Új Nógrád - Nógrád Megyei Hírlap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

Kérdőjelek A választásokra gondolnak? (FEB)Immár a nyilvánosság előtt is jelét adta az MSZP és az MSZOSZ: tartósnak és szorosnak ígérkező kapcsolat szövődik kö­zöttük. Vajon ez a baloldali politikai tényezők közeledésének, összefogá­sának jele? Az akció-reakció törvénye természetesen a politikában is érvényes. Bizonyos orientációk tagadhatatlan jelenléte kiválthatja a baloldalon a politikai ellensúly megteremtésének igényét. S ma időszerű törekvés - amit programjában így vagy úgy sok párt han­goztat - a bérből és fizetésből élő munkás-és alkalmazotti réteg ér­dekeinek képviselete. Már a választásokra gondolnak? Az elszegényesedés, az ijesztő méretű munkanélküliség miatt, a "csendes tömeg" fogyasztóként, potenciális megtakarítóként vagy befektetőként, netán a holnap vál­lalkozójaként egyre kevesebb lehetőséggel rendelkezik. Viszont va­lamennyi pártnak tudnia kell, hogy - infláció ide, infláció oda - en­nek a rétegnek is van olyan tulajdona, ami nem devalválódott. A szavazata. Hírek röviden • New York. Rendkívüli biz­tonsági intézkedések közepette érkeztek meg csütörtökön este New Yorkba az ENSZ csúcsta­lálkozójának első résztvevői, köztük Jeszenszky Géza ma­­g­yar külügyminiszter is, aki Antall József miniszterelnök he­lyett vesz részt a találkozón. • Tokió. Július 6-8 között Münchenben találkoznak egy­mással a legfejlettebb országok állam- és kormányfői - adja hí­rül pénteken a Nihon Keidzai Simbun című vezető japán napi­lap. A hetek csúcsértekezleté­nek két kiemelt témája lesz: az állam- és kormányfők egyezte­tik a stratégiát a volt Szovjet­unió függetlenné vált köztársa­ságainak megsegítéséről. • Jeruzsálem: Szíria kész lenne diplomáciai kapcsolatot létesíteni és békeszerződést alá­írni Izraellel, ha Jeruzsálem ígé­retet tenne a Golán-fennsík kiü­rítésére. Ezt Amr Mahmud Mu­­sza egyiptomi külügyminiszter jelentette ki a Jerusalem Post című izraeli lapnak nyilatkozva. • Moszkva: Moszkvában orosz-amerikai tárgyalások kezdődtek a szovjet vegyifegy­verek felszámolásában való amerikai részvétel módozatai­ról. A résztvevők egy­ebek mellett azt vitatják meg, miként hasznosítható a Washington ál­tal erre a célra Oroszországnak felajánlott félmilliárd dollár. • Washington: A Bush-kor­­mány csütörtökön közölte: to­vábbi tárgyalásokra lesz szük­ség ahhoz, hogy az Egyesült Ál­lamok és Vietnam rendezni tudja kapcsolatait, de a követ­kező találkozó időpontját nem határozták meg. • Bukarest: A romániai ellen­zéki Demokratikus Konvenció­nak minden esélye megvan arra, hogy megnyerje a bukaresti helyhatósági választásokat - tű­nik ki a Román Újságírószövet­ség megrendelésére készült, és a bukaresti sajtóban közreadott közvéleménykutatásból. • Tokió: Hatodik év óta folya­matosan esik vissza a japán járműkivitel. Az autógyártók szövetségének csütörtökön közzétett adatai szerint 1991- ben 1,3 százalékos volt a vis­­­szaesés. • Havanna: A kubai hatóságok - amelyek 30 éven keresztül alacsonyan tartották az alapvető élelmiszerek árát - egyes me­zőgazdasági cikkek árának fo­kozatos felemelését tervezik annak érdekében, hogy fellen­dítsék a termelést és mérsékel­jék a jelentős állami támogatá­sokat. • London: 17 év mélypontjára süllyedt a kávé világpiaci ára. A nyersanyag fontonkénti ára 0,5787 dollár volt szerdán az egy nappal korábbi 0,5910 dol­lárt követően. HAZAI KÖRKÉP KÜLFÖLD Oroszország lesz a nyolcadik a hetekben? Oroszországnak meg kellene engedni, hogy csatlakozzon a G-7-ekhez, azaz a világ hét legfejlettebb államának csoport­jához, G-8-ra kiegészítve azt - jelentette ki Jacques Attali az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank elnöke pénteken a da­­vosi világgazdasági fórumon. Az AP-DJ jelentése szerint At­tali azt is felvetette, hogy Eu­rópa valamennyi nemzetét egyetlen hatalmas gazdasági közösséggé kellene integrálni. A svájci üdülőhelyen ha­gyományosan minden évben megrendezendő eszmecserén két másik felszólaló - Karl Otto Pöhl, Németország és Paul Volcker, az Egyesült Államok központi bankjának volt elnöke - túl korainak értékelte azt, hogy Moszkva teljes jogú tagja lehessen a heteknek, illetve vele együtt nyolcaknak. Volcker szerint még évek kellenek ah­hoz, hogy Oroszország az „exk­luzív” klub tagja lehessen, ah­hoz többek között megfelelő adórendszert kell kialakítania és megteremteni a monetáris stabi­litást. A NATO nem vállalja a világcsendőr szerepét Az Észak-Atlanti Szövetsé­gen belül egyetértés uralkodik abban, hogy a világcsendőr sze­repe meghaladná a NATO ere­jét, nincs tehát belső késztetés arra, hogy a szöve­tség keleti irányba terjeszkedjen - írta pén­teken a bonni Die Welt a NATO-főtitkárral, Manfred Wörnerrel készített interjúját ismertetve. - A NATO megpróbál stabi­litási pillérként működni az euro-atlanti közösségen belül, egyrészt az EBEÉ-vel, más­részt pedig az Európai Közös­séggel és a Nyugat-Európai Unióval együttműködve. Ám ebben ki is merül a szerepe - idézte a lap Wörnert. A főtitkár szerint jelenleg csaknem a nullával egyenlő an­nak a veszélye, hogy a korábbi Szovjetunió hadereje NATO- államokra támad. - Ami ezen felül marad: ins­tabilitás és bizonyos hatalmi vákuum - mondta. - Mivel a Szovjetunió utódállamai között mégsem zárhatók ki konfliktu­sok, mindegyik utódállamot fel akarjuk venni az Észak-Atlanti Együttműködési Tanácsba, mi­helyt nemzetközi elismerésben részesülnek. Ily módon köze­lebb hozzuk őket a NATO-hoz, sűrűbbé tesszük velük a kapcso­latainkat, hozzájárulunk stabili­zálódásukhoz, és ezzel megfele­lünk a NATO új szerepének. Manfred Wörner nyilatkoza­tával egy időben vált Németor­szágban és az Egyesült Álla­mokban ismertté, hogy Was­hington októberig 106 000 ka­tonát kivon Európából - azaz húszezerrel többet a tervezett­nél. A támaszpont- és laktanya­bezárások elsősosorban Német­országot érintik. A lépést a megváltozott európai biztonsági környezettel és az amerikai ta­karékossági kényszerrel magya­rázzák. Az utóbbi két évben az Egyesült Államok 87 000 kato­nát, százezer családtagot és hat­ezer polgári alkalmazottat irá­nyított vissza a tengerentúlra. 1990 szeptemberében még 314 000 amerikai katona állomáso­zott Európában, jelenleg 227 000. Csernobil kísértése A lengyelországi Bialys­­tok rádiójának litvániai tu­dósítója szerint néhány nappal ezelőtt csaknem megismétlődött a csernobili katasztrófa Litvániában, az ország észak-nyugati részén levő snieczkusi atomerőmű­ben - ezúttal azonban nem baleset, hanem szabotá­zsakció következtében. A je­lentés szerint a lengyel ha­tártól 220 kilométerre levő erőmű egyik műszaki dol­gozója szándékosan egy olyan vírussal „fertőzte meg” a létesítményt irányító számítógépet, amely a kompjuter teljes program­ját megsemmisíthette volna. A tettes hozzá nem értése miatt a két reaktorban a ki­segítő berendezések irányí­tása ment tönkre. Az Alkotmánybíróság kivételes határozata Az Alkotmánybíróság kivéte­lesen egy, időközben hatályon kívül helyezett jogszabály - a vállalkozói adóról szóló 35/1988. (VIII.1.) PM rendelet 12. paragrafusa - tekintetében állapította meg az alkotmányel­lenességet, és döntött úgy, hogy a kifogásolt rendelkezés a hatá­rozat közzétételének napjától (január 28-tól) nem alkalmaz­ható. Az Alkotmánybíróság állás­pontja szerint a támadott jog­szabály azért alkotmányellenes, mert úgy rendelkezett, hogy 1988. január 1-jétől kell alkal­mazni, holott a jogszabályt 1988. augusztus 1 -jén tették közzé. Ennek következtében adófizetési kötelezettséggel ter­helt egy olyan kört, amelyet a korábbi költségelszámolási szabály kivételezett. A jogsza­bály módosítása ugyanis szűkí­tette az állóeszközök fogalmát, ezáltal adókötelezettséget írt elő visszamenőleges hatállyal. (A korábbi szabály szerint a vállal­kozói adó szempontjából álló­eszköznek minősült többek kö­zött „a jármű", míg a módosítás szerint „kizárólag üzemi célt szolgáló jármű,, minősül álló­eszköznek.) Ez az eljárás sérti a jogállamiság elvét, mert a jog­alkotásról szóló törvény szerint: „a jogszabály kihirdetését meg­előző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilvá­níthat valamely magatartást jogellenessé”. A kifogásolt jogszabály sérti az alkotmány által védett jog­­biztonság elvét is. 1992. február 1., szombat Betegpénz és nyugdíjjárulék ügyében Az MSZOSZ tiltakozik Az MSZOSZ bírósághoz for­dul ha a kiszivárogtatott hírek igaznak bizonyulnak, és a Tár­sadalombiztosítási Főigazgató­ság valóban elrendeli körlevél­ben a betegségi pénzek után a 44 százalékos munkaadói és 10 százalékos munkavállalói járu­lék befizetését. A Parlament a múlt év végén törvényt fogadott el a betegszabadságról. Ennek értelmében évi 10 napig a mun­káltatónak kell állni a betegsza­badság költségeit. Ezt a kifize­tett pénzt terhelné a körlevél ér­telmében társadalombiztosí­­tási­ járulé­k. Kérik ezért a Társadalombiz­tosítási Főigazgatóságtól: tar­tózkodjon ettől a lépéstől. A körlevél törvényi háttér nélkül rendelkezne. A társadalombiz­tosítási törvény módosítását még nem fogadta el a Parla­ment, a korábbi törvény, illetve MT-rendelet pedig erről a kér­désről nem rendelkezik, így a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság körlevele jogellenes lenne. Az MSZOSZ felhívja a figyelmet, hogy az érdekeltek csak a törvényben meghatáro­zott járulékot kötelesek fizetni. Erkölcsileg sem magyaráz­ható az intézkedés, a dolgozók terheinek további növelése. Nem a társadalombiztosítás, hanem a munkadók fizetik az évenkénti 10 napos időtartamra a betegségi pénzt, ami mini­mum a munkabér 75 százaléka. Nincs indoka tehát annak, hogy a betegségi pénz után járulékot követeljenek. Az MSZOSZ tiltakozik azért is, mert az elmúlt napokban megjelent információ szerint a nyugdíjak tervezett emelése el­lentétes az 1991. december 6-i­ 7-i Érdekegyeztető Tanács ülé­sén elfogadottakkal. A megállapodás a nettó át­lagkereset növelésnek megfe­lelő nyugdíjemelésekről szól. A megismert tervezet viszont március 1-jétől - nem vissza­menőleges hatályú - 13 száza­lékos, s szeptembertől 6,5 szá­zalékos nyugdíjemelést helyez kilátásba. Pusztítani akart a VSZ? A németországi Schleswig- Holstein tartományt 76 harcá­szati atomfegyverrel akarta a volt Varsói Szerződés elpusztí­tani, de Alsó-Szászország, Észak-Hessen és Észak-Bajor­­ország ellen is terveztek atom­csapásokat - közölte Gerhard Stoltenberg német védelmi mi­niszter annak az anyagnak az alapján, amelyet a keletnémet hadsereg megmaradt dokumen­tumaiból állítottak össze. Állító­lag az NDK-ban már készen álltak a Napóleon elleni hábo­rúk egyik hadvezéréről, Blü­­cherről elnevezett érdemrendek is, amelyeket a jól szerepelt ka­tonáknak adományoztak volna. A Varsói Szerződés szándékait kommentálva és az összeállí­tásra hivatkozva Gerhard Stol­tenberg azt mondta, hogy a ke­leti tömb már a háború legelején be akarta­ vetni az atomeszkö­zöket. Kínai külpolitikai elképzelések Sajtókampányban bizonygatják reményeiket Kiterjedt sajtókam­pány bizonygatja Kí­nában, hogy a fejlett ipari országok egy­ségfrontja hamarosan felbomlik, az Egyesült Államok, Nyugat-Eu­­rópa és Japán nemso­kára egymással vetél­kedő, esetleg ellensé­ges erőközpontokká válnak. Jól kitapintha­tók e nyilván központi­lag irányított kam­pányban a kínai veze­tők külpolitikai remé­nyei. E remények lényege , hogy a kommunista Peking számára ked­vezőtlen világhelyzet, amelyben Kína elszi­getelődött, és állandó bírálatok kereszttüzé­ben áll, már nem tart­hat sokáig. Taktikájuk abban foglalható ös­­­sze, hogy Pekingnek ki kell várnia, ha teheti, meg kell gyorsítania a nyugati egységfront felbomlását, ugyanis az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Ja­pán ellenséges szem­benállása esetén ismét fontossá válnék „a kí­nai kártya” , csakúgy, mint a hetvenes évek­ben, amikor az ameri­kai Nixon-kormányzat a kínai vezetőkhöz dörgölőzött, hogy ki­játszhassa „a kínai kár­tyát" Moszkva ellené­ben. Más szóval Pe­king az új hatalmi centrumok versengé­sében a mérleg nyelve, tehát kívánatos szövet­séges, azaz világha­talmi tényező lehet... Sztrájk lesz a német acéliparban Fizetésemelést sürgetnek Németország háború utáni történetének második nagy acé­lipari sztrájkja közeleg. Az érin­tett szakszervezeti tagság 86,8 százaléka a munkabeszüntetés mellett döntött - jelentették be pénteken délután Dortmundban. A sztrájk 135 ezer dolgozót érint a Ruhr vidéket is magában foglaló Észak-Rajna-Vesztfá­­liában, Alsó-Szászországban és Brémában. A szrájk igenléséhez a szavazatok 75 százaléka is elég lett volna. Az érdekképviselet eredeti­leg 10,5 százalékos bér-és fize­tésemelést sürgetett az irányadó észak­nyugatnémet területen, míg a munkaadói oldal 5,7 szá­zalékot ígért - a szakszervezet számításai szerint ennél is keve­sebbet: 5,35-5,39 százalékot. A statisztika elrejti a kisvállalkozásokat (FEB). Az elmúlt egy-másfél év gazda­sági változásait az ugrásszerűen megnőtt kisvállalkozások száma és azok váratlanul magas teljesítménye jellemezte. Közös vo­nása e kisvállalkozásoknak, hogy egyszerű­sített könyvelést vezetnek, a nagyvállalato­kénál jóval kevesebb adatot tartalmazó mér­legbeszámolót készítenek, egész adminiszt­rációjuk takarékos, csak a helyi vezetők igényeire koncentrált. A statisztikusok számára azonban e vállalkozások az infor­mációhiány „ködjébe" vesznek. A gazdaságnak ezt a szektorát az állami statisztika sehol a világon - így nálunk sem - veszi számba teljeskörűen és rendszere­sen, teljesítményeiket csak általában és kö­zelítő módszerekkel becsülik. Az ilyenfajta becslések azonban megtévesztőek, a dön­tést hozókat könnyen félrevezethetik. Ha pedig többféle becslés van forgalomban a kisvállalkozások teljesítményét illetően, ez az egész gazdaság helyzetéről és annak ala­kulásáról is téves képet adhat. A megoldás tehát, csakis az lehetne, ha az állami statisz­tika felvállalná ezt a feladatot. A kérdés tehát nem a „mérhetőség”, ha­nem annak racionális megoldása. A kisvál­­lakozások teljesítménye becsülhető, az adó­zási adatok alapján ezt a módszert számos országban alkalmazzák is. A módszer tehát, amit a piacgazdálkodást folytató országok már évtizedek óta alkal­maznak, s ami a statisztika különböző terü­letein (például az ár­statisztikában, az élet­­színvonal megfigyelésében, stb.) nálunk is évtizedek óta bevált­ a reprezentatív minta­vétel. Ezek az adatok kombinálhatók a ne­gyedévenként bejegyzésre kerülő, meg­szűnő, vagy átalakuló kisvállalkozások számával. Ha a megfelelő számítógépes háttér is rendelkezésre áll, akkor a negyedé­venkénti adatok már röviddel a negyedév zárása után kimutathatóak. Ehhez a bázishoz járulhatnának hozzá a számlálóbiz­tosok útján begyűjtött adatok. Nagyon fontos, hogy a reprezentatív statisz­tika módszereivel kiválasztott adatszolgál­tatókat meggyőzzék arról, hogy az általuk közreadott információk a cég felének meg­jelenése nélkül kerülnek feldolgozásra. A jelenlegi átmeneti időszakban különösen fontos a külkereskedelmi adatok ismerete, egyfelől azért, mert a liberalizált exportban és importban érzékelhetően növekvő a kis­vállalatok szerepe, másfelől azért, mert je­lentős hányaduk nem termel, hanem szol­gáltatást nyújt. Ilyen statisztikai módsze­rekkel el lehetne érni, hogy a közvélemény itthon és külföldön pontos képet kapjon a kisvállalkozásokról. dr.Ny.F. Orosz-litván tárgyalások Az államközi kapcsolatokat és a két országot érintő katonai kérdésekről kezdtek pénteken Vilniusban tárgyalásokat Litvá­nia és az Oroszországi Föderá­ció képviselői. A népes orosz tárgyaló küldöttség, amelyet Szergej Sahraj, miniszterelnök­­helyettes vezet, a hét végén ha­sonló témákról folytat megbe­széléseket a másik két balti ál­lam fővárosában, Rigában és Tallinnban is. A delegáció Moszkvában felhatalmazást kapott arra, hogy a (volt szovjet) csapatok kivo­násának a problémájáról is ér­demi tárgyalásokat folytasson a megbeszélésen.

Next