Nógrád Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
2. OLDAL Síi SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMATMEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2002. ÁPRILIS 16., KEDD Aki nagyon megszerette Pásztót Tömpe Károly közel fél évszázada él Pásztón. Békés megyéből Okányból került ide, ám hamar megszerette ezt a várost. Hatvanhat évesen is tevékenyen részt vesz a közéletben, segíti a város focicsapatát, rendszeresen eljár a nyugdíjasklub rendezvényeire. - Békés megyében, Okány községben születtem, közel a román határhoz, ott jártam ki az elemi iskolát - mondja Tömpe Károly. - Gyerekfejjel Budapestre kellett járnom dolgozni, ugyanis abban az időben nagyon fiatalon kellett munkát vállalni. A kerámia- és téglagyárban helyezkedtem el, mint csillés. Akkoriban együtt dolgoztunk a később híressé vált színész, humoristával Hofi Gézával. Kéthetente jártunk haza, ugyanis csak így kaptunk kedvezményes vonatjegyet. Tehervagonokban utaztunk, igaz télen volt benne szenes kályha, amivel fűtöttek. Fiatal fejjel szomorúan kellett tapasztalnom, hogy az ország egyik legjobb búzatermelő megyéjébe, Békésbe Budapestről kellett kenyeret hazavinni. - Hogyan került Nógrád megyébe, Pásztóra? - Szüleim 1953-ban költöztek ide, és beléptek az akkori Szabadság Termelőszövetkezetbe. Én is utánuk jöttem és a későbbiekben több éven át a téeszben dolgoztam. Idekerülésemet követően fiatalon nagyon megszerettem ezt a települést, a további iskoláimat is itt végeztem el. Utána jó eredménnyel Budapesten állategészségügyi felcser szakmai végzettséget szereztem. Ezt a szakmát azonban nem gyakoroltam, ugyanis más pályát választottam. 1957. április 19-én bevonultam katonai szolgálatra a határőrség kötelékébe. Nagykanizsán, a jugoszláv szakaszon elég veszélyes körülmények között harminchat hónapot és kilenc napot töltöttem le. Alhadnagyként szereltem le. Nagyon marasztaltak az ottani parancsnokaim, ám a katonai pálya már nem volt vonzó számomra. - A leszerelést követően hogy alakult az élete? - Még a katonaidő alatt megnősültem. Hazatértem, tovább dolgoztam a helyi termelőszövetkezetben, majd az Agroproduktnál és annak jogelőd üzeménél vállaltam munkát. Itt huszonhárom évet dolgoztam és 1994-ben mentem nyugdíjba. Úgy érzem, hogy ezen a munkahelyen megbecsültek, hiszen a nyugdíjba menetel után, mint vizsgázott biztonsági őrt tovább alkalmaztak és a mai napig is nagyon jó a kapcsolatom a kft. vezetőivel. - Hogy alakult a magánélete? - Amint már említettem 1958-ban megnősültem, született két fiunk és mindketten felnőttek, családot alapítottak, sőt az egyik már nagyapa lett nemrégiben. Negyvenegy évi boldog házasságot követően sajnos feleségem meghalt hatvanegy évesen. Az élet azonban megy tovább, jelenleg van egy élettársam. Legnagyobb büszkeségem a nemrégen született dédunokám. A gyerekeimmel folyamatos kapcsolatban vagyok, segítjük egymást. - Mit csinál szabad idejében? - Elfoglalom magam, mindig van tennivaló. Van kertem, szőlőm. A termésből jó bor és pálinka is készül, amelyet baráti társaságban fogyasztunk el. Nagyon szeretem a futballt, rendszeresen kijárok a Pásztó labdarúgócsapatának mérkőzéseire. Anyagilag a lehetőségekhez mérten segítem a csapatot. A másik elfoglaltságom az Őszirózsa nyugdíjasklub rendezvényein való részvétel. Minden összejövetelre elmegyek, a hétfőnkénti klubesteken jókat beszélgetünk, viccelődünk, mert hát a humor is hozzátartozik a dologhoz. Ugyancsak minden kiránduláson, színházlátogatáson ott vagyok. Az egészségem mindezeket megengedi___________________________KEREKES LAJOS Tömpe Károly (ESLA FELV) A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Természetbarátok figyelmébe Csaknem hatvan éve, hogy figyelemmel kísérem az erdők életét és persze a fakitermelők munkáját is. Amióta „divatba” jöttek a motoros fűrészek, rendkívüli mértékben felgyorsulhatott az erdőirtás! Mindez rendjén is lenne, mert az erdőgazda azért van, hogy fát termeljen, a kivágottak helyébe újakat telepítsen. Közben azonban jobban odafigyelhetnének az élővilágra! Pontosan nem tudom, mikor kezdték el az úgynevezett „egészségügyi” fakitermeléseket, de emiatt óriási erdőterületek válnak jóformán lakatlanokká. Eltűnnek a harkályok és egyéb odúlakó madarak, emlősök. Az erdő életének szerves részét képezi ugyanis a derékban törött, kiszáradt, vagy a napfény hiánya miatt szárazzá vált fák is. Az ilyen kiszáradt fákba készítik odúikat a harkályfélék, de az ezek kérge alatt meglapuló szú- és más rovarfajok, illetve ezek lárvái képezik a táplálékukat is, főleg a téli időszakban. A harkályfélék elhagyott odúiban költenek a bagoly-, a cinege-, a légykapó- és a fakúszfajok, a csuszka, a seregély. Az emlősök közül a mogyorós, az erdei és a nagy pele, a mókus, valamint több denevérfaj otthonául szolgálnak a száraz fák odúi. Az említett három pelefaj ezekben alussza téli álmát is. A bükkösökben lévő száraz fákra azt sem lehet mondani, hogy azok „megfertőzik” az egészséges fákat, mivel ezek általában nem a farontó gombák miatt pusztulnak el. A száraz és letörött fákra tehát mindenképpen szükség van! Talán nem ártana, ha az iskolákban is tantárgyként szerepelne a sokak által talán nem is ismert természetvédelem! Vajon tudják-e azok, akik a fákat kivágják, hogy az általuk hontalanná tett, fokozottan védett fehérhátú fakopáncs eszmei értéke 100 ezer forint, a kékgalamb 50, a búbos banka 50, a kis légykapó 50, a középfakopáncs 50, a szürke küllő 50, a kuvik 100 ezer, de a szalakóta már 250 ezer forintot ér. Ez utóbbi érvényes néhány denevérfajra is! A 10-20 ezer forintot érő madarakat, emlősöket nem is említem. Bizonyos vagyok abban, hogy ha összevetnénk a bükkösökben kitermelt fáért befolyó összeget az ott elpusztult, illetve elűzött madarak, kisemlősök, sőt, védett rovarok eszmei értékeivel, kiderülne, hogy ez utóbbiak értéke jóval meghaladná a kivágott fákét! Hazánk területén egyre sokasodnak a vízimadarak számára létrehozott természetvédelmi területek, ahol szigorúan korlátozzák, sőt tiltják egyes fajok vadászatát, háborgatását. Ezzel szemben az erdei fajok költő- és élőhelyeit máig is kitermelhetik, úgy is mondhatnám, hogy tönkretehetik! Érdekes módon, itt a Medves és a Karancs vidékén létesített tájvédelmi körzetben ugyanúgy folynak a fakitermelések, más természetkárosító tevékenységek, mint a nem védett területeken. Mind madarász, javasolnám az illetékes természetvédelmi hatóságnak, hogy legalább a tájvédelmi körzetekben élő, ritkább fajok élőhelyeit részesítsék fokozott védelemben, illetve az ilyen helyeken ne engedélyezzék a zavaró emberi beavatkozást! A még meglévő idős bükkösök nagyon is megérdemelnék a fokozott védelmet, márcsak azért is, mert ezekből az erdőkből emelkedik ki a Salgó, a Szüváskő, a bámai Nagy- és Kis-kő is. A Medves keleti oldalán lévő Gortva-völgy szintén nagyobb figyelmet érdemelne, annak ellenére, hogy jelenleg is fokozottan védett terület. Tudom, hogy az ilyen irányú rendelkezések nagyobb anyagiakat igényelnek, de megérné, mert az értékes területek megmaradnának az utókor számára. Abban is biztos vagyok, hogy az unokáink nagyon is hálásak lennének ezért! Az odúlakó madarak nem tudnak panaszkodni, sem tiltakozni az élőhelyeik elvesztése miatt, ezért az embernek kell észrevennie, mi történik. Szerintem az állatvilágnak is joga van háborítatlanul élni: próbáljunk megértéssel lenni irántuk, ne pusztítsuk el azokat a területeket, ahol élni és szaporodni tudnak! ____________________________VARGA FERENC a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja Fekete harkály, a bükkösök ritka fészkelője OLVASÓNK RAJZA A szülői háztól az elnöki székig A sajtóból szerzett értesülés szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, melynek tagjai között megtalálható többek között dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Dávid Ibolya, a hivatalban lévő kormány igazságügy-minisztere döntésének eredményeként dr. Halász Zsoltot, a Nógrád Megyei Bíróság elnöki székében 2008. február hó végéig megerősítette. - Kérem, ismertesse meg az olvasót a „gyökerekkel”! - 1948. július 20-án Balassagyarmaton születtem. Édesapám, dr. Halász Tibor, bírósági tanácselnök hetvenéves koráig aktív dolgozó volt. Édesanyám, Lehoczky Klára a háztartást vezette. Testvérem, Bablenáné dr. Halász Csilla városunk két közjegyzőjének egyike. Szeretettel gondolok a gyerekkori otthonra. Lakóházunk az akkori város szélének számított, így kilépve a kapun máris ott volt a rét. A Szarvas fiú, a Sas lányok, Molnár János, a Koncsek fiúk... Hasonló korú társaink felejthetetlen játszótársak! - Valamennyiünk meghatározó emléke a gondtalan gyermekkor, de egyszer elmúlik... - Mai napig emlékszem a kijelölt focipályára, a kis tóra, a Kálvária-domb kínálta búvóhelyekre, ám jött a váltás, az iskola. Számomra kellemes évek következtek, mivel a helyi tanítóképző gyakorlóiskolájába kerültem. A felejthetetlen, mindig mosolygó Komárovits Lászlóné vezetett kézen fogva a tudás birodalmába. Valószínűleg egész életem meghatározója lett Margit néni, majd Gelléné Teriké néni, később pedig Mantyánó Janka és Molnár Gizi néni szeretete, no meg a sok gyakorló tanítást végző, lelkes, „kis tanító néni” és „tanító bácsi” igyekezete. A felső tagozat éveiben a Bajcsy úti iskolába, a Sándor Ferencné vezette osztályba jártam. Ezután felejthetetlen, a Balassi Bálint Gimnáziumban töltött évek következtek. A magyar-latin fakultációs osztályban dr. Szabó Károlyné tanárnő, majd Cseh Béla és Nagy Imre tanár urak osztályfőnökként egyengették az utunkat. Remek gárda jött össze: Ujcsek Zsófi, Suba Kati, Specziár Ildi, Plachy Pista, Schuchmann Zsuzsa, Szerémi Jóska... Igazi közösséggé kovácsolódtunk a négy év alatt. - Előbb-utóbb pályát kellett választani... - Nem volt könnyű, hiszen előttem állt édesapám példája és foglalkozása, amellyel szemben ott állt a történelem és a földrajz iránti szeretetem, ami azt sugallta, hogy a tanári pályát válasszam. Hosszas mérlegelés után végül az igazság kiderítésének, a bűnösök felderítésének és megbüntetésének gondolata győzedelmeskedett: a szegedi tudományegyetem jogi karára kértem és nyertem felvételt. - Könnyen ment az önállósulás? - Kezdetben nehéz volt. Véget ért a szülői kényeztetés, babusgatás. Lassan aztán sikerült az új körülményekhez való alkalmazkodás. Megyei ösztöndíjasként, a szüleim iránti szeretetem, no és az önbecsülésem nyomán tanultam. A „napfény városa”, Szeged így félig gyerek, félig felnőtt életem legszebb időszakát jelentette számomra. Úgy éreztem, hogy a szegedi évek alatt alakult ki a mai egyéniségem. - 1972-ben, az utolsó egyetemi vizsgák letétele után munkába állt. Friss diplomásként a Balassagyarmati Városi Bíróságra kerültem, mint fogalmazó. Közben Szécsényben közjegyzői teendőket is elláttam. Be kell vallanom, nem éreztem jól magamat. Személyi ellentétek okán ki is léptem a bíróság kötelékéből. Az akkori megyei elnök konzervatív nézeteket vallott. Elképzeléseivel szemben álltak az én akkori, fiatalos külsőségeim. Szakállt, viszonylag hosszú hajat viseltem, a nyakkendő nem tartozott munkahelyi öltözetemhez. Váltottam hát. A kórház jogtanácsosa és munkaügyi osztályvezetője lettem. Két év elteltével, 1976-tól a Magyar Kábelművek helyi gyáregységéhez pártoltam át, jogtanácsosi minőségben. Két utóbbi munkahelyem igazán nem elégített ki, távol állt mindkettő az egyéniségemtől. - A bírósági munka hiányzott az életéből? - Régi dédelgetett álmom valósult meg akkor, amikor 1979 szeptemberében a városi bíróság büntetőbírója lettem. Dr. Reményi Jenő, a megyei bíróság új elnöke hívására, dr. Márton János beosztottjaként. Munkám elismeréseként 1985-ben felkerültem a megyei bíróságra. Itt 1988-ban tanácselnök, majd 1989-ben Kisváriné dr. Glózik Anna megyei elnök mellett büntető elnökhelyettesi beosztásba kerültem. - Elérkeztünk a rendszerváltás időszakához. - A reformok első lépéseként a húsz megyei bírósági elnök lemondott, felettesem is ezt tette. Bár nem törekedtem az elnöki pozícióba, mégis átmeneti időre, négy hónapra megbízást kaptam e tisztség ellátására. Az akkori igazságügy-miniszter, dr. Balsai István pályázatot írt ki a megyei elnöki tisztségekre. Úgy döntöttem megpályázom. A győztesről a megye összes bírája titkos szavazással döntött. Nagy örömömre a három pályázó közül 84 százalékos többséggel rám esett a választásuk. Döntésüket a miniszter úr elfogadta, így 1992. március 1-jétől öt évre a Nógrád Megyei Bíróság elnökévé neveztek ki. Mandátumom leteltekor, 1997 márciusában dr. Vastagh Pál miniszterségének idején, egyedüli jelöltként pályáztam az újabb öt évre. Pályázatomat a 40 tagú bírói testület 39 tagja támogatta, így a felső vezetés is ötévi időre meghosszabbította a kinevezésemet. Kinevezésem lejártakor, 2001. végén az új kinevezések ügyében egy új testület, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács volt hivatott dönteni a pályázók, így az én sorsomról is. A megyei összbírói értekezlet titkos szavazásán egyedüli pályázóként 46-an támogattak, négyen nem. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács testülete egyhangú, titkos döntésének értelmében kinevezésemet 2008 február végéig meghosszabbították. - Beszéljen munkájáról, élményéről, a pálya szépségeiről! - Pályám kezdetén nagy volt a bíróhiány. Ennek alapvető oka a kicsi anyagi és erkölcsi megbecsülés volt. A rendszerváltás után alapvető változások történtek. Meghatározó volt, hogy a bíróság függetlenné vált a végrehajtó hatalomtól. Jól képzett, kellő számú bíró állt rendelkezésre. Munkájuk nyomán gyorsult az ügyintézés. Megyénkben az igazságszolgáltatás tárgyi feltételei javultak. Balassagyarmaton, Pásztón és a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróságon ideális a kar elhelyezése, mindössze a Salgótarjánban lévő városi bíróság épülete szorul felújításra. — Szép a munkánk, hiszen önállóak, függetlenek vagyunk, a törvények betartása és lelkiismeretünk, az igazságszeretet és keresése motiválják döntéseinket. Számos, szép élményem közül kiemelkedő helyen szerepelnek a fiatalkorúakkal kapcsolatos ügyek. Tudom, hogy döntésükkel egy-egy fiatalember életét határozzuk meg. Ki kell-e emelni őt a családból? Javítóintézetbe kell-e utalni? Milyen döntéssel előzhetjük meg a bűnözővé, alkohol- és kábítószer-élvezővé válást? Számtalan, az egyén sorsát meghatározó, nagy körültekintést igénylő döntés vár a bíróra. Nagy port vert fel, hosszú ideig az érdeklődés középpontjában állt a nyírjesi gyilkosság ügye. Számtalan tényezőt kellett figyelembe venni, mérlegelni, majd ítéletet hozni és hirdetni. Úgy érzem, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján igazságos ítélet született, amit a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyott. - Kérem, ismertesse meg az olvasót a családjával... - Feleségem Horváth Emma a Balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese. Emese lányom, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-angolspanyol szakos hallgatója. Beáta lányom Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanul. Köztudomású a sport iránti elkötelezettsége... - így van. Kedvenc sportom a labdarúgás volt. Szerepeltem az iskolai, egyetemi csapatban, majd a Balassagyarmati Volánban, hét éven át. Levezetésként Herencsény csapatában játszottam. Számos kiváló sportbarátot szereztem, Koksa Jani, Kiss Laci, Pál Marci, Gál Pista, Tóth Laci, Szántó Csaba és társaik neve a szép és izgalmas mérkőzésekre emlékeztetnek. Másik, mondhatni örök és igazi „szerelmem” a tenisz. Hálával gondolok Horváth Árpád és Sas Dezső bácsira, ők ismertették és szerettették meg velem e gyönyörű sportágat a régi, Palóc-ligetben lévő pályán. Később, 1972-ben felavattuk a magunk készítette első, majd további három pályánkat. Be is nevezett csapatunk az OB III. küzdelmeibe. Eredményeimre büszke vagyok: ötszörös felnőtt megyei bajnok, valamint az országos lista 107. helyezettje voltam. Fontosnak tartom a lábteniszt. A '70-es évek közepén hobbi szinten kezdtük a játékot. Gaál Endre, Kiss Laci, Ibrányi Feri és jómagam alkottuk az úttörők csoportját. Gyönyörű játék, időhiány miatt sajnos mára a tenisz mögé szorult. Munka, család, sport, a harmonikus életmód következő receptje. Jut-e idő a kultúrára? - Kell jutnia... Szívesen nézem Wajda, Csuhraj, Makk Károly filmjeit. A „Szerelem” az egyik kedvenc filmem. Szívesen hallgatok zenét. Mintegy 70 kazettám van, valamennyin kedvenc zeneszámaim szerepelnek. A Cugat együttes, a Seehers, vagy Kovács Erzsi felvételei mindig megnyugtatnak, feltöltenek, szórakoztatnak. No, és a gyerekkori szerelem: a vers. Annak idején szívesen szavaltam. Apollinaire, Ady verseit sokadszorra is szívesen olvasom. Legközelebb Jeszenyin sorai állnak hozzám: „Bokraim közt már az ősz barangol, / Kóró lett a fényes laboda, / Zizegő szép zabkéve hajadról, / Nem álmodom többé már soha...” Nincsenek világmegváltó tervei. Munkáját legjobb tudása szerint kívánja végezni. Társadalmi békét, javuló biztonságot szeretne. Mi egyebet fűzhetnénk még hozzá. Úgy legyen! KALOCSAY FRIGYES Halász Zsolt ■ » t/4 yx | Jp|s, ttjt\ y * Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelős szerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség If 1/ A 11 |-| I II I \V és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. itv/ VI IIii/ megyei Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Rt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER T.O.M. Bt. ------------------------------------.?.:?!■?!:---------------------------------------- (tel.: 32/463-439, 30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. ^ ,)Gága * * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. 1 '9 »V* az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült