Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)

2009-05-27 / 121. szám

6 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 áfa FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.05.26. Részvény Uletóa.­R>mmmMáéért Fotex 405 2,79 401 Emasz 22 000 2,326 Danubius 3 910 1,292 Mól 14 250 1,78 6375 TVK 2 070 0,48 16 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár fFt) Változás­­%) MicroFt Phylaxia 8 -11,113 Égisz 14 800 -2,05 437 Pannergy 850 -1,849 FHB 743 -1,71­38 Richter 31 650 -1,43 887 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.26.) MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. május 26-án. Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.26.) mmmmm Allianz Bank 273,09 287,09 Budapest Bank 271,75 288,56 CIB Bank 268,80 291,2 Citibank 269,53 291,99 Erste Bank 272,31 287,99 K&H Bank 274,81 290,65 MKB Bank 272,27 286,23 OTP Bank 275,93 290,08 Raiffeisen Bank 277,14 289,60 GAZDASÁG A Barcelona-Manchester United álomdöntővel ma ér véget a Bajnokok Ligá­ja 2008/2009-es kiírása, ami után legalább félmil­liárd eurót osztanak szét a legrangosabb európai labdarúgó versenysorozat résztvevőinek. VG-összeállítás Ma dől el, ki nyeri az idei UEFA Bajnokok Ligája (BL) verseny­­sorozatot, amely nem csupán a legrangosabb európai labdarú­gókupa, hanem a világ leggaz­dagabb futballcsapatainak egyik legfontosabb bevételi for­rása is. Csupán a közvetítési dí­jakból és a szponzori pénzek­ből az elmúlt két évben rendre 585 millió eurót osztott szét a főtáblára került 32 csapat kö­zött az UEFA, ezen felül teljes egészében a klubokat gazdagít­ja a saját stadionjaikban rende­zett meccsek jegyeladásaiból befolyó összeg is. Bár az idén várható UEFA- pénzdíjakról előzetes becslést még nem tett közzé a szervezet, és lapunk ez irányú kérdésére sem érkezett válasz, valószínű­leg ismét félmilliárd euró körüli összegen osztozhatnak majd a résztvevők. A közvetítési jogok­ról szóló szerződések ugyanis jellemzően több évre szólnak, és 2007 óta állandósult az 585 mil­lió eurós összeg, a versenykiírás és a lebonyolítási rend pedig ér­demben nem változott. Az UEFA egy többlépcsős rendszerben dönt a befolyó ös­­­szeg szétosztásáról. A közvetíté­si díjak és szponzori pénzek 75 százaléka illeti meg a csapato­kat 530 millió euró alatt, az e fe­lett befolyt összegnek viszont már a 82 százaléka kerül a klu­bokhoz. A résztvevőknek az előbbiek alapján megállapított összeg felét fix díjakon keresztül fizetik ki, a másik felét pedig töb­bek között az egyes csapatok nemzetisége, nézettsége, és a so­rozatban lejátszott meccseinek száma alapján megállapított sú­lyozás szerint osztják szét. Két éve például a rajtot megelőzően 2 millió eurót kapott az összes fő­táblára került csapat, tavaly ugyanezen a címen már 3 mil­liót A döntő résztvevői 2007-ben és 2008-ban is 11 millió eurón osztoztak, a nyertesek - előbb az AC Milan, majd a Manchester United­­ 7 milliót kaptak belőle. A BL pénzdíjaiból a legna­gyobb szeletet a tavalyi kiírás­ban a bajnok Manchester hasí­totta ki, csaknem 42,9 milliót kasszírozott az angol klub a so­rozatban. Anyagi értelemben a döntő vesztesének, a Chelsea FC-nek sem lehetett oka panasz­ra tavaly, hiszen a második leg­nagyobb bevételt - 36,37 millió eurót - a londoni gárda focizta össze a versenyen. Az elért ered­ményekkel egyébként nem minden évben áll összhangban a pénzjutalom nagysága, a 2007-es kiírásban például an­nak ellenére könyvelte el a Chelsea a második legnagyobb bevételt a bajnok AC Milan mö­gött, hogy már az elődöntőben búcsúzott a BL-től a csapat. Az idén a döntő kimenetelétől függetlenül a legnagyobb össze­get valószínűleg ismét a Man­chester teheti zsebre. Ellenfele ugyanis a ma esti mérkőzésen az FC Barcelona lesz, amely hagyo­mányosan jóval kisebb összegre számíthat a keret második, a sú­lyozástól függő felének szétosztá­sakor, mint riválisa. És hogy mennyire fontos bevé­teli forrása a versenysorozat a résztvevőknek, azt jól mutatja a csapatok tavalyi árbevételének és a sorozatban nyert összegek­nek az összevetése. A Deloitte pénzügyi tanácsadó cég adatai szerint - árbevétel alapján - a vi­lág második leggazdagabb klub­jának számító Manchester United kasszájába 324,8 millió euró folyt be tavaly, ennek pedig 13,2 százaléka származott a BL- ben kiosztott díjakból. A leggaz­dagabb csapatnak 2008-ban az akkori spanyol bajnok, a Real Madrid bizonyult, az általa össze­szedett 365,8 millió euró 5,7 szá­zalékát tette ki a BL-ben nyert összeg, annak ellenére, hogy a klub már a nyolcaddöntők során kiesett a tornáról. Az angol kluboknak egyébként idén a szokásosnál is többet szá­míthat a BL-ből befolyó összeg, hiszen azt az UEFA euróban fo­lyósítja, a font pedig alaposan le­értékelődött tavaly óta az uniós devizához képest Bajnokokhoz méltó büdzsé UEFA Félmilliárd euró a legrangosabb futballkupa résztvevőinek Maskarákkal készülnek Rómában a mai BL-döntőre. A viadalon a Barcelona és a Manchester United játékosai csapnak össze. 2009. MÁJUS 27., SZERDA Bajban a hazai kereskedők: csak a benzin és az illatszer megy Egyre nagyobb mértékben esik a hazai üzletek forgalma, a reál­bércsökkenés és a hitelezés szűkítése rekordmértékű fo­gyasztásmérséklődést hozhat. A kiskereskedelmi forgalom vo­lumene márciusban 3,6, az első negyedévben 3,2 százalékkal esett vissza éves alapon - tu­datta a Központi Statisztikai Hi­vatal. A havi adat elérte a de­cemberi mélypontot, január óta ugyanis folyamatosan romlik a mutató. A februárhoz viszonyí­tott változás 0,6 százalékos volt, ez szintén december óta a leg­gyengébb adat. A kereslet gyengülése azon­ban nem számít meglepetésnek, a reálbér közel 3 százalékkal esett az első negyedévben, fő­ként a közszféra alkalmazottai­nak nominális bércsökkentése miatt. Az eladott áruk mennyisé­ge már 2006 második fele óta, a választások utáni megszorító csomag nyomán kezdett csök­kenni, és azóta is lefelé tart a trend, ha a szezonális ingadozást nem számítjuk. A keresletre ősz óta az egyre nagyobb (már 9 szá­zalék feletti) állástalanság is ne­gatívan hat. ■ Az autókereskedelem kilábalni látszik a vál­ságból: márciusban 17,4 százalékkal bővült. A korábbi időszakban az élel­miszer-eladások stabilabban alakultak, most azonban itt is az átlaggal megegyező mértékű volt a forgalom zsugorodása. A zömmel hiper- és szupermar­ketek által képviselt vegyes ter­mékkörű üzletek forgalma a szakosított egységeknél is job­ban, 4 százalékkal esett. Az il­latszerek és az üzemanyagok forgalma emelkedett, az összes többi termékkör eladási volu­mene csökkent az egy évvel ko­rábbihoz képest. Továbbra is a bútor-, az építő­anyag- és iparcikküzletek for­galma esik vissza legnagyobb mértékben, a hitelezési forrá­sok elapadása ezeknél a termé­keknél okozza a legjelentősebb gondokat. Kilábalni látszik vi­szont az autókereskedelem a mély zuhanásból. Az első ne­gyedévi bő 25 százalékos zsugo­rodáson belül márciusban már csak 17,4 százalékos volt a csökkenés. ■ Visszatér a fesztiválokra a lángos és az olcsó sör fesztiválok Nem a jegyen, hanem a vendéglátáson fognak spórolni a látogatók idén Az áfaemelés miatt júliustól a Sziget Kft által szervezett összes rendezvény jegyára nő. A Sziget Fesztiválra így a legdrágább bér­letet csaknem 47 ezer forintért lehet majd megvásárolni, a napi­jegy 10 500 forintra emelkedik. Gerendai Károly, a kft. ügyveze­tő igazgatója lapunknak elmond­ta: a fesztivál bevételeinek 60 százalékát a jegyek adják, így kénytelenek az áfa továbbhárí­tására. Ennek ellenére reméli, hogy sikerül elérni a tavalyi 365 ezres látogatószámot. A Sziget Fesztivál szponzori bevételei 25 százalékkal csök­kentek tavalyhoz képest. A ki­eső forrást a színpadok összevo­násával kompenzálják. Az áfaemelés ellenére nem változtat a fesztiválok jegyárán a Deltafest Kft. - hívta fel a figyel­met a cég projektigazgatója. Bukovinszky Béla szerint sokkal kisebb - jegyenként pár száz fo­rintos - nyereséget hozna az emelés, mint amekkora presz­tízsveszteséget egy ilyen lépés okoz. A cég által szervezett Hegyalja Fesztiválra tavaly 65 ezren látogattak el, ez nagyjából megegyezik az egy évvel koráb­bival. A projektigazgató optimis­ta, az idén akár több látogatója is lehet a tokaji rendezvénynek. Ha a belépőkön nem is, de a fesztiválokon kínált ételeken és italokon minden bizonnyal spó­rolnak majd a látogatók - állítják a szervezők. Néhány évvel ez­előtt a lángos és az olcsó sör he­lyét a marhasteak és a prémium­kategóriás italok váltották fel, az idén ez a tendencia ismét meg­fordul. A tapasztalatok szerint tavaly már a teljes fogyasztás 30 százalékát a drágább ételek és italok tették ki, az idén a becslé­sek szerint ez az arány 10 száza­lékra zsugorodhat. ■ T. L: Drágább lesz a belépőjegy, de a sörből talán nem fogy kevesebb idén se

Next