Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-06 / 209. szám

6. oldal Erősebb ember lesz a polgármester, de nem jut több pénz az önkormányzatnak A héten tárgyal az önkormányzatiságot érintő törvényekről az országgyűlés. Rozgonyi József MSZP-s képviselővel, a parla­ment önkormányzati bizottsága tagjával a várható változá­sokról beszélgettünk. Úgy tűnik, a jegyzők továbbra is elége­detlenek lesznek, a testületi képviselőket csak lelkiismeretük kényszerítheti, hogy választóikat képviseljék, ugyanakkor megerősödik a polgármesterek pozíciója.­ ­ Az önkormányzati vá­lasztások időpontja miatt to­vább maradnak hivatalban a megválasztott testületek, mint amennyi időre megvá­lasztottuk őket.­­Ezért kell módosítani az alkotmányt. Minden esély megvan arra, hogy november végén vagy december elején megalakuljanak az új önkor­mányzatok. Azt tartom kor­rektnek, hogy az új költségve­tést már az új testület terjessze be, de legalábbis az hagyja jóvá. Működési zavarok nélkül - Milyen alapvető változá­sokat találunk majd az ön­kormányzatiságban a törvé­nyek meghozatala után? - Nincs kardinális változta­tás - ezt az ellenzék erősen ki­fogásolja is. Ez a csomag a működési zavarokat próbálja kiküszöbölni, az önkormány­zatoknál felmerült zavarok, a bíróság, illetve az alkotmány­­bíróság által hozott döntések tekintetében. Ez összhangban a koalíciós programmal is, ami szerint alapvetően jó alapokat adott az 1990-es törvény. - Milyen helyzete lenne az új szabályozás szerint a pol­gármesternek, a jegyzőnek, és milyen lenne kettejük sza­bályozott viszonya? -Általános törekvés, hogy megszilárdítsa a törvény a polgármester helyzetét. A me­gyei közgyűlési elnök kivéte­lével minden szinten közvetlen a választás, amely nagyfokú legitimitást ad. Próbálja tisz­tázni a törvény a vezetési munkamegosztási viszonyokat a polgármester és a jegyző il­letve a polgármester és alpol­gármesteriek­ között.­­ Nézzük először az utóbbit. A polgármester tesz a javasla­tot a testületnek az alpolgár­mesternek) személyére. Még ezen túl: ő határozza meg az alpolgármester(ek) feladatait. Ez kiküszöböli azt a szembeál­lítást, ami a polgármester és a testület által előretolt alpol­gármester között volt.­­ A jegyzővel való kapcso­latában is érezhető egyfajta tisztázási szándék - vannak vi­ták, hogy a tervezet ezen része mennyire sikerült jól. A hiva­tal vezetőjévé a jegyzőt teszi, de a hivatal szervezetének ös­­­szeállításánál, a személyi ja­vaslatok eldöntésénél a jegy­zőnek kérnie kell a polgármes­ter egyetértését. Komoly garanciák - Ezt akarták elkerülni a jegyzők.­­Ez ellen a jegyzők tilta­koznak, de ez erősíti a polgár­­mester egyszemélyi felelőssé­gét. Szerintem nem kell ebben frontot nyitni, majd a működés során kiderül, hogy ez men­­nyire jó. Nagyon komoly ga­ranciák épültek be a korábbi helyzethez képest. A testület, ha úgy ítéli meg, hogy nem tud törvényesen működni, vagy nem tud együttműködni a pol­gármesterrel, nagyon szigorú szabályok között (minősített többséggel, név szerinti szava­zással) kimondhatja idő előtti feloszlását, és idő előtti válasz­tást kell kiírni. Sorozatos tör­vénysértés esetén bíróságon lehet megtámadni a polgár­­mester működését, illetve kez­deményezni polgármesteri stá­tuszának megszüntetését­­ szintén erős korlátokkal. A bí­róságnak ezt gyorsított eljárás­sal kell tárgyalnia. Lehetséges az önfeloszlatás - Hogyan lehet „kordában tartani” a képviselő-testüle­tet?­­ Az nehezebb ügy. A szer­vezeti és működési szabály­zatba bekerülhet a tiszteletdíj megvonás intézménye soroza­tos távolmaradás esetén. A tes­tület szuverenitása sokkal erő­sebb. Ha egymás között képte­lenek biztosítani a működést, az egyik út az önfeloszlatás, a másik az országgyűlés általi feloszlatás, de az hosszabb el­járás. - Néhány fővel csökken a testületek létszáma. Az egyéni körzetek száma nem változik meg. A tagok 60 százaléka egyéni körzetekből, 40 száza­léka listán kerül be. - A hivatali apparátusi lét­számot említi-e a törvényter­vezet? A községekből évek óta jelzik, hogy kevesen van­nak. - A törvény erre nem tér ki. Pénzügyi bizottság felállítá­sára kötelez, és szigorítja a pénzügyi ellenőrzést, különö­sen az állam által biztosított pénzek felhasználása tekinte­tében. - Egyfordulós lesz a hely­­hatósági választás, és nem lesz részvételi alsó határ. Ezeket az új vonásokat is ki­fogásolja az ellenzék.­­ A hatásvizsgálatok azt mutatják, hogy semmivel sem legitimebb az a testület, ame­lyet két fordulóban választa­nak. A több forduló nem befo­lyásolja a kialakuló erőviszo­nyokat, és a választás így a felébe kerül. Attól pedig, hogy alsó határ van, nem mennek el többen szavazni. - Hogyan áll fel a megyei közgyűlés? - A tagokat közvetlenül vá­lasztják, listákon, megszűnik az ajánlószelvény-rendszer. Két listát állítanak a választó szervezetek, a tízezer lakos fölötti illetve alatti települése­ken. Nógrád megyében tíz fő kerül be a tízezer lakos fölötti városokból (Salgótarján, mint megyei jogú város külön sze­repel), és 30 tagot választanak a tízezer lélekszám alatti tele­pülésekből. A közgyűlés elnö­két - maguk közül - a közgyű­lés tagjai választják meg. Az elnök valószínűleg a lista élén álló jelöltek közül kerül ki. Listát bármely szervezet állít­hat, amelyik a választópolgá­rok fél százalékának ajánlását megszerzi. Céltámogatások új alapokon­ ­ Megváltoztatja-e a tör­vény a megyei közgyűlés ha­tás- és feladatköreit?­­ Némely esetben kiszéle­síti területi közszolgáltató fel­adatait, például foglalkoztatás, területfejlesztés, térségi szoci­ális ellátás, gyermekvédelem terén. Növeli kötelező feladat­körét a középfokú szakképzés­sel. Érdemi feladatbővülés az, amire a törvény egyelőre csak utal: koordináló szerepet fog betölteni az 1995. közepéig megalakuló területfejlesztési tanácsokban - ezt majd külön törvény szabályozza. El kell mondanom, a megyei közgyű­lések tekintetében nincs alap­vető változás. Az MSZP részé­ről kezdeményezett változások minimuma került be a tör­vénybe, ebben elégedettek va­gyunk. 1995-ben az egész csomagot át kell gondolni, pénzügyi oldalról is. -Változik-e a szabályozás után az önkormányzatok fi­nanszírozása? - Ez az államháztartási tör­vény témaköre lesz. Ami is­mert, a személyi jövedelema­dóból helyben maradó hányad megemelése. Úgy látom, hogy az önkormányzatok a jelenlegi állapothoz képest nagyobb for­rásokkal nem rendelkeznek majd, legfeljebb a szinten tar­tásra lesz ez elég. Konkrét uta­lás van arra, hogy a társuláso­kat pénzügyi eszközökkel is támogatja a költségvetés. Új alapokra kerülnek majd a cél­­támogatások. Dudellai I. Dr. Rozgonyi József MSZP-s megyei képviselő KIVÉTELESEN SZÉP SZÍNBEN. A botrányairól és kiváló zenéjéről egyaránt híres Ike Turner jó híreket is hal­lat magáról. Visszatérve a zene világába, fiatal énekese­ket és muzsikusokat pártfogol. Szüksége is volt erre, hi­szen volt felesége Tina Turner életéről készült film, nem a legszebb képest festett róla. FEB-fotó Horizont Milyen veszélyek leselkednek a bölcsődék, óvodák újoncaira? Az új tanév kicsiknek is sok újdonságot, sajátos próbaté­telt jelent. Nemcsak a környe­zet idegenségével, a beillesz­kedés nehézségeivel kell meg­küzdeniük, hanem azzal is, hogy közösségben könnyeb­ben, gyorsabban terjednek a különféle vírusos, fertőző be­tegségek. Mit tehetnek a szü­lők ez ellen? - kérdeztük dr. Czinner Antal főorvostól, a Heim Pál Gyermekkórház belgyógyászatának vezetőjé­­ től. -Az 1-2 éves kicsik eseté­ben egészségügyi szempontból az az ideális, ha nem kell föl­cserélniük az otthont a bölcső­dével. Ebben a korban ugyanis többségük nehezen tűri a böl­csődei körülményeket. A kö­zösségi élet főként azokat viseli meg, akik korábban már bajlód­tak például hörghuruttal, aszt­más légcsőhuruttal és közép­fülgyulladással.­­Teljesen nem lehet kivé­deni ezeket a veszélyeket, de a megbetegedések száma, gyako­risága a bölcsőde és a szülők együttműködésével csökkent­hető. A gyerekkollektíva szem­pontjából fontos például, hogy betegen ne adják be a szülők a kicsiket, hiszen ha reggel núp­pal lenyomják a lázát, délutánra valószínűleg újra belázasodik, s megfertőzi társait is. A gondo­zónőknek pedig nagyon kell ügyelniük a szigorú gyermek­átvételre és a higiénés előírások betartására. -Tehát a bölcsőde volta­képp szükségmegoldás. Áll ez az óvodára is? - Nem, a 3-6 év közötti gye­rekek személyiségfejlődése szempontjából az óvoda kifeje­zetten kívánatos második ott­hon. Egymástól persze itt is sokféle betegséget elkapnak, de tulajdonképp nem baj, ha az enyhébb lefolyásúakon, például a bárányhimlőn, mielőbb átes­nek. Ugyanakkor a gyermekbe­tegségek java része, így a sza­márköhögés, a kanyaró, a mumsz, a gyermekbénulás ol­tással kivédhető, s az óvodá­ban, illetve háziorvosi ellátás keretében ez utóbbi ellen az ol­tást meg is kapják. A hűlések és egyéb kórok pedig ebben a korban már kevésbé viselik meg a gyerekeket.­­Ha a kicsi belázasodik, a borogatás, a priznic a legjobb csillapító. A gyógyszerek közül Rubophent, Amidazophent, esetleg Aspirint adhatunk; 1 éves kor alatt 10 kilós testsú­lyig 0,1, afölött 0,15 grammos, 3 éves kortól pedig 0,2 gram­mos kiszerelésben. Ne feled­kezzünk meg a bőséges folya­dék­bevitelről, a teáztatásról - az evést viszont ne erőltessük. 1994. szeptember 6., kedd A nagyobb települések és pártok esélyeit akarják ellensúlyozni (FEB) A Belügyminisztéri­umban többfordulós egyezte­tés folyt a parlamenti pártok, az önkormányzati szövetsé­gek és az érdekképviseleti szervek, valamint a nemzeti­ségi kisebbségek képviselői­nek részvételével az új ön­­kormányzati választási tör­vényről. Számos fontos kér­désben közeledtek az állás­pontok, és több új megoldás is született. Ezek közül az egyik az úgynevezett kompenzációs rendszer. Mi ennek a lényege? - kérdeztük Magyar Bálintot, az SZDSZ választási szakértő­jét. - A jelenlegi választási rend­szerben az egyéni jelöltekre leadott szavazatokat a pártokra leadott szavazatok egé­szítik ki. Ez gya­korlatilag felerő­síti a nagyobb pár­tok esélyeit. Ezt akartuk kikerülni, amikor az úgyne­vezett kompenzá­ciós listák beveze­tésére tettünk ja­vaslatot. Eszerint az egyéni kerüle­tekben leadott, de elveszett szavaza­tokat összeadva juthatnának sza­vazataik arányá­ban képviselői helyhez a pártok.­­Ez a vesztes pártokat segíti, arányosabbá téve a választás ered­ményét. A kom­penzációs szava­zatokkal a képvi­selői helyek negyven százalé­kán osztozhatnak a jelöltek. - Az önkormányzatok ese­tében csak egyfordulós válasz­tást rendeznének. Ezzel több párt nem ért egyet, bár az el­lenzék ebben a vitában nem egységes. -Tapasztalataink szerint az eddigi választások azt igazol­ták, hogy a második forduló nem hoz jelentős változást az első fordulóhoz képest. Ugyan­akkor a választópolgárokat né­hány hét múlva újra választásra kényszertjük, másodszorra pe­dig már sokkal kevesebben mennek szavazni. Az egyfordu­lós választás, kombinálva a kompenzációs rendszerrel, le­hetővé teszi, hogy a jelentősebb politikai erők ne szoruljanak ki a politikai életből. - A közvetlen polgármes­ter-választás is eltér az eddi­giektől, de minden eddiginél is „újabb” javaslat született a megyei önkormányzatok vá­lasztásának módjára. -Megyei listán indulhatnak azok a pártok, amelyek ele­gendő ajánlást gyűjtenek össze. A megyén belül két lista lesz: egy a tízezer lakosnál népe­sebb, egy pedig a tízezernél ki­sebb települések számára.­­ Tételezzük fel, hogy egy megyei közgyűlés 50 képvise­lőből áll. Ez esetben mindkét listáról 25-25 képviselő kerül a megyei közgyűlésbe, így bizto­sítható, hogy a kis településeket ugyanannyian képviseljék, mint a nagy településeket. - Hány tagja lehet egy-egy megyei önkormányzatnak? - A legnagyobb testülete Pest megyének lenne 80 taggal, Borsod megyében 60, a legki­sebb megyében 40 tagú ez a tes­tület. Magyar Bálint, az SZDSZ szakértője

Next