Nógrád, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-01 / 286. szám

2 Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az I. oldalról.) tartalékokkal rendelkez­nek feladataik megvalósí­tásához a tanácsi intézmé­nyek. Balsai László, a KNEB elnöke azt fejtegette, mi­ként is értelmezhető a népi ellenőrzés eredményessége, hiszen egyértelmű ered­ményként könyvelh­etők el például azok a vizsgálatok, amelyek a helyi gondok, feszültségek feloldására irá­nyultak és szélesebb kör­ben a lakosság közérzeté­nek javítását szolgálták. Megemlítette, hogy — mint az intézményrendszer egé­szénél — a népi ellenőr­zés szervezetében, feladatai­ban is szükség van a kor­szerűsítésre, ám ebben ki­forrott, végleges elképzelé­sek jelenleg még nincse­nek. Második napirendi pont­ként a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának mun­káját különös tekintettel a gazdaságszervező tevékeny­ségre, tárgyalta meg a ta­nácsülés. A beszámoló és a hozzáfűzött szóbeli ki­egészítés Havas Ferenc elő­terjesztésében összegezte az elmúlt évek eredményeit, amelyek közül kiemelte az elmaradott térségek fel­zárkóztatására tett intéz­kedéseket, beruházásokat és azt, hogy a megyei pályá­zati rendszer kialakítása megsokszorozta a helyi ta­nácsi tartalékok feltárá­sát és bevonását a kitűzött feladatok megvalósításába. Elmondta, hogy bár a la­kásépítés­ üteme a VII. öt­éves terv első évét kivéve, elmaradt a tervezettől, még­is az eltelt három évben hatezer család lakáshely­zete javult a megyében. Előterjesztésében elemezte a megye öröklött, hagyo­mányos iparszerkezetének hátrányait, a bányászat és a kohászat helyzetét, s el­mondta, hogy Nógrádban a munkaerő képzettségi szint­je elmarad az országos át­lagtól. A beszámolót követő vi­tában Czene Győző arról is szólt, hogy a tanács­üléseken egy-egy témában az érdekütköztetések már nemigen jelennek meg, hi­szen a napirendi pontokat előzőleg a végrehajtó bi­zottságok megvitatják, s ez az előterjesztések élét a tanácsüléseken már tom­pítja. Czene József arra hívta fel a figyelmet, hogy a megyei testületek már a tervkészítéskor hangsúlyo­zottan számoljanak a nóg­rádi bányászat jelenlegi és várható helyzetével. A he­lyi tanácsok önállóságáról szólva azt fejtegette, hogy annak csak a korlátozott gazdasági erőforrások vagy a vállalkozókészség hiányai szabhatnak gátat. A taná­csi, közigazgatási munka demokratizálásával kapcso­latban dr. Horváth István arra figyelmeztetett, hogy nem szabad elfeledkezni a mohorai esetről sem. Ra­­dos János a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gaz­dálkodási viszonyairól, míg Csonka György a községi tanácsok növekedett fel­adatairól adott számot a vitában. Több kérdést váltott ki a megyei tanácstagok kö­zött az a beszámoló, ame­lyet Szomszéd József osz­tályvezető terjesztett elő a megye közúthálózatának, közlekedésének helyzeté­ről. Hárman arról érdek­lődtek, hogy a megye egyes fokozottan balesetveszélyes útvonalain mikor történik kielégítő változás, míg egy kérdés a balassagyarmati ha­tá­r­át­k­előh­ely­e­n ki­a­l­akít­and­ó tengelysúly-ellenőrzés elhú­zódását firtatta. Hozzászó­lásában Skoda Ferenc a gépjármű-közlekedés nagy­mértékű megnövekedésére hívta fel a figyelmet, ami nem elhanyagolható szem­pont az útépítések, útfel­újítások során. Hangsú­lyozta azt is, hogy a köz­úti közlekedés javítása szem­pontjából sok dolog nem csak pénzkérdés, hanem a szemléletbeli változtatás szükségességét is felveti. E három előterjesztést — mint ahogyan a tegnapi ülés elé került további négy napirendi pontot — a megyei tanács­ egyhangú­lag elfogadta. Ezt követően Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront megyei titkára is­mertette a népfront me­gyei bizottságának javas­latát a megyei tanácselnök jelöléséről, ■ amely szerint a bizottság dr. Körmendy Jó­zsef jelölését és megvá­lasztását javasolja a megyei tanácselnöki tisztség betöl­tésére. Ezután titkos szavazás­sal — 62 szavazattal és egy ellenszavazattal — a me­gyei tanács dr. Körmendy Józsefet a megyei tanács elnökévé megválasztotta és felmentette a vb-titkári teendők ellátása alól, s ez utóbbi betöltésére pályá­zat kiírásáról döntött. A megyei tanács elnöke teg­nap a tanácsülés részt­vevői előtt letette a hiva­tali esküt. A megyei ta­nácsülésen jelenlévő dr. Horváth István megköszön­te az előző tanácsülésen felmentett Devcsics Miklós munkáját, majd az újonnan megválasztott megyei ta­nácselnököt köszöntötte. A megyei tanács új elnöke Dr. Körmendy József 1933-ban született Pápán, és iskoláinak elvégzése után már 1952-ben tanácsi területen kezdett dolgozni, Balassagyarmaton. A járá­si tanácson először főelő­adó, majd ■ osztályvezető v­olt, azt követően a járási tanács vb-titkárának ne­vezték ki. Innen került 1910-ben a­­ Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága titkárának tisztségébe, amit tizennyolc éven át egészen mostanáig, megyei tanácselnökké való megvá­lasztásáig látott el. Diplomát szerzett az F­LTE Állam- és Jogtudo­­mányi Karán, az MSZMP Politikai Főiskoláján és el­végezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. Tevé­kenységét több kitüntetéssel ismerték el, többek között megkapta a Munka Érdem­rend arany fokozatát és az Április Negyedike Érdem­rendet. Tanácsi munkáját tizedeken keresztül a ha­tározottság és a szakszerű­ség jellemezte, s az új tí­pusú kapcsolat, a korrekt partnerség a társadalmi szervekkel, mozgalmakkal. Az MSZMP-nek 1957 óta tagja, és dolgozik a Ma­gyar Jogász Szövetség or­szágos választmányában is. Nős, egy felnőttkorú gyermeke és két unoka van. NOGRAD A pártbizottság ajtaja nyitva áll (Folytatás az 1. oldalról.) való operatív beavatkozás. Nem akarunk mások helyett dolgozni, nem tudunk min­den ügyet elintézni. Minden kérdésben jelezzük az ille­tékes szerveknek a hozzánk érkezett észrevételeket, pa­naszokat és szeretnénk nyil­vánosságot is biztosítani a lakosságot foglalkoztató kérdéseknek. Arra törek­szünk, hogy az emberek érezzék: a párt nem kö­zömbös ügyeik iránt, ha jogtalanság éri őket mellé­jük áll. Nem foglalkozunk azonban bírósági, ügyész­ségi kérdésekkel és névte­len levelekkel. Miután egy-egy panasz csak jelzésértékű, a vég­rehajtó bizottság úgy dön­tött, az állami és társadal­mi szerveknél, a tömeg­­szervezeteknél, a megyei lapnál, valamint a pártszer­veknél felmerülő panaszo­kat együttesen kell elemez­ni. Ezekből már megbízható politikai következtetések vonhatók le. Néhány hónap múlva így, komplex meg­közelítésben tűzi újólag na­pirendre a kérdést a test­­tület. A végrehajtó bizottság egyebek között állást fog­lalt a pártkiadványok, a megyei lapstruktúra kérdé­sében is. Erről a követke­zőket mondotta dr. Csong­­rády Béla: — A testület abból indult ki, hogy a jelenleg megje­lenő négy folyóirat — a Nógrádi Szemle, a Palóc­föld, a Nógrádi Művelődés és a Nógrádi Fórum — egy korábbi időszakban más társadalmi, politikai feltéte­lek között jött létre. Most a társadalmi megújulás kö­zepette ez a struktúra át­rendeződést igényel. Az állásfoglalást megelőző, elemző vizsgálat megállapí­totta, hogy e folyóiratok hatása nincs arányban az­zal a munkával, energiá­val, amelyet rájuk fordíta­nak. Az elemzés arra is rávilágított, hogy Nógrád megyében nincs elég szel­lemi kapacitás arra, hogy gényes, színvonalas munkák jelenjenek meg e folyóira­tok hasábjain, sok az is­métlődő téma. Természe­tesen az is szóba került, hogy racionálisabban kell felhasználni a lapok meg­jelenésére fordítható anyagi eszközöket is. Ezért a végrehajtó bizott­ság, mint kiadó úgy dön­tött, hogy megszünteti a megyei pártbizottság folyó­iratát, a Nógrádi Szemlét. Joggal merül fel a kérdés miért most teszi ezt, amikor a poltikai küzdelem élese­dik, s a párt is verseny­helyzetbe kényszerül? A döntés hátterében az a kritika is megfogalmazó­dott, hogy a negyedévenként megjelenő folyóirat nem tud elég gyorsan reagálni a pártmunka igényeire. A végrehajtó bizottság fontos­nak­­ tartotta, hogy időkö­zönként, az aktuális szük­ségleteket figyelembe véve jelenjen meg a Határozatok tára című kiadvány, vala­mint az illetékes osztály szerkesztésében egy olyan, szerényebb kivitelű tájékoz­tató, amely gyorsan eljut a párttagsághoz,­­ mozgósít az éppen aktuális felada­tokra. A testület állást fog­lalt abban is, hogy a NÓG­­RÁD-ban rendszeresen je­lenjenek meg a pártélet időszerű hírei, a tisztség­­viselők nyilatkozatai a köz­véleményt foglalkoztató kérdésekről. A végrehajtó bizottság azt is ajánlotta, hogy a Palóc­­föld tegye erőteljesebbé társadalompolitikai, műve­lődéspolitikai karakterét, s egyelőre nagyobb terjede­lemmel, új rovatokkal, ké­sőbb pedig többszöri meg­jelenéssel biztosítsa ezeknek az igényeknek a kielégíté­sét. Változatlanul indokolt­nak tartja a testület, hogy megjelenjenek a Palócföld­­kiskönyvtár sorozat kötetei, meggondolandó az is, hogy a megjelenő kötetek között műszaki kérdésekkel fog­lalkozók is legyenek. Az új igényeknek megfelelően módosítani szükséges a szerkesztőség összetételét is. A végrehajtó bizottság ajánlja a Nógrád Megyei Tanácsnak a Nógrádi Mű­velődés című folyóirat meg­szüntetését. Kívánatosnak tartja azt is, hogy a TIT, az MTESZ, a közgazdasági társaság és a jogászszövet­ség megyei szervezeteinek kiadásában megjelenő Nógrádi Fórumban is új szerkesztőségi koncepció ér­vényesüljön, s a folyóirat nyomdai úton kerüljön elő­állításra. Hasznos volna az is, ha a lap — tekintettel a megszűnő folyóiratokra — társadalompolitikai, műve­lődéspolitikai, pártpolitikai témák közlésére is vállal­kozna. Célszerű, ha az egyéb tanulmány­oknak, cikkeknek egy nógrádi évkönyv, vagy almanach, illetve különbö­ző szakmai kiadványok biz­tosítanak helyet, fenntartva, erősítve, ezzel is az értelmi­ség alkotó tevékenységét. Az ajánlott változások 1989. január elsejével lép­nek életbe. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó folyó­iratok 1988-ra tervezett számai még megjelennek. Kommunista aktívaértekezlet Tatabányán Komárom megye 22 ezer kommunistája mintegy más­fél ezer képviselőjének rész­vételével aktívaértekezletet tartottak szerdán Tatabá­nyán. A megjelenteket A­ta­­lóczy Albert, a megyei párt­­bizottság első titkára köszön­tötte, majd Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára tartott elő­adást és válaszolt az előze­tesen hozzá eljuttatott kér­désekre. Hazánkban jelenleg 17 AIDS-beteget tartanak nyil­ván. az immunhiányos meg­betegedést okozó vírussal, a HIV-vel fertőzött ismert sze­mélyek száma pedig 163. Ma­gyarország tehát egyelőre az enyhén fertőzött európai or­szágok közé tartozik — kö­zölték azon a szerdai tájé­koztatón, amelyet abból az alkalomból rendeztek hogy az Egészségügyi Világszer­vezet AIDS elleni világnap­pá nyilvánította 1988. decem­ber 1-jét. Az újságírókat az Országos Egészségvédelmi Tanács AIDS-bizottságának tagjai, a téma vezető szak­emberei, valamint a Szociá­lis és Egészségügyi Minisz­térium és az Országos Egész­ségnevelési Intézet képviselői tájékoztatták. A tapasztalatok szerint a magyar lakosság az AIDS megjelenése utáni első ijedt­ségen túl van — mondotta megnyitójában professzor dr. Czeizel Endre, az Országos Közegészségügyi Intézet hu­mángenetikai és teratológiai osztályvezetője, az OET AIDS-bizottság elnöke, s ka­liforniai adatokkal támasz­totta alá, hogy a megelőzés, a fertőzés elkerülése, s en­nek széles­ körű tudatosítása az egyetlen mód jelenleg a betegség elhárítására. Dr. Vass Ádám, a SZEM közegészségügyi-járvány­ügyi főosztályvezető főorvosa, aki egyben az OET AIDS-bizott­ság titkára az AIDS elleni küzdelem magyarországi fel­adatait ismertette, hangsú­lyozva, hogy a fertőzöttek tényleges száma 163-nál jó­val több lehet. A vírus első­sorban a homoszexuális és a biszexuális férfiakat fertő­zi, de a­ betegség terjed a lakosság más körében is. A világméretű járvány eddigi tapasztalataiból a hazai szakértők azt a következte­tést vonták le, miszerint ha­zánkban a 90-es évek elejé­re az AIDS-betegek száma százra, az azonosított fertő­zötteké akár több ezerre nö­vekedhet. A tényleges hely­zet kedvező befolyásolása el­sősorban a lakosság — fő­ként a fiatalok és a rizikó­­csoportokhoz tartozók — szexuális magatartásformá­jának megváltoztatásával le­hetséges. A sajtótájékoztatón beszá­moltak a Budapesten műkö­dő AIDS-segélyhely létreho­zásáról is, amely a 669-283- as telefonszámon ad taná­csot. Az AIDS elleni világna­pon a salgótarjáni József Attila Városi­ Megyei Műve­lődési Központban 8—16 óra között non-stop vetítés­sel három videofilmet mu­tatnak be az érdeklődő kö­zépiskolásoknak. Így a Szex­­ábécé mellett megtekinthe­tik az Emléküs Évának és a BBC—AIDS propaganda­­filmet. A téma kapcsán fel­merülő kérdésekre egész­ségügyi szakemberek adnak választ. A megyei Vöröskereszt­­szervezet ez alkalomra AIDS-fo­tót készített, ame­lyet a középiskolások között terjesztenek. A TIT megyei és helyi szervezetei a meg­előző propagandamunkához előadókat biztosítanak. A rendezvényhez kapcso­lódóan 2-án, 5-én, 6-án és 7-én a bőr- és nemibeteg­­gondozó intézet szakemberei a József Attila művelődési központban felvilágosító előadásokat tartanak. AIDS elleni világnap 1988. december 1. 1988. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Grósz Károly és finn gazdasági szakértők megbeszélése Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán finn gazda­sági szakértői csoportot fo­­gadott. A delegációt Pertti Sorsa, a finn pénzügyminisz­térium főigazgatója vezeti. A szakértők Grósz Károly és Mauno Koivisto köztársasági elnök legutóbbi megbeszélé­sein létrejött megállapodás nyomán látogattak hazánk­ba. Tárgyalásaik célja, hogy ismertessék a finn gazdaság­­politika tapasztalatait, ta­nulmányozzák a magyar gaz­daság helyzetét és gazda­ságpolitikai törekvéseit. A szívélyes légkörű meg­beszélésen a finn vendégek tájékoztatást kaptak hazánk helyzetéről, az MSZMP előtt álló legfontosabb feladatok­ról, különös tekintettel a gazdasági stabilizációval és kibontakozással kapcsolatos tervekre. Megvizsgálták azo­kat a területeket, amelyeken a két nép rokonságán és barátságán, a kölcsönös ér­dekeken alapuló, hagyomá­nyosan jó együttműködés új módszerek alkalmazásával tovább bővíthetők. A találkozón jelen volt Arto Marisal­a, a Finn Köz­társaság magyarországi nagykövete. (MTI) Az MSZMP főtitkára fogadta Tom Lantost Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fo­gadta Tom Lantost, az Ame­rikai Egyesült Államok kongresszusa képviselőhá­za külügyi bizottságának ma­gyar származású tagját. A vendéggel találkozott Iványi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja a Fővárosi Tanács elnöke , Szűrös Mátyás, a Központ Bizottság titkára, az Ország­gyűlés külügyi bizottságána elnöke is. A megbeszélése­ken részt vett Mark Palme, az Egyesült Államok ma­gyarországi nagykövete. Németh Miklós és Gustáv Wabro találkozója Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Gus­táv Wabrot, az NSZK Ba­den-Württemberg tartomá­nyának államtitkárát, aki a Művelődési Minisztérium­ meghívására tartózkodik Ma­gyarországon. (MTI)

Next