Nógrád Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-26 / 21. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE Lovagi cím a tereskei juhásznak Pál István, az egyszerű tereskei juhász az egyik legrangosabb hazai elismerésben részesült Néhány napja a budapesti Stefánia-palotában vette át a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen. Olyan személyiségekkel együtt kapta meg a lovagi címet, mint Sissi, vagyis Erzsébet királyné, Jókai Anna írónő és Ráday Mihály... A kitüntetett a palota ováltermében rendezett gálán műsorával, egyéniségével elvarázsolta a közönséget... NMH-információ Aki hallotta már a dudaszót, amit Pál István csal ki hangszeréből, s az idős ember furulyán megszólaltatott édes-bús vagy vidám dallamait, egy olyan világból kapott ízelítőt, amit mindenképpen becsülni, őrizni, megismertetni, s továbbörökíteni kell. Színes egyénisége, s már ízes beszéde is különösképpen magávalragadó, megtestesítője egy zenéléssel egybeforrt életformának, magában hordozza azt a világot, amit a pásztorzene kifejez. Pista bácsira rátaláltak, felfedezték - s nem maguknak! - a hagyományok nógrádi őrzői és sokan mások. A népművészet idős mesteremberéről írt könyvek, a mesteriségét hírülvivő kazetta, CD járja a világot, ám ő a figyelem középpontjában is megmaradt egyszerű juhásznak, dudásnak, a pásztorzene éltetőjének. Néhány napja - néhányadmagával - a magyar kultúra lovagjává avatták, s ezzel lovagrendi tag lett, csakúgy, mint Erzsébet királyné, vagyis Sissi, (a királyi család nevében Habsburg György vette át a posztumusz kitüntetést), a neves író, Jókai Anna, vagy a városvédő munkájáról ismert Ráday Mihály. Pál Istvánt a magyar kultúra lovagját - aki februárban nyolcvanhat éves lesz - a szülőfalu, Kétbodony nevében, a népviseletbe öltözött helyi hagyományőrzők is köszöntötték a Stefániapalotában. A lovagi cím adományozása kapcsán készült vele az a nemrégiben közvetített televíziós műsor, amelyben Végh József, a Rétsági Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója -aki korábban kapta meg ugyanezt a kitüntetést - mutatta őt be. Mindazt, ami Pál István sajátja, s amit a tereskei pásztor olyan szeretettel ad tovább így méltatta a kitüntetési javaslatban az igazgató: „Pál István az egyedüli ember a mai Magyarországon, aki még szüleitől tanulta el a dudálás értő tudományát. Egy 1936-os forrás arról ad hírt, hogy fiatal legényként fellépett a nógrádi várban szervezett országzászló-avató ünnepségen. Kifogyhatatlan forrása ő a palóc népi kultúrának, szívesen mesél gyermekeknek, tanítja a kórusokat a szebbnélszebb dallamokra, táncokra. Egyedül ő készíti azokat a palóc furulyákat és flótákat, melyek oly' kedveltek voltak egykoron az egész Felvidéken. Örömmel adja át a tudását, részt vállal népzenei táborokban, hogy a népzenét, népszokásokat megszerettesse.” _________________immun j.) A szülőfalu nevében a kétbodonyi hagyományőrzők is köszöntötték Pál Istvánt a budapesti ünnepségen _ A tereskei pásztor híres hangszerével Negyven év a kereskedelemben Szécsényben Krafft János élete összeforrt az áfészével Amikor 1958-ban leérettségizett a közgazdasági technikumban, két hónapos szakmai gyakorlat után felvették az áfészirodára dolgozni. Pontosabban, annak elődjébe a földművesszövetkezetbe. Tablóellenőrként kezdte, volt áruforgalmi előadó, kereskedelmi osztályvezető, az 1977-es átszervezést követően áruforgalmi osztályvezető. Negyvenéves munkaviszonya után 1998-ban ment nyugdíjba. A Mártírok utcai lakásán az elmúlt négy évtized eseményei között „lapozgattunk”. A beszélgetés során olyan dolgok kerültek szóba, amelyek a mai fiataloknak már történelmet jelentenek. Szécsény - Abban az időben a mi feladatunk volt a járás területén az áruellátás biztosítása. Tudvalevő dolog, hogy akkor az áfészboltokon kívül alig volt más kereskedelmi egység. Nem voltunk könnyű helyzetben. Több termékből keretgazdálkodás volt. Megkaptuk például a heti hús- vagy italadagot és azt nekem kellett szétosztani a járás üzletei között. Nem állt a rendelkezésünkre korlátlan mennyiségű áru és bizony ez több feszültséget szült. Amikor megérkezett a hentesüzletbe a hús, már hosszú sorok kígyóztak az üzlet előtt, és akinek nem jutott, az nem dicsérte meg a boltost, vagy minket. Úgy iparkodtunk a húsgondokon enyhíteni, hogy Varsányban volt egy saját hizlaldánk. A konyháinkat onnan láttuk el hússal. Azon voltunk, hogy az ellátást biztosítsuk a térségben élő emberek számára. Úgy érzem, hogy ezt többékevésbé sikerrel oldottuk meg. Csak érdekességként említem, hogy abban az időben a sört az italboltokban jéggel hűtötték. Télen a ludányhalászi tavon az embereink jeget vágtak, amit a nyári felhasználásig jégvermekben tároltunk. Volt szikvízüzemünk, ahol szódát és a ma már csak az énekből ismert bambit gyártottuk. Egyet azért hadd jegyezzek meg, az 1977-es munkaköri leírásomban többek között ez is szerepel, reklámtevékenység. - Mit jelentett akkor ez? - Több mindenről tájékoztatni kellett a vásárlókat. Pl. a szezonárukról, hogy azt mikor és hol lehet beszerezni. Dekoratőröket, kirakatrendezőket foglalkoztattunk. Volt olyan áru, amit már abban az időben is reklámozni kellett. - Az elmúlt négy évtized alatt milyen szervezeti változásokat életút? - Kezdetben a földműves-szövetkezetnél dolgoztam. Később több településsel egyesültünk, így lettünk Egyesült Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. - Hány ember tartozott önhöz? - Több száz. A kereskedelmi egységek száma a huszon-egynéhány településen több volt mint száz. - Milyen most a kapcsolata a volt munkatársaival az áfész utódjával a Palóc COOP Rt. vezetőjével?- Jó a kapcsolatom, még mindig figyelemmel kísérem az ott folyó munkát. Küldött vagyok, így a közgyűléseken rendszeresen részt veszed. A névnapokat a mai napig megünnepeljük. A nyugdíjasok találkozóján Halmosi György vezérigazgató tájékoztat minket a szövetkezet életéről, változásokról, tervekről. Vannak aktív és nyugdíjas dolgozók, akikkel heti rendszerességgel találkozunk és egy pohár sör mellett elbeszélgetünk. - S itthon hogyan telnek a nyugdíjasnapok? - Pösténypusztán van egy kis telkem, amikor lehet, ott dolgozom. Járok horgászni, a téli hónapokban síelni. Azt mondhatom, hogy aktív nyugdíjas vagyok. SZENOGRÁDI 2005. JANUÁR 26., SZERDA Regionális kamarai program NMH-információ A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Heves, Komárom-Esztergom és a Besztercebánya (Szlovákia) társkamarákkal együttműködve regionális üzleti, beszállítói közösségek szervezését kezdte meg közös gépipari és bútoripari klaszter kialakítására. A program megvalósításának egyik oka az volt, hogy az abban részt vevő megyék gazdasági szerkezetének közös sajátossága a kis- és középvállalkozói (kkv) kategóriába tartozó gép- és bútoripari vállalkozások viszonylag nagy részaránya. A négy megye együttműködésének célja, hogy a klaszterek megalakulásával mindenütt növekedjen a kkv-szektor kapacitásának kihasználtsága, a munkaerő megtartása. A vállalkozások piacra jutását, jövedelemképző képességét ugyanis jelentősen erősíti, ha klaszterbe szerveződve ajánlják ki tevékenységüket. A program keretében a klaszterbe szerveződő vállalkozások térítésmentes képzésben vehetnek részt, nemzetközi katalógusban és a kamarák internetes honlapján biztosítanak számukra megjelenési lehetőséget. Az érdeklődőknek az említett kamarák szolgálnak bővebb információkkal. ■ Díjakról is Bátonyterenye Testületi ülést tartanak a város képviselői január 27-én 15 órakor a kisterenyei házasságkötő teremben. A képviselők megvitatják a 2005. évi költségvetési koncepcióhoz fűzött bizottsági javaslatokat, valamint módosítják az önkormányzat és intézményeinek működési szabályzatáról szóló rendeletet. Napirenden van a városvezetés költségvetéséhez és zárszámadásához kapcsolódó mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeinek rendelettervezete. döntenek A testületi ülésen megállapítják a szociális szolgáltatást nyújtó intézmények térítési díjait és meghatározzák a város általános iskolásainak helyi autóbuszbérlet-támogatását. Vanya Gábor polgármester tájékoztatást ad a közhasznú foglalkoztatás 2004. évi tapasztalatairól, valamint az Állami Számvevőszék által tavaly végzett ellenőrzésről. A városatyák megvitatják a szorospataki ifjúsági és szabadidő-központ üzemeltetési megállapodását és a sportegyesületek, civil szervezetek átmeneti támogatását. Farsangi bálok Drégelypalánk Január 29-én este fél kilenckor a művelődési ház és közművelődési könyvtárában farsangi bált rendeznek, amelyre a község apraját-nagyját várják. Január 30-án szintén a művelődési házban fél háromtól rendezik az óvodások, február 1-jén a nyugdíjasok, február 5-én pedig az általános iskolások farsangi bálját. BŰNMEGELŐZÉSI SZOLGÁLAT 3100 Salgótarján, Rákóczi út 40. Telefon/fax: (32) 420-020 Tisztelt Olvasó! Bizonyára szokatlan, hogy Nógrád megye rendőrfőkapitánya és a Nógrád Megyei Hírlap főszerkesztője közösen szólítja meg Önöket Olyan együttműködésről szeretnénk tájékoztatást adni, amely megítélésünk szerint a megye összes állampolgárának érdekeit szolgálja. Közismert, hogy Nógrád megye az ország legkevésbé fertőzött területei közé tartozik bűnügyi szempontból: évek óta itt követik el a legkevesebb bűncselekményt, és az elkövetett jogsértések többsége is a kisebb fajsúlyú ügyek közé tartozik. Nagy szerepe van ebben annak a következetes, jó szakmai színvonalú bűnüldözői és bűnmegelőzési munkának, amelyet Nógrád megye rendőri állománya évtizedek óta végez. 1996-ban Nógrád biztonságáért címmel indítottunk egy újszerű programot, amelynek lényege, hogy a közbiztonságot a rendőrség egyedül nem biztosíthatja, szorosan együtt kell működnie a különböző társszervekkel, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, a törvénytisztelő állampolgárokkal. Az elmúlt évek során jelentős eredményeket értünk el a társadalmi bűnmegelőzés területén, hogy ez járható út, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Nógrád megyében elkezdett munka mostanra országos viszonylatban is követésre talált. Erről a tevékenységről a kezdetek óta hiteles tájékoztatást adott a Nógrád Megyei Hírlap. Lapunk elsődleges célja nem a szenzációhajhászás, hanem az, hogy segítse az olvasónak azon információkhoz való hozzájutását, amelyek alapján saját környezetükben biztonságosabban tudnak élni. Ezek az információk eddig is rendszeresen megjelentek az újság hasábjain, de jobbára egy-egy eseményhez kötődően. Az elmúlt évben adódott az a lehetőség, hogy a Belügyminisztérium Országos Bünmegelőzési Központja által kiírt pályázatra a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a Nógrád Megyei Hírlap közösen nyújtsa be pályamunkáját. A pályázat egyik nyerteseként az a szerencsés helyzet állt elő, hogy kéthetente közösen adhatunk az olvasóknak bűnmegelőzési tanácsokat, tájékoztathatjuk megtörtént bűncselekmények tapasztalatai alapján annak érdekében, hogy minél kevesebben váljanak bűncselekmények áldozatává. Terveink szerint az olyan bűncselekményekkel szeretnénk foglalkozni, amelyek leggyakrabban fordulnak elő megyénkben: lakások és hétvégi házak, gépkocsik feltörése, csalások, rablások, zsebtolvajlás, a temetők rendjét veszélyeztető jogsértések, mobiltelefonokkal, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, bolti lopások, családon belüli erőszak. Bízunk abban, hogy akik elolvassák ezeket a cikkeket, olyan hasznos tanácsokat és információkat kapnak, amely segíthet az áldozattá válás megelőzésében! Szándékaink szerint ezt a sorozatot a Tisztelt Olvasók véleménye, kérdései alapján is szeretnénk alakítani, ezért az írásokat megtalálhatják a Nógrád Megyei Hírlap internetes oldalán is. Az interneten keresztül, de írásban, telefonon is várjuk észrevételeiket, javaslataikat, kérdéseiket. Kérjük, fogadják meg a tanácsokat: tegyünk közösen azért, hogy megyénk továbbra is biztonságos maradjon az itt élő embereknek, családjaiknak, gyermekeiknek. Kopka Miklós Dr. Havasi Zoltán főszerkesztő dandártábornok rendőrségi főtanácsos, __________________megyei rendőrfőkapitány Készült a Belügyminisztérium Országos Bűnmegelőzési Központja támogatásával Kopka Miklós Dr. Havasi Zoltán