Nógrád Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-202. szám)

2004-08-28 / 200. szám

2004. augusztus 28., szombat Frontálisan. Bátonyterenye Két autó ütközött frontálisan tegnap kora délután az Ózdi úton egy útkanyarulatban. A balesetben hárman sérültek meg, lapzártánkkor még zajlott a tanúk meghallgatása.______■ Hírek Magyargép ISKOLAKEZDÉSRE. A helyi önkormányzat támogatja azok­nak a diákoknak az iskolakezdé­sét, akik nem kapnak rendszeres gyermekvédelmi támogatást, il­letve nem jogosultak ingyen­tankönyvre. Az ide vonatkozó fel­tételek szerint általános iskolá­soknak 5-6, középiskolásoknak 8, főiskolásoknak, illetve egyete­mistáknak 10 ezer forintot adnak. Salgótarján FOGADÓNAP: Augusztus 31-én (kedden) 15 órától Kovácsné Czene Csilla alpolgármester ass­zony fogadónapot tart az MSZP városi irodáján (Kossuth út 8.). ■ MUNKALEHETŐSÉG! Amennyiben kedveled az iz­galmas, de kihívásokkal fű­szerezett munkát, van mini­mum középfokú végzettséged és az értékesítés területén szerzett tapasztalatod, várunk egy dinamikusan fejlődő cég csapatába, rendkívül verseny­­képes, bevezetés alatt lévő termékünk értékesítéséhez! Fényképes önéletrajzokat az alábbi címre várjuk: Illatosító Magyarország Kft., 3200 Gyöngyös, Ipari út 7, tel.: 06-20/380-7519. Egy kicsi falu lélekóriása Legutóbb Bánkon találkoztam vele, második „családja” kö­rében. Bő szoknyában, vakítóan fehér és csupaszín blúzban volt, csakúgy, mint hagyományőrző asszonytársai. Fellépés­re érkeztek és sztrapacskát ettek, s a mosolyuk mindennél jobban árulkodott arról, hogy számukra az idegen nem ide­gen, hanem vendég, akit megillet a kedves fogadtatás még akkor is, ha az finom falatozásuk közben, hívatlanul toppan valahonnan elébük. Kétbodony Egy hozzá fűződő másik em­lékkép az idei kétbodonyi kultu­rális napok ünnepi kezdetével kapcsolatos. Ez is a faluhoz tar­tozását, szoros kötődését jelké­pezi, de egyben úgy villantja fel személyiségét, miszerint ő fá­radhatatlan, lelkeket mozgató lélek, aki mindig ott van, ahol lennie kell, ahol szükség van rá, de nem tolakszik előtérbe. Holes Imréné háttérember is tud lenni. Akkor éppen a zászlóanyai szerepében a színpadon állt, ter­mészetesen népviseletben, de amennyire csak lehetett hátra húzódott. Párnával a kezében, egy szintén viseletes kislány állt előtte, talán szégyenlősen, elfo­­gódottan, mert alig látható moz­dulatokkal meg-megsimogatta a gyerek vállát. Holes Imréné részben azzal varázsolja el az embereket, hogy képes mindig jókedvvel végezni ezernyi tennivalóját, s ezzel akarva-akaratlan szinte vonz ma­gához másokat. Harmincnégy éve él családjával Kétbodonyban. Nagyon sokan ismerik és szere­tik a környéken is, mert 26 éven át körzeti ápolónőként dolgozott, Bodonyon kívül Szente és Kis­ecset is hozzá tartozott. Az idősebb lakosok ma, nyolc évvel nyugdíjba vonulása után is nővérkének szólítják. Generá­ciók ismerik és emlegetik szere­tettel, hiszen a mai nagyszülő­­korúak gyermekein kívül szülei­ket, sőt nagyszüleit is gondozta, ha megbetegedtek. Julika nővér állandó készenlétben élt, ugyan­is ezeknek a községeknek nem volt helyben lakó orvosa. Hány­szor költötték az éjszaka kellős közepén, mire ő megnyugtató kedvességgel és magabiztos tu­dással tette, amit kellett. A szak­mai mellett mindig vállalt ön­kéntes feladatokat, a köz ügyét, érdekét szívén viselte: egészség­­ügyi szakszervezeti titkár volt, ismeretterjesztő előadásokat, el­sősegélynyújtó tanfolyamokat szervezett. Azon kevés egészségügyisek egyike, aki a nyolcvanas évek közepén kor­mánykitüntetést kapott. Mióta nyugdíjas, családi vál­lalkozásokat vezet. Egyik az er­dei iskola, amely egyre ismer­tebb és kedveltebb, s amely is­mertséget szerzett a falunak is. A másik vállalkozás más mó­don, a parókia, majd az evangé­likus templom, felújításával, az­tán a millenniumi emlékpark lé­tesítésével segítette a falu életét. Családja vásárolta meg azt a régi épületet, amelyben falumúzeu­mot működtetnek. Holesék 1970-ben költöztek Rétbodonyba, Julika hamar megszerette a bodonyi embere­ket, a maga természetes közvet­lenségével igyekezett megismer­ni életüket és múltjukat is. A hetvenes évek második felében örömmel lépett be a hagyo­mányőrző csoportba, melyet - miután néhány évig nem műkö­dött - újjászervezett. Vezetője az 1998-ban létrehozott idősek klubjának. Klubosaival folyton a régi időket faggatják, a népszo­kások, hagyományok éltetését, megismertetését nagyon fontos­nak tartják. Holes Imréné téli időszakokban főzőtanfolyamot is szervez, részben azzal a cél­lal, nehogy a feledés homályába vesszenek, azok a jóízű, régi ételek, melyek közül nagyon sok megfelel a mai korszerű, táplálkozási igényeknek. Nem nehéz elképzelni, mi­lyen lehet a hangulat a társasá­gukban, mialatt egymás közös „nevezőre” hozott receptjéből megfőzik,­­sütik, aztán felemle­getve kedves emlékeket, feltálal­ják, elfogyasztják az étkeket. Julika kifogyhatatlan a kezde­ményezésekből: neve, keze, gondolata ott volt és van akkor is, ha falut kell szépíteni, virágo­­sítani, ha szemetet kell gyűjteni, vagy éppen megvalósítható ötle­tet kreálni arra, hogy kivilágított kereszt őrködjön a falu felett. Mindenkivel, aki erre kapható, (és nagyon sokan kaphatóak) azon dolgozik, hogy a hagyo­mányőrzéssel, a gyökerekhez visszanyúló dalokkal, táncok­kal, történetekkel, szokásokkal a kulturális értékekre irányítsa a figyelmet. Ő, illetve ők Kétbodony múltjának kútfői, hittel meséltetik és mesélik az öregek kincset érő történeteit, énekeltetik a legidősebbeket, hogy eltanulják és taníthassák a dalokat. Eltanulják tőlük, ho­gyan kell szeretetben élni, és összefogni azokat, akik földijei egymásnak. Eltanulják azt is, miként kell alkalmi, ünnepi per­cekkel átszőtt, meghitt együttlé­­teken megbecsülni mindazokat és mindazt, ami egyetlen szóval maga Kétbodony, a falu. S amelynek idén júliustól díszpolgára Holes Imréné. Mindig munkában: a falumúzeum is magán viseli keze nyomát rigó Tibor FELVÉTELE HÁROMKŐ TAKARÉKSZÖVETKEZET A Háromkő Takarékszövetkezet fiókjaiban egyéni igényeinek megfelelően választhat ajánlatainkból! KEDVEZŐ BETÉTI KAMATOK: Takarékszelvény: • sávosan fix kamatozású, • 3 hónapos lejáratú, • bármikor felvehető (időarányos kamat mellett), • betéti okirat vagy számla formájában váltható. • Éves kamatok: 1-30 nap 7,6% 31-60 nap 8,1% 61-90 nap 15,65% Lejáratkor történő visszafizetés esetén havonta kamatos kamat jár, az így elérhető hozam évi: 10,50% EBKM:10,65% Egyedi számlabetét: • összeghatártól függően sávosan fix kamatozású, • 3 hónapos lejáratú, • Éves kamatok: 9,00%-11,50% EBKM: 9,13%-11,66% Takarék számlabetét: • Változó kamatozású • Bármikor felvehető (részösszeg is) • Évi kamatláb: -3 és 6 hónapra lekötött betét 11,00% (EBKM: 11,15%) -1,2,3,4,5 évre lekötött betét 11,50% (EBKM: 11,66%) • A lekötési időn belül felvett összegre 1,5% kamatot fizetünk. Fiókjaink: Salgótarján, Klapka Gy. út 1. Tel.: 32/521-230, 521-233, Bátonyterenye, Ózdi út 47. Tel.: 32/355-708, Cered, Petőfi út 5. Tel.: 32/406-177, Karancslapujtő, Rákóczi út Tel.: 32/447-321, Litke, Kossuth út 18. Tel.: 32/453-115, Mátraterenye, Kossuth út 191. Tel.: 32/362-308, Kazár, Hunyadi út 6. Tel.: 32/341-439, Héhalom, Petőfi út 7. Tel.: 32/482- 148, Buják, Felszabadulás út 10. Tel.: 32/488-088, Kálló, Rákóczi út 3. Tel: 32/477-014, Vanyarc, Veres P. út 54. Tel.: 32/484-400, Bag, Petőfi tér. 14. Tel.: 28/504-020 MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Mihalik Júlia Babérsirató Csak hallgatom és hallgatok, csak nézek és figye­lek, s bizakodom, talán mégsem jól hallom: a gya­nú vagy a gyanú árnyéka vetül a szépreményű magyar olimpiai csapat egyes tagjainak athéni tel­jesítményére. A hazai, „dopping vagy nem dopping?”-ról szóló hangoskodás nemcsak a vérbeli hanem az alkalmi szurkolóra is úgy hat, mint egy elementáris erejű hasbarúgás. Vérmérséklete szerint ki-ki dühös, keserű vagy szomorú, és bizonyos, hogy na­gyon sokan azt gondolják: méltatlan ez a „háttérharc” a szépnevű sportdiadal eszményéhez, múltjához, történetéhez és megannyi győzteséhez. Méltatlan a tiszta fényű megmérettetésekhez, s azokhoz a szívet megremegtető percekhez, amikor a sporthősök a Himnusz hangjait hallgatva, a dobogón állva, óriási erőfeszítés­sel próbálják könnyeiket visszatartani. Méltatlan a sportolás végtelenül egyszerű és nagyszerű alapelv­éhez, az erő, a tudás, a kitartás csatájához. Mert már nem, rég­ nem erről szól ez a viadal. A mostani athéni olimpia előtt a rettegett terrortámadások miatt volt felhős és hangos a készülődés, aztán végre a nevezetes láng útja, fénye vonta magára, s jótékonyan elterelte a figyelmet a nem­­kívánatos körülmények kivédésére foganatosított biztonsági in­tézkedésekről, s arról, hogy ez mibe kerül. Aztán röviddel az első, nagy nekirugaszkodások után elszaba­dultak a háttérharcok doppingügyekről. S én most azon gondol­kodom, vajon a világon hányan és hogyan „doppingolnák” magu­kat, hogyan küzdenének, ha milliók helyett csak a fűszeres illatú délvidéki cserjéből, babérból font koszorút kapna a legnagysze­rűbb versenyző? Egy ideje szívesebben nézem a paralimpiát, s természetesen a mindennapok olimpiáját: a hétköznapi „hősök” heroikus vívódá­sát, talpon maradásért, egészségért, létbiztonságért, egy csipetnyi szeretetért, a család egyben tartásáért. Mindazért, amiért még ba­bérkoszorú sem jár. Létszámcsökkentés lesz? SZÉCSÉNY A város önkormányzata au­gusztus 30-án, hétfőn tartja so­ron következő ülését. A testület megtárgyalja az ad hoc­ bizott­­ság, az önkormányzati bizottsá­gok és azok létszámának csök­kentésére tett javaslatát. Előter­jesztés hangzik el a Bursa Hungarica felsőoktatási önkor­mányzati ösztöndíj jövő évi csatlakozásáról. A testület elfogadja a jövő évi vásárjegyzéket. Szó lesz az ülé­sen a helyi sportélet támogatá­sáról, a háziorvosi és fogorvosi rendelők értékesítéséről. A kép­viselők meghatározzák a helyi adóellenőrzés irányelveit is. ■ Fókuszban a költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) két változat szerepelt, melyek közül az elsőt fogadták el a kép­viselők. Ennek értelmében a vá­ros csatlakozik a 2005-ös évre kiírt ösztöndíjpályázathoz. A program lényege, hogy a város támogatja a szociális helyzetük miatt rászoruló egyetemi és főis­kolai hallgatókat. A rendelet ér­telmében a már főiskolások és egyetemisták támogatására 1,2 millió forintot, a tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára 460 ezer forintot különítenek el. Utolsó főbb napirendi pont­ként a képviselők döntöttek a Bátonyterenye Város Díszpolgá­ra kitüntető cím adományozásá­ról. Az idei díszpolgár szeptem­ber negyedikén, a városnapon veheti át kitüntetését. ■ „Egymásra vagyunk utalva” Lakossági fórumot tartottak Somoskőújfaluban A törvényi előírásoknak megfelelően - a szeptember 4-i népszavazás előtt - Puszta Béla, Salgótarján polgármestere Somoskőújfaluban lakossági fórumon ismertette a telepü­lésrész esetleges leválásával kapcsolatos júniusi közgyűlési állásfoglalást. Salgótarján A viszonylag higgadt hangu­latú rendezvényen a polgármes­ter szólt arról - többek között - hogy Somoskőújfalunak Salgó­tarjánhoz való csatlakozása 1977-ben az akkori jogszabá­lyoknak megfelelően történt, és törvényes keretek között lehet­séges az esetleges szétválás is. A város nem állja útját az önállósu­lási törekvéseknek, de reálisan kell számba venni az ezzel járó következményeket is. Az együtt, vagy külön kérdésre nem sza­bad csupán indulati, érzelmi alapon közelíteni.­­ Mindegy, hogy együtt vagy külön, de mindenképpen egy­másra vagyunk utalva - hangsú­lyozta a polgármester, majd ki­tért az előkészítő bizottság ja­vaslatától eltérő, vagy abban nem szereplő közgyűlési állás­­foglalásra. Elmondta, hogy az elmúlt bő évtizedben a városrészre Salgó­tarján az ott képződő bevételek­nél többet költött: megvalósult például a szennyvízcsatorna-be­ruházás, kiépült a gázhálózat, megoldott a szemétszállítás, megépült a határátkelőhelyen a kamionparkoló, korszerűsödött a két orvosi rendelő és a védő­női tanácsadó. Felértékelődtek a településrészen lévő ingatlanok. Beszélt arról is, hogy a külön­válás után nem lehetnek olcsób­bak - mint azt az előkészítő bi­zottság állítja - a víz- és csator­naszolgáltatás díjai, sőt, piaci alapon vásárolhatja a község a szolgáltatást. A tömegközleke­dés feltételei szintén változhat­nak, előfordulhat, hogy egyesek két bérlet vásárlására kénysze­rülnek. Elmondta a polgármester, hogy jelentősen megváltozhat az egészségügyi alapellátás is vagyis a községnek a salgótarjá­ni beágyazottság után igazodnia kell a kedvezőtlen létszámará­nyokhoz. Puszta Béla elmondta: termé­szetesen nem lehetünk mara­déktalanul elégedettek, de lehe­tőségeink végesek. Néhány köz­ség helyzete talán valamivel jobb környezetünkben, de akadnak gyengébben ellátott te­lepülések is. A jövőben minden­képpen nagyobb energiát kell fordítani az utak állapotának ja­vítására. A polgármester kifejtette azt is, hogy a községben csak a je­lenlegi színvonal tartása is - a számítások szerint - 85 millió forint pluszköltséget igényelne, amennyiben önállóvá válnának. A lakossági fórumon - noha annak témája csupán a közgyű­lési állásfoglalás polgármester általi ismertetése volt - kifejt­hették véleményüket a somosi lakosok is. A hozzászólások a korábban is hangoztatott sérel­meket feszegették jobbára tény­szerű módon, nyugodt hang­nemben. Elhangzott ugyan fütty is, s akadtak közbekiabá­lások, de volt, aki korrektnek tartotta a polgármesteri tájékoz­tatót. Legtöbben a megoldásra váró problémákat sorolták. Ki­tértek az utak áldatlan állapotá­ra és a településrész elhanya­goltságát ostorozták. Azt is megfogalmazta néhány hozzá­szóló, hogy a városgazdálkodá­si üzem mellett a somosiak is felelősek a lakóházak előtti ré­szek gondozatlansága, a virágo­­sítás elmaradása miatt. Többen a polgármesteri be­számolóban említett fejleszté­sek nagyságát vitatták, megem­lítve, hogy a központi támogatá­sokból más települések is része­sültek. Kifogásolták a magas csatornadíjakat és a szemétszál­lítás költségeit. Néhányan most is az iskola­­bezárás szükségességét és kö­rülményeit vitatták. Akadt aki szerint a városból kellett volna feltölteni a gyereklétszámot az iskolában. Az iskolaépület sor­sával kapcsolatos elképzelések­re is kíváncsiak voltak a fórum résztvevői, amelynek egyelőre az őrzéséről gondoskodik az ön­­kormányzat. A lakossági fórumon arról is szó esett, hogy az eddigieknél jobban ki kellene használni a fa­lu természeti környezetének szépségét. Érdemes lenne a fő utcát teljesen felújítani. A felvetésekre Puszta Béla polgármester válaszolt. Angyal János, a körzet füg­getlen önkormányzati képvise­lője - több hozzászólóhoz ha­sonlóan - jelezte, hogy ő a Sal­gótarjántól való különválásra fog szavazni. Puszta Béla zárásként leszö­gezte: Salgótarján tiszteletben tartja a somosiak döntését és együtt kíván működni a netán különváló településsel.

Next