Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-02 / 128. szám

6. oldal Mozaik Ursinyi Julianna hazafelé menet a híd előtt megpillantotta Jézust „A mennyország csodálatos világ” Négyszemközt az egykori boszorkánnyal ül velem szemközt egy középkorú hölgy, akit Ursi­nyi Juliannának hívnak és megszólalásig olyan, mint egy átlagos ember. Ám, mint beszélgetésünk­ből kiderül, ez az ő esetében távolról sem igaz. —Hogyan kezdődött az egész, mikor vette észre, hogy rend­kívüli tulajdonságokkal ren­delkezik? — Tizenöt éves voltam. He­ten vagyunk testvérek, én va­gyok a legidősebb. A tsz-ben dolgoztam, és esténként egy idős bácsiról gondoskodtam, kellett a pénz a családnak. Egy tavaszi este hazafelé mentem és láttam, hogy a híd előtt ott áll Jézus. — Rögtön tudta, hogy az a valaki Jézus? — Igen, hiszen addig is sok képen láttam már őt. Vállig érő haj, gyönyörű, földig érő fehér ruha és a fény, ami körül vette, biztossá tette, hogy Jézus. Ott állt előttem, én térdre rogytam és azt suttogtam, hogy uram én bűnös vagyok, nem járok ren­desen templomba sem. Erre ő annyit mondott, hogy kelj fel és legyél jó! Ezután eltűnt, de az egész egy csodálatos él­mény volt. Pár nap múlva jött ismét hozzám egy éjszaka, és azt mondta, gyere velem. A testem mázsás súllyal az ágy­hoz nyomott és mégis éreztem, hogy kilépek belőle és megyek Jézussal. Kilebegtünk a falon át, felfelé és megmutatta ne­kem a mennyországot. Ott áll­tunk egymás mellett és min­den kívánságom teljesült. Az egy csodálatos világ. Utána még többször jártunk ott. Ta­lálkoztam régen meghalt em­berekkel is, akik általam üzen­tek a hátramaradottaknak. Jé­zus nekem azt adta feladatul, hogy gyógyítsam az embere­ket, az ő segítségével. Jóval később egy éjszaka hatalmas energiatöltést kaptam tőle és akkor kezdhettem el az embe­reket gyógyítani. —Azóta van az a képessége, hogy meggyógyítsa a betege­ket? — A betegeket nem én gyó­gyítom, meg, hanem a hitük. Ők hisznek bennem, elhiszik, hogy én tudok rajtuk segíteni. —Miből áll egy kezelés? — Magam elé hívom az ille­tő asztráltestét, becsukom a szemem, végigkutatom a test minden zugát és ahol baj van, oda energiasugarat küldök, hogy meggyógyítsam. — A családja hogy fogadta ezt a tevékenységét? — Szomorú dolog, hogy bár néhány gyógyításom a szüle­im szeme láttára történt, ők megtagadtak engem, akárcsak a testvéreim. Egyébként pedig négy gyermekem és öt uno­kám van, tehát van egy hétköz­napi életem is. — Nem mondta még senki Önnek, hogy a boszorkányok között van a helye? — Mondták is, és én is úgy éreztem, hogy a boszorkány­szövetségben a helyem. Ám csak addig voltam tag, amíg egyszer azt tapasztaltam, hogy képességeiket valakinek a megrontására akarták felhasz­nálni. Akkor én azt mondtam, nekem itt nincs helyen, én csak gyógyítani akarok. — A gyógyításon kívül van­­e még különleges képessége? — Igen, hiszen képes va­gyok kapcsolatot teremteni a földönkívüli civilizált lények­kel is, segítségükkel az asztrál­­testemmel már jártam több ér­telmes lények által lakott boly­gón is. Voltam olyanon is, ahol a földi bogarakhoz hasonló, intelligencia nélküli „vala­mik” laktak. Az általunk ufók­nak nevezettek valójában rendkívül fejlett értelmes lé­nyek, akik azonban nem ren­delkeznek érzésekkel, ezeket akarják most megszerezni a földi emberektől.Gila kilépett a boszorkányszövetségből, mert csak gyógyítani akart - fotó: Balogh László Mégis teremtéssel keletkeztünk? Az 1980-as évek óta egyre több elismert tudós kérdőjelezi meg Darwin elfogadott, s mindmá­ig tanított, úgynevezett evolúciós elméletét az élet keletkezéséről és az ember kialakulásáról. Az Elixir Magazin májusi számában Kormány Attila tekinti át egy írásban azokat a nézeteket, amelyeket a mai kor gondolkodói ütköztetnek az élet kialakulásáról. Természetesen jelen vannak közöttük Darwin követői is, de egyre nagyobb számmal lépnek színre ellenérveikkel azok, akik cáfolni merészelik a már bebizonyí­­tottnak vélt materialista állításokat. Egyesek bátran kijelentik, hogy a darwiniz­mus tévedés, mások (materializmuson nevelke­dett biológusok, fizikusok, csillagászok!) ugyanilyen merészen a teremtéssel magyaráz­zák az élet keletkezését, s akadnak, akik feltéte­lezik egy harmadik módszer lehetőségét is. Elképzelhető, hogy semmi másról nincs szó, csupán tudunk már annyit, hogy kételkedni merjünk, és a tévedés luxusát is megengedjük magunknak...? L. M. Delon meghódítója „Ma már nem hajszolom magam szorongva a karrierért — mondja Alain Delon. — Nem filmforgatás közben akarok meghalni, mint Je­an Gabin.” A filmszínész nagy híve az egységes Európá­nak. Nyíltan hirdeti a népszavazásokat, ő a maastrichti elképzelésre voksolt. Azért is tart fenn két helyen háztartást, mert úgy véli, egy franciának nem csak ahhoz van joga, hogy hazájában éljen. Svájci villáját ideális pihenő­helynek tartja, ahol a munka során szerzett összes stresszt kioldhatja magából. Természe­tesen jó kedélyének legfőbb biztosítéka kislá­nya, a szöszke Anouchka, akinek egyetlen sza­vától Delon bevallottan elolvad. Születésnapja tájékán arról faggatták az új­ságírók, miként ünnepli meg egy újabb év eltel­tét. „Nem szeretek ünnepelt lenni — válaszolta. — Amikor barátaim kerek évfordulónak gon­dolták az 55-öt, egy klinikára vonultam el tőlük. Semmi bajom nem volt, de ahhoz nem éreztem kedvet, hogy emeletes tortán elfújjam az 55 gyertya lángját. Igaz, az 50. születésnapom szűk körben magam is megünnepeltem.” 1994. június 2., csütörtök Az árulkodó rúzs Mutasd, hogyan használod a rúzst, s én megmondom, mi­lyen vagy... A rúzs alakja na­gyon sokat elárul használójá­ról. Tehát­­ válassz rúzst és olvasd el, mit mond erről a pszichológus. 1. Az ilyen nő­ számára na­gyon fontos a külső, s ápolja is azt. Aki így koptatja a rúzst, egyenes jellem, számá­ra a diplomácia ismeretlen. Megbízható, szereti partne­rét 3. Aki ilyen rúzst használ, veszélyes ember. Intrikákat ugyan nem sző, de hajlamos az uralkodásra. Kíváncsi és pletykás. A titok nincs nála biztonságban Majd megőrül a Beatles együt­tes legnevesebb tagjának, a meggyilkolt John Lennonnak a fiáért, a 30 éves Julian Len­­nonért az ausztrálok táncoló üdvöskéje, Kylie Minogue. Kylie legalább annyira híres viharos szerelmi ügyeiről, mint zenei koreográfiai telje­sítményeiről. Némi megkülönböztetéssel még az is állítható, hogy (bizonyára életkora a döntő ebben) a sze­relem több idejét és energiáját veszi el, mint a színpadi tánc és gitározás. Lapjelentések sze­rint az ifjú hölgy máris beköl­tözött a Hollywood Hills-i Lennon-villába. Ez a tény, valamint az, hogy a Beatles-sarj már dalt is írt ügyeletes múzsájának, bizo­nyítja: Julian sem érzéketlen Minogue kisasszony iránt. E hír két főszereplőjét közelről ismerők kétlik, hogy tartós lesz a románc. Mindkettő az élet napos oldalára született (annak ellenére, hogy Julian az apját tragikus körülmények között vesztette el), az aranyif­júság még aranyabb életét élte, élt. Kylienak meglehetősen látványos kapcsolata volt már a többi között Jason Donovan­­nel és az INXS együttes szépfi­újával, az énekes Michael Hut­­chense-szel. Az ifjabb Lennon viszont olyan álomszép lá­nyokkal múlatta idejét, mint Brooke Shields és Oliva D’Abo. Mindketten az aranyifjúság még aranyabb életét élik Lennon-románc Kylie-val 2. Gyöngéd: A harmonikus kapcsolatokat helyezi előtér­be. Azonban senkinek sem szabadna visszaélni áldozat­­készségével Kylie a Szomszédok című végtelen ausztrál filmsorozat for­gatása közben szeretett bele partnerébe, Jason Donovanbe S syt­háá esték Shakespeare a 20. század végén egy/ Nem könnyű a hu­­­­szadik század végén ! - négyszáz évvel a megírásuk után - Shakespeare műveit szeretni, élvezettel olvasni, nézni, hall­gatni. A mélyenszántó gondola­tok megértését nehézzé teszi az archaikus, kötött, példabeszéd­szerű szöveg. Sokan „csak azért is” úgy tesznek, mintha szeret­nék a Shakespeare-darabokat, ha nem is tudják miről szól, mások eleve lemondanak róla. Pedig az biztos, hogy ez a ha­talmas életmű az egyetemes kultúra örökös értékét jelenti, amelyet nem lehet kiiktani az átlagosan művelt ember szel­lemi horizontjából. Ha fárasztó is, követni kell az író elmélyült gondolatait! Nem könnyű a huszadik szá­zad végén Shakespeare-t szín­padra vinni, játszani. Hiszen ki tudja hányszor mutatták már be valamennyi alkotását, ezernyi felfogásban, variációban. Egy-egy előadás könnyen eshet az utánzás hibájába, előfordul­hat, hogy korhűen, s esetleg ez­által unalmasan tolmácsolja az író mondandóját, de az is meg­eshet, hogy új úton indul el, de hűtlen lesz az eredetihez. Az Egri Gárdonyi Géza Színház Salgótarjánban is be­mutatott Ahogy tetszik elő­adása bebizonyította, hogy ma is lehet úgy játszani Shakespe­­are-t, hogy élvezi mind a társu­lat, mind a közönség. Ez elsősorban Gáli László érdeme, aki friss szemléletű, pergő ritmusú előadásban ren­dezte meg az egyik legtöbbet játszott Shakespeare-vígjáté­­kot. Ügyesen sikerült ötvöznie a valóságot a mesével, az ér­zelmet a gondolattal. Kitűnően érzékeltette, hogy alig van kü­lönbség a komédia és a tragédia között, hiszen az üldözöttek, száműzöttek jobbra forduló sorsa, a szerelmesek happy end-del végződő kapcsolata, a gonoszok meghasonlása akár drámai fordulatot is vehetett volna. Az előadás sikerében az át­lagon felüli szerepük van a gyakran csak járulékos elem­ként számon tartott díszletek­nek és jelmezeknek. Kastner Péter stilizált, jobbára függö­nyökkel operáló színpadképe olyannyira jó, hogy szinte az Ardennek-i erdő leheletét árasztja. Húros Annamária (m. v.) kosztüméi ötletesek, muta­tósak, egyszerre tetszenek ko­rabelinek és modernnek. Aldo­­bolyi Nagy György zenei betét­számai stílusosak, jól illenek az afféle regős Amiens (Kelemen Csaba) és a vadászok szájába. A nagy létszámú szereplő­­gárda valamennyi tagja tisztes­séggel teszi a dolgát, mind­egyikükön látszik az a szakmai alázat, amely az egri színház előadásaira jellemző. Tudatá­ban vannak annak, hogy ők nem hibázhatnak, ha meg akar­ják tartani, nyerni közönségü­ket. Külön is kiemelésre kíván­kozik a nőként bájos, sőt csábos Götz Anna (m. v.), aki fiúruhá­ban játékos Rosalindát formálja meg. Próbakő, a világon ha­­szontalanságain felülemelkedni képes bölcs udvari bolond sze­repében az intellektuális haj­lamú Sziki Károly meglehető­sen otthonosan mozog. Jac­ques, az udvari életből saját akaratából kivonult nemesem­ber rideg racionalizmusának ábrázolásában ezúttal is jól ér­vényesülnek Csendes László kivételes képességei. Vala­mennyi szereplő szépen beszél, de különösen igaz ez az Orlan­­dot megszemélyesítő Tunyogi Péterre. Minden jó, ha jó a vége - mondhatjuk Shakespeare-rel - a salgótarjáni színházi évad zá­róelőadása után.­ ­ csongrády - A két szerelmespár (balról Götz Anna és Tunyogi Péter valamint Csonka Anikó és Venczel Valentin) az előadás vé­gén révbe ér Fotó: P. Tóth László

Next