Nógrád Megyei Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-24 / 70. szám

4 NÓGRÁD MEGYE r Új járőrautók, segítséggel Jelentős gépjárműfejlesztéseket hajtott, hajt végre a határőrség a Schengen-alap finanszírozásával: az első ütemben beszereztek több mint nyolcvan új közúti jár­őrautót, ebből két darab a Balassagyarmati Határőr Igazgatósághoz került - tájékoztatta lapunkat Kalácska Ferenc őrnagy, az igazgatóság sajtóreferense. Balassagyarmat A Magyar Köztár­saság schengeni egyezményhez való csatlakozásának egyik elő­feltétele, hogy modern, megbíz­ható, gyorsan reagáló, magas fel­derítőképességű, hatékony, szak­szerű és ütőképes határrendésze­ti rendszerrel rendelkezzen. En­nek alapja, hogy a határőrség nagy teljesítményű, rendészeti célra teljes mértékben alkalmas gépjárműparkot üzemeltessen. A Schengen-alapból finanszí­rozott járműfejlesztések egyik jelentős eleme a határőrség spe­ciálisan átalakított közúti járőr gépkocsija, amely kiváltja a je­lenleg erre használt, elöregedett autókat. 2006. március 21-én 82 Skoda Octaviát adtak át, ebből kettő - emelt hasmagasságú, 110 lóerős 1,9-es TDi-motorral szerelt - a Balassagyarmati Ha­tárőr Igazgatóságra került. A ha­tárőrség a következő ütemben további 154 darab hasonló jár­mű beszerzését tervezi, szintén az alapból. Az átadott járőrautók üzem­ben tartása lényegesen alacso­nyabb az általuk kiváltott Lada Nivánál, hiszen a számítások szerint felére csökkennek a ha­tárőrség ezzel kapcsolatos költ­ségei. A járműveket a határőr­igazgatóságok alárendeltségébe tartozó határőrizeti kirendeltsé­gek kapták, a végrehajtási fel­adatok ellátására. A fenntartási költségeket to­vább csökkenti, hogy a most át­adott gépjárműveket rendkívül előnyös feltételek között kapta meg a határőrség: az autókra biztosított hároméves vagy 100 ezer kilométeres „szervizcso­mag” díjtalan kiszolgálást je­lent a futás- és időnormákhoz kötött átvizsgálások tekinteté­ben. A költségek csökkenésével párhuzamosan a mobilitási le­hetőségek is jelentősen megnő­nek, a mostani állapot kétszere­sére. A két Skoda Octaviát hamarosan továbbiak is követik majd Óvári János kiállítása Rétság. Mindig tudtuk róla, hogy kiváló festő. Néhányan még em­lékeznek rá, hogy a „hőskorban” volt egy csoportos kiállítás, melynek egyik szereplője volt. A Rétsági Kalendárium 1998. évi számát az e hónapköszöntő Shakespeare szonett-illusztráci­ói vezetik be, így nyilatkozott ak­kor: „Ezek az illusztrációk az éle­tem olyan periódusában készül­tek, mikor önmagamban nagyon sok mindent el kellett dönteni. A világtól elszigetelten csak a belső világommal foglalkoztam, s ak­koriban e szonettek hangulata, a bennük rejlő gondolatok segítet­tek át azokon a gondokon, amik­kel az idő tájt küszködtem. Szin­te természetes volt, hogy ezek kép­ben megjeleníthető gondolatok. Majd minden szonetthez készült rajz, s ez két-három hét megfeszí­tett munkája volt, amikor össze­mosódott az éjjel és a nappal. Mi­re elkészültek, a hullámvölgyből is kijöttem. Olyan volt, mint ami­kor egy hosszú, ismeretlen, veszé­lyes útról tér vissza az ember. A mögöttem lévő világtól egy becsu­kódó kapu zárt el immár. ” Olajképeket élete húszas­harmincas éveiben kezdett feste­ni. Sokat köszönhet Pataki József festőművész barátságának, aki igényes kritikusként segítette munkáját. A festészet számára mindig egy nagyon intim, belső magánügy volt. „Sosem vágytam arra, hogy képeim ki legyenek ál­­lítni, vagy hogy valaki megvásá­rolja őket. Ilyen értelemben nem vagyok jó festőalkat, hiszen nem piacra, nem elismerésért dolgoz­tam, nem a becsvágy hajtott. ” Éppen ezért üdvözölhetjük örömmel e tényt, hogy sikerült rávenni őt egy bemutatkozásra alkotásaival. S hogy sokan vár­ták ezt, igazolja a megnyitón ki­emelkedően szép számmal meg­jelent érdeklődő közönség. Ered­ményes volt a szerény invitálás, hisz Óvári János így fogalmazott a meghívó számára: „Az elmúlt évtizedekben rajztanárként dol­goztam és ha időm engedte, ma­gam is gyakoroltam a festőmester­séget. Tisztelem a megelőző korok festői törekvéseit és hiszek az egyetemes művészetben. Ma so­kak számára az alkotás folyama­ta egy önbizalommal teli könnyed játék, öncélú művészkedés. Azt vallom, hogy a festészet mester­ség és bizony sokszor gyötör az al­kotói kétség. A most bemutatott alkotásaimban a magam szerény eszközeivel igyekeztem képileg láthatóvá tenni a valóságot. E küzdelemben bármilyen eredmé­nyeim születtek is, a természet mindig győzedelmeskedett felet­tem csodálatosságával. ” A megnyitó - melyen egyko­ri munkatársa, Németh Árpád festőművész méltatta az alkotót - egy meglepetéssel kezdődött. Szabó Anna zongoraművész játé­ka, valamint Demkó Natália és Vaszkó Katalin éneke igazi zenei csemegét jelentettek. Németh Árpád megnyitójában kiemelte, hogy az embert - különösen, hogyha tanárember - időről idő­re elborítják a szakma gondjai. Mindez Óvári János esetében is igaz. „Rajztanárról lévén szó - olyan rajztanárról, aki festeni is szeret és tud is- bizony eltelik oly­kor több év is, amikor ecsethez alig jut, pedig motoszkál benne a vágy, hogy kéne valamit csinálni, hiszen fogalmazódnak meg benne képi gondolatok. E tekintetben Óvári János élete sem más, mint sok más művészi képességű rajz­tanáré. Amikor ennek a kiállítás­nak a gondolata érlelődött, arról beszéltünk, hogy az általa készí­tett munkákból egy áttekintő válo­gatást állítsunk össze. Vannak benne régi alkotások, de a leg­újabb idők termékei is. Óvári János realista festőnek vallja magát. A valósággal tart szoros kapcsolatot. A XIX. század közepétől kezdve bukkan elő búvó patakként időről időre a realista festésmód. A fénykép megjelenése­kor is volt egy törekvés arra, hogy lépjünk túl a valóság egyszerű áb­rázolásán, s nyújtsunk valami mást is a közönségünknek. A va­lósághoz való ragaszkodásunk nem arra való, hogy gúzsba kös­sön, hanem arra, hogy szilárd ta­laj legyen a lábunk alatt az elru­gaszkodáshoz. Paul Klee-t idézhet­jük, aki a művész viszonyát fogal­mazza meg a realitáshoz, amikor azt egy fához hasonlítja. Szép lombkoronája van és szép nagy gyökérzete. A gyökérzet a valóság. Oda engedi le gyökereit, s oda nyúl le a művész is a tapasztala­tokért, az érzelmi és értelmi infor­mációkért, hogy feláramoltassa a lombba. Ki várná el á fától, hogy ugyanolyan lombot eresszen, mint a gyökérzete? A festőtől sem sza­bad elvárni, hogy ugyanazt fesse le, amit tapasztal. A festő a fa tör­zse, a korona szépsége nem a sa­játja csak átáramlik rajta. ” A megnyitót követően - mi­közben gratuláltunk az alkotó­nak - további terveiről, a folyta­tásról faggattuk: „ Az egyéni kiál­lítás nagyon nagy felelősséggel jár, mert egyedül kell mindenki­nek valami örömet szerezni. Ezt akkor vállalhatja az ember, ha érez magában annyi mondaniva­lót, s képein sikerült annyi min­dent megteremteni, hogy bízhat abban, hogy mindenki talál ma­gának valami szépséget bennük. ” 2006. MÁRCIUS 24., PÉNTEK Hamis bankjegyek... A salgótarjáni rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályára az elmúlt időszakban több olyan bejelentés érkezett, amely hamis bankjegy felbukkanásáról szól. Salgótarjánban és a rendőrkapi­tányság illetékességi területén működő kisebb üzlethelyiségek­ben fizettek hamis pénzzel, de előfordult az is, hogy gyanútlan állampolgárok jóhiszeműen pos­tán, vagy pénzintézetben próbál­tak meg hamis bankjeggyel fi­zetni, anélkül, hogy tudomásuk lett volna erről. Ez a probléma időről időre fel­üti a fejét. Becsületes emberek kerülnek olykor kellemetlen helyzetbe. A kereskedelemben előfordul, hogy bekerül nagy gonddal hamisított, de kisebb odafigyeléssel felismerhető ha­mis pénz. Gyakran hamisítják az ezer-, tízezer és húszezer fo­rintosokat, de előfordult már öt­száz és kétszáz forintos hamis bankjegy is. Hogyan lehet megelőzni, hogy valaki hamis pénzt vegyen át? 1. Nagy címletű bankjegyet, tíz-, vagy húszezrest ne vált­sanak fel idegeneknek sem saját lakáson, sem utcán. Amennyiben nagyon fon­tos, úgy nagyobb pénzinté­zetekben - bankban, postán - tegyék ezt, ahol a pénztá­rosok rendelkeznek pénz­vizsgáló szakképzettséggel. 2. Ha több kisebb címletű bankjegyet vesznek át, úgy a bankjegyek minden da­rabját tüzetesen vizsgálják meg, mivel gyakran előfor­dul, hogy több érvényes bankjegy közé rejtik el a ha­misítványokat. 3. Amennyiben ilyen bankje­gyet próbálnak átadni és ezt észlelik, értesítsék a rend­őrséget, továbbá ezt a sze­mélyt kérjék meg, hogy vár­ja meg a hatóság kiérkezé­sét, amennyiben távozik, úgy alaposan figyeljék meg, hogy a későbbiekben pon­tos személyleírást tudjanak róla adni. 4. Az üzlettulajdonosok vásá­roljanak bankjegyvizsgáló berendezést - UV-lámpát - amely kisebb beruházást jelent, de segítségével hos­­­szú távon kiszűrhetik az ér­téktelen bankjegy hamisít­ványokat. A leggyakrabban előforduló bankjegyhamisítványok ismer­tetőjegyei, amely alapján kön­­­nyen felismerhetők: 1000 forintos, általában szí­nes fénymásolóval, vagy számí­tógép szkenner és nyomtató se­gítségével készült hamisítvá­nyok. Ezeken tapintásra a pénz­papír jellegzetessége nem érzé­kelhető, a hamisított bankjegy papírja sima, csúszós felületű, bankjegyvizsgáló berendezés alatt világít. Gyakran előfordul, hogy a fénymásolt bankjegyet két papírlapból ragasztják össze és a bankjegy éleinél a két papír­lap szétválasztható. 10 000 forintos­ számítógép szkenner és színes nyomtató se­gítségével készítik és a fémszá­lat utólagosan ragasztják fel a papírra. A fémszálat alaposan megvizsgálva, esetleg megka­­pargatva érezhető, hogy annak anyaga a papír anyagából meg­emelkedik, esetleg a ragasztás mentén néhol el is válhat. 20 000 forintos, hasonló tech­nikával készül, mint a tízezres, ugyanazon ismertetőjegyekre kell odafigyelni, mint az előző esetben. Előfordul azonban olyan hamisítvány is, amelyet a kétezer forintos bankjegy alap­papírjára nyomtatják rá. Ezek a hamisítványok viszonylag kön­­nyen kiszűrhetőek, ha figyelme­sen megvizsgáljuk a fény felé fordítva a vízjelképet, amelyen nem a valódi 20 000 forintoson szereplő Deák Ferenc, hanem Bethlen Gábor képe jelenik meg. Minden bankjegynél fontos, hogy erősebb fényforrás felé tartva a vízjelként előtűnő min­ta ugyanazt a személyt kell, hogy ábrázolja, mint aki a bank­jegyen is szerepel. A pénzinté­zetből, vagy ATM-automatából kapott bankjegyek valódiságá­ban biztosak lehetünk és ha egy ilyen bankjegyhez hasonlítjuk a hamis bankjegyet, annak mére­tei eltérőek lehetnek. Ha valaki ilyen bűncselek­mény elkövetéséről szerez tu­domást, vagy ilyen bankjegyet próbálnak Önöknek átadni és ezt észlelik, haladéktalanul ér­tesítsék a rendőrséget, s amen­­­nyiben lehetséges, a hamis pénz birtokosát tartsák vissza, figyeljék meg, hogy személyle­írását az illető távozása esetén a kiérkező rendőr részére min­­den esetben pontosan közölni tudják. További kérdésekkel keres­sék fel a salgótarjáni rendőr­­kapitányság bűnmegelőzési előadóját. TAVAK TABLÓI A NYELVISKOLÁBAN A horvátországi Plitvice tavainak világa már sok természetfotóst megihletett. A plitvicei tóvidék az ország egyik legismertebb nemzeti parkja, az UNESCO is a természeti világörökségek között tartja számon. A Szécsényben élő Faluhelyi László (képünkön jobbra) is úgy tért vissza a megindító szép­ségű környezetből, hogy tudta: az ott készült felvételeket meg kell mutatnia mindenkinek. A salgó­tarjáni ILS Nyelviskola és Szolgáltatóház csütörtöktől ad otthont a kiállításnak, amelyet Kovácsné Czene Csilla, a város alpolgármestere ajánlott az érdeklődők figyelmébe.

Next