Nógrád Megyei Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 151-177. szám)
2008-07-19 / 167. szám
A Tarjáni Televízióban az elmúlt a napokban is vetítették a 2007-es nemzetközi folklórfesztivál bánki gálaestjéről készült filmet, de közvetlenül előtte, a „Háttér” rovatban már az idei rendezvénysorozatról esett szó. Nem véletlenül, hiszen közeledik a július 30-ai megnyitó, amelyet ezúttal is a festői szépségű somoskői vár lábánál rendeznek a fesztivál szervezői. A két fővédnök Ivan Gasparovics szlovák és Sólyom László magyar államelnök lesz, a megnyitóbeszédet Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és Milan Murgas, a Besztercebányai Önkormányzati Kerület elnöke mondja. A tizenharmadik fesztivál július 30-ától augusztus 3-áig tart. A somoskői ünnepséget és az „Isten hozott Magyarországon!” elnevezésű europikniket követően július 31-én, csütörtökön két város ad otthont a rendezvényeknek. Amíg tavaly „A nógrádi vásárban” volt a mottó, ez évben a „Lakodalom van a mi utcánkban...” jegyében rendezik a losonci gálaprogramot. 17 órakor „Menyasszony, vőlegény / De szép mind a kettő” címmel folklórmisét tartanak a templomban, majd 18 órától a lakodalmas menet a díszbe boruló főutcán vonul végig. Érdemes lesz követni, hiszen az ilyenkor szokásos kalács- és borkínálat sem marad el. A 19.30 órakor kezdődő bemutatón fellép a fesztivál valamennyi együttese. Bemutatkozik a bolgár, a görög, a lengyel, a szlovák és a török csoport, az úgynevezett kuriózumot az oroszországi csukotkai Ergyron képviseli, amely eredeti öltözetével, a rénszarvasvadászatra utaló koreográfiájával betekintést enged Okrug megye és az eszkimók népi kultúrájába is. Szlovákiából a füleki Rakonca, a losonci Ipel, a ragyolci Nógrád, Magyarországról - pontosabban Nógrád megyéből - tíz együttes (Ágasvár - Pásztó, Iglice - Szécsény, Ipoly - Mihálygerge, Karancs - Karancslapujtő, Muzsla - Pásztó, Nógrád - Salgótarján, Örökifjú asszonyok - Kazár, Palóc - Szécsény, Rozmarin - Vanyarc, Tücsök - Mihálygerge) szerepel a gálán. A megyeszékhelyen két év után újra a Fő téren rendezik a IV. tarjáni folk- és szlovák napokat. 18 órakor lesz a megnyitó, majd a „Szomszédolás” című műsor sajátos, a zenei műfajokat kiszélesítő programot kínál. Helyből fellép a Kohász fúvószenekar és az Ifjú Nógrád gyermeknéptáncegyüttes, a Groovy Soul Losoncról, a Country zenekar pedig Besztercebányáról érkezik. A lagzis sátorban felelevenítik az úgynevezett stafírungkészítés hagyományait, a gasztronómia bemutató keretében levesbe való tésztát is készítenek. Augusztus 1-jén, pénteken 18 órakor a ragyolci, 19-kor a mihálygergei művelődési házban kezdődik a „Szomszédolás” 3-3 vendég és 1- 1 helyi együttes felléptével. Salgótarjánban 18 órától a szófiai Veselje néptánccsoport, a füleki Rakonca és az orosz Ergyron néptáncegyüttes, valamint a házigazda Nógrád mutatja be tudását a szabadtéri színpadon. Azügyben 19 órakor kezdődik a szlovákiai Urpin és az isztambuli Yedirenk fellépése. Augusztus 2-én, szombaton várható a legsűrűbb a program, tekintve, hogy hét településen lesznek bemutatók. Divényben és Lucfalván 14 órakor kezdődik a műsor két, illetve három csoport részvételével. Balassagyarmaton családi folkdélutánt rendeznek a Palóc ligetben. 15.30 órától kézműves vásár, mesterség-bemutató és játszóház várja kicsiket és nagyokat. 17 órakor az egri Babszem Jankó Gyermekszínház előadásában kerül színre a „Nyakigláb, Csupaháj és Málészáj” című mesejáték. A „Szomszédolás”-t az Urpinnal, a helyi gyermeknéptánc-csoporttal és az Ergyronnal 18 órától tartják. Ugyanez a program Szécsényben 16 órakor veszi kezdetét a lengyel Koniaków-val és a görög együttessel, továbbá a két helyi csoporttal, Vincze Béla rimóci népművésszel, majd 18 órakor az Avar Színpad mutatkozik be. 18.30 órától Folk Free koncertre kerül sor és ott is lesznek kísérő rendezvények: kézműves és gasztronómiai bemutatók, népi játékok. A salgótarjáni Fő téren 18 órától lép fel hat csoport, köztük a görög Avithoy néptáncegyüttes. A füleki várban 19 órakor kezdődik a „Szomszédolás” öt csoport részvételével, 22 órától pedig táncházat tartanak. Helyi készítésű lakodalmas kalácsokat is árusítanak. A bánki tónál 20 órakor lép fel két külföldi együttes, Bánk azonban augusztus 3-án, vasárnap a fesztivál zárónapján kap főszerepet. 15 órakor lesz a losoncihoz hasonló folklór-istentisztelet „Menyasszony, vőlegény / De szép mind a kettő” címmel, 16 órakor pedig indítják a felvonulást. 16.30 órától rendezik a 42. Nógrád megyei nemzetiségi találkozót, illetve a magyarországi szlovákok 12. folklórfesztiválját. Az előbbi keretében tizenegy - Berkenyéről, Bánkról, Legéndről, Lucfalváról, Mihálygergéről, Nógrádsápról, Ősagárdról, Sámsonházáról, Szügyből, Terényből és Vanyarcról - az utóbbin pedig nyolc csoport szerepel többek között Budapestről, Oroszlányból, Sátoraljaújhelyről, Szarvasról és a pilisi falvakból. A víziszínpadon 19.30 órakor kezdődik a lakodalmas gálaest, amelyen újra a publikum elé lép a fesztivál valamennyi meghívott együttese. Az örömkalácskiállítás és -kóstoló csak az egyike lesz a kísérő rendezvényeknek. Népviseletes menyasszonyok és vőlegények is érkeznek több tucat nógrádi településről, de Szlovákiából is. Nem csak szépséges ruhájukat mutatják meg, de kaláccsal és borral is kínálják is a közönséget. A mintegy negyven csoport több száz táncosát, énekesét, zenészét mozgósító folklórfesztivál hét Nógrád megyei (Balassagyarmat, Bánk, Ludárva, Mihálygerge, Salgótarján, Szécsény, Szügy) és négy szlovákiai (Fülek, Divény, Losonc, Ragyolc) településre terjed ki, ennélfogva továbbra is a legnagyobb kulturális, művészeti rendezvénynek, idegenforgalmi látványosságnak számít a térségben. A fesztivál főszervezője a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet, a fesztiváligazgatói tisztet Kriston Péter, a megyei közgyűlés alelnöke tölti be, a művészeti igazgató ezúttal is dr. Egyedné Baránek Ruzsenka. Valamennyien - a lelkes, áldozatkész helyi szervezőkkel együtt - joggal számítanak a fesztivál nagyság- és értékrendjének megfelelő érdeklődésre, támogatásra, annál is inkább, mert 1996 óta nincs nyár Nógrádban folklórfesztivál nélkül. Csongrády Béla KULTÚRA Ha nyár, akkor nógrádi folklórfesztivál Kuriózum a javából: az orosz Ergyron néptáncegyüttes az eszkimók egzotikus kultúrájából is ízelítőt ad • Nem csak a koreográfia, a viselet is vonzó lesz a bolgár Veselie néptánccsoport műsorában Szeretetláng a járda szélén Sok autóval és busszal utazónak is feltűnt, gyalogosoknak pedig még inkább, ami az elmúlt hónapokban Salgótarjánban, a Rákóczi út 100. alatti családi háznál történt. Üvegfestő múltjáról, képzőművészeti munkásságáról ismert Gyüre Nándor szorgoskodott az utcafronton heteken át, hogy végső formát adjon egy új művének. Korábban készítette oda az első szoborszerű alkotást, az „Ölelkező fák”-at, most pedig helyére került az ugyancsak általa megálmodott „Küzdelem - haza - szeretet lángja 1956” című kompozíció is. Miként születtek e nem mindennapi, okkal egyedinek, kuriózumnak tartott látványosságok? - kérdeztük az idén éppen 80 esztendős alkotót. - Mintegy négy-öt évvel ezelőtt a kerítéssel akadt gondom, s miután kőaljzatot nem a kedvem szerint csinálta meg a kisiparos, a korrigáláshoz én fogtam hozzá. Bár jól sikerült, mégis úgy éreztem, hiányzik valami a járda széléről. Ekkor találtam ki az „Ölelkező fák” ötletét. Miután kedvező véleményeket kaptam, elhatároztam, hogy néhány méterrel odébb a levágott sövények, a kemény munkával „kibányászott” gyökerek helyére egy újabb kompozíciót is elhelyezek. Az alap már ősszel elkészült, a munkálatok zöme azonban az idénre maradt. - Ön évtizedekig elismert szakemberként dolgozott az öblösüveggyárban, akvarelljeit, olajfestményeit jól ismeri a közönség egyéni és csoportos tárlatokról. Ebből azonban még nem következik, hogy belevágjon ilyesfajta munkákba is. Nem előzmények nélküli e tevékenységem sem. Ismereteket s némi gyakorlatot a szemben lévő Vasas-kőfaragóműhelyben szereztem. Szinte magam építettem a mátrai víkendházunkat és lakásunkban is sok minden saját kezem munkája. A vasbetonszerkezet hegesztését viszont a terveim alapján Vécsei Sándor barátom végezte. - S miért lett már-már emlékmű az új alkotás? - Az én életemben is különleges helyet foglal el az 1956-os magyar forradalom. Meg is hurcoltak barátom halála kapcsán kifejtett véleményem miatt. A december 8-ai salgótarjáni sortűz tragédiáját festményen is megörökítettem, a városháza folyosóján kapott állandó helyet. Itt a kompozíció vonalvezetésével igyekeztem kifejezni 1956 heroikus küzdelmét és drámáját. A vörös lángcsóva viszont az emlékezés, a felemelkedés, a szeretet szimbólumaként szolgál. - Milyen a fogadtatása? ■ § - Még csak félkész volt, amikor az egyik szomszédleány átkiabált az úton, fantasztikusnak nevezve. Mondtam is neki, hogy elismerése biztatást, energiát adott számomra. Amióta pedig befejeztem a munkát, még az autósok közül is sokan megállnak és kiszállnak, hogy közelebbről is szemügyre vegyék alkotásaikat. Eddig még mindenki csak dicsérőleg szólt róluk. „Boldog embernek érzem magam, mert egész életem során azt tettem, amit szerettem: festettem. Ezzel gyermekkori álmom, vágyam valósult meg. Másik nagy szenvedélyem a zene, a hegedű szeretete... ’–nyilatkozta Gyüre Nándor 2005- es ké~ben, a József Attila Művelődési Központban tartott életműkiállítása alkalmából. Most a háza előtti alkotásokkal kiteljesedhet, mélyülhet a remek kezű ezermester boldogsága. Cs. B. Az alkotó, Gyüre Nándor a napokban szült újabb művével* 200«. JULIUS J.». OZ_Wlvii_/r\i RTES, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Azt hiszem, erre mondják, hogy madarat tolláról, embert barátjáról!” Szerencsés nyertesünk: Dr. Dancs Imre, Szügy, Arany J. u. 6.. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését július 24-éig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!