Nógrád Megyei Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-07 / 82. szám

8 T TIiffrV Magyarországon kevés az internet-hozzáférés az EURÓPAI UNIÓ 25 tagor­szágában Litvánia és Cseh­ország után Magyarorszá­gon volt a legalacsonyabb a háztartások internet­hozzáférése tavaly az első negyedévben az Ecostat adatai szerint. A vállalatok internetkapcsolódását tekintve sem állunk jobban, ebben a tekintetben csak Lettországot sikerült meg­előzni. Újabb írásbeli figyelmeztetés az EURÓPAI BIZOTTSÁG írás­ban figyelmeztetett hat tagál­lamot, köztük Magyarorszá­got az éghajlatváltozással foglalkozó kiotói egyezmény megszegéséért. Az érintett kormányok nem tájékoztat­ták Brüsszelt az alkalmazott politikai döntésekről, és nem ismertették az üvegházha­tást előidéző gázok jövőbeni kibocsátásával kapcsolatos értékeléseket sem. Nyolcmilliós bírság gyógyszerreklámért A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL a fogyasztók megtévesztésé­re alkalmasnak találta az Abbott Laboratories Magyarország Kft. egyes gyógyszerreklámjait. Ezért 8 millió forint megfizetésére kötelezte a társaságot. A Hírsávot a támogatja. A BUX-index 2006. április 6-án A BUX-index az elmúlt napokban MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. április 6-án 21 750_____________,______________ pont 03.30 03.31 04.03 04.04 04.05 04.06 /nap FORRÁS: BÉT GAZDASÁGI TÜKÖR « NI ■ I 1 ■ II II ■ i; 1 . ■ ;p Egyre kevesebb könyvmoly kutatás Egy átlagos magyar 7-8 könyvet vesz a kezébe évente Az elmúlt három évben visszaesett a könyvolvasó felnőttek aránya, és nőtt az egyáltalán nem olva­sóké - derül ki a Tárki most nyilvánosságra hozott felméréséből. Beke Károly Az elmúlt három évben 27-ről 42 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem ol­vasnak - áll a Tárki összevetésé­ben. A nem olvasás minden tár­sadalmi csoport esetében meg­figyelhető, de legszembetűnőbb a középkorúak (40-59 évesek) esetében. „Igazából mi sem tud­juk a pontos okait a visszaesés­nek. Az egyik lehetséges ténye­ző az lehet, hogy 2005-ben az év más időszakában végeztük a fel­mérést, mint három évvel koráb­ban” - mondta el lapunknak Bernát Anikó, a Tárki munka­társa. A felmérésből az derül ki, hogy a sosem olvasók fele azért nem vesz a kezébe könyvet, mert nincs rá ideje, a válaszolók közel ötöde pedig bevallotta, hogy nem szeret olvasni. Az emberek tize­de a tévé és a mozi mellett nem igényli az olvasást. A felmérés egyik megrendelő­je a Libri, az ország egyik veze­tő könyvkereskedője volt. A cég nem számít jelentős visszaesés­re, inkább a piac átrendeződését tartja valószínűnek. „Nagyobb könyváruházaink évről évre egyre népszerűbbek, a kisebb utcai boltokat pedig specifikus kínálattal kell vonzó­vá tenni a vásárlók számára” - mondta el Horváth Gabriella, a Libri szóvivője a lehet­séges megoldásról. A cég hálózatában nem figyelhető meg a kutatók által tapasztalt csökkenés, éven­te mintegy 20 százalékkal nőtt üzleteik éves forgalma. A mostani felmérésből az is ki­derül, hogy az elmúlt huszonöt évben 1989-ben olvastak a leg­többet a magyarok, s még a ki­lencvenes években is elég ma­gas szinten stabilizálódott azok­nak a száma, akik könyvet vet­tek a kezükbe. Tavalyra az 1981- es szintre esett vissza a könyv­­olvasás. Ma egy felnőtt magyar átlagosan 7-8 könyvet olvas el évente, a felnőtt lakosság 15 szá­zaléka tekinthető rendszeres olvasónak, ők átlagosan havi egy könyvet olvasnak el. A hajlandóság függ az iskolázottságtól és az életkortól is: az idő­sek és a magasabb végzettségűek többet olvasnak. A könyv­olvasók 38 százaléka gyakran vesz a kezébe szépiro­dalmat, 31 százalékuk a szóra­koztató irodalmat, 30 százalé­kuk pedig a tényirodalmat ked­veli. A magyar felnőttek legrit­kábban idegen nyelvű könyve­ket, művészeti köteteket, illetve ifjúsági és gyermekkönyveket olvasnak. A Libri szóvivője sze­rint cégüknél az ismeretterjesz­tő könyvek a legnépszerűbbek, de feljövőben van a szépiroda­lom is. „Szinte minden évben van egy-két sláger, jelenleg Harry Potter mellett még tart A Da Vinci-kód immár másfél éves sikertörténete”- mondta Horváth Gabriella a jelenleg leg­népszerűbb könyvekről. Csökkent a könyvet vásárlók aránya is: ez három év alatt majdnem tíz százalékot esett vissza. A kevesebb vevő azonban többet költött, azaz a könyvpiac tovább erősödött „Ez nem az inf­láció miatt van, hanem mert a könyvek áfája 12 százalékról 5 százalékra mérséklődött” - kö­zölte Bernát Anikó. ■ Utoljára 1981-ben ol­vastak ilyen keveset hon­fitársaink. A legnépszerűbbek ma az ismeretterjesztő kiadványok, de a könyvesboltok szerint már feljövőben van a szépirodalom is A könyvolvasás gyakoriságának változása 1981-2005 KÖZÖTT A FELNŐTT MAGYAR TÁRSADALMON BELÜL (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS) 1981 1989 2000 2002 2005 Rendszeresen 25 35 31 32 24 Alkalomszerűen vagy ritkábban 37 41 43 41 34 Soha 39 24 27 27 42 FORRÁS: TÁRKI 2006. ÁPRILIS 7., PÉNTEK Portugáliában is másfélszeresét keresik a magyar fizetéseknek A nyugat-európai országokban az átlagos bérszínvonal továbbra is sokszorosan meghaladja az új EU-tagországokban jellemző mértéket, Kelet-Európában pe­dig az itteninek is csak a töredé­két teszik ki a fizetések - erősí­ti meg az európai munkaadói szövetség (FedEE) legfrissebb, a február eleji állapotokat tükrö­ző elemzése. ■ Moldovában egy átlagos munkavállaló a száza­dát keresi egy dán dolgozó fizetésének. A lista élén álló skandináv ál­lamokban és Svájcban a ma­gyarországinál legalább hat­­szor-nyolcszor magasabb a bér­­színvonal, de a nagyobb nyugat­európai országok esetében is négy-ötszörös a szorzó. Az EU régi tagállamai közül a legszegé­nyebbnek számító Portugáliá­ban kereken másfélszer maga­sabb az átlagbér, mint ha­zánkban. Az érem másik oldala az, hogy Szlovákiában vagy a balti országokban a magyarországi­nál is negyedével-felével alacso­nyabbak a fizetések, nem be­szélve a balkáni országokról vagy a szovjet utódállamokról. A legszegényebb állam, Moldova átlagos munkavállalója század­annyit ér, mint dán kollégája. Robin Chater, a FedEE igazga­tója ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a bruttó összegeket módo­sítják a különböző pótlékok, illetve az egyes országok eltérő adórendszere. Az árszínvonalak közötti különbségek is óriásiak, ezért nem lehet egy az egyben összevetni a kézhez kapott ös­­­szegek vásárlóerejét (erről nem közölt adatokat a FedEE). Az AC Nielsen szintén most kiadott felméréséből kiderül, hogy a magyar munkavállalók nem csak a fizetéseket tekintve állnak sokkal rosszabbul nyu­gat-európai társaiknál, hanem a munkaterhelés alapján is. A magyarok 41 százaléka ér­zi úgy, hogy túl sokat dolgozik, és csak 53 százalék tartja meg­felelőnek a munkaterhelést. A magyaroknak mindössze egy­­ százaléka nyilatkozott úgy, hogy túl kevésnek érzi a mun­kával töltött időt; ez az arány a lengyeleknél 8, a németeknél 12 százalék. «V. G. Leépítéseket hozhat a minimálbér gyors emelése javaslat A tb-járulék csökkentése és a legalacsonyabb fizetés növelése kiegyenlítheti egymást A két miniszterelnök-jelölt szer­dai televíziós vitáján Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke azt az ígére­tet tette, hogy 2010-re 100 ezer forint fölé emelik a minimálbért, illetve hogy 10 százalékponttal csökkentik a tb-járulékot. A két javaslat ellentétes hatással van a munkáltatók terheire: míg a já­rulék 29 százalékról 19 száza­lékra való csökkentése mérsék­li költségeiket, addig a minimál­bér ilyen mértékű emelése jelen­tősen növelné azt. A tb-járulék 10 százalékpontos csökkentése rövid távon bevételkiesést okoz az államnak. Hosszú távon ezt részben ellensúlyozza az, hogy új munkahelyeket teremtene a lépés. A minimálbér emelésének ez­zel szemben két hatása van: egy­részt a gyengén fizető ágazatok­ban leépítéseket okoz, másrészt magasabb járulékfizetést ered­ményez - mondta el lapunknak Fórián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő Rt. elem­zője. A szakértő ki­emelte: a minimálbér 100 ezer forint fölé emelése nem valósítható meg azonnal, csak lépcsőzetesen, több év alatt. Orbán Viktor szerdai bejelen­tése és az egész kampány arról szól, hogy ismét kiemelnék az érdekegyeztetés hatásköréből a minimálbér meghatározását . A kisebb tb­­járulék pár év múlva se­gíti az állás­teremtést. - mondta el lapunknak Wittich Tamás, a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2005 végén három év­re megállapodott a mi­nimálbér mértékéről. E szerint a legkisebb kereset idén 62 500, 2007- ben 65 500, 2008- ban pedig 69 000 forint. Ezen felül abban is meg­állapodtak a felek, hogy a közép­fokú végzettséget igénylő mun­kakörökben bevezetik a garan­tált bérminimumot. Az OÉT- megállapodás alapján 2010-re kötelező minimálbér is elérhetné a 100 ezer forintos szintet. Lehetséges, hogy vannak olyan ágazatok, amelyek nem bírnák ki a minimálbér ilyen mértékű emelését - mondta Kassai Róbert, az Ipartestületek Országos Szövetségének (EPOSZ) alelnöke. Ez elsősorban azokon a területeken jelenthet problé­mát, ahol kevés a hozzáadott ér­ték, például a szolgáltatásoknál. A szakmunkások esetében tá­mogatná a munkáltatói oldali szervezet a minimálbér ilyen mértékű növekedését. A betaní­tott munkásoknál azonban meg­gondolandó a legkisebb bér nagymértékű emelése, ezt min­denképpen csak fokozatosan lehet megvalósítani. ■ Tóth Marcella A minimálbér alakulása Magyarországon

Next