Nógrád, 1986. május (42. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-06 / 105. szám
A májzsugorodásról Ez a betegség — szaknyelven cirrhosis — egyre gyakrabban fordul elő. Volt persze régen is: az elnevezés a XIX. század nagy francia orvosától, Laennec-től ered, aki a beteg máj sajátos színére utalóan nevezte el így a kórképet. Lényegében a máj kötőszöveti szaporodással járó megbetegedését értjük alatta. A máj teljes tömege tehát — a betegség elnevezésével ellentétben — nem lett kisebb, csak éppen a működő májsejteket zsugorította össze a kór. Ennek a folyamatnak a hátterében az áll, hogy a működő májsejtek e betegség során fokozatosan elpusztulnak és e sejteket olyan kötőszövet váltja fel, amely a máj funkcióit egyrészt nem képes teljesíteni, másrészt bevonja a májat behálózó véredényeket. Ezzel nyomást gyakorol rájuk. Emiatt csökken a májon átáramló vér mennyisége. Ennek következménye az, hogy a máj nem tudja ellátni a legfontosabb feladatait: pótolhatatlan szerepét a szénhidrát és a zsír anyagcseréjében, a fehérjék lebontásában, valamint védőszerepét, azt, hogy hatástalanítja a szervezetbe került testidegen anyagokat, (így az alkoholt is). A cirrhosis kialakulásának legfontosabb okai régebben a táplálkozási hiányosságok voltak; ezek szerepét egyre inkább a mérgező anyagok (köztük főleg az alkohol) vették át. Ugyancsak megindíthatja a folyamatot a vírus okozta májgyulladás (hepatitisz). Sajnálatos módon, egyre nő az alkohol okozta cirrhosisok száma. Az idült alkoholistáknak kb. háromnegyedénél, az ún. zsírmáj diagnosztizálható. Ezt — leegyszerűsítve —, úgy kell elképzelnünk, hogy az alkohol, ha a szervezetbe kerül, „zöld utat” kap, azaz viszonylag igen gyorsan felszívódik, és gyorsan el is jut a májba. Ez a szervezet automatizmusa, amely a hódító hatást kívánja ezzel kivédeni. A máj befogadóképessége azonban nem végtelen. Ha minden egyéb más anyag —, így többi között a zsírok is — várni kénytelenek arra, hogy a máj, majd „ráérjen” őket is lebontani, akkor a folytonos alkoholbevitel következtében a zsíroknak folyamatosan félre kell állniuk. Az is köztudott, hogy az alkohol jól oldja a zsírokat. A zsírok, így az alkohollal együtt bekerülnek a májba, ám a májnak —, mint említettük — nincs ideje arra, hogy a zsírokat is feldolgozza. Ennek következtében a zsírt a májsejtek folyamatosan elraktározzák. Ha tehát állandósul az alkoholbevitel, a folyamatos utánpótlás következtében kialakul a májzsírosodás. A elzsírosodott májsejtek nem képesek eredeti — kémiai átalakító — feladatuk ellátására. Ezért aztán a máj — lassan, fokozatosan, de mind növekvő mértékben — egyre kevésbé tud eleget tenni élettani feladatának. A körforgás mindennap újra kezdődik. Ennek az évekig tartó, sokszor évtizedes folyamatnak a veszélye annál fokozottabb, mert semmiféle fájdalomérzés nem nyújt jelzést. A májban ugyanis nincsenek fájdalmat jelző idegek. Legfeljebb annyit lehet érezni, hogy a máj megnövekedett, duzzadt. Ezt az orvos tapintással is megállapítja, és erre a tapintásra érzékeny a máj. A máj megnagyobbodása más betegségekben is diagnosztikai értékű lehet. Figyelemre méltó az is, hogy a nők alkoholtűrő képessége a férfiakénál lényegesen kisebb. Ennek pontos élettani magyarázata még nem ismeretes. A zsírmáj kialakulása határkőnek tekinthető. Ha ilyenkor a beteg abbahagyja az alkoholfogyasztást, a statisztikai adatok szerint, mintegy 60 százalékos esélye van arra, hogy a folyamat nem erősödik, és a beteg további öt év után is életben van. Ellenkező esetben biztos a halál. A máj gyulladásos megbetegedése —, mint említettük — vírusfertőzés hatására is kialakulhat (hepatitisz). E fertőzések többsége ,A” és „B” jelű vírus következménye. Utóbbi a véráram útján, (például nem steril injekcióstűvel) terjed, ezért nagy jelentőségű az egyszer használatos szerelék. Az „A” vírus főleg a széklettel terjed, kellő higiénés környezetben tehát megelőzhető lenne. Ennek ellenére ma is több ezer fertőzés jön létre évente. A hepatitiszre többnyire a sárgaság hívja fel a figyelmet, mert a többi tünete nem jellegzetes. Ezért a betegek egy része gyomorrontásnak tekinti a sárgaságot, és lábadozás idején nem fogadja meg az orvosi tanácsot. Pedig igen fontos az előírt diéta szigorú betartása, ezen belül pedig az alkohol teljes mellőzése. Akinek májgyulladása volt, további életében többé egy csepp alkoholt se fogyasszon, ha el akarja kerülni a májcarhosist. Akármi is volt az eredendő kiváltó ok, a májsejtek pusztulása következtében egy idő után a szubjektív tünetek is előtérbe kerülnek: étvágytalanság, puffadás, bélgázok, hányinger, reggeli hányások kezdődnek. Néha ezek a tünetek sokára jelentkeznek, de ilyenkor is segít a felderítésben a laboratóriumi lelet. A májbeteg ember bőre többnyire fakó, sápadt, esetleg hőemelkedései is vannak. A cirrhosisban megbetegedett máj nem képes befogadni a vénakapuból odaáramló vér teljes mennyiségét, emiatt pangás áll be. A hasüregben ennek következtében folyadék gyülemlik össze. A visszerek lényegesen kitágulhatnak, emiatt például megrepedhetnek a nyelőcső vénái. Ez végzetes lehet. Vérzékenység áll elő, már enyhe ütésre, nyomásra pontszerű vérzések mutatkoznak a bőrön. A legyengült szervezet egyéb fertőzések ellen sem tud kellően védekezni, és vagy emiatt, vagy kóma következtében áll be a halál. Dr. K. K. Infarktus után tilos dohányozni Ezt a szabályt nemcsak az orvosok, hanem a betegek legtöbbje is tudja. Mivel azonban sok esetben a dohányzás nem csak egyszerűen szokás, hanem egyben káros szenvedély is, sok szívinfarktuson átesett beteg ismervén a tilalmat sem tud lemondani kóros szenvedélyéről. Ír kutatóorvosok most számszerűen is újra bizonyították azt, ami régóta általánosan ismert tapasztalat. 384 férfi beteget vizsgáltak át az infarktus után egy év múlva. Azok körében, akik dohányoztak, tehát nem tudtak kóros szenvedélyükkel felhagyni 32,2 százalékban került sor szívtáji szorító érzéssel és halálfélelemmel társuló anginapektoriszos rohamokra, a nem dohányzók körében ez az arány azonban mindössze 19,5 százalék volt. Egy 10 év múlva elvégzett vizsgálat azt mutatta, hogy a nem dohányzók nemcsak ritkábban kaptak anginapektoriszt, hanem jelentősen tovább is éltek, mint dohányzó társaik. Ropobda NB II. Romhányi Kerámia —Tószegi SK 3-0 (7, 8, 3) Szép, jó is volt Tószeg, v.: Vink. Romhány: Bagi, Takács, Kovács, Podhorszki, Lichy, Balogh. Cs.: Spitzer, Baranyi. Edző: Reznicsek László. Jól sikerült a romhányiak tószegi kirándulása. Háromórás buszozás után még 40 perc sem kellett, a kiesés szélén álló, széthullott csapat benyomását keltő hazaiak legyőzésére. Játszmánként a biztos vezetés megszerzése után lehetőséget kaptak a fiatalok is. Különösebb erőkifejtés nélkül, sima vendéggyőzelem született. r. i MISKOLCI VSC—SVT SC 3—1 (11, a. —10, 14) Salgótarján, v.: Tar, Balogh. SVT SC: Szép, Szárnyasi, Percze, Szkiba, Handóné, Schujer, Cs., Tollár, Póczos. Edző: Kőbán László. Az MVSC a harmadik nyitásváltás után megszerezte a vezetést. A salgótarjáni csapat 0—6 után kezdte gyűjtögetni pontjait, ügyes megoldásokkal 8—9-re megköze- lítette a vendégeket. A szervezettebb csapatjáték, a nagyobb rutin és ütőerő az első két játszmában azonban a miskolciak javára billentette a mérleget. A harmadik játszmában az SVT bátrabb támadójátékkal magához ragadta a kezdeményezést Különösen szép, változatos megoldásai okoztak meglepetést a vendégek sorai között. X—X után a hazaiak szempontjából a játszma alakulása: 5—1, 6—4, 8—7, 11—9, 15—10. A negyedik játszmában tovább tartott a salgótarjániak lendülete. Ebben a játékrészben azonban, döntő helyzetekben a játékvezetők néhány téves ítélete a hazaiakat sújtotta, s így 13 é lles vezetés után az SVT játszmát és mérkőzést vesztett. Az SVT SC csapatjátéka nem volt folyamatos. A sáncolás továbbra is gyengéjült, az előkészítésben és a támadójátékban jó és rossz megoldásokat produkáltak. A rutinhiány kiütközött játékukban. A végső helyezés szempontjából mindkét csapat számára igen fontos mérkőzésen az MVSC ezzel a győzelemmel már bajnokságot nyert, az SVT SC pedig valószínű kénytelen elbúcsúzni a harmadik helytől. Jó: Szép. P. Gy. A világ legnagyobb közönségét vonzó utazó cirkusza Magyarországra készül. S, ahogy közeledik a Forma—1- es világbajnokság első magyarországi futamának időpontja, (1986. augusztus 10.), úgy növekszik e különös sportág iránt a hazai érdeklődés. És vannak kérdések, amelyekre választ várnak az érdeklődők. SPORTÁG VAGY ÜZLET? Korunkban ezt csak a tájékozatlanok kérdezik. Tudomásul kell vennünk, hogy ma már alig akad olyan sportág, ami ne volna egyben üzlet is. A Forma—1 — mint sportág — abban különbözik a többitől, hogy példátlanul hatalmas üzletté nőtte ki magát. És bizonyos, hogy az iránta való felfokozott érdeklődést nemcsak a száguldás látványának, hanem annak a töménytelen pénznek is köszönheti, amit az autóépítők, és a „mecénások” ebbe a versenybe ölnek. De ez fordítva is igaz. Senki nem ölne bele ennyi pénzt, ha a Forma—1- re fordított összeg nem volna nagy nyereséggel kecsegtető reklámbefektetés. MIÉRT ÉPÍTÜNK FORMA—LES PÁLYÁT? Ezt a kérdést általában azok teszik fel, akik szerint a mi sokat emlegetett nehéz gazdasági helyzetünkben a Forma—1-es pályánál fontosabb létesítményekre is költhetnénk a pénzünket. És ebben van igazság. Csakhogy a kérdezők elfeledkeznek arról, hogy egyetlen országban sem pusztán sportszeretetből, vagy az autózás népszerűsítése céljából vállalkoztak eddig hasonló beruházásra. Nekünk is megéri. És nemcsak azért, mert a pályaépítés révén magának a Forma—1-es üzletágnak is haszonélvezői lehetünk, hanem mert ez a teljesítmény a magyar kivitelezők képességeinek minden eddiginél szélesebb körű propagandáját jelenti, hiszen a világbajnoki futamoknak egymilliárd nézője van. Azt is mondhatnánk: a Hungaroring (és ez magyarázatot ad az elnevezésre is) Magyarország good-willjét növeli. NEMZETEK VAGY MÁRKÁK VERSENYE? Ez is, az is. A Forma—1-es versenyzők hazájukat képviselik, mégpedig függetlenül attól, hogy milyen autóval száguldanak. (Például Nelson Piquet egy Williams— Honda, Ayrton Senna egy Lotus—Renault pilótája, de mindketten Brazília versenyzői.) A Forma—1 egyben az autókonstruktőrök, autóépítők versenye is, hiszen a mintegy kétórányi igénybevételre tervezett, sebességüket a tűrési határig fokozó autók minden egyes alkatrészétől legalább annyi függ, mint a versenyzők képességeitől. A Forma—1-es világbajnokság futamait, mint sportrendezvényt a Nemzetközi Autós Szövetség (FIA) sportbizottsága- a Nemzetközi Autóssport Szövetség (FISA) ellenőrzi, minden évben két világbajnoki címet ír ki, az egyiket a versenyzők, a másikat a márkák számára. Az idei három futam után a versenyzői pontversenyt a két brazil (Piquet és Senna) vezeti 15—15 ponttal, a márkák pontversenyének állása pedig a következő: első a Williams—Honda (Piquet 15 és az angol Nigel Mansel 6 pontjával) 21 ponttal, a második a McLaren—TAG (a francia Alain Prost 13 és a film Keke Rosberg 5 pontja révén) 18 ponttal, megelőzve a harmadik Lotus—Renault-ot (amelyben csak Senna szerzett eddig pontot). Egyébként a kocsikat az autókonstruktőrök nemzetközi szervezete (a FOCA) felügyeli, és éppen a márkaverseny tette nagy üzletté a Forma—1-et. LESZ-E MAGYAR FORMA—1-ES VERSENYZŐ? Idén még biztosan nem. Később talán. Az erre esélyes fiatalember neve Kesjár Csaba, egy igazi autósfamília 24 éves tagja. Nagyapja id. Kesjár János, 1926-ban nyert Grand Prixet, tizenhatszoros magyar bajnoki Édesapja, ifj. Kesjár János sem hozott szégyent a szárguldó nagyapára: előbb salakmotorral 24, majd autóval 12 alkalommal nyert országos bajnokságot, s éremgyűjteményét két motorcsónakban nyert bajnoki aranyéremmel egészítette ki. Csaba a harmadik Kesjár, aki száguld. Hétesztendős korában már motorozott, 13 évesen ült gokartba, amellyel egymás után ötször nyert magyar bajnoki címet. Győzött Európa-bajnoki futamban is. Aztán a Volán SC versenyzőjeként, egy Formula Easter volánja mögött „zsinórban” nyert négy magyar bajnoki címet. Közben az Albenában rendezett Béke Barátság Kupa győztese volt, s két további — egy itthoni és egy ausztriai — nemzetközi gyorsasági versenyen diadalmaskodott. Tavaly óta az ausztriai Zeltweg versenyautó iskolájának tanulója. Mestere, Walter Lechner egy Forma Fordba ültette, amellyel Kesjár Csaba a negyedik körtől kezdve gyorsabban autózott, mint az iskola tesztpilótája. Hogy Kesjár Csabából Forma—1-es versenyző legyen, ehhez megfelelő sponzorokat kell találni, alak bíznak a tehetségében. Biztató lehet a számára, hogy a brazil Senna is gokartbajnokként kezdte, majd egy Forma Ford vezetőülésében nyert előbb nem vezeti, majd Európa-bajnokságot A. G. j Motorsport Nemzetközi verseny Zánkán Nagyszerű környezetben, nyárias melegben rendezték meg Zánkán a hagyományos nemzetközi motorversenyt, ahol a szocialista országok motorosai mellett a Bgy. SE versenyzői is rajthoz álltak, s figyelemre méltó eredményeket értek el. Az 50 cm3-es kategóriában a gyarmatiak egyik legtapasztaltabb versenyzője, Gál László Kreidler gépével másodikként ért célba, minimális hátránnyal, a győztes Juhász Károly (ZMMK) mögött. Ebben a kategóriában indítottak egy úgynevezett csoportot, melyben a licenccel még nem rendelkezők szerepeltek. A Bgy. SE színeiben versenyző Lőcse Attila — élete első versenyén — negyedik lett. A nagy meleg a 80 cm3-es géposztály versenyének sem használt, mert többen kényszerültek idő előtti búcsúra a motor hibája miatt. így járt a gyarmati Gál Richárd is, aki a 8. körben esett ki, pedig magyar bajnoki helyezést szerezhetett volna. E 5 egyébként a 50 cm3-es futamban is hasonló ok miatt állt ki! A 35 indulót számláló 250 köbcentis motorok küzdelmében lengyel győzelem született, két Ipoly-parti motoros került az első hat közé. Strézs Zoltán 5., Gál László 6. helyezést szerzett, mindketten egy CZ „nyergében”. Klubtársuk, Hatala jó pozícióból porlasztójának „széthullása” miatt csak nézője lehetett a végső küzdelemnek. A leglátványosabb versenyt a 250-es speciálok vívták. A kettős magyar győzelmet hozó futamon egy érdekesség is akadt: az 52 éves csehszlovák Rudy Mitosenka (Yamaha) végzett a 3. helyen. Ez volt az első magyarországi — úgynevezett — szuper motorverseny, ahol 1300 cm3-ig bármilyen országúti motorral el lehetett indulni Drapál János volt motorja csupán a harmadik helyig „vitte”, ám jobb kezekben bizonyára elsőként szakította volna át a célszalagot. (hr) Cselgáncs Újabb jó eredmények A somogyi megyeszékhelyen Kaposváron rendezték meg az országos ifjúsági II. serdülő-, junior-, fiú-lány cselgáncs versenyt, melyen az ország számos egyesületéből közel 400 fiatal vett részt. Megyénket ezúttal is a Salgó Öblös SC versenyzői képviselték, s közülük ketten gyarapították az eddig gyűjtött „minősítő” pontjaik számát. A serdülőlányok, 52 kg-os súlycsoportjában Kovács Andrea 2. lett, s ugyanígy végzett az ifjúsági II. korcsoportban Szőke Tímea is. A fiú juniorok 71 kg-os — 3S fős — mezőnyében Begyik István ragyogóan küzdött, de csak a legjobb 8-ig jutott. NÓGRÁD — 1986. május 6. kedd Diákturisztika Szolnokon lesz a területi találkozó Harmadik alkalommal rendezik meg három megye — Hajdú-Bihar, Szolnok és Nógrád — országjáró diákköreinek területi találkozóját. A korábbi években önálló szervezésű megyei rendezvényeken választották ki az ODOT küldötteit, három éve pedig területi rendezésű találkozókon vívják ki a diákturisták az országos rendezvényen való részvétel jogát. Tavaly Debrecen adott otthont a területi találkozónak, ebben az esztendőben Szolnok lesz a házigazda. A rendezvény alapvető célja, a turisztika népszerűsítése, a három megye középfokú oktatási intézményei ODK- inak erőösszemérése. A május végi találkozó változatos, színes programokat nyújt a tizenéves tanulóifjúságnak. A tájékozódási futás, a természetjáró-akadályverseny és a szellemi vetélkedő mellett kulturális programok, barlangászbemutató és több más közösségi rendezvény is lesz. Megyénk középiskoláiban már megkezdték az előkészületeket. Folyik a csapatok szervezése, hiszen már minden intézménynek el kellett juttatnia nevezését a KISZ Nógrád Megyei Bizottságához. Szolnokra öt autóbusz szállítja megyénk ifjú természetjáróit. i Aranyérem vívásban A salgótarjáni városi sportcsarnok adott otthont az idea vívó-vidékbajnokságnak, melyet négy fegyvernemben — női és férfitőr, párbajtőr, kard — rendeztek meg. 18 egyesület 144 versenyzője lépett a pástra, hogy a végső helyezésekről döntsön. Megyénkből az SKSE női és férfi tőrözői, valamint párbajtőrözői indultak és figyelemre méltó eredményeket értek el. Női tőrben a dobogó mindhárom fokára tarjáni versenyzőnő állhatott. A bajnoki címet Tyukodi Ildikó szerezte meg, a 2. Somogyi Éva, míg a 3. Kemessey Katalin lett. Férfi tőrben Kurucz Gyula ezüstérmet nyert, míg párbajtőrben a legjobb „sesés” szintén ő volt, a kilencedik helyen végzett. A verseny után újból átadták a „Vidék Kupát”. Az összetett pontversenyben a DVTK és az SKSE egyaránt 21 pontot szerzett, de a versenykiírás értelmében — a kard eredménye döntött , a diósgyőrieké lett a serleg.