely teljesítette feladatát, további jelentős segítséget nyújtott a világ asszonyainak. (MTI) NÓGRÁD — 1985. augusztus 1., csütörtök Dél-Afrika Hazarendelték a nagykövetet Dél-Afrika kedden konzultációra hazarendelte Washingtonba kinevezett nagykövetét. Herbert Beukes mintegy két hónapja tartózkodik állomáshelyén, megbízólevelét azonban még nem adta át a Fehér Házban. A pretoriai külügyminisztériumban nem adtak részletesebb magyarázatot az ügyre. Mindössze annyi történt, hogy a múlt héten Washington a dél-afrikai vezetés tudomására hozta, hogy diplomatája addig nem is tér vissza, amíg Pretoria meg nem szünteti a közelmúltban bevezetett szükségállapotot. (MTI) Folytatódik a XII. Világifjúsági Találkozó Berecz János hazaérkezett lloszkvöből Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára július 27. és 30. között a VIT-en részt vevő magyar küldöttség díszvendégeként részt vett a XII. Világifjúsági Találkozón Moszkvában. Fogadta őt Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára. Megbeszélést folytatott Konsztantyin Ruszakovval, az SZKP Központi Bizottságának titkárával, valamint Oleg Rahmanyinnal, az SZKP KB tagjával, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezetőjének első helyettesével. A találkozókon véleménycserét folytattak az MSZMP és az SZKP időszerű feladatairól, továbbá a két párt együttműködésének további fejlesztéséről az agitáció és a propaganda terén. A megbeszéléseken részt vett Bajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Berecz János szerdán hazaérkezett Moszkvából. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ivan Aboumov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtanácsosa.☆ Ötödik napja, ragyogó napsütésben tart már Moszkvában a XII. Világifjúsági Találkozó. A megnyitó előtti napon pedig még zuhogott az eső, s a fesztivált megelőző hetekben szinte mindennap hatalmas záporok, felhőszakadások áztatták a szovjet fővárost. Az időjárás ilyen gyors kedvező változása a Moszkva meteorológiai védelmét ellátó vállalat munkájának köszönhető. Mint a Trud szerdai száma beszámol róla, a szolgálat nyolc darab IL—14-es és AN— 30-as repülőgépe július 26 óta naponta felszáll, hogy Moszkva körül kétszáz kilométeres körzetben száraz jéggel szórja be a gyülekező felhőket, így kényszerítve őket arra, hogy még a város elérése előtt megszabaduljanak esőterhüktől. Egyhektárnyi felhőre elegendő mindössze egy gramm száraz jég, így nem csoda, hogy a megnyitóünnepség napján a repülőgépes meteorológiai szolgálat a jó idő biztosításához kevesebb száraz jeget használt fel, mint amennyit a luzsnyiki stadion fagylalttárusai árujuk hidegen tartásához. Moszkvában 1981 óta működik a környezeti ártalmat nem okozó meteorológiai védelem. Az elmúlt, télen például 30 millió köbméter havat sikerült távol tartani a várostól, több millió rubellel csökkentve így a hóeltakarítás költségeit. A VIT-delegátusokon kívül mintegy 1500, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében utazó fiatal magyar turista is jelen van a Világifjúsági Találkozó eseményein. Mint Szakács János, az Express moszkvai képviselője az MTI tudósítójának elmondta, az utazási iroda két csoportot szervezett, amelyek a fesztivál félidején váltják egymást, s összesen 7-7 napot töltenek Moszkvában. Az első csoport tagjai a nyitó-, a másodiké pedig a záróünnepségen vehetnek részt. Meghívót kapnak nagygyűlésekre, az egyetlen óriási kultúrközponttá átalakult Gorkij-parkba, koncertprogramokra, a magyar nemzeti klub műsoraira. Szálláshelyükön, a korszerű Mologyozsnaja hotelben naponta rendeznek nemzetközi klubesteket, amelyeken művészegyüttesek is fellépnek. Kirándulássokat is szerveznek számukra, így többek között ellátogatnak két ősi orosz városba Vlaegyimirba és Szuzdalba. ☆ Továbbra is rendkívül élénk a moszkvai Világifjúsági és Diáktalálkozó politikai fórumainak, a tematikus központoknak a munkája. A termek ugyan az ötödik napon sem teltek meg zsúfolásig, de a vita csaknem kivétel nélkül minden központban mind érdemibbé válik. Kialakult az igazi párbeszéd — mondják a küldöttek. Kétségtelenül a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó egyes számú központban folyik a legtevékenyebb munka. Vitánként ötven, hatvan felszólaló is szót kér, mindegyikükre természetesen nem is kerülhet sor, pedig az elnök szigorúan betartja az ötperces időtartamot. A vitákban a többség véleményétől eltérő nézetek is elhangzanak. Szerdán például egy norvég küldött az afganisztáni helyzetről fejtette ki nézeteit, amelyeket azután keményen megbírált több, a fejlődő országból jött küldő . A fesztivál talán legszebb kiképzésű központja a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozik. Itt szerda reggel gyűlést tartottak Az ifjúság, a diákság és a környezetvédelem problémái címmel. A via témája a környezetvédelem fejlődése, az új technológiák, a természeti kincsek észszerű felhasználása volt. Ebben is három görög, továbbá egyiptomi, bolíviai, kubai, indiai, osztrák, finn, jugoszláv és más küldöttek szólaltak felt. A Lumumba egyetemen az antiimnerialista szolidaritási központban a faji megkülönböztetéssel foglalkoztak a vita során. A küldötteknek alkalmuk volt találkozni a nemzeti függetlenségért, a diktatórikus rezsimek ellen vívott harc kiemelkedő személyiségeivel. Havannai találkozó — ezer képviselővel Simárdi Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Fidel Castro kubai állam- és kormányfő meghívására a latin-amerikai és karibi országok több mint ezer képviselője kezdett tanácskozást kedden Havannában a térség országainak eladósodása nyomán kialakult helyzetről. 115 különböző irányaztú politikai párt- és tömegszervezet küldöttein kívül volt katonai vezetők, közgazdászok, értelmiségiek, egyházi személyiségek is jelen vannak a szombatig tartó találkozón, hogy kötetlen formában, előzetes napirend és záróközlemény kimunkálása nélkül folytassanak párbeszédet. Fidel Castro megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a mostani a legszélesebb körű találkozó, amelyet valaha is tartottak a kontinensen. Kiemelte, hogy az eladósodás a térséget példátlanul súlyos gazdasági nehézségek elé állította. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem egyszerűen gazdasági gondról van szó, mivel a csődbe jutott országokban éleződnek a társadalmi feszültségek. A megoldás átfogó társadalom-g gazdasági intézkedésekkel képzelhető el. A keddi felszólalók hangsúlyozták, hogy a térség országai csak egységes fellépéssel orvosolhatják a jelenlegi gazdasági problémákat. Többen kiemelték, hogy a földrészen a teljes gazdasági függetlenségért vívott küzdelem folyik jelenleg. A találkozó iránt igen nagy a nemzetközi sajtó érdeklődése, amit az is jelez, hogy közel 300 újságíró érkezett Latin-Amerika különböző országaiból Havannába, Zamjatyin a Közel-Keletről A rendezés kulcsa a nemzetközi összefogás A közel-keleti válság megoldásával kapcsolatos szovjet álláspontról, a térség legégetőbb problémáiról, valamint a Szovjetunió és a térség országai közti kapcsolatokról adott nyilatkozatot egy kuvaiti lapnak Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője. Az Al-Kabasz című lap kérdéseire válaszolva Zamjatyin hangsúlyozta, hogy a közel-keleti válságot csak minden érdekelt fél együttes erőfeszítéseivel lehet megoldani. A Szovjetunió szerint olyan nemzetközi konferenciát kellene összehívni a térség problémáinak rendezésére, amelyen részt vennének a Palesztinai Felszabadási Szervezet, a Szovjetunió és az Egyesült Államok teljes jogú képviselői is. A Szovjetunió elutasít minden olyan kísérletet — mondta Zamjatvin—, amely a rendezés ürügyén megfosztaná a palesztinokat törvényes jogaiktól, megmásítaná az önálló palesztin állam létrehozásáról hozott ENSZ-határozatot. A közel-keleti válság kulcskérdése a palesztin probléma — mutatott rá Zamjatvin. A palesztinok soraiban keletkezett ellentétek — függetlenül a kiváltó okoktól, aláássák a PFSZ nehéz és hosszú harcban kivívott pozícióit. A Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy mindenkinek, akinek erre lehetősége van, segítenie kell a Palesztinai arab nép egységének helyreállítását. Jelenleg a PFSZ egységének a megőrzése a legfontosabb feladat — mondta Zamjatyin. Zamjatyin végezetül kijelentette, hogy mindaddig, amíg fennállnak a szovjetizraeli diplomáciai kapcsolat megszakadásának okai, minden realitást nélkülöznek a szovjet álláspont változásával kapcsolatos találgatások (MTI) Merénylet Indiában Két fiatalember szerdán lelőtte az indiai parlament egy tagját, feleségét és egy látogatójukat. Lalit Makent, aki Gandhi miniszterelnök kongresszuspártjának képviselője volt, akkor ölték meg, amikor házából kilépve, gépkocsijába készült beszállni. A 34 éves képviselő jelentős szerepet játszott a szakszervezeti mozgalomban. Radzsiv Gandhi miniszterelnök szerint az ország egyik legdinamikusabb és ígéretesebb politikusa volt. Maken felesége korábban a párt diákmozgalmának, az indiai országos diákszövetségnek volt az elnöke — közölte a belügyminiszter a parlamentben. Ez volt az első olyan gyilkosság Indiában, amely Radzsiv Gandhi egyik közeli híve ellen irányult — mutatnak rá helyi mentőelók. (MTI)