Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-29 / 74. szám

2008. MÁRCIUS 29., SZOMBAT Fejedelemre emlékeznek Borsi­ II. Rákóczi Ferenc születésének napja alkal­mából rendeznek ünnepsé­get március 30-án délután fél kettőkor a szlovák Borsi településen. Az emlékezők a Rákóczi-kastély előtt gyü­lekeznek, s ünneplik meg a fejedelem születését. Balla Tibor, a Rákóczi Városa Alapítvány elnöke magyar küldöttséggel érkezik a je­les rendezvényre, amelyet többek között Hajdú Jenő, az ottani Rákóczi-emlékbi­­zottság elnöke szervezett. Fogadónap Salgótarján. Dr. Márton Jó­­zsef április 1-jén 15 órától jogi természetű ügyekben várja az érdeklődőket az MSZP salgótarjáni irodáján (Kossuth L. út 8.). Családi nap Pásztó: Családi napra várja az érdeklődőket szombat délután a Nők a Szebb Jö­vőért Egyesület és a Nóg­­rád Megyei Esélyegyenlősé­gi Koordinációs Iroda. A programok 13 órától kéz­műves foglakozásokkal­­ kezdődnek a művelődési központban, 15 órától pedig a Habakuk Bábszínház mu­tatja be a “Világgá ment Csacsi és Bari” című elő­adását. Közlemény Nógrád megye. Az APEH Észak-magyarországi Regi­onális Igazgatósága tájé­koztatja kedves ügyfeleit, hogy 2008. április 1-jétől az APEH megyei kirendelt­ségeinek nyitva tartása megváltozik. A­PEH A balassagyarmati kiren­deltségen kedden és csü­törtökön 8 órától 14.30 órá­ig. A pásztói kirendeltsé­gen szerdán 8 órától 14.30 óráig tartanak ügyfélszol­gálatot. NÓGRÁD MEGYE 3 Egy palóc pásztor öröksége Balassagyarmat. Már látogat­ható a „Palóc fafaragás régen és ma­­ Gyurkó Pál életműve és öröksége” cí­mű kiállítás a Palóc Mú­zeumban, melyhez a teg­napi megnyitón könyvbe­mutató és konferencia is kapcsolódott. Sz. A. Az október 30-áig látható tár­laton - melyet dr. Lengyel Ágnes főmuzeológus rendezett - Gyurkó Pál (1869-1959) uradal­mi kanász, dudás egyénisége bontakozik ki. Az általa faragott kanalak, gyufa-, só- és fűszertar­tók, ivócsanakok, ónberakásos botok, ostornyelek, a karcolt dí­szítésű tülök, a huszáros lóca, a karosszék mind-mind egy letűnt kultúrát képviselnek. A tárgyak egy fafaragó pásztor életművét teljes egységben tárják a közön­ség elé, s ez egyben általános be­mutatását is adja a palóc pász­toréletnek, mely - elkülönülve a parasztságtól - mindvégig megőrizte hitvilágát, népszoká­sait, zenéjét, táncát, viseletét. A tárlat tematikus rendben mutat­ja be a családi vonatkozású, a pásztor foglalkozás körébe tar­tozó, a történeti témájú és a val­lásos tárgyú műveket. Az alkotá­sok nagy technikai tudásról, gaz­dag motívumkincsről, változatos díszítésmódokról tanúskodnak. A kiállítás felvillantja a palóc ha­gyományok továbbvivőinek al­kotásait is, a napjainkban e régi­óban tevékenykedő fafaragók munkáit: Egri István, Kőszeghy Attila, Simon György (Balassa­gyarmat), Kelemen Ferenc (Holló­kő), Juhász András, Dudok József (Vác), Kékedi László (Kisgyőr) ki­állításra érdemes tárgyait tekint­hetik meg az érdeklődők, akik saját látásmódjukkal ötvözik a népi hagyományokat. A kiállításhoz kapcsolódik a Gyurkó Pál munkásságát bemu­tató könyvkatalógus is, melynek szerzője dr. Lengyel Ágnes. A könyv „Egy palóc pásztor örök­sége - Gyurkó Pál számadó ju­hász fafaragásai” címmel jelent meg, s dr. Selmeczi Kovács Attila, a Néprajzi Múzeum főtanácsosa mutatta be. A kötet mintegy het­ven, zömmel színes képet és raj­zot tartalmaz, s a pásztor önélet­rajzi elbeszélései nyomán bemu­tatja életútját. Ismerteti a palóc fafaragás múltját, elemzi tárgy­típusait, motívumait. Gyurkó Pál életútja során a nemzeti eszme, a természetábrázolás, a családi emlékezet és a szakrális világ­képi összetevők határozzák meg szimbolikus tárgyalkotó tevé­kenységét. A kötetvégi katalógus tartalmazza a pásztor ismert fa­­faragványainak leírását. A nagyszabású tárlathoz „ Fa­faragó népművészek palóc örök­sége” címmel konferencia is kapcsolódott. Dr. Sáfrány Zsuzsa budapesti néprajzkutató szólt a palóc fafaragás hagyományai­ról, Csukovits Anita váci néprajz­­kutató a Pest megyei pásztor­művészetről beszélt, míg phdr. Dita Nod­arová, losonci etnoló­gus és AgóCs Attila, a füleki Vár­múzeum igazgatója a fü­leki fa­faragásokról osztotta meg gon­dolatait a hallgatósággal. Dr. Bánszky Pál kecskeméti művé­szettörténész napjaink fafaragó művészetéről tartott előadást, Császi Irén egri néprajzkutató a kerékgyártó és kádár szakma örökségét tárgyalta, Kékedi László kisgyőri népi iparművész a Bükkalja motívumvilágáról ér­tekezett, Juhász András váci né­pi iparművész napjaink fafara­gásáról adott elő, Környei Alice terényi pedagógus pedig a népi fajátékokról beszélt a mai gyer­mekek életében. Az egész na­pos rendezvényt a Nemzeti Kul­turális Alap és Balassagyarmat városa támogatta. Megvalósítá­sában a losonci Novohradské Múzeum és Galéria, az egri Do­bó István Vármúzeum, illetve a hatvani Hatvany Lajos Múzeum és a Néprajzi Múzeum közremű­ködött. Lengyel Ágnes mutatta be a kiállítás Pál István dudás (képünkön balról az első) egyedi hangulatot teremtett Nem kellenek a rendőrségnek? Várhatóan még az idén eldől az ipolytarnóci és a dejtári volt határőrségi épületek sorsa - tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Nógrád megye. Az illetékesek el­mondták, hogy a határőrség­rendőrség integrációja és a be­következett szervezeti változá­sok miatt jelenleg is folyamat­ban van az ingatlanállomány teljes körű felülvizsgálata, amely alapján - a vezetői dön­tést követően - hasznosítják majd azokat az épületeket, ame­lyek szükségtelennek bizonyul­nak a szolgálati feladatok ellá­tásához. Az önkormányzatok kérelmét az elmúlt években is kiemelten kezelték, azonban ezeket - te­kintettel a kötelező bevételi elő­irányzatra - csak abban az eset­ben támogatták, ha az ingatlan­­értékesítésből származó terve­zett bevétel meghaladta a várha­tó értékesítési költségeket, illetve, ha a többszöri értékesíté­si eljárás is eredménytelenül zá­rult. Kifejtették, hogy az ipolytarnóci volt határrendésze­ti kirendeltség 2007. január else­jén üresedett meg, azonban az ingatlan az elmúlt évben is rak­tárként funkcionált, illet­ve a járőrállomány pihenési, ét­kezési és öltözési feltételeit bizto­sította. A folyamatban lévő vizs­gálatok alapján erre - hasonlóan a dejtári épülethez - a jövőben nem lesz szüksége a rendőrség­nek, így azokat várhatóan az idei év második felében hasznosítják. Arról is tájékoztattak, hogy az ingatlanok hasznosításának sza­bályai megváltoztak az elmúlt évekhez képest. Az új vagyon­­törvény alapján a helyi önkor­mányzatoknak történő térítés­­mentes átadásról - a törvényi­­ feltételek teljesülése esetén - az­­ értékhatártól függően a tanács,­­ illetve a kormány dönt. Egyelőre üresen áll az ipolytarnóci laktanya

Next