Új Nógrád, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-10 / 289. szám

Kérdőjelek 1922-1991 (FEIS)­.. .,j1 évszám állhatna azon a képzeletbeli fejfán, amelyet a Szovjetunió szimbolikus sírkövén helyeznének el. Hiszen forduljon bármiként ,a tagköztársaságok közt jelenleg is folyó tárgyalássoro­zat, alakuljon bárhogy is Gorbacsov elnök sorsa - annyi bizonyos: a hét végén létrejött orosz ukrán-belorusz-különmegállapodással a Szovjetunió eddigi államjogi formájában megszűnt létezni. Hármas szláv szövetség lép helyébe? Vagy az elvben kilátásba helyezett szabad csatlakozási lehetőség révén csakugyan létrejön egyfajta, Jelcin által lefestett „nemzetközösségi” típusú formáció”? Ma még nehezen lehetne megjósolni. A breszti egyezményben la­­konikus rövidséggel mindössze ennyi áll: „A szovjet rendelkezések nem érvényesek.... a központi szervek tevékenysége megszűnik”. S mi lesz a hatalmas szovjet atomarzenállal? A veszélyes vajú­dást figyelő külvilágot egyelőre ez a kérdés foglalkoztatja legin­kább. Hogyan lehet a bomlás folyamatát összeegyeztetni az össze­hangolt kül- és katonapolitika igényével? Milyen gyúanyagot ké­pez, ha a szláv triótól elkülönülő déli köztársaságok egy militán­­sabb iszlám vonal felé közelednek? Súlyos kérdések ezek, s úgy tű­nik, a világ békéje múlik azon, milyen válaszokat tudnak majd rá ta­lálni. Szegő Gábor Hírek innen-onnan Maastricht. A rendkívüli biztonsági intézkedések elle­nére mégis megtörtént az, ami­nek még normális körülmények között sem történhetne meg: az összesereglett több száz újsá­gíró nagy riadalmára a maast­­richti csúcs sajtóközpontjában véletlenül elsült egy holland rendőr fegyvere. A pisztoly ak­kor lépett működésbe, amikor viselője elejtette. A rendőri ,,akció" eredménye: kilenc mil­liméteres lyuk az egyik ablak­táblán. A rendőrség, mentve ami még menthető, sürgősen könyvespolcot helyezett az üveg elé. A remegő rendőr hosszasan magyarázta, hogy a pisztoly háromszorosan biztosí­tott, azonban azt is kénytelen volt elismerni, hogy a fegyver ennek ellenére „néha magától elsül”. London: 65800 font kártérí­tést kapott a londoni állatkerttől az a tíz éves iráni kislány, aki­nek három ujját letépte egy csimpánz. A lány ügyvédei csa­lódottak az ítélettel, fellebezést fontolgatnak, mondván, Iránban a lány majdani férjhezmenetele kizártnak tűnik. Az állatkert egyébként eredetileg 80 ezer fontot ajánlott fel kártérítésül, s a per elkerülése végett. Az ügy­védek szerint 135 ezer font lenne a méltányos összeg. Bukarest. Vasúti jeggyel, utasként tette meg utolsó - öt­száz kilométeres - útját Romá­niában egy elhalálozott. A ro­konok a halottszállítás költsé­geit megspórolandó, egy rend­szerint világítás nélküli éjszakai személyvonatot választottak, az elhunytat olcsó alkohollal meg­öntözték, a kalauznak pedig azt adták elő, hogy ötven éves nagybátyjuk alaposan felöntött a garatra. A morbid esetről be­számoló Adevarul című napilap szerint a halottszállításnak ez a módja ötvened annyiba került a hozzátartozóknak, mintha egy temetkezési vállalat szolgáltatá­sait vették volna igénybe. Varsó. Nyilvános árverésre kerül Vlagyimir Iljics Lenin Nowa Huta-i szobra. A hét és fél tonnás bronz óriás, amely előtt évtizedeken át a lengyel iparváros hivatalos ünnepségei, majd az ellenzék tüntetései zaj­lottak, 750 millió zlotys (több mint hetvenezer dollár) kikiál­tási árral kerül eladásra.A ve­vők egyelőre nem tolonganak. Egy ajánlat érkezett Stock­­olmból, egy pedig Rómából,­­ mindkettő a kikiáltási árnál­acsonyabb összeget kínál. , Pozsony. A kelet-szlovákiai Szepsiben Püski könyvesházat loholtak. Püski Sándor annak a reményének adott hangot, hogy könyvesházát rövidesen a Kár­pátalján, a Vajdaságban és Er­délyben is meg tudja nyitni. Megnyitó beszédet Duray Mik­lós mondott, akinek még ellen­zéki korában írt műveit Püski jelentette m­eg. Megnyílt a Püski kiadó története című kiál­lítás is. HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD EK-csúcsértekezlet A hollandiai Maasrichtban hétfőn reggel megkezdődött az Európai Közösségek állam- és kormányfőinek csúcsértekez­lete, amelynek döntenie kell ar­ról, hogy az eddig főleg gazda­sági közösség megindul-e a pénzügyi és a politikai unió felé egy olyan pillanatban, amikor az európai helyzetet gyökeresen átalakítja a Szovjetunió össze­omlása. A délelőtti ülésen az állam- és kormányfők csaknem kétórás megbeszélést folytattak a gaz­dasági és pénzügyi unióról, s megbízták a pézügyminisztere­­ket, hogy a vita fényében ké­szítsenek elő javaslatot a külön­böző, még nyitott problémák megoldására. Mitterrand francia elnök és Andreotti olasz miniszterelnök azt sürgette, hogy mindenkép­pen határozzák meg azt a dátu­mot már most, amikor a közös pénzt bevezetik - esetleg elő­ször csak néhány tagállamban. Megkezdődött a vita a politi­kai unióról is - itt Anglia to­vábbra is ragszkodik ahhoz, hogy minden külpolitikai kér­désben konszenzussal döntse­nek, míg az integráció hívei a többségi szavazás mellett kar­doskodnak. A résztvevők kötet­len formában tárgyaltak a Szov­jetunió felbomlásával és a jugo­szláviai polgárháborúval kap­csolatos kérdésekről. A francia elnök és a brit miniszterelnök külön megbeszélést folytatnak a minszki döntések nyomán elő­állt helyzetről. Cheney-Für tárgyalás Az igazság oldalán Für Lajos honvédelmi mi­niszter hétfőn délelőtt előbb négyszemközti megbeszélést folytatott a meghívására vasár­nap hazánkba érkezett Richard Cheney amerikai védelmi mi­niszterrel, majd pedig plenáris tárgyalást tartottak a Honvé­delmi Minisztériumban. Für Lajos arról tájékoztatta vendégét, hogy a hazánkban végbement jelentős politikai változások következtében Ma­gyarországnak önállóan kell gondoskodnia szuverenitásáról. A kétoldalú kapcsolatokon kí­vül különösen nagy fontosságú hazánk számára, illetve a konti­nens biztonsága érdekében a NATO, amelynek kiemelkedő a jelentősége a politikai és a ka­tonai kapcsolatok elmélyítésé­ben. Jugoszláviával kapcsolatban Für Lajos annak a véleményé­nek adott hangot, hogy déli szomszédunknál veszélyes helyzet alakult ki, ami hosszabb ideig is elhúzódhat. A magyar miniszter a szovjet átalakulást örvendetesnek minősítette, de megjegyezte, hogy ez bizonyos veszélyeket is magában rejt. A magyar-amerikai kapcsolatok­kal összefüggésben hangsú­lyozta: azzal, hogy Magyaror­szág az Öböl-háború idején en­gedélyezte a szövetséges csapa­tok számára légtere használatát, illetve orvosokat küldött a tér­ségbe, elkötelezte magát az igazság oldalán. Richard Cheney kiemelte: azért érkezett Magyarországra, hogy megerősítse és elmélyítse a két ország kapcsolatait, külö­nös tekintettel a biztonságpoli­tikai kérdésekre. Az Egyesült Államok támogatja a NATO- nak azt a törekvését, hogy a kö­zép- és kelet-európai orszá­gokkal új felfogású kapcsolato­kat építsen ki. A jugoszláv vál­ság főként Európa biztonsága miatt nyugtalanítja Washing­tont. Véleménye szerint az USA most az ENSZ Biztonsági Ta­nácsán keresztül fejtheti ki a legnagyobb hatást a béke meg­teremtése érdekében. A Szovjetunióban végbe­menő önállósodási folyamatot biztatónak minősítette az ame­rikai védelmi miniszter. Vannak ugyan veszélyek, de megnyug­tató, hogy több függetlenedő köztársaság is kötelezettséget vállalt a korábban megkötött nemzetközi biztonságpolitikai megállapodások végrehajtására. A tárgyalásokat követően a két miniszter magyar-amerikai térképészeti megállapodást írt alá. Az amerikai védelmi minisz­tert Antall József is fogadta. A térség helyzetét elemezve a mi­niszterelnök hangsúllyal szólt a jugoszláv belháború kisugárzó veszélyeiről, a NATO és az amerikaiaiak európai jelenlété­nek fontosságáról. Cheney vá­laszában Bush elnököt idézte, aki világossá tette, hogy az amerikaiak addig maradnak Eu­rópában, míg barátaik erre igényt tartanak. „A munkát nem hagyjuk abba”­nyilatkozta a Megamorv Petőfi Bizottság Erről a független, szabad Magyarországról álmodozott Petőfi Sándor, ahová nem jöhet haza? - e felirat fogadta hétfőn a Hotel Agróban a Megamorv Petőfi Bizottság amerikai, svájci, burját és magyar szakér­tők részvételével megtartott saj­tókonferenciájára meghívotta­kat. Morvai Ferenc, a Megam­­morv Petőfi Bizottság elnöke - tekintettel arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia le­mondta a részvételt - arra szo­rítkozott, hogy elmondja­­ ed­digi vizsgálódásaik eredményét. Véleményüket, megállapításai­kat nyílt levélben tették közzé, amelyben leszögezték: a mint­egy két éve tartó Petőfi-kutatá­­sok kezdete óta együttműkö­désre törekedtek az MTA szak­embereivel, sajnálatos, hogy ez elől az MTA minden esetben elzárkózott. Újból elmondták: az utóbbi években talált doku­mentumok valószínűsítik, hogy a magyar forradalmárok között Petőfi is szibériai száműzetésbe került. Szerintük nincs bizonyí­ték arra, hogy a költő a seges­vári csatában elesett volna. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Érvényben:1991. dec.9-én pénznem vételi eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 137,99 140,79 ausztrál dollár 59,09 60,33 belga frank 234,99 239,65 dán korona 12,44 12,70 finn márka 17,88 18,23 francia frank 14,17 14,45 görög drachma (100) 42,31 43,15 holland forint 42,99 43,85 ír font 129,77 132,37 japán yen (100) 59,55 60,75 kanadai dollár 67,13 68,53 kuvaiti dinár 267,80 273,30 német márka 48,34 49,40 norvég korona 12,92 12,53 olasz líra (1000) 63,94 65,22 osztrák schilling (100) 687,46 701,06 portugál escudo (100) 54,48 55,58 spanyol peseta (100) 75,11 76,73 svájci frank 54,89 55,97 svéd korona 13,22 13,48 USA dollár 76,30 77,86 ECU (Közös Piac) 93,32 100,28 1991. december 10., kedd FÉNYMÁSOLÓK, TARTOZÉKOK ÉS KELLÉKEK, TELEFAXOK SHARP IRODATECHNIKAI VEVŐSZOLGÁLAT 166-70-32,166-74-49, 201-20-44 PÉNZTÁRGÉPEK, SZÁMOLÓGÉPEK, MENEDZSERKALKULÁTOROK Munkaadói vélemény Az érdekegyeztető felek sorra összegzik a péntek-szom­bati ÉT tanácskozás eredmé­nyeit. A munkaadói oldalról: ők partnerek a szakszervezetekkel abban, hogy a munkavállalók kapjanak beleszólást a munka­helyeken, a szociális ellátást, a munkaidőt, a munkakörülmé­nyeket, a munkvédelmet illető kérdésekben, az irányítás vi­szont a tulajdonos, a munkahe­lyi vezető feladata és felelős­sége. A piacképesség, a rentabi­litás, a racionális szempontok érvényesítése nem mindig felel meg a munkavállalók igényei­nek, viszont csak az eredmé­nyesen gazdálkodó vállalkozá­sok képesek béremelésre, il­letve a magasabb adó befizeté­sére. E magasabb adókból telje­síthető a szociális ellátás javí­tása is. A minimálbérek jövő év ele­jétől 9700 forintra emelését túl­zott igénynek tartják. Értik a szakszervezetek koncepcióját, miszerint alulról, a minimálbé­rek felől kell felfelé szorítani a fizetéseket. Azt viszont - a lét­minimum számítások ellenére - nem tudják figyelmen kívül hagyni, hogy az év elején még 5800 forint volt a minimális bér, s ezt akarják most a szak­­szervezetek 9700 forintra emelni. A jelenlegi 7000 forin­tos minimális bért sem tudják egy sor helyen - főként az ag­rárágazatban - teljesíteni. Nem értenek egyet azzal az igénnyel, hogy a kezdő szak­munkásoknak 12.100, a kezdő diplomásoknak 14.000 forintos tarifaminimumot fogadjanak el. Az ilyen képesítésekhez, szak­mákhoz kötött minimumbérek­ről ágazati szinten kell megálla­podni az ottani piaci viszonyok, a munkaerőkereslet-kínálat alapján. A munkaadók nehezménye­zik azt a törekvést, miszerint a 24—25 napos táppénzzel - mint ki nem mondott adóval - a vál­lalkozásokat kívánják terhelni. Nem tartják megfelelőnek az ÉT-ülésen a kormány részéről hangoztatott indoklást. Gyalogost gázolt a motoros A 21-es főút Bátonyterenye és Tar közötti szakaszán de­cembereden, hétfőn, reggel hat órakor a T. tari lakos, Bátonyte­renye felé közlekedve a tulaj­donát képező motorkerékpárjá­val elütötte a vele párhuzamo­san, az úttest jobb oldalán ha­ladó A.F. bátonyterenyei lakost. Az ütközés következtében A.F. súlyos, míg B.T. könnyű sérü­lést szenvedett. A baleset kö­rülményeit a rendőrség vizs­gálja. Szovjetunió - külföldi visszhang A bonni kormánynak el kell temetnie azokat a reményeit, hogy a régi Szovjetunió terüle­tén összállami struktúrák ma­radnak fenn - jelentette ki az ukrán fővárosban tett látogatása után Wilhelm Hoeynck külön­leges megbízatású nagykövet. A Deutschlandfunk rádió moszkvai tudósítója szerint a nyugati világ sorsa keleten dől­het el. A tudósító úgy véleke­dett, hogy a Breszt mellett va­sárnap meghozott döntéssel Gorbacsovot statisztává degra­dálták, aki már csak a kész té­nyeket regisztrálhatja. A londoni kormány négy fon­tos, ám problémás területet ne­vezett meg: az atomfegyverek biztonsága, a hagyományos fegyverek csökkentése, a szov­jetunió szuverén adósságainak törlesztése és az emberi jogok. Azt várják, hogy a kiváló köz­társaságok teljesítsék a rájuk háruló kötelezettségeket. Jugoszláv válságdosszié Hogyan védi a jog Dubrovnikot? (Ferenczy-Europress) Aki ismeri Dubrovnikot, tudja: az Adriai-tenger partjának egyedü­lálló gyöngyszeme, egyben sa­játos kincse is az emberiségnek. Nem csak a fallal körülvett óvá­ros kulturális és művészettörté­neti műemlék, hanem műkincs­ként védett a város­falakon kí­vül eső negyedek jórésze, sőt több környező sziget is. Dub­rovnik egykori patríciusai cso­dákat építettek: Michelozzo, Laurana és Orsini a raguzai tí­pusú reneszánsz villák megte­remtőiként váltak híresekké. Az általuk tervezett házak közül is jónéhány immár helyrehozha­tatlanul megrongálódott, a nemzetközi jog szigorú tiltásai ellenére. Hogyan védi a jog Dubrovni­kot és Splitet, ahol az 1700 éves Diocletianus-palotát ugyancsak találat érte? 1975-ben született és azóta 115 állam írta alá a nemzetközi szervezet égisze alatt azt a meg­állapodást, amely közismert ne­vén a világörökség védelmezé­­sére hivatott. Az UNESCO konvenció nem kevesebbre kö­telezi az aláírókat, mint arra, hogy megóvják azokat kulturá­lis és természeti kincseket, ame­lyek pusztulása helyreállíthatat­­lan kárt okozna az egész ember­iségnek. A világörökséghez je­lenleg 337 objektum tartozik szerte a világon - Magyaror­szágon is -, köztük egész váro­sok, mint például Jeruzsálem és Dubrovnik. A konvenció betartása felett bizottság őrködik, amelyben 21 állam képviselői működnek közre. Ők döntenek többek kö­zött arról a támogatásról, ame­lyet az érintett országok a nem­zetközi közösségtől igényelhet­nek a listán szereplő műemlé­kek állapotának megóvására, restaurálásokra, parkok felújítá­sára stb. Ellenőrzik a nemzet­közi műszaki és anyagi segítség felhasználásának módját is. A probléma „mindössze” az, ho­­gy az UNESCO-konvenció megsértőivel szemben - hason­lóan jó néhány más nemzetközi jogú szerződéshez - nem fogad­tak el büntető szankciókat.Dub­rovnik példája mutatja, mek­kora hiba volt. Hasonló a gond a Hágában 1954-ben aláírt egyezménnyel, amelyhez máig 71 állam csatla­kozott: ugyancsak hiányoznak az olyan paragrafusok, amelyek a konvenció megsértőit sújtják. Ez a szerződés a második világ­háború tragikus tapasztalatai alapján született. Többek között Coventry, Drezda és Monte Cassino pusztulása ösztönözte a kezdeményezőket: tiltsa a nem­zetközi jog a kulturális közkincs tudatos rombolását háborús konfliktusok esetén. A konven­ció a bármilyen jellegű fegyve­res harcokban résztvevő minden felet kötelezi a kulturális javak megóvására, akár saját területé­hez tartozónak tekinti azt, akár nem. Az egyezmény „kiskapuja”, hogy „elkerülhetetlen katonai szükséghelyzetben”, magas ka­tonai szinten tudomásul vesz kivételes döntéseket, amelyeket azonban indokolni kell. Kivételes helyzet volna most Dubrovnikban? Ilyen katonai érvek eddig nem hangzottak el, nehezen is volnának elfogadha­tók a világ számára. Jugoszlávia egyébként mind az UNESCO-egyezményt mind pedig a hágai konvenciót a maga számára kötelező érvén­­nyel aláírta. K.T.

Next