Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-08 / 6. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap Nógrád Megyei Hírlap O Tarján- lvasom kollégám lapunk hasábjain minap megjelent jegyzeteit, Quo vadis, Salgótarján?, illetve Diétás ünnep címűeket, melyekben Salgótarján városért való aggodalmát juttatja kifejezésre. Egyikben falfirkák, rombolások miatt perlekedik, a másikban azt hiányolja, hogy szilveszterkor nem volt utcabál, össznépi városi mulatozás. Bizony igaza van lapszerkesztőnknek: egyrészt valóban rondán összefirkáltak, mázoltak középületeink, másrészt meg ránk férne egy kis kikapcsolódás, vidámság. No, de látok én itt Tarjámban, télidőben - nagyobb gondokat is: jelesül azt például, hogy utcáink, tereink szinte életveszélyesek! Mármint közlekedni rajtuk... Megyek a városházára, keresnem kell, hova léphetek, ne essek hanyatt! De Múzeum terünktől Fő terünk sem különb! A művelődési központ felé igyekezve már úgy délidőben a téren lágy latyak fogad, alatta alattomos jégpáncéllal. A szünidős gyerekek élvezettel csúszkálnak, az idősebbek meg fölöttébb félve, tétován totyognak. - No, ezt írd meg! - mondja ismerősöm - mi van itt? Az sem vigasztalja, hogy városszerte sem különb a helyzet, talán korcsolyát kellene kötnünk a lábunkra, hogy a közlekedésünk lesz- Baráth Ottó jegyzete félidőben talságosabb legyen... Valójában nem érti az ember, én legalábbis nem, miért van az minden télen, hogy balesetveszlyes utcákon, tereken kell óvatoskodnunk Nógrád megye székhelyén. Hogy ki a felelős ezért, amint azt kérdezte idős ismerősöm, ha ne adja 'isten, kezünket, lábunkat törjük? Ne gondolják, hogy a város ellen írom e sorokat, fent hivatkozott kollégám sem így gondolta, sokkal inkább a városért, pláne a városlakókért! Pár éve hozzám látogató ismerősöm mondta, aki egyébként nagy városvédő szakember, Salgótarján környéke, természeti környezete elbűvölő, fel kellene hozzá emelni épített környezetünket is - állapította meg barátom is, ám lehetőségeink még messze kihasználatlanok S elég hozzátette: kellene nekünk egy városvédő Pallasz Athéné, aki jobban figyelne pompás poliszunkra Én meg azt válaszoltam: ma is úgy gondolom, csak mi lehetünk Palasz Athéné, az önkormányzat, a civil szervezetek, a városlakók együtt. Persze az eddiginél sokkal nagyobb összefogással, városunkért való tenni akarással. Remélem, így lesz ez mielőbb, hogy valóban büszkék lehessünk Salgótarjánra, mi, itt lakók, minden évszakban. ■ Minden halál Sem filozófus nem vagyok, de a bölcsek köve sincs nálam, s azt is tudom, hogy mióta ember él e földön, örök problémája, megfejthetetlen titka lesz a halál, s ezzel együtt a kérdés: mi végre születünk e földre, ha egyszer úgyis meghalunk? Nem is fognék e téma tárgyalásába, ha nem késztetne erre két fiatal barátom halála, akik szinte az új esztendő első óráiban, napjaiban távoztak el örökre. Az értelmetlenül fiatal életek félbeszakadásának hírére egy kedves ismerősöm, aki épp most veszítette el nyolcvanéves barátját, mondta a következőt: „Minden halál értelmetlen!” Azonnal a tiltakozás és felháborodás érzése ébredt fel bennem. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt, édesanyám halálakor valaki így vigasztalt: „Még sokáig érezni fogod a hiányát, de hidd el, ő legalább teljes emberi életet élt. Felnőtt gyermekei vannak, mindannyian kész emberek vagytok, meg tudtok állni a saját lábatokon.” értelmetlen...? Kegyetlenül ridegnek tűntek akkor e vigasznak szánt szavak... Tehát, ha valaki megélt egy bizonyos időt, benne volt a korban, annak halála már ne is fájjon sokáig, annak elhunytéval viszonylag könnyedén béküljünk meg? Most kezdem felfogni e szavak értelmét. A teljes életet leélt ember halála kínzó lehet, fájhat, de a fiatal korban félbeszakadt élet döbbenetet vált ki a még élőkből. Mert az Isten ellen, a természet rendje ellen való felháborító és megbocsáthatatlan vétek az, hogy a szülő temesse gyermekét, s a 12 éves kislány évtizedek múlva már csak halvány emlékként őrizte fiatal édesanyja szép arcát. Thomas Mann írja, hogy saját halálunk már végképp nem a mi ügyünk, hanem a hátramaradottaké. Kedves Tibor, drága Hajni! Megbocsáthatatlanul korán hagytatok itt minket. S az már tényleg a mi ügyünk, hogy váratlan „kilépéseteket” valahogy feldolgozzuk magunkban, ha ez egyáltalán sikerül valamikor... SZABÓ ANDREA MEGYEI KÖRKÉP2003. JANUÁR 8., SZERDA Változások január 1-jétől a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásában A társadalmi szervezetek (legnagyobb részben egyesületek) és az alapítványok nyilvántartását a megyei bíróság végzi az 1989. évi II. tv. és a Ptk. 74/A § és 74/G § és néhány más ezekre vonatkozó jogszabály alapján. Ezek a szervezetek nem gazdasági társaságok, elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem is alapíthatók, így rájuk nézve nem a cégbejegyzésre vonatkozó szabályok az irányadók. Nem is a cégbírósághoz kell benyújtani a bejegyzés iránti kérelmet, mint ahogy a kérelmezők egy része ezt tévesen gondolja. Az irányadó jogszabályok teljes körű értelmezésére és a bírósági gyakorlat ismertetésére e rövid tájékoztató keretében nincs lehetőség, ezért csak a nyilvántartásba vétel és a már bejegyzett szervezetek adatainak megváltozása esetén követendő eljárás szabályairól, az ügyfelek kérelmének formájáról adok tájékoztatást, azért, hogy a kérelmezők könnyebben és pontosabban nyújthassák be kérelmeiket az új nyomtatványok kötelező használata során. A nyilvántartás ügyviteli szabályait a 24/2001. (XII. 26.) IM rendelet, valamint a 15/2002. VIk. 30. IM rendelet módosította. A kérelmeket 2003. január 1-jétől csak az újonnan bevezetett nyomtatványokon lehet benyújtani a bírósághoz. Négy új nyomtatvány szolgál a kérelmek előterjesztésére. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a fentebb jelzett rendeletekkel módosított 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet 4. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni. Ennek I. részében kilenc pontban és ezek alpontjaiban a megalakuló társadalmi szervezet alapszabálya és közgyűlési jegyzőkönyve szerinti adatokat kell feltüntetni. 1-6. pont: a szervezet neve, székhelye, képviselőjének neve, lakcíme, célja, az alapszabály kelte. (Ezek a minimálisan szükséges adatok!) Több adatot értelemszerűen csak akkor kell a kérelmezőnek megadni, ha egyáltalán olyat az alapszabály tartalmaz: a 7. pont szerintieket, ha van a társadalmi szervezetnek az alapszabály által jogi személlyé nyilvánított belső szervezeti egysége, a 8. pontnál akkor kell adatot megadni, ha az egyesület közhasznú jogállásának megállapítását is kéri. Itt azt kell feltüntetni, hogy közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú minősítésre tart igényt a kérelmező (ehhez azonban pontosan meg kell felelni az 1997. évi CIVI. törvényben előírt feltételeknek), a 9. pont szerintieket csak társadalmi szervezetek szövetségének megalakítása esetén kell kitölteni. (Ha már bejegyzett egyesületek alakítanak új szervezetet, például: horgászegyesület, a MOHOSZ-t hozták létre, vagy egyes szakszervezetek hoztak létre szövetséget stb.) A II. részben azt kell megjelölni a kódnégyzetekben, hogy az 1-8. szám alatt felsorolt csatolandó iratokból (amelyeket egyébként a jogszabály 2. számú melléklete ír elő) hány darabot csatolt a kérelmező. A III. részben a szervezet jellegét, csoportba sorolását kell megadni, a pótlapon található tájékoztató szerint (pld.: 3., ami szabadidős és hobbitevékenység, vagy 10. - ez a kódszám a településfejlesztési tevékenységet jelzi). A pótlap egyébként arra szolgál, hogy ha nem volt elég hely az adatlapon valamely hosszabb adat beírására, azt lehessen folytatni a pótlapon, hivatkozva az adatsorszámára (pld. 1/5. a társadalmi szervezet célja). A társadalmi szervezet nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtására is hasonló nyomtatványt kell használni. (Változásbejelentő!) Ennek I. része szerinti adatokat a szervezet bírósági azonosítása érdekében kell kitölteni, majd a II. részben az ott felsoroltak közül értelemszerűen csak a megváltozott adatot kell feltüntetni, a változás időpontját is megjelölve. A III. részben pedig szintén a csatolt okiratok darabszámát kell megjelölni. Ennek is, mint a többi nyomtatványnak, szintén van pótlapja. Az alapítványok nyilvántartására a 12/1990. (VI. 13.) IM rendelet az irányadó. Ennek mellékletében is két hasonló blanketta található, amelyeket kitöltve lehet az alapítvány nyilvántartásba vételét, vagy a már bejegyzett alapítvány módosított adatának nyilvántartásba vételét kérni. A bejegyzési kérelem I. részében a minimálisan szükséges adatokat kell feltüntetni, míg a II. részben csak akkor kell megadni adatot, ha az alapító okirat olyant tartalmaz. A III. rész a csatolandó okiratok számának feltüntetésére szolgál, míg a IV. részben a pótlap tájékoztatója szerint 1-16. pontok közül kell kiválasztani a megfelelő csoportba sorolást. A „változásbejelentő” kitöltése az egyesületeknél már ismertetett módon történik, a nyomtatványokon lábjegyzetben található útmutatás szerint (pl. fel kell tüntetni az adatváltozás betűjelét T.-törlés, V.-változás, V.-új adat stb.). A nyomtatványokat a megyei bíróságon a kezelőirodában lehet kérni, vagy a kérelmező (az egyesület elnöke, az alapítvány alapítója, vagy ezek jogi képviselője) az általa készített, a fenti jogszabályok mellékletével pontosan egyező, jól olvasható nyomtatványon is benyújthatja kérelmét. A nyomtatvány jól használható mintája a 15/2002. VIII. 30. IM. rendelet mellékletében található, (a 2002. évi 113. számú Magyar Közlönyben, vagy CD-jogtárakban). A kérelem persze továbbra is csak akkor vezethet eredményre, ha az alapszabály vagy alapító okirat, a szükséges nyilatkozatok, jegyzőkönyvek és egyéb okiratok megfelelnek az irányadó jogszabályoknak és az azok alapján kialakított bírósági gyakorlatnak. ______________________________DR. BAUS! JÓZEEF BjWÓ sajtószóvivő „Az irodalom nagyon a szívemhez nőtt” A legutóbb Pásztón, a Teleki László Könyvtár és Művelődési Ház könyvtárában megrendezett hagyományos Ady-szavalóversenyen Németh Enikő, a Mikszáth Kálmán Kéttannyelvű Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola francia tagozatos végzős tanulója szerezte meg az első helyet. A Pásztón alkotó költőkből álló különzsűri egyik tagja, Zsiga Lajos különdíját, a hamarosan megjelenő Immánuel című verseskötetét is megkapta. - Már általános iskolás koromban számtalan tanulmányi versenyen értem el szép sikereket. Az általános iskolában nyolc éven át kitűnő tanuló voltam és ezt az eredményt a Mikszáth Kálmán gimnázium francia tagozatán is meg tudtam tartani. Jól beszélem a német nyelvet is, amit elsős általános iskolásként kezdtem tanulni és vizsgám is van belőle - mondja Németh Enikő. - Mióta van kapcsolata a versekkel? - Nagyon régóta, a Dózsa György Általános Iskolában tanulva, negyedik osztályos korom óta. Sok helyi, illetve megyei szintű szavalóversenyen, valamint prózamondó versenyeken vettem részt. Az Ady-szavalóversenyen eddig még nem vettem részt, az elsőt sikerült megnyernem. - Következő fellépés? - Hamarosan Szatmárnémetibe megyünk, ott lesz egy szavaló- és prózamondó verseny. Remélem, sikeresen tudunk ott is szerepelni. Nemsokára itt az érettségire való felkészülés időszaka is. - A középiskola után milyen tervei vannak? - Az érettségi után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre szeretnék menni és ezt követően kijutni külföldre ösztöndíjjal, tanulni, vagy dolgozni. Az irodalomtól továbbra sem fogok megválni, nagyon a szívemhez nőtt. KEREKES LAJOS Németh Enikő fotó: esla Csohány Kálmán életművének vonzásában Egy éve dolgozik a Pásztói Múzeumban Shah Gabriella művészettörténész. Jelenleg számos munkája mellett legnagyobb feladata a Csohány-életmű feldolgozása. Több kiállítást rendezett a megyén belül és most is újakra készül. Salgótarjánban, a Kós Károly Építőipari Szakközépiskolában érettségizem 1993-ban. Ebben az iskolában az építészettörténettel indult el végül is az egész, akkor döntöttem el, hogy valamilyen módon én mégis a művészettel szeretnék foglalkozni teljesen tudatosan - mondja Shah Gabriella. - Az érettségi után, mivel a nyelvek is nagyon érdekeltek, külkereskedelmi levelezést tanultam a közgazdasági szakközépiskolában egy kétéves felsőfokú tanfolyamon, és felsőfokú nyelvvizsgát kellett letenni német nyelvből - Hogyan alakult a művészeti pálya? - A tanfolyam idején már készültem a művészettörténeti pályára, mert az volt az én mindenem, mert ennél szerintem nincs szebb dolog. Miskolcon jártam az egyetemen művészettörténeti szakra. Közben azt gondoltam, hogy művészettörténész végzettséggel nem lehet elhelyezkedni, ezért elvégeztem egy másik szakot, a szakfordítóit német nyelvből. Amint lediplomáztam, jött ez a lehetőség, hogy Csohány-galéria nyílik Pásztón, s ide nagyon szívesen jönnék, ráadásul pásztói kötődéseim vannak, nagyszüleim itt éltek. - Milyen módon került Pásztóra? - Tavaly novemberben, teljesen véletlen folytán. A megyei munkaügyi központ meghirdetett egy ifjúsági referensi állást Salgótarjánban. Akkor én arra jelentkeztem, de tudtam, ha a művészet szóba kerül, én felejtek minden mást, így is történt. Szóba került, hogy művészettörténetet végeztem, arról beszélgettünk. Akkor jött az ötlet, mivel látják, hogy mennyire művészetorientált vagyok, pont lenne ez a lehetőség. A Csohány-galériában akkor folyt a rekonstrukció, a képek válogatásában, ezek elrendezésében segítettem. A pályázatok kiírása korábban történt, tehát ez az igazgató úr feladata volt, a kivitelezés Gressics Antalé, ő készítette el ilyen szépen. - Szakmailag a Csohány-galériában mi a teendője? - Jelenleg a Csohány-életmű feldolgozását végzem, emellett számos feladatom van, amely nemcsak a galériával kapcsolatos, hanem a Pásztói Múzeummal és a Nógrádi Történeti Múzeummal is. A balassagyarmati Glatz Oszkár-kiállítást is én rendeztem, majd idehoztam Pásztóra, hogy be tudjuk mutatni a pásztói közönségnek is. Most is dolgozunk egy nagyon nagy kiállításon Nógrád szerepe a múzeumok kibontakozásában. Itt én a tárlat képzőművészeti részét csinálom. Somoskői Ödön művészetével is foglalkozom, mert januárban Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban lesz a kiállítás. Úgyhogy szerencsére sok munka van. - Mennyire érzi, mit sikerült Pásztón elérnie? - Nagyon szeretek itt lenni ebben a városban, a csodálatos múzeumban, olyan jó hangulata van a sok kiállítással, itt lehet haladni a szakma terén. . . Shah Gabriella a pásztói Csohány-galériában NÓGRÁDIÉ. HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó és főszerkesztő: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Főszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN és TIBAY GÁBOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati _____________________________________________ szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében ____________________/imiNAPHAP_________________ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1345 Ft, negyedévre 4035 Ft, fél évre 8070 Ft, egy évre 16 140 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető, vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , Riagroa » * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j «V# az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. rendőrei ketün