Nógrád Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-02 / 101. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN § Félszáz iskolai osztályban oktathatják, hogyan védekezzünk Vizsgáztak a nógrádi oktatók Nógrádban négy éve zajlik a rendőrség biztonságra nevelő programjának, a népszerűen csak D.A.D.A ( dohányzás, alkohol, drog, aids ) programnak az iskolai terjesztése. Kezdetben csak egy, később kettő, ma négy munkatárssal - magyarázza Medve Judit százados, az első kiképzett D.A.D.A.-oktató, a program gazdája a megyei rendőr-főkapitányságon. - Úgy gondoltuk, hogy a Nógrád biztonságáért program keretében ki kell terjeszteni az oktatást. Ehhez több oktató kell. Ezt ugyanis nem akárki oktathatja, hanem csak olyan rendőr, aki a feltételeknek megfelel, önként vállalja, megfelelő rendőri tapasztalattal rendelkezik és olyan készségekkel, hogy a 6-14 éves gyerekekkel megfelelő kommunikációt tud teremteni. Ezért rendezték Bánkon azt a háromnapos oktatást, amelyen alapképzést kapott a 19 résztvevő. Ezzel a felkészítéssel már szeptembertől oktathatják a programot az iskolákban. Az anyagi feltételeket a főkapitányság biztosította, a gyakorlati megvalósítás a bűnmegelőzési osztályra hárult. A tematika pedig szigorúan ugyanaz volt, akár csak az Országos Rendőr-főkapitányság által szervezett tanfolyamokon. Előadók Budapestről érkeztek, de helyben segítő támogatóra találtak Telek Ervin tanárban és az szívesen együttműködő egészségügyi és szociális központtal. Szeptemberben tehát tizenkilenc új oktató lát munkához, ami azt jelenti, hogy Nógrádban legalább 40 új D.A.D.A.osztály kapcsolódik a programba. Ez huszonöt fős osztályokkal számolva szép szám. Ha azt vesszük, hogy országosan a gyerekek 3 százaléka vesz részt jelenleg ebben a programban, akkor megyénk eredménye igen jónak mondható. A jelenlegi állapottal számolva a tanulók létszámához viszonyítva meghaladhatjuk az országos átlagot. - Minden kapitányságról érkeztek résztvevők a tanfolyamra - mondja végül Medve Judit. - Nagyon lelkes csapatot alkotunk, amelynek minden egyes tagja kiválóan felkészült feladatára, ami az eredményességben is kamatozik majd. - Kádár - A végzett oktatók csoportképe - ők segíthetnek az áldatlan helyzeten BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1997. május 2., péntek Fél évszázadnyi múltjára tekintett vissza a mátraverebélyi úttörőcsapat Közösségi élet formaságok nélkül Ötven évvel ezelőtt, 1947. április 4-én alakult meg Mátraverebélyben az úttörőcsapat, Gábor Áron néven. 1955-ben kettévált, a a leánycsapat Zrínyi Ilona nevét vette fel, a fiúcsapat neve változatlan maradt. 1963-ban újabb névváltoztatás történt, azóta Zrínyi Miklós úttörőcsapat. A csapatvezetői tisztséget 25 év óta Tóth László - ma már nyugdíjas - pedagógus látja el, helyettese, fő segítője felesége, Irénke. Persze nagyon sok változás történt az évek során - főképpen az utolsó években - az úttörőélet terén - mondja Irénke. - A közösségi élet a fontos, minden formaság nélkül. A gyerekek ma is nagyon szeretik, minden évben ellátogatunk a fővárosba, akadályversenyt rendezünk, és lehetne még sorolni. Terveink szerint ez évben, május 31-én megyünk majd Csillebércre, ezt egybekötjük városnézéssel is: az idén a Parlamentet és a dinoszaurusz-kiállítást nézzük meg. Az úttörőavatás - mint formaság - ma már nem létezik, az utolsó avatás 1990. május 26- án volt. Azóta jelentkezés útján lehet kérni a felvételt az úttörőcsapatba, jelenleg hetven gyermek rendelkezik tagkártyával. Az ötvenéves jubileumra szervezett ünnepség hírére megmozdult a falu. A születésnapi rendezvényt május elsején tartották a mátraverebélyi millecentenáriumi parkban. Nem csak a mostani, hanem a valamikori úttörők is műsorral készültek, amelyek felidézték a régi úttörőemlékeket, együtt nosztalgiáztak és énekeltek a mai fiatalokkal. A gyerekek kérésére felelevenítették az úttörőélet ma már elfeledett formaságait is - így például volt dobpergéssel kísért ünnepélyes zászlóbehozatal is. A programban szerepelt sport- és tréfás vetélkedő, tombola, modellezés, dalverseny. Az ötvenéves évforduló kapcsán kiállítást rendeztek az általános iskolában, amire töméntelen mennyiségű kiállítási anyag gyűlt össze, jelvényektől kezdve a régi őrsi- és csapatnaplókig, zászlók, fényképek, egyebek. Az ünnepség megszervezése nem sikerülhetett volna a régi úttörők nélkül, akik mostanra gyakorló szülők - sőt nagyszülők. Nagyon sokat segített Kasza Gáborné, Sári György, Verebélyi Lajosné, a mátraverebélyi önkormányzat, de szinte az egész falut fel lehetnek sorolni. Kivették részüket a munkából a gyerekek is: már az ünnepség előtt egy héttel takarítottak, szemetet szedtek. - Jó dolog az úttörőcsapat - mondja Tóth Zsuzsanna nyolcadikos tanuló. - Mégis csak egy közösségben tanulunk, szórakozunk. Minden évben megyünk Csillebércre, ahol szabadtéri színpadokon szórakoztatnak bennünket, de ellátogatunk ilyenkor a múzeumokba is. Legjobban az esti tábortüzet szeretem! -Én sajnálom, hogy olyan kevés úttörőcsapat maradt meg - mondja Petre Orsolya, aki szintén nyolcadikos. - Nálunk Tóth tanár bácsi és Irénke néni rengeteg programról gondoskodik. Mindenesetre az biztos, hogy ahol nincs úttörőcsapat, azok a gyerekek nem tudják, miből maradnak ki! Hegedős Vetélkedtek a legjobb elsősegélynyújtók Pásztó A Vöröskereszt székházában rendezték meg az általános iskolák ez évi elsősegélynyújtó versenyét, melyen hat csapat vett részt. A helyi mentőállomás dolgozói által kidolgozott versenyfeladatok között általános elsősegélynyújtási tesztfeladatok, Vöröskereszt történeti kérdések, valamint gyakorlati feladatok szerepeltek. A gyakorlati feladatok között szerepelt, hogyan kell gyorsan hívni a mentőket telefonon, miként kell ellátni a törést, áramütést szenvedett sérülteket. A vetélkedőn a kállói iskola ötfős gárdája bizonyult a legjobbnak Halasi Márta, vöröskeresztes tanárelök vezetésével. A győztes sapat pénteken a megyei döntő vesz részt. A néhány appal ezelőtt megtartott egézségügyi vetélkedő területe győztes vanyarci csapat a megyei döntő megnyerésével kjutott a Cegléden megrengendő országos döntőbe. A dániai „esélyegyenlőséget” tanulmányozták nógrádi szakemberek (1.) Makarenkói módszerek Makarenko nélkül A dániai falvak, de különösen a városok lakóházainak egyhangúsága, sok helyen egyöntetű színvilága néha nyomasztóan hat és az idelátogató némi csalódással tekint rájuk. A sok egyforma ház mintha valami közös parancsra épült volna, mintha az 50- es évek Magyarországának bérházai előtt állnánk. Sok a kolóniára emlékeztető házsor, összezsúfoltnak tűnik a családi házak rengetege. A bérházak még ennél is nagyobb egyhangúság benyomását keltik. Az ablakok csupaszsága, függönynélkülisége szegénységet sejtetnek, de ne siessünk a jelzővel, Dánia gazdag ország. Polgárainak többsége jó módban él. A házak méretei, belső elrendezései ellentmondanak a külső látványnak. Gazdag és szegény Nem véletlen, hogy a Nógrád Megyei Esélyegyenlőség Alapítvány már évek óta szoros és hasznos együttműködést folytat a silkeborgi hasonló jellegű, de több évtizedes múlttal rendelkező alapítvánnyal, szervezettel. Jól egymásra talált a gazdag és tapasztalt, a szegény és fiatal alapítvány. Közös pályázatot is nyertek, amelynek eredménye, hogy Kányáson elkezdődött egy, a Dániában működő intézményekhez hasonló létesítmény megalkotása. Ez az együttműködés tette lehetővé, hogy a közelmúltban Nógrád megyei pedagógusok, szakemberek, polgármesterek tanulmányozhatták Dániában az esélyegyenlőséget elősegítő intézmények munkáját. A pályázaton nyert anyagiak megteremtik az alapját annak, hogy Kányáson egy régi épület átépítésével létrejöjjön az az intézmény, amely befogadja, neveli a magyarországi hátrányos helyzetben lévő fiataljainak egy kis részét és alapja lehet annak, hogy közös összefogással, alapítványokkal az országban még több ehhez hasonló intézmény létesüljön. A Nógrád megyei és a silkeborgi alapítványok közös vezetőséggel rendelkeznek, mindamellett, hogy alapítványok közös jogi személyként tevékenykednek. A tapasztalatcsere során a vezetőség is ülésezett. Döntött a 225 ezer ECU felhasználásáról, az építkezés üteméről. Átfogó cselekvési programot fogadott el. A négy dán-magyar vegyes munkacsoport különkülön is ülésezett. Pedagógiai, módszertani, szervezési, információs kérdések feladatairól döntöttek. Megállapodások születtek számos kérdésben, de legfontosabb feladatnak a kányási építkezés felgyorsítását határozták meg. A bűvös szám Dániában a vendéglátók feszes programot diktáltak a magyar csoportnak. Mindent szerettek volna megmutatni és elmondani a többévi tapasztalatukról. És minden előadás után gyakorlati szemlére is sor kerülhetett. Hagyományaik nemcsak a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi életbe történő beilleszkedését elősegítő képzésben, de az alapítványok létrehozásában, a polgárok mozgósításában, az oktatás közüggyé tételében is számottevőek. A Silkeborgi Városi Önkormányzat (amelynek zászlórúdján egy napig lobogott a magyar zászló) fogadásán mondták el az előadók, hogy a fiatalok 80 %-a állami oktatásban vesz részt, a 20 %-ban a magániskolák, illetve az alapítványok töltenek be nagyobb mint hézagpótló szerepet. A szociális osztály vezetője előadásában kimondta a bűvös számot is: az önkormányzat évi költségvetése 1,3 milliárd dán korona, azaz csaknem 38 milliárd forint. (A hasonló nagyságú Salgótarjánnak a fenti összeg 1/10- vel kell beérnie!) Munka a bársonyszékben Négyszáz fő az önkormányzati alkalmazottak száma. A 21 tagú képviselő többségében a szociáldemokrata párt tagja, így ők vezetik a várost, amely gazdag, de nem hivalkodó. A polgárok takarékosak, praktikusak és számos dolgot sajátos módon oldanak meg. A szociáldemokrata polgármester már három ciklusban ül a bársonyszékben, és - mint mondják - kap még egy ciklust, fejezze be művét, Silkeborg fejlesztését. Kesernyésen jegyezték meg, hogy Dániában is növekszik a munkanélküliség (8%). A városban is e körül van az arány, de gondoskodó rendszerré váltak, a munkanélküliek megélhetését biztosítják. Az adókból és egyéb befizetésekből szociális intézkedésekre is jut. A munkanélkülieknek a város különböző területén munkát kell végezniük. Jelenleg park és ifjúsági ház építésén vesznek részt. A szakszervezeteknek a munkanélküli segély megítélésében meghatározó szerepük van. A dán alsófokú oktatás 9 éves. Ez kötelező, a 10-ik év választható. Elvileg 16 éves korban befejezheti a fiatal az alsófokú oktatást, de erre nem kötelezhető, tarthat még a 20- on éves korban is. A lényeg, hogy megszerezze az alapfokú képzettséget. Az általános iskola után közép, illetve egyetemi tanulmányaikat folytathatják az ifjak. 10 %uk azonban nem tanul tovább és 8-10 %-ra tehető azok aránya, akik helyzetüknél fogva hátrányos körülményeik miatt — vagyis születési, fejlődési stb. rendellenesség következtében - nem tudják „időben” elvégezni az általános iskolát. Ezt a réteget célozta meg az általunk tanulmányozott oktatási rendszer. Minden humanitárius anyagi és szellemi segítség, állami támogatás ellenére sem tudja ez a fontos szervezet a teljes létszámot felölelni, intézményrendszerébe bevonni. „Próbabeilleszkedés” Számos intézményt látogattunk meg. Több évtizede tevékenykedő és az utóbbi évtizedben alapítottak Az iskolákba 16 év után pályázhatnak, jelentkezhetnek a fiatalok, sőt ezek az intézmények lehetővé teszik, hogy próbabeilleszkedésen vegyenek részt. 1-3 hónap alatt kiderül, hogy a gyermek rendelkezik-e azzal az alappal, toleranciával, amely lehetővé teszi számára a közösségben történő munkálkodást. Egy kis százalékuk a próbaoktatás után elhagyja az intézetet. A Hírlap postáéból A Pf. 96 - A Hírlap postájából • az elsók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szervezve közölje. A közölt levelek tartalmával a sijesztőség nem feltétlenül ért egy A papír mindent kiír A Nógrád Megyei Hírlap április 17-i számában olvastam Baráthi Ottó úr jegyzetét. Ebben a kormány tehetetlenségén füstölög, amiért nem csökkentette eddig a parlamenti képviselők létszámát. Ha ugyanis ezt megtette volna, akkor szerinte ez „gesztus értékű lehetett volna még akkor is, ha ez az elbocsátott tanárok és orvosok tízezreit aligha vigasztalta volna.” Ez a tízezres szám az, amit a papír ellenében én nem bírok ki megjegyzés nélkül. Akkor, amikor az cágban összesen 40 ezer kell az orvosok száma, nehéz képzelni a több tízezres elbontást, még ha az elbocsátott edagógusok pár százas szár is hozzáadják. Közeli és Dlabbi környezetemben pechem tudok egyetlen elbocsát orvosról sem. A több tízes számot még a mérgesviselőnő sem mondta le a parlamentben, pedig ő isond néha nagyokat... ! Kovács Bertalan Pásztó Magyar-finn iskolahátság A salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskolát 12 éves testvérbarátság fűzi a vantaai Kaivokselani Általános Iskolához. A több mint egy évtized nem múlt el nyomtalanul. Rendszeres levelezések, kölcsönös látogatások fémjelzik a szoros együttműködést. A két iskola arculata hasonló, az ének-zenét emelt szinten oktatják. A vantaai iskola ének-zene tagozata a napokban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Ez alkalomból 3 tagú kis delegáció utazott Finnországba a salgótarjáni testvérintézmény Sr Kálovits Géza - ből. A két tanuló és a kísérő pe• (E^lgtfrtRkk ^dagógus a közös ünneplésen tiopZ w.e £ n) kívül tantányozta a finn oktatást, anyi sajátosságokat, részt vesz ottani iskolások szabadieprogramjaiban. A mai vendégek finn családoknaktak, így bepillanthattak a nők mindennapi életébe is.rándulásokon ismerkedhett a szép északi ország értékei a szép tájakkal, Helsinki,város nevezetességeivel. Sokigít a tájékozódásban a közödvismeret: az angol. A pntlátogatásra május 16-át6-áig kerül sor Salgótarján Nádasdi István iskolaigazgató Salgótarján