Nógrád, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-16 / 192. szám
Földrengés az országban Sokan az utcára futottak IBCC-nél több kárbejelentés Kisebb erejű földrengés volt hazánk több körzetében a csütörtök reggeli órákban. Fél hét körül a keleti megyék kivételével szinte az egész országban több ízben is rengést észleltek, amelynek ereje azonban sehol sem haladta meg a 12 fokozatú Mercalli-skála szerinti 4—4,5 fokos értéket. A földrengésjelző obszervatórium illetékesei szerint az epicentrum Budapesttől nyugatra mintegy 80 kilométerre helyezkedett el. A földmozgás — amelyet az MTI belgrádi tudósítója szerint Horvátországban is észleltek — mindenütt azonos tünetekkel járt: az emeletes házak felsőbb szintjein megmozdultak a bútorok, kilengtek a csillárok, rezegtek az ablakok. Néhány helyen lehullott a vakolat, és szétnyílt a tapéta, a tatabányi Bánhidai lakótelepen pedig egy-két házban megrepedt a falban a meleg vizet szállító csővezeték. Sok helyütt — elsősorban a magasabb épületekben — a földmozgás némi pánikot is okozott, így például Tolna megyében (különösen Szekszárdon és Bonyhádon), ahol sokan az utcára futottak, de riadalmat keltett Somogy, Bács-Kiskun és Fejér megyékben is. Számottevő anyagi kárról és személyi sérülésről sehonnan nem érkezett jelentés. Somogyi József, az MTA Soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézetének igazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy ezek a gyenge erejű földmozgások az Alpok és a Kisalföld találkozásánál általában ötévenként megismétlődnek. Az ország azonban nem tartozik a földrengésveszélyes zónába, aggodalomra tehát nincs ok, ezt igazolják a többszáz éve feldolgozásra került eddigi adatok, felmérések is. A földrengésjelző obszervatórium kora délutáni első összesítései szerint a nap folyamán 25 rezgést észleltek. Ezek közül a legnagyobb reggel fél hétkor következett be: az epicentrum Veszprém megyében, Berhida környékén húzódott, és itt a rengés erőssége a Richter-skálán elérte az ötös fokozatot. A legutóbbi jelentések szerint ennél erősebb földmozgás máshol nem történt, bár kiterjedt területen, de többnyire csak a 4— 4 és fél fokot érték el. A hajnali földrengéseket Pozsonyban, Ógyallán, Komáromban és Érsekújváron is érzékelték a Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének szeizmográfiai állomásai. Személyi sérülés sehol nem történt, az anyagi kár azonban — elsősorban az epicentrumhoz közel eső területeken — jelentős. Az Állami Biztosító országos központjába csütörtök estig az ország különböző részéből több mint 1800 kárbejelentés érkezett, ebből 1100 Veszprém, 650 Somogy és 50 Fejér megyéből. Budapesten a legtöbb kárt — összesen 35 esetet — a XIV. kerületből jelezték. Veszprém megye ipari üzemei közül a Péti Nitrogénműveknél, a Fűzfői Nitrokémiánál és a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál az áramszolgáltatási zavar miatt a legtöbb termelőberendezés leállt, kémények dőltek le, megrepedtek az üzemépületek falai, ablakok törtek ki. A veszélyes vegyi üzemek biztonsági berendezései kifogástalanul működtek, így személyi sérülés nem történt, s nem kerültek a környezetbe káros anyagok sem. Peremartonban megkezdődött az üzem alapos ellenőrzése, egyes részlegeknél kisebb javítások után már délelőtt megindulhatott a termelés, a peremartoni vállalat intermedierüzemében viszont hetekre lesz szükség a helyreállításhoz. További intézkedések megtételére Peremartonba utazott Körtvélyes István ipariminiszter-helyettes. A Peremartoni Vegyipari Művek területén levő bölcsőde, óvoda és iskola teljesen használhatatlanná vált, de szerencsére az ott tartózkodó gyerekeket még időben sikerült kimenteni. A vállalat lakótelepén 22 lakás lakhatatlan lett. A településen nagy volt a rémület, mert még délután fél kettőkor is észleltek földmozgást. Ezért több sátrat felállítottak azok részére, akik féltek visszamenni lakásukba. Az epicentrumhoz közel eső szénbányákban is észlelték a földmozgást. Így például Ajkán a külszínen elmozdult helyéről a meddőhányó, ez azonban számottevő kárt, vagy személyi sérülést nem okozott. Berhida község területén megsérült az állami csecsemőotthon épülete, a gyermekeket Várpalotán egy kollégiumban helyezték el. Balatonalmádiban 12 családot kellett kiköltöztetni, be kellett zárni az óvodát, és a községi tanács épületét is veszélyessé nyilvánították. Megrongálódott az iskola és az orvosi rendelő tetőszerkezete, emiatt csütörtökön a gyermekorvosi rendelést csak az udvaron tarthatták meg. Veszprém megye vezetése bizottságot jelölt ki, amelynek tagjai a helyszínen segítenek a szervezésben, intézkedésben. Jelentős helyi kezdeményezések is történtek. Péntektől kezdve például a várpalotai tanács vállalta a peremartoni dolgozók kisgyermekeinek bölcsődei elhelyezését, az óvodásoknak pedig Berhida óvodájában biztosítanak helyet. Azok a peremartoni családok, akiknek lakása használhatatlanná vált, Várpalotára költöztek. Fejér megyében Fülén beszakadt a templom teteje, Polgárdiban pedig kisebb mértékben megrongálódott az egyik templom. Székesfehérváron a Fürst Sándor utcában kidőlt az egyik lakóház tűzfala, és több, főként régebben emelt épületen kisebb repedések keletkeztek. Somogy megyében a siófoki kórházban megrepedtek a falak, lehullottak a csempék, ezért a betegeket az udvarra vitték, a nap folyamán azonban már sor kerülhetett visszaköltöztetésükre is. Az épületet még statikailag vizsgálják, de a műtők már működnek. A városban több kémény ledőlt, a KÖJÁL-t pedig a megrepedt falak miatt ki kellett költöztetni. A boltokban nagy a kár, a gondolák ledőltek, sok ára tönkrement, de a legtöbb üzlet , délutánra már kinyitott. Siófokon ezekben a napokban az üdülőkkel és turistákkal együtt mintegy 100 ezren tartózkodnak, de egyetlen személyi sérülés sem történt. Az Állami Biztosító központjában az MTI munkatársának elmondták, hogy bár a biztosítási szerződés értelmében csak az ötös erejű földrengés okozta veszteségek után kötelesek kártérítést fizetni, jelen esetben valamennyi, a rengésekkel közvetlenül összefüggő kárt megtérítik. (MTI) * Olvasóink közül többen is érdeklődtek, hogy Nógrád megyét mennyiben érintette a földrengés. Kora esti körtelefonunk szerint Nógrád megye egyetlen részéből sem érkezett információ arról, hogy bármit is észleltek volna a földrengésekből. 2 NÓGRÁD - 1985. augusztus 16., péntek Felújított boltot adtak át Somoson (Folytatás az 1. oldalról) — A megyei tanács nagy jelentőséget tulajdonít a különböző funkciót betöltő településeken az alapellátás kiegyenlítésére. E területen nem lehet különbséget tenni városok és falvak között, hiszen a napi cikkek kényelmes, gyors, biztos beszerzése a közhangulatot is befolyásolja. Az is igaz viszont, hogy az ellátás egyéb területein továbbra is a differenciáltságra törekednek a megye kereskedelmi ellátásáért felelős szervek. — Mintha a Somoskőújfalui új kereskedelmi egység jelkép lenne... — Igen, Somoskőújfalu most apropó lehet. Mindazon törekvésekre, amelyekazt erősítik, hogy a nagyobb települések mellett megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a jelentős tradíciókkal rendelkező falvak lakóinak ellátására. A Nógrád Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat felismerte például, hogy Somoskőújfalu ugyan közigazgatásilag Salgótarjánhoz tartozik, de önálló életet él, egészséges lokál -patriotizmussal rendelkezik. A beruházáshoz a városi tanács is társult, 600 ezer forinttal segítve a falu kereskedelmi ellátásának javítását. — Somoskőújfalu nemcsak helyi érdeket jelent? — Az elmúlt időszakban a városrész közvilágításának korszerűsítésére, patakrendezésre, vízelvezetésre, a művelődési ház felújítására, az általános iskola rekonstrukciójára, utak, járdák, parkolók építésére, a vendéglátás korszerűsítésére 17,5 millió forintot fordított a városi tanács. Ez valóban nemcsak helyi érdek, hiszen Somoskőújfalu az ország egyik kapuja, ahol hazánkról, az első benyomásokat a turisták százezrei kapják. Ez az alkalom is jó arra, hogy a településüket szerető somoskőújfaluiak tovább gondolkodjanak a életkörülményeik javításán. Ebből ma az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat jelentős részt vállalt magára és dicséret illeti a tervezőket, a kivitelezőt, hogy a település ismét gyarapodott, — fejezte be nyilatkozatát Devcsics Miklós, a városrész országgyűlési képviselője. —mszgy— Megállapodás Radzsiv Gandhi indiai kormányfő csütörtökön bejelentette, hogy kormánya megállapodást írt alá Asszam szövetségi állam ellenzéki mozgalmának képviselőivel. India függetlenségének 38. évfordulóján elhangzott beszédében Gandhi hangsúlyozta, hogy az asszami és a három héttel ezelőtt megkötött) pandzsábi megállapodással . India megőrizhette egységét. Ezek után — mondta — már nem lehet szó a 730 milliós ország széteséséről. Gandhi beszédében nem tért ki a megállapodás részleteinek ismertetésére. A megállapodást az asszami ellenzék részéről azok a diákvezetők írták alá, akik hat évvel ezelőtt mozgalomba szerveződve kezdték meg kampányukat a nepáli és a bangladesi bevándorlók ellen. Japán k Hadgyakorlat — évfordulón A fedőnevet még nem hozták nyilvánosságra, de a méretek már nagyjából ismertek, s ez elég ahhoz, hogy a szakértők megállapítsák: Japán augusztus végétől az 1945 utáni időszak eddigi legnagyobb katonai manőversorozatát tartja. A tokiói nemzetvédelmi hivatal (hadügyminisztérium) szóvivőjének közlése szerint a hadászati gyakorlatok három hétig tartanak, s mintegy 140 ezer katona vesz rajtuk részt. ALKALMATLAN IDŐZÍTÉS A hivatalos bejelentés nem kis felzúdulást keltett. Több okból is. Egyrészt épp a manőverek idején, szeptember 2-án emlékeznek meg a második világháború befejezéséről. Május 9-én csupán az európai hadszíntéren értek véget az ellenségeskedések, Ázsiában a hitleri fasizmus eltiprása után még hosszú ideig kegyetlen, véres harcok folytak. 1945 nyarára fejeződött be Okinawa elfoglalása, érték el tetőpontjukat a japán nagyvárosok elleni, egyre szisztematikusabb amerikai légitámadások. A jaltai konferencián vállalt szövetségesi kötelezettségeinek maradéktalanul eleget téve, augusztus elején a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak, s a hatékony hadműveletek nyomán a széteső, milliós Kvantung hadsereg megalázó vereségek sorát szenvedte el Koreában és Kínában. A háború folytatását mereven, elvakultan követelő politikusok, tábornokok kénytelenek voltak meghátrálni. Sikertelen maradt a fasiszta tisztikar egy részének utolsó próbálkozása, a puccskísérlet is, amellyel a legfanatikusabb csoportok a feltétel nélküli megadástól akarták eltántorítani a császárt. Utána, 1945. szeptember 2-án , bekövetkezett az elkerülhetetlen vég: a tokiói öbölben, a fellobogózott Missouri hadihajó fedélzetén az újjáalakított japán kormány képviselői aláírták a kapitulációs okmányt. Röviddel a Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atombombázás úgyszintén heves érzelmi hullámokat kavaró, 40. évfordulós ünnepségei után, aligha választhatott volna a Nakaszone-kabinet rosszabb időszakot a hadgyakorlat lebonyolítására. Persze meglehet, hogy a hivatalos Tokiót épp az a szándék vezette, hogy a manőversorozat tudatos időzítésével is érzékeltesse a gyökeresen megváltozott körülményeket. Mint az közismert, a Japán és az Egyesült Államok között kialakult, s minden átmeneti kereskedelmi ellentét dacára igen szoros szövetségesi kapcsolatok az eltelt évtizedekben jelentős katonai kötelékekkel is kiegészültek. Ez egyébként a másik ok, amely a hadgyakorlat kapcsán újból számos belpolitikai kritika célpontjává tette a tokiói vezetést. FELRÚGOTT ALAPSZABÁLYOK? A japán stratégia alapja hosszú idő óta egyértelműen, a Washingtonnal aláírt biztonsági szerződés. Ám a feltételek időközben jócskán módosultak: az USA-ban az elmúlt években megerősödött a követelés, hogy Japán vállaljon fokozottabb szerepet, nagyobb terheket a „keletázsiai és óceániai térség védelmében”. Nemritkán érkezik szabályszerű sürgetés Washingtonból a szigetország katonai költségvetésének emelésére. Július végén például a Pentagon egy titkos memorandumban szólította fel a tokiói kormányt, hogy haladéktalanul szerezzen be bizonyos amerikai fegyvereket. Azt is félreérthetetlenül világossá tették, hogy a Reagan-adminisztráció részben e követelések teljesítésétől teheti függővé, milyen lépések, esetleges szankciók mellett dönt az évről évre egyre horribilisabb, lassan 40—50 milliárd dollár körül járó japán kereskedelmi többlet ügyében. Az állandósult amerikai nyomás önmagában persze valószínűleg nem lenne elegendő. Ám a Nakaszone-kabinet saját irányvonala is egyre szemléletesebben utal arra, hogy Tokió elszánta magát egyes katonapolitikai alapelvek felrúgására. Ilyen mindenekelőtt az az elhatározás, hogy a japán kormány feladja a katonai költségvetés korlátozására alkalmazott alapszabályt: eszerint a Felkelő Nap országában a védelmi kiadások nem haladhatták meg a bruttó nemzeti termék egy százalékát. Az elmúlt időben ezt a határt csak sorozatos adatkozmetikázással lehetett statisztikailag betartottnak feltüntetni, de most már semmilyen pénzügyi manipuláció nem fedheti el a tényeket. A fegyveres erők tagjai részére idén folyósítandó fizetésemelések, s még inkább az 1986—1990 közti hadseregfejlesztés már napvilágra került részletei igencsak azt bizonyítják, hogy Nakaszone kabinetje megsérti a katonai kiadások visszafogására vonatkozó íratlan törvényt. Japán, amelynek alkotmánya elvileg mindenfajta hadsereg fenntartását, bármilyen külhoni bevetését tiltja, már jelenleg is a világranglista nyolcadik helyén áll a hadikiadások terén. Ha pedig az egy százalék helyett kétszázalékos szintre állnak be, akkor a tőkésvilágban a második helyre rukkol elő. Nem lehet említetlenül hagyni a fegyvergyártás és -export területén bekövetkezett változásokat sem. Az Egyesült Államok például maga is számos korszerű harcászati célra felhasználható berendezés átvétele iránt érdeklődik — bár az ilyen haditechnológiakivitelt a japán törvények megint csak lehetetlenné tennék. VESZÉLYBEN AZ ALKOTMÁNY Tokióban minden alkalommal a kemény vonal hívei tudják érvényesíteni akaratukat. Az USA-ba irányuló katonai exportot kivételnek minősítik a tilalmak alól. Elvileg is feladatává teszik az immár negyedmilliós hadseregnek az ország érdekeinek, kereskedelmi és utánpótlási útvonalainak védelmét a határokon kívül, mintegy 1600 kilométeres körzetben! Fontolóra veszik saját felderítő műholdak fellövését — ismét csak felrúgva azt az 1969-ben született parlamenti határozatot, amely Japán számára a világűr kizárólag békés célú felhasználását engedélyezi. S egyre több jel mutat arra, hogy Japán (kormányszinten vagy a magáncégek hallgatólagos ösztönzésével) részt akar venni az amerikai csillagháborús tervek előmozdításában, a szupertechnológiát igénylő, ám busás hasznot ígérő kutatások előrevitelében. Különös ugyanakkor, hogy a szigetország diplomáciai célkitűzései közt változatlanul előkelő helyre sorolja a leszerelés érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Csakhogy a hadseregfejlesztés üteme, az amerikai—japán katonai kapcsolatrendszer gyors tempójú bővítése érdemi cáfolat erre. Sőt, félő, hogy azoknak a szakértőknek van igazuk, akik szerint a Nakaszonekabinet a fegyverkezés útjában álló elvi akadályok eltávolítására, sőt adott esetbenaz antinukleáris alapelvek felülvizsgálatára törekszik s akár a kényelmetlenné, megszorítóvá vált, úgynevezett békealkotmány módosítására is hajlandó. Kérdés, hogy a fegyverkezés belpolitikai hatását ismerve, képes lesz-e a kormányfő a veszélyes tervek megvalósítására, vagy a kedvezőtlen következményektől tartva. mée-cecak vissza kell hogy fonia az emme hangosabbá váló ..héjákat”. Szegő Gábor Amerikai hadihajók kikötése ellen tiltakozó japánok Nicaragua kész tárgyalásokat kezdeni Nicaragua kész Panamában tárgyalásokat kezdeni Costa Ricával a két ország közötti feszültség csökkentéséről, egy fegyvermentes határövezet létrehozásáról — erről tájékoztatta Daniel Ortega nicaraguai államfő szerdán Managuában Antonio Noriega tábornokot, a panamai fegyveres erők vezetőjét. Noriega, aki Nicaragua kérésére közvetítő szerepre vállalkozott Nicaragua és Costa Rica között a határproblémák megoldása céljából, szerdán érkezett a nicaraguai fővárosba, ahol Ortega államfővel és Humberto Ortega nemzetvédelmi miniszterrel folytatott megbeszéléseket. Nicaragua Costa Rica válaszát várja, hogy mikor kezdődhetnek meg a kétoldalú tárgyalások — jelentette ki Daniel Ortega a sajtónak adott nyilatkozatában. A panamai politikus látogatásának rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak Nicaraguában. Közvetítő tevékenységének nem kevesebb a tétje, mint az, hogy Costa Rica területe elméletileg felhasználhatóvá válik-e az Egyesült Államok számára egy nicaraguai intervenció esetén, vagy pedig — mint Nicaragua javasolja — sikerül demilitarizált övezetet kialakítani a határtérségben. Humberto Ortega nemzetvédelmi miniszter szerdán újságírók előtt kijelentette, hogy a határhelyzetet súlyosbították a Costa Rica-i területről az utóbbi időben elkövetett provokációk. Bejelentette, hogy a következő hónapokban több ezer fegyverest kívánnak mozgósítani a háború mihamarabbi befejezése reményében.