Nógrád, 1989. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 51. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. MÁRCIUS 1.. SZERDA Ülést tartott a Politikai Bizottság (1. oldal) Úttörősarok (5. oldal) Zagyvarónái tavaszvárás (7. oldal) Elég kerek ez a zsömle? A valóságnál kedvezőtlenebb kép A megyei tanács vb-ülése Salgótarjánban A temetők állapotáról, felszereltségéről, a kegyeleti szolgáltatásokról tárgyalt elsőként tegnap Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés napirendjén szerepelt még a megyei múzeumi hálózat hosszú távú fejlesztési koncepciója, a gyűjtemények állapota, állagmegóvása, a községi tanácsi szervek tevékenységének közvetlen megyei irányítása alá vonására vonatkozó program időközi végrehajtása, javaslat hangzott el a központi feladatok megoldására ez évben felhasználható lakáskeret elosztásáról, valamint Karancsság Községi Közös Tanács megbízott (ügyvezető) tanácselnök megválasztásához való hozzájárulásra. S amit a napirendek közül külön kiemelünk, az a tájékoztató, amelyet a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója Sarló Béla terjesztett a megjelentek elé, s amely azt tartalmazta, hogyan próbálkozik a vállalat javítani lakosságellátó tevékenységét, melyek a jövő leglényegesebb feladatai. Először talán az 1980—85 közötti 185 millió forint értékű beruházásról. Ennek során egyebek között befejeződött a baglyasaljai üzem építése, terv szerint alakult a szécsényi, pásztói és a salgótarjáni (2. sz.) üzem rekonstrukciója, zsemle, morzsaüzem létesült, folyamatossá vált a gépjárműi beszerzés. A vállalat 1986—88 években saját erőből közel 21 millió forintos beruházást valósított meg, ebből lehetőség nyílt a legfontosabb termelőberendezések, szállítási eszközök pótlására, de találmányok, újítások hasznosítására is. Mindezeknek köszönhetően jelenleg a sütőipari vállalat kenyérből 13—14-féle terméket kínál, péksüteményből mintegy 40—50-féle kerül a boltokba. Utóbbiakat Salgótarján mellett Rátságon és Pásztón is gyártják. Megyén belüli vevőknek szállítják a kenyér 84, a péksütemények 92 százalékát. Eddig a konkrét tények, s utána — a vb-tagok részéről — a még konkrétabb kérdések. Hogy például : melyik üzletben árulnak 10—12-féle kenyeret, 30—40 fajta péksüteményt? Miért akadozik a kisközségek, peremkerületi boltok ellátottsága? Mi van a balassagyarmati péküzemmel. Az illetékesek válaszából megtudhattuk, hogy a választék egy-egy területen elsősorban a kereslettől, esetleg a kereskedőktől! !) függ, hogy a versenyhelyzet (áfész, magánsütödék) sokszor nem teremt korrekt feltételeket, hogy nem csupán a balassagyarmati, de a berceli, rétsági üzem fejlesztése is gondot jelent a nehéz gazdasági körülmények között. Mint ahogy sok embernek gondot jelent — ugyancsak gazdasági megfontolásból — a drágább termékek megvásárlása, a nem megfelelő minőség (pl. zsömle térfogata, súlya) és elsősorban a városok környékén a szállítások pontatlansága, avagy a szállítóeszközök tisztasága. Mivel a megyei sütőipari vállalat tevékenysége a lakosság közérzetét jelentősen befolyásoló tényező, a tegnapi ülésen egy sor olyan javaslat született, amely ezt a munkát a jövőben támogatni, segíteni kívánja. S hadd tegyük mindehhez azt a véleményt is, mely szerint a vállalatról a valóságnál kedvezőtlenebb a kép a lakosság körében. Holott méltán lehet dicséretes a mennyiségi igények folyamatos biztosítása (ünnepek idején is!) vagy az aktívabb kereskedelmi tevékenység (szakboltok, mozgó, boltok) és nem utolsósorban a differenciált igényekhez való igazodás. Ezer négyzetméter Ukrajnában Nógrádi termelők is bemutatkoznak Kijevben Másfél éve jött létre a kapcsolat a Magyar Gazdasági Kamara Észak-magyarországi Bizottsága és az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara között. Az együttműködés mindeddig legjelentősebb állomásaként május 12- től 20-ig a két kamara rendezésében a vásáron mutatkoznak be Kijevben az ukrán és az észak-magyarországi régió vállalatai. Nógrád megyéből eddig 14 cég jelezte részvételi szándékát. Az árubemutatón ott kíván lenni termékeivel az ötvözetgyár, a salgótarjáni áfész, a NOTTÉV, a Tszker Nógrád megyei szervezete, az SKÜ, a Szondy Szövetkezet, a Salgó Cipőipari Szövetkezet, az SVT, az öblösüveggyár, az Ipoly Cipőgyár, az Ipoly Bútorgyár szécsényi leányvállalata, a BRG, a szécsényi Metalltech Kisszövetkezet. Az északi megyék várhatóan 45 termelővállalata, szövetkezete viszi el áruját Kijevbe. Az ukrán főváros ezer négyzetméteres bemutatócsarnokkal várja a magyar partnereket. Az észak-magyarországi vállalatok, szövetkezetek 360 négyzetméteres hasznos kiállítási területen rendezhetik be árubemutatójukat, övék lesz a csarnok egyik fele, míg szemközt az ukrán vállalatok termékei kapnak helyet. Az ukrán piac nagysága és közelsége nyomós érv amellett, hogy a hazai termelők feltárják az értékesítés, együttműködés lehetőségeit. Jó alkalmat kínál erre a májusi árubemutató. A részvétellel kapcsolatos tudnivalók megismertetésére kedden a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban jöttek össze az érdekelt cégek képviselői. A vásári előkészületek első fordulója után március 10-én Miskolcon találkoznak a kiállítók. V Nem randevúzik az MDF? — Ki kíváncsi a tényekre? A szent tehén árnyékában Egy kerekasztal négy sarka A Reform című újság egy hónappal ezelőtt „Egy újságírónőnek felmondtak” címmel közölt riportot Nógrád megyéről, a megyei lapról, Balassagyarmatról. A NÓGRÁD már következő napi számában közölte teljes tényszerűséggel az igazságot : az MDF (Magyar Demokrata Fórum) valamennyi balassagyarmati megmozdulásáról hírt adott, sőt volt olyan is, amit úgynevezett előzetesben közölt. Az újságírónő maga mondott fel, mert nem tudta teljesíteni (hosszasan) a napilap követelményeit, jelenleg egy képes hetilapnál szolgál... A Reform cikkének a NÓGRÁD-ot érintő részeire (amelyek igaztalannak bizonyultak) maga a főszerkesztő magánál a Reformnál reagált, az ellencikk megjelenéséről jelenleg nincsenek adataink. (Folytatás a 3. oldalon.) Idén átlagosan 10 százalékkal emelhetik a felvehetők számát Sajtótájékoztatás a felsőoktatás kérdéseiről zi hazai egyetemeknek és főiskoláknak— félve az új felvételi jogszabály adta önállósággal — június 30-ig kell kidolgozniuk „saját felvételi követelményeiket, mivel azonban az érdekelteknek e változásokról időben tájékozódniuk kell, azok csak a meghirdetést követő két év múlva léphetnek életbe. Egyebek között erről is beszélt Czibere Tibor művelődési miniszter kedden, a Művelődési Minisztériumban a felsőoktatás időszerű, kérdéseiről tartott sajtótájékoztatón. Szólt a miniszter arról is, hogy az intézmények — a költségvetés lehetőségei, illetve saját erőforrásaik alapján — idén átlagosan 10 százalékkal emelhetik a felvehetők számát. Megszüntették a korábban pontosan meghatározott felvételi keretszámokat, helyette az intézmények rugalmasan kezelhető irányszámokkal dolgozhatnak. Ez azt is jelenti, hogy már ez évtől az egyetem egyetlen olyan jelöltet sem utasíthat el helyhiány miatt, aki elérte az intézmény felvételi ponthatárát. A minisztériumnak ezentúl nem lesz beleszólása a felvételi döntésekbe. A sajtótájékoztatón elhangzott: a felsőoktatási reformelképzelések szerint — a nemzetközi statisztikákat is figyelembe véve — a jövőben jóval több hallgatót kell a hazai felsőoktatási képzésbe bevonni, átalakítva egyszersmind a felvételi mai szisztémáját. El kell érni, hogy egy, a korábbinál egységesebb és színvonalasabb középiskolai érettségi „belépőként” szolgálhasson a felsőoktatásba, összekapcsolva ezt a tanulmányok első éveiben érvényesülő szelekcióval, „beválási időszakkal”. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a felsőoktatásban eltöltött időszakot — a résztanulmányok érvényes vizsgái alapján — a munkába álláskor a hallgatóknak valamilyen formában elismerjék. A miniszter hangsúlyozta : véleménye szerint elsősorban nem a végzettek számát kellene növelni, hanem a részképzésbe bekapcsolódókét. A pályamódosítások várható gyakorisága miatt lehetőséget szükséges adni arra, hogy a hallgatók a későbbiekben valamilyen formában ismét folytathassák tanulmányaikat. Elsősorban ilyen felfogásban tartotta járható útnak Czibere Tibor az úgynevezett nyitott tagozati formát, amely a távoktatás és az önképzés módszereit is felhasználva kíván bizonyos területeken új felsőoktatási képzési szisztémát megvalósítani. A „nyitott egyetem” olyan, immár hazánkban is kezdeményezett gyakorlata, amely önköltséges áron, felvételi nélkül teszi lehetővé az egyetemi képzést, véleménye szerint nem hirdethető meg széles körű oktatási programként. Hazánkban ugyanis társadalmi feszültségekhez vezethet, hiszen csak egy szűk réteg tudná megfizetni, s nincs meg hozzá a megfelelő távoktatásitechnikai háttér sem. Az újságírók kérdéseire válaszolva a sajtótájékoztatón elhangzott: a jövőben változik a sorkatonai szolgálattal kapcsolatos előfelvételi rendszer. Eszerint — átmeneti három év után — a férfi hallgatóknak a tanulmányok végén kell letölteniük, majd katonai szolgálatukat, amely csak 12 hónap lesz. Később alakul meg a VII Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága A szándékkal ellentétben nem alakult meg kedden a XIII. Világifjúsági és Diáktalálkozó Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága. Az alakuló ülést március 13-ra halasztották. ☆ Az ifjúsági szövetség vezető testületének székházába összehívott tanácskozáson a MISZOT 13 tagszervezetének képviselője jelent meg. Több tagszervezet képviselője azonban a részvételre jogosító mandátum nélkül érkezett az alakulóülésre — csaknem egy hónappal a MISZOT-közgyűlés és a KISZ felhívása után. Mint elmondták: a SZOT Országos Ifjúsági Tanácsa szerdán, az MHSZ ifjúsági bizottsága néhány nap múltán, az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség szombaton, a SZÖVOSZ ifjúsági bizottsága pedig egy(Folytatás a 2. oldalon.) inang Vegyi rabol. De exportszállítmányt útba tegnap a salgótarjáni gyár darab 6,3 m a keverSÉ^, készülék és két darab • 4 maduplikátoros keverés Hék ú4ícélja a ‘Németokratikus Köztársasági vegyi iÀme. ' berendezés értéke megi/7,6 millió forintot. (Képek: Bábel L.) az NDK haladja