Nógrád, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
2 Befejeződött a kerekasztalkonferencia a leszerelésről Szerda délután befejezte munkáját Budapesten az a kétnapos nemzetközi kerekasztal-konferencia, amelyen a Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető szakértői vitatták meg az európai hagyományos leszerelés céljaival, jelenlegi helyzetével, várható alakulásával összefüggő kérdések széles körét. A zárt ajtók mögött megtartott tanácskozás befejezéseként a résztvevők sajtókonferencián találkoztak a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Horn Gyula ezután szólt azokról a témákról, amelyekben hozzávetőleg azonos vélemények alakultak ki a két nap során. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy központi kérdéssé vált a hagyományos fegyverzetek és katonai erők leszerelésének témája. Létfontosságúvá vált az érdemi előrelépés e területen — mutatott rá—, mert a kialakult helyzet rendkívül veszélyes: mind a VSZ, mind pedig a NATO rendelkezik olyan nagy katonai erőkkel, amelyek képesek váratlan támadásra a másik féllel szemben. Az államtitkár véleménye szerint, a katonai erők struktúrájában, összetételében nagyon komoly súlyú aszimmetriák, egyenlőtlenségek léteznek, s az aránytalanságok felszámolása, csökkentése nélkül nem várható előrelépés a hagyományos fegyverzetek jelentős redukálása irányában. Fontosnak tartotta, hogy a vitában kialakult azoknak a kérdéseknek a köre, amelyek tisztázása létfontosságú. Ezek közé sorolta annak pontos és hiteles megállapítását, hogy a VSZ és a NATO milyen katonai erőkkel rendelkezik. Ezzel öszszefüggésben nyomatékosan hangsúlyozta a katonai adatok cseréjének és hiteles ellenőrzésének szükségességét. Rámutatott arra is, hogy a katonai területen elengedhetetlenül fontos a nyilvánosság, már csak azért is, hogy szakítsunk az egyébként is bonyolult kérdések misztifikálásával. Horn Gyula végezetül elmondta, hogy a viták rendkívül élesek voltak, de a résztvevők maximálisan törekedtek egymás véleményének tiszteletben tartására. mm Összekapcsolódott a Szojuz—TMG és a Mir űrállomás Szerdán moszkvai idő szerint 9 óra 41 perckor — a tervezettnél néhány perccel előbb — megtörtént a Szojuz—TMG űrhajó és a Mir űrállomás összekapcsolódása. Mint a Majak rádióállomás beszámolt róla, a Szojuz— TMG — két szovjet és egy afgán űrhajóssal a fedélzetén — a programnak megfelelően, technikailag hibátlanul hajtotta végre a műveletet. A közös szovjet—afgán űrrepülés résztvevőit — Vlagyimir Ljahov parancsnokot, Valerij Poljakov orvos-űrhajóst és Abdul Momand afgán kutató űrhajóst — a Mir űrállomáson Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov várta; az űrállomás két lakója már több mint 8 hónapja él és dolgozik a súlytalanság állapotában. Mint a rádióbeszámolóból kiderült, a most alkalmazott összekapcsolási módszer bizonyos energiamegtakarítást is lehetővé tesz, pontosabban kiszámítható a művelethez szükséges impulzus nagysága. Kínai ifjúsági küldöttség Budapesten Szung Ce-funak, a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első titkárának, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának vezetésével — a KISZ KB meghívására — szerdán hazánkba érkezett a kínai KISZ küldöttsége. A delegáció a nap folyamán megkezdte tárgyalásait a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tárgyalócsoportjával, amelyet Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára vezetett. (MTI) Repülőgép-katasztrófa Hongkongban Szerdán Hongkongban lezuhant a kínai légitársaság, a CAAC egyik utasszállító repülőgépe. A Kanton és Hongkong között közlekedő gép — fedélzetén 89 utassal — túlfutott a Kai Tak repülőtér leszállópályáján és a hongkongi kikötő vizébe zuhant. Hongkongi illetékesek szerint hat ember életét vesztette, s legalább 13 sérültet szállítottak kórházba. A szerencsétlenséget valószínűleg a rossz látási viszonyok okozták. Középpontban a színvonal emelése (Folytatás az 1. oldalról.) végiti annak újabbra történő átírását, s ahhoz való következetes ragaszkodást. Végül rátért a súlygyarapodással kapcsolatos eredményeik ismertetésére. A napi átlag 861 gramm, a korábbi évek 750 grammjával szemben. Elmondta, hogy egy állat felnevelésére fordított költség 23—28 ezer forint között váltakozik. Ezután dr. Szili János, a Boncgenetik magyarországi ügyvezető igazgatója azzal folytatta, hogy az 1985-ben kialakított koncepciójuk lényege változatlan: cél a magasabb tejtermelési szint elérése, az ehhez szükséges tehénállomány kialakítása. Ebben meghatározó szerepe van a tenyészapaállatoknak, mert az ő genetikai tulajdonságaik 90 százalékban örökíthetők az utódokban. Hangsúlyozta, hogy az előbbiek mellett a jó eredményekhez szükség van az állatok kellő elhelyezésére, az üszőnevelés feltételeinek megteremtésére. A szécsényi nagyüzemben tapasztalható jó példa sajnos, nem általánosítható. Elmondta, hogy a Stefan apaállat spermáját alkalmazó szécsényiek jól választottak, mert a vemhesülés eredményeit figyelembe véve, a holland értékelés alapján a második éve ez a listavezető. A tájékoztatókat szakmai konzultációkkal folytatták és fejezték be. NOGRAD Kulcsár Kálmán az USA-ban Washingtonban tartja ezen a héten idei világkongresszusát a nemzetközi politikatudományi társaság. Az ülésszakon magyar küldöttség is részt vesz, Kulcsár Kálmán akadémikus, igazságügyminiszter, a Magyar Szociológiai Társaság elnökének vezetésével. Az Akadémia főtitkárhelyettesének minőségében Kulcsár Kálmán, a hét második felében San Franciscóban folytat megbeszéléseket a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai partnerszervezetek közötti tudományos együttműködésről, az elkövetkező három évre szóló munkatervről. Légsértés Egy repülőgép szerda délelőtt 9 óra 20 perckor Ausztria felől megsértette a Magyar Népköztársaság államhatárát. A légtérsértést a Magyar Népköztársaság honi légvédelmi rendszere észlelte, és katonai repülőgépekkel elfogták, majd a pápai repülőtérre leszállították a DR 400-as RABIN típusú, osztrák felségjelzést viselő sportrepülőgépet. A gép fedélzetén utazó Franz Fagerer 31 éves és felesége, Kornélia Magdalena Fagerer 30 éves osztrák állampolgárok a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság illetékeseinek meghallgatásuk során elmondták, hogy repülőgépükkel Linz— Nickelsdorf sportrepülőtérről szálltak fel. Ezt követően Bécs környékén olyan erős oldalszelet kaptak, hogy átsodródtak a magyar légtérbe. Az ügyben illetékes hatóságok döntése alapján az osztrák házaspár repülőgépével együtt még szerdán visszatérhetett hazájába. (MTI) 1988. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Orvosellátottság, felvételi eredmények Idén megjelenik az új szakvizsgarendelet Az orvosellátottság helyzetéről, a fővárosi és a vidéki orvosi egyetemekre jelentkezők felvételi eredményeiről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban. Dr. Medve László államtitkár egyebek között elmondta: az elmúlt tíz esztendőhöz képest lényegesen javult országszerte az orvosellátottság. Jelenleg — a fogorvosokkal együtt — 30 ezer orvos tevékenykedik hazánkban, a betöltetlen állások száma 5 százalék körül mozog. Területi aránytalanságok azonban ma is vannak még, a fővárosban és az egyetemmel rendelkező megyékben — Hajdú-Biharban, Csongrádban és Baranyában — a legjobb a helyzet, ugyanakkor krónikus az orvoshiány Borsodban, Békésben és Szabolcsban. Az újonnan épült, korszerű gyógyintézményeknek, illetve az ezekben kialakított osztályoknak köszönhetően az egyes szakmák közötti aránytalanságok is mérséklődtek. A korábbi évekhez hasonlóan idén is háromszoros volt a túljelentkezés az orvosi egyetemekre. Ennek megfelelően a felvételhez szükséges határt magas pontszámnál húzták meg. Budapesten 115 és 120, vidéken pedig 114 és 120 pont között mindenkit felvettek, ez alatt két-három ponttal pedig válogattak a jelentkezők között. A fellebbezések során azokat részesítették előnyben, akik kétszer-háromszor vagy már többször jelentkeztek, illetve két-három évet dolgoztak már az egészségügyben segédápolóként. Ezzel kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: jövőre megváltozik a fellebezés rendszere, a benyújtott kérelmeket nem a minisztérium, hanem az illetékes egyetem bírálja el, s indokolt esetben a minisztérium törvényességi óvással élhet. Felvételkor a jövőben is kedvezőbb elbírálásban részesülnek azok, akik már dolgoztak az egészségügyben, illetve akik nyelvvizsgával rendelkeznek. A következő ötéves terv idején a számítások szerint 10 ezer lakosra 32 orvos jut majd Magyarországon. Ezt elegendőnek ítélik az illetékesek, s ezért a felvételi keretszámot az orvosi szakon a jövőben nem növelik. Ugyanakkor tervezik, hogy a vidéki orvostudományi egyetemekhez egészségügyi főiskola kapcsolódjon, így több fiatal tanulhat majd tovább. A tapasztalatok szerint idén növekedett a gyógyszerészeti kar presztízse, az orvosi karról — a szükségesnél kevesebb pontot elérők közül — 150-en jelentkeztek át. A fokozott érdeklődés miatt növelték a keretszámot, s tervezik, hogy a jövőben tovább bővítik azt. A tájékoztatón szóltak arról is: még idén napvilágot lát az a szakvizsgarendelet, amelynek értelmében a már működő orvosok tudásszintjét kívánják ellenőrizni. Dolgoznak az orvosképzés tartalmának korszerűsítésén is, el kívánják érni, hogy a klinikai tárgyakba beépüljenek az egészségmegőrzés ismeretei. A pályakezdőkkel kapcsolatban elmondták: idén 834- en végeztek az orvosi egyetemen, a friss diplomásoknak 1050 állást kínáltak országszerte. A fogorvosoknál kedvezőtlenebb a helyzet, a 93 felkínált állásra 135-en jelentkeztek. (MTI) Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnökségi ülése Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdán ülést tartott. A testület a szakszervezet belső ügyeinek tárgyalása mellett két, közérdeklődésre számot tartó kérdésben is állást foglalt. Miként az ülésen elhangzott, az egészségügyi dolgozók sérelmezik, hogy átmenetileg felfüggesztették a lakossági sorszámon kívüli személygépkocsik kiadását. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége erről levélben tájékoztatta Marjai József miniszterelnök-helyettest, kereskedelmi minisztert. A levélben felsorolják azokat a megyéket, ahonnan augusztus 30-ig kérés érkezett a szakszervezethez a döntés megváltoztatása érdekében. Hangsúlyozzák, hogy az intézkedés különösen a körzeti orvosokat és az alapellátásban résztvevő szakdolgozókat érintette hátrányosan, s a döntés veszélyezteti a lakosság egészségügyi ellátását. Kifejezik, hogy a körzeti alapellátásban dolgozók részére a személygépkocsi nem luxus, hanem nélkülözhetetlen munkaeszköz. Sok vidéki települést ugyanis csak autóval lehet megközelíteni. A levélben a sérelmes intézkedés felülvizsgálatát kérik. A másik állásfoglalás szerint az idén bevezetett személyi jövedelemadó kedvezőtlen hatását mind élesebben jelzik az egészségügyi dolgozók. A testület összefoglalta változtatási elképzeléseit. (MTI) az igazgató jogsértő magatartása miatt Hétórás munkabeszüntetés volt a Granvisus budapesti leányvállalatánál Beszüntette a munkát szerda reggel negyed 7-kor a Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára Budapesti Leányvállalatának 250 dolgozója. A munkabeszüntetést közvetlenül az váltotta ki, hogy a Granvisus igazgatója Baranyai László kedden leváltotta tisztségéből és kitiltotta addigi munkahelyéről Tóth Istvánt, a budapesti leányvállalat igazgatóját, aki a dolgozók szerint négy esztendeig közmegelégedésre látta el az igazgatói teendőket. A törzsgyár vezetője, a felmondási idő alatti munkavégzés alól is felmentette az igazgatót, és 1988. december 31-ig, a leányvállalat műszaki és kereskedelmi igazgatóhelyettesét Németh Kálmánt bízta meg az igazgatói teendőkkel. A munkát beszüntető dolgozók nevében Kovács Gusztáv művezető a régi igazgató visszahelyezését, valamint a leányvállalatnak az esztergomi törzsgyártól való különválását követelte. Szerda délelőtt a helyszínre érkezett a törvényességi felügyeletet gyakorló Ipari Minisztérium főosztályvezetője Dankó János, továbbá Grossmann József, a XIII. kerületi pártbizottság titkára, valamint a vasasszakszervezet képviselője. A többórás tárgyalás során a dolgozók képviselői egyezségre jutottak a törzsgyár igazgatójával. Ezt követően 13 órakor Baranyai László, a vállalat udvarán összegyűlt dolgozóknak bejelentette, hogy keddi határozaát visszavonja és Tóth Istvánt igazgatói munkakörébe visszahelyezi. Tájékoztatta a jelenlevőket korábbi döntésének hátteréről is. Eszerint a felmentés oka az volt, hogy Tóth István együttműködési készségét nem tartotta megfelelőnek, s nem értett egyet a budapesti leányvállalat vezetőjének önállósítási törekvéseivel. Az Ipari Minisztérium képviselője ígéretet tett arra, hogy a minisztérium érdemben foglalkozik majd a Granvisus budapesti leányvállalatának önállósulási kérelmével. Ezt követően a dolgozók 7 órás munkabeszüntetés után, negyzed 2-kor felvették a munkát. Dankó János, az MTI-nek elmondta, hogy a munkabeszüntetést az esztergomi törzsgyár igazgatójának magatartása váltotta ki. Baranyai László, akit a vállalati tanács választott meg igazgatónak, hónapokig még csak be sem mutatkozott a budapesti leányvállalat dolgozóinak. A minisztérium törvényességi felügyelete törvénysértő intézkedésnek minősítette Baranyai László azon döntését, amellyel Tóth István leányvállalati igazgató munkaviszonyát megszüntette. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető az intézkedés meghozatala előtt a társadalmi szervekkel — így a vasasszakszervezet illetékesével — a szükséges egyeztetést elmulasztotta.