Nógrád Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-19-20 / 245. szám

1996. október 19., szombat Mozaik Bonaparte Napóleon (1769- 1821) francia államférfi és hadvezér élete során többször is halálos veszedelembe ke­rült. Az 1796-os olasz hadjá­rat alatt golyózáporban is életben maradt, annak kö­szönhetően, hogy Muiron a testével védte őt. 1797 január­jában súlyos láz tört rá, telje­sen besárgult, lesoványodott és kiszikkadt, azonban túlélte ezt is. Az egyiptomi hadjárat alatt Jaffában meglátogatott egy pestiskórházat, s nem fer­­ tőződött meg. Amikor Napóleon magára hagyta seregét Egyiptomban, és hazatért Franciaországba, a di­rektórium, mely akkor az or­szágot irányította, kis híján ka­tonaszökevénynek kiáltotta ki. A direktórium egyik tagja, Bou­ille de la Mert azt javasolta, hogy leplezzék le az önkényes­kedő tábornokot, és nyilvánít­sák törvényen kívülinek. A di­rektórium másik tagja, Sieyes megjegyezte, hogy „ez egyet je­lent a főbelövéssel, ami meg­gondolandó még akkor is, ha megszolgálta”. Az Ötszázak Tanácsának termében a küldöttek obstruál­ták. Azt kiabálták:­­ Vesszen a diktátor! Törvényen kívül vele! Mi több, egyes küldöttek pisztolyt és tőrt ragadva neki­rontottak. Az egyik meglökte, a másik tőrrel feléje szúrt, ám egy gránátos elhárította a dö­fést. Lefebvre tábornok védte meg Napóleont. - Mentsük meg tábornokunkat! -kiáltás­sal szétlökdöste a küldötteket, és kicibálta Bonapartét a te­remből. Tucatszám terveitek s követ­tek el ellene merényletet. 1800. december 24-én a színházba menet lőporral, gránátokkal és bombákkal teli hintót állítottak az útjába. Az időt néhány má­sodperc híján pontosan számí­tották ki. Bonapartét csupán az mentette meg, hogy kocsisa a szokásosnál jobban hajtotta a lovakat, s a robbanás akkor tör­tént, amikor a hintó már túlju­tott a veszélyes­ övezeten. Más­kor a Napóleonnak szánt po­kolgép­ készítője, Chervalier párizsi munkás kezében rob­bant fel. Egy bécsi díszszemle alatt feltartóztattak egy Fried­rich Stops nevű diákot, aki tőr­rel akarta leszúrni az uralkodót. Sikertelenül végződött ön­gyilkossági kísérlete is. 1814. április 6-án a Waterlooi vereség után Napóleon aláírta, hogy fel­tétel nélkül lemond a teljes ha­talomról, április 12-én pedig ci­ánkálit vett be, azt, amit már két éve magánál hordott. A méreg ezért jó részben elveszítette ha­tását, és Napóleon, miután egész éjszaka kínlódott, reg­gelre magához tért. A halál 1821. május 5-én érte utol az uralkodót Szent Ilona szigetén, ahová az angolok száműzték. Egyes életrajzírói azt állítják, hogy Napóleon nem hitt az orvostudományban, s miközben haldoklott, lemon­dott a gyógyításról. Doktora egyszer megkér­dezte tőle: - Ön fatalista? -Természetesen! - felelte Napóleon. - Mindig is az vol­tam. Hallgatni kell a sorsodra - mondta s tekintetét az égboltra emelte. Az orvos megjegyezte, hogy viselkedése olyan, mint azé az emberé, aki belezuhant egy szakadékba, de mégsem akar belekapaszkodni a meg­­mentői által dobott kötélbe. Napóleon elnevette magát: - A sorsunk előre meg van írva. Napjaink meg vannak szám­lálva” 1821. március 1-jén Napóle­onon komor hangulat lett úrrá. Orvosának ezt mondta: - Nem kérek gyógyszert. Betegségtől akarok meghalni. A március 13-ra virradó éj­szakát a beteg nehezen viselte el. Félelem lett úrrá rajta, hos­­­szú ideig aludt. Néha magához tért, s ilyenkor sokat beszélt, epésen gúnyolódott az orvoso­kon és az orvostudományon. Halála előtt tíz nappal április 25-án Napóleon jobban érezte magát, bort, gyümölcsöt, süte­ményt hozatott, pezsgőt ivott, s evett néhány szilvát és egy fürt szőlőt. Másnap azonban álla­pota ismét sokkal rosszabb lett. Végre elszánta magát, hogy ki­költözzön apró, kényelmetlen és sötét szobájából, s a szalon­ban foglaljon helyet. Kézben akarták átvinni: - Nem­­ tilta­kozott­, majd alkalmunk lesz rá, ha meghalok! Egyelőre elég, ha támogatnak. Április 28-án reggel 8 órakor Napóleon teljes lelki nyuga­lomban megtette utolsó intéz­kedéseit. Május 2-án kezdett félrebeszélni. Már nem ismerte fel környezetét. A haldokló Napóleon nem tudta elviselni a fényt. Sötétben kellett felemelni, etetni, fehér­neműjét cserélni. Haldoklása közben Napóleon emlékezett a kínai rabokra Szent Ilona szige­tén, s halkan kijelentette: - Sze­rencsétlen kínaiaim, ne feled­kezzetek meg róluk. El kell tő­lük búcsúznom. Május 5-én hatalmas vihar tört ki. Úgy tűnt, hogy Napó­leon lelke éppen ilyen időben kíván átköltözni a túlvilágra, vad mennydörgések, szélroha­mok közepette, trópusi villá­mok fényében. Az egykori uralkodó minderről már mit sem tudott. Nehezen vált meg lelke gyötrődő testétől. A mennydörgést ágyúdörej­nek hitte, s ajka halkan e szava­kat suttogta: - Sereg ... Előre! Reggel pulzusa már alig volt tapintható. Mély sóhaj, majd panaszos nyögések törtek elő melléből. Testén görcsös reme­gés futott végig, melyet hangos zokogás kísért. Ettől a pillanat­tól este hatig, amikor az utolsó sóhaj elhagyta ajkát, Napóleon egy hangot sem ejtett. Jobb keze lelógott az ágyról. Tekin­tete a messzeségbe a semmibe révedt - hiányzott belőle a halál előtti szenvedés visszfénye. 17.45-kor Antomarques utol­jára pillantott az ágy felé, majd gyorsan Napóleonhoz lépett s fülét melléhez szorította. Az­után felegyenesedett, széttárta karját, így jelezte, hogy vége mindennek. Az orvosok diag­nózisa gyomorrák volt.. . (Részlet a Nótárius Kiadó Ezeregy halál című kötetéből) Szenzációs sorozat a NOGRAD HÍRLAP-Híres emberek halála Napóleon végnapjai - Golyózápor, pestis és láz Legyen óvatos az elegáns férfiakkal - Gesztusok, érintések Mit várhat egy nyakkendőstül ? Ha egy rámenősként ismert nő megigazítja egy férfi nyak­kendőjét, azt jelzi: bensőséges kapcsolatra vágyik. Ez társa­ságban akár szexre való nyílt felhívásnak is tekinthető. A nyakkendőgyártók szóvi­vője, Tony Edwards meg is magyarázza, mi rejlik ennek a meghökkentő megállapításnak a hátterében. Mivel a nyak­kendő a nyaki verőeret takarja, ha egy férfi maga veszi le a nyakravalóját, sebezhetővé válik. Ha pedig nő ér a nyak­kendőjéhez, olyan gesztusról van szó, amely a testi kapcso­latra utal. Viszont, ha idősebb korban a feleség „fiacskám, megta­nulhatnál már igazán nyak­kendőt kötni” felkiáltással rángatja a férjét, akkor azt akarja közölni a nagy nyilvá­nossággal, hogy ő az úr a ház­nál. Nem törődik azzal, hogy a férfit nevetségessé és szánal­massá teszi a nézőközönség előtt. Egy nyakkendős férfitól egy hölgy mindig többet vár­hat, mint farmeres, bőrdzsekis társaitól, de ugyanakkor nem árt velük óvatosnak is lenne: jellemző rájuk a végletesség. Gyakran becsapják ugyanis a hölgyeket. Jó megfejtés, szerencsés nyertes öcsi, ha kölcsönadod a kutyá- 5/1. sz. A könyvet postán küld- címünkre. 9. oldal Amerikában felmelegítettek egy hetvenöt éves törvényt Jaj a túl romantikusoknak Tilos a házasélet a nem házas­párok között Idahoban. Az indiántörténetekből jól ismert Sziklás-hegységben lévő ál­lam az Egyesült Államok egyik legromantikusabb tájegy­sége, de jaj a túlságosan romantikusoknak. A harmincas évei elején járó Douglas Varne ügyész a minap nagyon mélyre nyúlt a törvény­­könyveket­ őrző ládájában, és előhúzott egy 1921-ben kelt pa­ragrafust, amely szigorúan tiltja és példásan büntetni a házassá­gon kívüli szexuális életet. Főbenjáró bűnt követnek el azok, akiknek kapcsolata lát­ható eredménnyel jár, azaz, ha a szerelem gyümölcsöt terem. Szemérmetlen cselekedetért máris felelősségre vonták és el­ítélték az első „bűnöst”. Az ügyész erkölcsi keresz­teshadjárata Emmett község egyik ifjú lakóját sújtotta akkor, amikor a tizenhét esztendős, középiskolás lány szülési segé­lyért fordult az önkormányzat­hoz, egy hónap fölfüggesztett szabadságvesztést akasztottak a nyakába. A 75 esztendős törvény föl­melegítésével az igazságszol­gáltatás embere, Varie állam­ügyész a tiniterhességeket sze­retné megelőzni. Továbbá az ilyen esetekben az államra és az adófizetőkre háruló tetemes kórházi kiadásokat. A megyei tanács dísztermében a Hazafias Népfront és a Magyar-Szovjet társaság rendezésében­­ szovjet munkamódszer átadási ankétot tartottak. Az ankéton sok értékes javaslat született bevált­ó munkamódszerek alkalmazásának további szélesítésére. Szabad Nógrád, 1956. október 12., l.o. : Roskadozik a raktár, a töméntelen ásó, lapát, csákány, kapa súlya alatt a Salgótarjáni Acélárugyár­­ GSZ-üzemében. Ideje lenne, ha még mielőtt leszakad a túlzsúfolt raktár­­, a megrendelő vállalatok­­ (Kohért, Ferunion) elszállítanák a sok készárut, amelynek jó része még tavalyról maradt. Szabad Nógrád, 1956. október 17., 1. o.­­ A Német Demokratikus Köztársaságból importált, PVC-vel bevont, bőrutánzatú textilanyag fel­­használását kezdte meg több fővárosi kisipari szövetkezet.” Szabad Nógrád, 1956. október 17., 4. o. Megyeszerte megemlékeztek a vietnami hősökről. A KISZ-fiatalok megyénkben tiltakozó és röp­­gyűléseken emlékeztem meg Vietnam harcoló népéről és tettek hitet a hősök küzdelme mellett. Nógrád, 1966. október 16., 1. o.­­ Mit hoz az őszi, téli divat? Rövid szoknyák - tubusvonal - opart cipők­­, űrhajós sapkák. A divatos nőnek tehát laza, rövid a haja, s a fülében opart klipsz. Ruhája magasnyakú, lazán követi a testvo­­­nalat.” Nógrád, 1966., október 16., 11. o. WÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÈÊË HÚSZ ÉVE ' WÊÊÊT Gecse, Kovács II., Varga és Marcsok nélkül játszik a Stécé. Nem a legjobb előjellel utazott pénte­ken délután Székesfehérvárra az SBTC labdarúgó csapata. Bizony Dávid Róbert vezető edzőnek alaposan feladták a leckét a sérültek.” Nógrád, 1976. október 16., 7. o. Ezekben a napokban a két nép barátságát kifejező zászlók, feliratok fogadják a helybelieket és az oda látogató vendégeket. Besztercebánya szép főtére magyaros jelleget öltött... Harmincféle ma­gyaros ételből lehet válogatni. A palócleves, a pusztapörkölt, a Mikszáth-hústekercs és a többi étel mindig sikert arat... Nógrád, 1976. október 17., l.o. A középiskolák vezetői megkülönböztetett figyelmet fordítanak tanulóik honvédelmi nevelésére. Már második esztendeje működik a honvédelmi szakfelügyelet, amely megalakította a honvédelmi munkaközösséget is. Nógrád, 1986. október 16., 7. o. Az űrhajósok kongresszusa alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet űrhajós, Alekszej Arhipovics Leonov, tegnap esete Salgótarjánba látogatott. A késő esti órákban a szovjet űrhajós vendég a Ke­­merovo-lakóteleppel ismerkedett, s visszautazott Budapestre. Nógrád, 1986. október 17., 1. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next