Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-05 / 154. szám
1993. július 5., hétfő „Uraim, majd találkozunk szeptemberben” - árverés után a szövetkezet Mintha roncstelepet kínáltak volna? A címben foglaltak fedik a valóságot! A diósjenei Börzsönyalja termelőszövetkezet tulajdonának árverezésén ugyanis nem minden felkínált vagyontárgy talált gazdára, sőt... Az eseményre szép számmal jöttek össze a környékbeliek és diósjeneiek egyaránt, de sokkal több volt a nézelődő, a tapasztalatokat gyűjtő, mint a vásárló. Nem csoda egyébként, hiszen az árverések szabályozása szerint az első alkalommal a kikiáltási árból nem lehet engedni, az összegyűltek meg - és ez érthető - szerettek volna minél olcsóbban hozzájutni a felkínált vagyontárgyakhoz. Az árverés érdekessége, hogy a téesz irodaházában került rá sor, holott elsőként éppen ez az épület kelt el, és került a diósjenei önkormányzat tulajdonába. Lénárt János, a falu polgármestere elmondta, hogy miért volt rá szükségük: - Az öregek napközi otthonát szeretnénk áttelepíteni a mostani polgármesteri hivatalba, mi pedig átköltöznénk ide, a volt téesz irodába. A jelenlegi öregek napközijét elég jó áron lehetne értékesíteni, körülbelül három millió forint visszajön a tetemes vételi árból. Egy szó, mint száz: ezzel a vásárlással száz évre megoldódtak községünk polgármesteri hivatalának problémái! -Mennyiért vásárolták meg az épületet? - tettük fel a kérdést dr. Nagy Annának, Diósjenő jegyzőnőjének. - Hatmillió kétszázezer forintunkba került - mondta. - A jelenlegi polgármesteri hivatalban ugyanis nincs egy használható házasságkötő terem, és a nagyobb érdeklődésre számot tartó képviselő-testületi üléseken alig férünk el... A volt téesziroda azonban eléggé nagy épület, és könnyen előfordulhat, hogy egyes földszinti helyiségeit üzlet céljaira is bérbe tudjuk adni, csökkentve némileg ezáltal a fenntartási költségeket. A felkínált ingatlanok iránt értelemszerűen jóval nagyobb érdeklődés nyilvánult meg, mint a mezőgazdasági munkaeszközökre. A község központjában álló három társasházi ingatlan közül kettő rögtön az első fordulóban elkelt, a bennük lakó tulajdonosok vásárolták meg őket. A tavaly alakult berkenyei faluszövetkezet képviselői azonban nem ingatlanok, hanem gépek vásárlása céljából érkeztek Diósjenőre. - Egy terményrakodót szeretnénk vásárolni, a szövetkezetnek nagy szüksége lenne rá - mondta Schmidt Józsefné, az elnök. - Tulajdonképpen be kellene szereznünk más gépeket is, de a kikiáltási árak bizony rendkívül magasak, és mint tudják, az első fordulóban nem is lehet engedni az eladandók megállapított értékéből. Ennek ellenére gazdára talált néhány olcsóbb berendezés. Jellemző az érdeklődésre, hogy egy hidraulikus prés például háromezer forintért, és egyetlen, bánatpénzt is befizető „licitáló” érdeklődése mellett... Sűrűsödtek némileg az izgalmak, amikor egy 20 ezer forint kikiáltási áron árverésre bocsátott mezőgazdasági gép licitje kezdődött: két jelentkező akadt ugyanis. A 20 ezer forintos kikiáltási árat még mind a ketten tartották, de a licitálásonként minimum kétezer forinttal emelhető árat csak egyikük volt hajlandó megfejelni - vitte is a gépet kerek 22 ezerért. A berkenyei faluszövetkezet is befizette az ötezer forint összegű bánatpénzt, amikor viszont a százezres kikiáltási áron meghirdetett gép típusát ismertették, kiderült, hogy másikat néztek meg a gépállomáson. Nem lévén rá másik licitáló, nyugodtan elmehettek megnézni a másik terményrakodót. - Uraim, majd találkozunk szeptemberben! - zárta le az árverést Pekáry László, a Börzsönyalja téesz felszámolója. Az árverési helyszín körül összegyűlt érdeklődőknek feltettük a kérdést: miért e csekély vásárlási kedv? Mint megtudtuk tőlük, a többség arra vár, hogy a kikiáltási ár csökkenjen, azaz inkább a második fordulóban kíván licitálni. Akadt azonban ennél durvább vélemény is. „Csak az ócska, használhatatlan gépeket adják el!” - hőzöngött valaki. „Olyan ez, mintha roncstelepet árvereznének! Ami bezzeg használható, azt megtartják! Jó lesz, ha majd kft-vé alakul a szövetkezet...” Faragó Zoltán A résztvevők többsége csak tapasztalatszerzés céljából jött Fotó: Rigó Tibor Átadták a telefonközpontot A múlt hét végén üzembe helyezték az új, távhívásos romhányi telefonközpontot, melyre régóta vágytak a nagyközség lakói. Felvételünk még a szerelési munkálatokat örökítette meg. Lauró Ferenc éppen a 400 állomás fogadására alkalmas központ áramellátását szereli. Fotó: -RT A málna ára Két héttel ezelőtt, amikor a málnaszezon indult, száztíz forintot fizettek egy kiló gyümölcsért. Aztán felfelé kezdtek kúszni az árak, egymásra licitáltak a felvásárlók a kevés termés miatt. Az elmúlt hét közepén rekordon döntött az ár: elérte a bűvös kétszáz forintot! A hétvégén pedig ennél is többre, 205-210 forintra kúszott fel, de a szezon még másfél-két hétig tart... RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE Reszkess féreg, itt a méreg! Alsópetényben telkeket osztottak a falu feletti régi gyümölcsösökben, szőlőskertekben. Vásároltak belőle sokan, többségükben budapestiek, lévén a helybelieknek természetes a jó levegőjű, szép környezet. Az elmúlt évtizedekben ugyanis nem sikerült elszennyezni a környéket, bár ennek meg éppen a falu ipara és a helybeli munkanélküliek látják kárát. Nos, az idegenforgalmi fejlesztés egyik része a telekosztás. A látogatók pedig jönnek, vásárolni ugyan nem nagyon vásárolnak a faluban, de legalább jelen vannak. Összefutunk egy idősebb úrral - csodák csodája, véletlenül éppen a kocsmában. Fekete Audival közlekedik az illető, és a nehézségeiről beszél. Arról, hogy milyen kellemetlen hely Alsópetény környéke. Merthogy az ősgyepet háromszor permetezte töménynél töményebb vegyszerekkel, kiirtania mégiscsak negyedszerre sikerült. Ami ugye inkább az ősgyepnek válik dicséretére ... Megtudjuk továbbá: azelőtt mindenféle undorító rágcsálók is tanyáztak a telken. Mióta azonban a fű kipusztult, elfogytak az egerek és cickányok is. Szerinte sokkal tisztább, kellemesebb lett a környezete, legalábbis eltűntek belőle az őshonos növények és állatok. Vajon hol él ez az ember? Azon túl, hogy budapesti... Hiányzik a telefon a községből Felmérik az igényeket Nőtincs. A községben a Matáv Rt. Budapest-vidéki Igazgatósága felmérést végez a lakosság körében. A távbeszélő szolgáltatás kiszélesítése érdekében van szükség erre, hiszen csak a csatlakozni kívánók többé-kevésbé pontos létszámának ismeretében gondolhatnak a fejlesztésekre is. A költségek bizony nem csekélyek, hiszen háztartásonként 50 ezer forint fajlagos közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésével kell számolniuk az igénylőknek. Szerencse a tetemes anyagi vonzat mellett, hogy a jelentkezőket egyelőre semmiféle kötelezettség nem terheli... Az 1994-ben sorra kerülő távbeszélőközpont-automatizálás lehetőséget nyújt majd arra, hogy új előfizetőket is bekapcsoljanak a távhívó hálózatba. Az 50 ezer forint fajlagos költség befizetése esetén az igénylőket több kedvezmény is megilleti. Az összeg 15 százalékának visszaigénylésére nyílik mód kormányrendelet alapján, és a Matáv az önerős fejlesztési összeget vállalók részére kétféle kedvezményt is biztosíthat. Rendelkezési jogot adhat az előfizetőnek arra, hogy lakáscseréje esetén az oda beköltöző javára előfizetői jogáról lemondjon. Ezen kívül választható a díjkedvezmény is, a befizetett összeg meghatározott részére. Ez oly módon érvényesül, hogy a mindenkori havi beszélgetési díj 50 százalékát számlázzák ki a kedvezményezett összeg teljes igénybevételéig, de legfeljebb három évig. Maradnak a közkutak A szátoki községi önkormányzat költségvetésében jelentős tételt képvisel a vízdíj számla, amelyet a közkifolyókon keresztül fogyasztott ivóvíz kifizetésére kénytelenek fordítani. A kutakat viszont nem záratják le, inkább állják a ma már meglehetősen borsos árú életelem térítési díját. Egyszerűen szociális okokból van szükség erre a megoldásra. Szeretnék elérni, hogy azok az emberek, akiknek nem telik arra, hogy beköttessék lakásukba a vezetékes ivóvizet, ne kerüljenek még nehezebb helyzetbe. A rétsági körzet falvainak jelentős részében éppen most épül ki az ivóvízhálózat, szerencsések azok a falvak, ahol már régebbtől van vízvezeték. Sokan viszont arra kényszerültek, hogy a kutak egy részét lezárassák, hiszen a megemelkedett összegű számlákat már nem tudták fedezni, illetve felháborítónak találják, hogy sokan még a kocsimosáshoz is a közkútról hordják a vizet... Bővítik a testületet Borsosberény. Az általános iskola felsőtagozatos szaktanárainak heti óraszámát 20-ról 18 órára csökkentették az oktatási törvényben meghatározottak szerint. Ennek következménye, hogy egy fővel bővíteniük kell a tantestületet is. A tervek szerint egy német nyelvszakos tanárt alkalmaznak szeptembertől. Az iskola fenntartójának hatáskörébe tartozik, hogy alsó tagozaton szintén végrehajt-e bővítést. HÍRLAP Rétság és környéke 5 Utat javíttatnak • Felsőpetény. A község képviselő-testülete legutóbbi ülésén ideiglenes útfelújításokról döntött, hiszen a gázvezeték rövidesen megkezdődő építése miatt felesleges lenne komoly útberuházásokba ölni a pénzt. A döntés értelmében a Mező és a Bacsó, illetve a Petőfi utca elejét felújítják. Szemétszállítás • Nőtincs. A községben a szemetet a múlt hónap elejéig hetente, júniustól a fűtési idény kezdetéig azonban takarékossági okokból csak kéthetente szállítják el. Közmunkások • Tereske. A községben három közmunkást alkalmaznak a művelődési ház takarítására, illetve az óvoda és az iskola nyári felújítására, a fertőtlenítő meszelések elvégzésére. Elkészült a csarnok • Nógrádsáp. A közelmúltban elkészült a község általános iskolája mellett a tornaterem. A 60 százalékban pályázati pénzből, és 40 százalékban önerőből épített intézmény 10 milliós beruházás eredménye. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Névjegy Bálint Magdolna tanárnő, Bánkról - Bánkon élek, de a rétsági általános iskolában tanítok. A gyerekek többek között azért is ismernek ilyen jól, mert reggelente együtt járunk be a városba - mondta, miután a segítőkész lurkókat egy köteg plakáttal és egy doboz ragasztóval felszerelve útjára bocsátotta. A Bánki Nyár eseménysorozatának egyik szervezője vagyok, a helybeli gyerekekkel pedig nagyon jó a kapcsolat. A kisebbek helyben, a tó körül, a nagyobbak pedig, akik motorozni is tudnak, a szomszédos falvakban és Rétságon kiragasztják a meghívókat és a részletes programokat. Véleményem szerint idén sokkal színvonalasabb programot sikerült összeállítanunk, mint bármikor korábban. Itt van ez a gyönyörű víziszínpad, egy ilyen létesítményt bűn lenne kihasználatlanul hagyni. Mellette áll a volt oktatási központ, amit az önkormányzat Rétságtól örökölt a szétválás után, és ki kell fizetni érte még hatmilliót. .. Sajnos befejezetlen az épület, de tervezzük, hogy megpróbáljuk hasznosítani. A Magyar Népfőiskolai Társasággal tárgyaltunk már arról, hogy a belső munkák elvégzése után itt népfőiskolai előadásokat lehetne tartani. A budapesti szlovák nagykövet is ígért anyagi támogatást nemzetiségi rendezvények tartására. Jövőre, ha lesz rá pénz, jó lenne a gázt is bevezettetni, és ha elkészülne az épület, állandó személyzetet is lehetnealkalmazni benne, néhány embernek munkát adva. Az állaga azonban addig csak romlik ... Hallomásból úgy tudom, hogy valamelyik pesti kórházban régen ki volt téve egy táblázat, ami szerint a Bánki tó vize alkalmas nőgyógyászati problémák kezelésére! Jó lenne vegyésszel is megvizsgáltatni, kielemeztetni a vizet, hátha van valami igazság a szóbeszédben ... Ha ez mese is, de hétvégeken olykor ezren is strandolnak itt a férfiak mellett nők is szép számmal. Panasza pedig senkinek nincs!