Nógrád Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-03 / 29. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2001. FEBRUÁR 3., SZOMBAT ROSSZUL VÁLASZTOTT UTÓDOK A történelem azt igazolta, hogy Szent István utódját rosszul választotta meg, amikor Gizella királyné támogatásával sógorának, a velencei dogénak fiát, Orseolo Pétert jelölte ki utódjául. Ő nem szerette a magyarokat, olaszokkal és németekkel vette körül magát, léha lelkű zsarnok volt. Amikor a nemzet fellázadt ellene, gyáván idegenbe szökött, III. Henrik német-római császárhoz. Szökése után azonnal az Árpádházi Aba Sámuelt ültették trónra. Ám Péter visszatért és német segítséggel a Rába melletti Ménfőnél legyőzte Aba Sámuelt, fejét vétette, s hívei titokban temették el az általa alapított sápi kolostorban. Amikor újra szabad lett a nemzet, holttestét kiásták, a legenda szerint ép volt a teste, s ebnek nyoma sem volt rajta. Ez a csoda tovább fokozta a nép tiszteletét Aba Sámuel iránt. Az újra trónra került Péter nem örülhetett sokáig visszaszerzett uralmának, a Vata-féle pogány felkelés során (1046) ismét elűzték, szökésében elfogták, szemét kitolták és megölték. Ekkor történt, hogy a Székesfehérvárra igyekvő (Szent) Gellért püspököt - Imre herceg tanítóját - a ria róla elnevezett hegyen kiragadták kocsijából, meggyilkolták, s holttestét darabokra vágták Vata emberei. E vérzivataros évek krónikája: Orseolo Péter két ízben uralkodott 1038-1940 és 1044-1046 között, Aba Sámuel 1041-1044 közt ült a trónon. A magyarok a megkoronázott, felkent Pétert kétszer űzték el, s mind őt, mind Aba Sámuelt megölték. KORONA VAGY KARD A lengyelországi száműzetésből hazatért legidősebb herceg, I. András személyében ismét magyar királya van a magyaroknak. Őt Székesfehérváron koronázták meg, 1047-től 1060-ig uralkodott. A német-római császár nehezen viselte el, hogy le kellett mondania magyar hűbéreséről, ezért kétszer is haddal tört be az országba. 1050- ben a vértesi csata során azonban csatát vesztett, a német katonák páncéljaikat elhajigálva menekültek. Innen a Vértes-hegység neve. Két év múlva - ellenünk utoljára - Pozsonyt ostromolta meg (1052). Az élelmiszereket szállító hajóikat egy Zotmund nevű búvár éjnek idején megfúrta, a hajók elsüllyedtek. A német sereg élelem nélkül maradt, éheztek, s a gőgös császárnak csúfosan kellett az országból menekülnie. Az első nyelvemlékünk ez időből származik: András Tihanyban 1055-ben apátságot alapított, amelynek alapítólevelében voltak az első ránk maradt mondattöredékek, így például magyarul jelöltek meg több birtokhatárt: „Feherauru tea meneh hodu utu reá”. Egyébként a tihanyi apátság alapítólevele azért is értékes, mert az első honi oklevél. Az utódlás nehéz gondot okozott I. Andrásnak: halála esetére öccsének, Bélának ígérte a trónt, ám időközben három gyermeke született és ezek egyikének, Salamonnak szánta mégis a trónt. A monda szerint András úgy próbálta megoldani a kérdést, hogy a várkonyi találkozón a szoba közepére koronát és kardot tett, s szólt Bélának, hogy válasszon. Bélát egy hű embere előre tájékoztatta, hogy ne válassza a koronát, mert ez esetben életével lakd. Ő a kardot választotta, s a „dukátus” (hercegi dm) fejében lemondott Salamon javára a trónról. Bár semmi hiteles adat nem maradt arról, hogy Béla a királyságra vágyott volna, hívei tanácsára mégis Lengyelországba menekült, s magával vitte három szép fiát: Gézát, Lászlót és Lambertet. A német császárral barátkozó Andrásban megrendült a nép bizalma és amikor Béla lengyel haddal visszatért az országba, a magyarok zöme lelkesülten tódult zászlaja alá. Valahol a Tiszántúlon csaptak össze hadaik, s övé lett a diadal: András király elesett, saját lovasai taposták agyon. Történt ez pedig az 1060. esztendőben, amikor Bélát Székesfehérvárott meg is koronázták. Három évig uralkodott (1060-1063). Salamon ellen készülődött csatára, amikor Dömsödön rádőlt a fatrón és sérüléseibe belehalt. SALAMON ÉS A HERCEGEK I. Béla fiai - Géza, László és Lambert - hogy megmentsék az ország békéjét, elismerték unokaöccsüket, Salamont királyuknak (1063-1074). Ám ekkor keletről zúdult a súlyos veszedelem az országra: a rokon, de a régi barbárságban maradt törökfajú úzok („fekete hunok”) és a besenyők támadtak az országra. Végigrabolták a Maros mentén Erdélyt, onnan a Meszesi-kapun áttörve Bihart és Nyír vidékét dúlták, és Beszterce felé nyomultak előre. Ekkor történt, hogy Salamon király és unokatestvérei - az előbb említett hercegek - segítségével Kerlés nevű helységnél (melyet költőink Cserhalomnak neveztek) megverte őket. Vörösmarty Mihály „Cserhalom” című költeményében örökítette meg ezt a csatát. Itt tűnt fel a 20 éves László herceg (a későbbi Szent László király), aki a csatából egy szép magyar lányt mentett meg. Ezt az eseményt miniatűrben a Bécsi Képes Krónika, freskóban Aquila János és Derzs unitárius templomában István fia Pál örökítette meg. Erre az időre esik, hogy Salamon - ismét a hercegek támogatásával - 1072-ben elfoglalta Nándorfehérvárt (Belgrád), az ország később annyira fontos végvárát. Salamon azonban nem tudott megbékülni a hercegekkel, akiknek serege 1074-ben Mogyoródnál megverte őt. Emlékezetül a hercegek felépítették a mogyoródi templomot, s itt apátságot alapítottak. kk Millenniumi históriák JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Sohasem indulok el a ruhatáram nélkül. Ezerforintos vásárlási utalványt (amelyet a szerkesztőségben vehet át) nyert ifj. Nagy Péter Hasznos, Vár u. 145. sz. Mai rejtvényünk megfejtését február 8-ig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. „Balassagyarmati panteon” Szinte mindent tudtak a fiatalok a Balassagyarmati panteon várostörténeti vetélkedő döntőjében, amelyet a Madách Imre városi könyvtár rendezett. Még szeptemberben hirdették meg a háromfordulós vetélkedőt, amelyre a város 5 középiskolájából 68 diák nevezett be és közülük végül 36 jutott a döntőbe. A feladat sok mindent takart, hiszen Balassagyarmat változatos történelmében számtalan olyan szereplő akad, aki meghatározó volt korában a város, a megye, sőt az ország életében is. Balassi Bálint, Madách Imre, Bérczy Károly, Mikszáth Kálmán és társaik tevékenysége az utódok számára is példamutató, akik a mostani vetélkedőben jelesre vizsgáztak, felkészítő tanáraikkal egyetemben. A döntőben szoros küzdelem alakult ki, amelyet a zsűri elnöke, dr. Hansel Sándor megyei levéltárigazgató-helyettes villámkérdésekkel döntött el. A legjobbaknak a Balassi Bálint Gimnázium 9/b osztályos tanulói bizonyultak: Majdán Béla, Szabó Mária, Tassi Miklós, Vonsik Virgilia, akiket tanáraik, Hégely Györgyné és Vidomusz Béláné készített fel. Alig szorultak a dobogó második helyére a Szent-Györgyi Albert Gimnázium 9/d-sei: Jardek Abigél, Lotharidesz Tímea, Polonyi Csilla, Vincze Edina. Felkészítő tanáraik: Hreskó Józsefné és Jancsó Péterné. Harmadik lett a Balassi gimnázium 9/c osztályának csapata: Győrösi Zsófia, Kanyó Csilla, Lőrik Yvett, Jancsó Anikó. Őket Ádám Klára és Vidomusz Béláné készítette fel. Negyedik lett a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium csapata Demeter Gabriella, Jakus Anita, Koplányi Krisztina, Szondai Annamária összeállításban. Felkészítő tanáruk Rozmán Vilmosné volt. SZ. E. Miről beszél az A feltételezhetően fiatal, felnőtt hölgy rövid, pár soros levelében önmagáról - nemét, korát illetően - semmilyen fontos információt nem közölt. A sorok írója formahangsúlyozó, pedáns, ragaszkodik a konvenciókhoz. Törődik a külsőségekkel, jó ízlés, rendszeresség jellemzi. Irodalmi, művészi hajlandóság, érdeklődés, esztétikai érzék állapítható meg az írásából. Szerény, mindenkor kellő tiszteletet adó ember, aki soha nem ront ajtóstól a házba. Kevésbé közvetlen ember, többnyire kevesebbet érzékeltet, mint amennyit érez. Mindenféle megnyilatkozása előtt biztosít magának várakozási időt. Nem üríti mohón fenékig a poharat, mert tudja, mindenre lesz még alkalom, adódnak még egyéb élet-, vagy örömlehetőségek, így nem igyekszik mindent kihasználni, görcsösen megragadni. Nem könnyelmű, nem siet tehát minden lehetőség vagy adandó alkalom kihasználására. Nyugodt, óvatos ember. Túlzott nyugalma azonban nem egyszer a kellő lelkesedés, temperamentum hiányából fakad. A kissé színtelen, egysíkú íráskép egy önmagát még kutató, kereső, kiforratlan egyént mutat. A kreativitás, az egyediség, a senki mással össze nem téveszthető egyéniség még várat magára. Némi naivitás, olykor vak bizalom, valamint a beosztási, ökonomikus érzék hiánya is kifejezésre jut írásában. Külvilágtól való tartózkodás, némi merevség jellemzi. Szélsőséges és bizonytalan az embertársaihoz való kötődésben. Közeledés és visszahúzódás váltogatja egymást, mert az adott állapotban mindig az ellenkezőjére vágyik. Határozatlan, gyakorta bátortalan, nem tudja eldönteni, hogy beilleszkedjen-e vagy visszahúzódjon a külvilágtól. Nincs meg a biztonságérzete, belső ingadozásait ki kell egyensúlyozni. Még nem kellően önálló, erősen igényli a támaszt. __________________________QOPÓ KRISZTINA okleveles grafológus „Márpedig ennek a könyvnek meg kell lennie!” Hat nyelven olvasható a „Pásztó műemlékei és a Pásztói Múzeum" című kötet - Egy kiváló könyvet tarthatunk a kezünkben, két kiváló ember alkotását, akik elkötelezettjei Pásztó városának - mondta Sisák Imre polgármester a napokban azon a könyvbemutatón, amelyen Valter Ilona-Hír János „Pásztó műemlékei és a Pásztói Múzeum” című könyvét ajánlották az érdeklődők figyelmébe. A jeles eseményen többek között jelen volt dr. Kecskeméti Tibor, a Természettudományi Múzeum főigazgatója is. A színes fotókkal gazdagon illusztrált kötet hat nyelven - angolul, németül, spanyolul, franciául, szlovákul és magyarul - mutatja be Pásztó nevezetességeit és egyik büszkeségét, a Pásztói Múzeumot. A kötet elején történeti áttekintés olvasható a városról, egészen az őskőkortól a városi rang elnyeréséig. Részletes leírás található egyebek mellett a Szent Lőrinc-plébániatemplomról, a hatszögletű kápolnáról, a barokk plébánia épületéről, az oskolamester házáról, az üveghutáról, a kovácsműhelyről. Találhatunk adatokat a bencés ciszterci apátság maradványairól, részletes ismertető tájékoztatja az érdeklődőt arról, milyen kiállításokat tekinthet meg a barokk kolostorépületben: a ciszterci rend története a középkorban, képek Pásztó történetéből, a Csohány- és a Rajeczky-emlékkiállítás, valamint az „Évmilliók üzenete Nógrádban” című megyei természettudományos állandó kiállítás. A fotókat Rigó Tibor, lapunk munkatársa és dr. Hír János múzeumigazgató készítette. Elismerően szólt a kötetről dr. Limbacher Gábor megyei múzeumigazgató. Mint mondta, a megyei múzeumi szervezet új lendületet vett. Fontosnak tartják, hogy a kiadványok területén is előrejussanak, éppen ezért támogatták - ha szerény mértékben is - a kötet megjelenését. Kiemelte azt is, hogy igazgatói pályázata is tartalmazta: koncentrálni kell az olyan településekre, amelyek valamilyen oknál fogva jelentős szerepet töltenek be a megyében. - Több évtizedes kutatómunka eredménye ez a kötet - mondta befejezésül. - Két olyan szerző tollából, akik munkájukkal széles körben elismerést szereztek, hiszen dr. Valter Ilona neve az országhatáron túl is jól ismert, dr. Hír János pedig országosan is a szakma élmezőnyéhez tartozik. A Mikszáth Kiadó képviseletében dr. Németh János két tényezőt emelt ki. Mint mondta, egyfelől lenyűgözte az az elszántság, amelyet Hír János részéről tapasztalt. - Most nem a becsült kutatót méltatnám, hanem az úgynevezett menedzsertípusú embert, aki ebben a mai, elátkozott pénzügyi útvesztőben mint egy középkori lovag, tört előre, azzal a jelszóval: „Márpedig ennek a könyvnek meg kell lennie!” - és meg is csinálta. A másik nagyon fontos, hogy nemcsak beszél arról: nyissunk a környezet felé, hanem teszi is, hiszen a kötet hat nyelven jelent meg. Ha ugyanis azt akarjuk, hogy megismerjék értékeinket, nekünk kell megtenni a lépéseket azért, hogy a lehetőség adott legyen a magyar nyelvet nem beszélők számára is. Dr. Valter Ilona szerzőtársát dicsérte azért, hogy következetesen „kisajtolta” belőle a kéziratot, s intézte az összes ügyet azért, hogy a könyv megjelenhessen. Kiemelte, hogy a kötetet vezetőnek szánták: egyfajta kalauznak, hogyha idegen érkezik a városba, egyetlen nevezetesség megismeréséről se kelljen lemondania. Köszönetét fejezte ki a támogatóknak, egyben hangot adott azon reményének, hogy egyszer talán majd nagyobb terjedelemben is bemutatkozhatnak Pásztó műemlékei. - Nem tudományos, akadémikus magasságokat céloztunk meg akkor, amikor ezt a könyvet összeállítottuk - mondta a bemutató zárszavaként dr. Hír János. - Célunk az volt, hogy egyszerű, közérthető nyelven tájékoztassuk az embereket. Erre nagy szükség volt, mert az előző kiadványok már elfogytak, és időközben kedvező változások is történtek - mint például az 1997-től megnyitott állandó kiállítások. Bízom benne, hogy ez a háromezer példány nemsokára elfogy majd a múzeumból és akkor következhet a negyedik kiadás... HEGEDŰS E. A Rajeczky-emlékkő __________■