Nógrád Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 124-149. szám)
2010-06-30 / 149. szám
2 NÓGRÁD MEGYE 2010. JÚNIUS 30., SZERDA A szentendrei skanzen és annak nyolcadik csodája, nevezetesen az észak-magyarországi tájegység kötött életre szóló házasságot a Nógrád Táncegyüttes lakodalmas koreográfiájával fűszerezve az elmúlt hét pénteken. A beruházás európai uniós támogatással, a Skanzen Örökség Program keretében valósulhatott meg 617 millió forintból. Az ünnepség keretében a nógrádiak valóságos kavalkádjának örülhetett a népes vendégsereg. A Palócföldet is bemutató tájegység átadásán megyénket Becsó Zsolt, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke képviselte. Dr. Sólyom László köztársasági elnök pedig hivatalosan is megnyitotta a vendégsereg számára az újdonságokat. Palóc lakodalom a skanzenben Pádár Zsófia Szentendre: Ágyvitellel, lánykéréssel, vőféllyel és lakodalmi menettel kezdődött az Északmagyarországi tájegység avatási ceremóniája, ahol a Nógrád Táncegyüttes fergeteges műsort adott, még emlékezetesebbé téve az ünnepet. Az esketést dr. Cseri Miklós, a skanzen főigazgatója végezte, majd a „közeli rokonok” adták át ajándékaikat: Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Odor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke, valamint a kiállításban megjelenített települések polgármesterei és Dietz Ferenc Szentendre polgármestere. A lakodalmas ceremónia végén elhelyezték a helyi káponkában a Karancskesziről származó öltöztetős Mária-szobor másolatát. Dr. Cseri Miklós beszédében kitért az Észak-Magyarországot sújtó árvizekre, s arra, hogy a tájegység képviselői mondhatni a gátakról érkeztek az ünnepre. A skanzen fontosságát hangsúlyozva a főigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy ha a helyszínen már nem is lehet megmenteni az egyes épületkincseket, a múzeumban, mint egy rezervátumban örök időkre fennmarad a hagyományos életmód lenyomata. Dr. Cseri Miklós szerint a skanzen fontosságát mi sem bizonyítja jobban mint az a tény, hogy a Felsőzsolca újjáépítésén dolgozó mérnökcsapat a skanzenben kiállított borsodi építészeti kincseket és hagyományokat alapul véve alakítja ki Felsőzsolca régi-új faluképét. Mint ahogyan azt Ódor Ferenc is kiemelte: a skanzen fontos szerepet tölt be, mert olykor-olykor kell, hogy vissza tudjunk nyúlni a hiteles múlthoz, útmutatást keressünk és kapjunk. Becsó Zsolt ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: számára azért is kedves a skanzen, mert minden darabja a szülőföldet, a családot, az emlékeket őrzi. Palócországból, a csodálatos nógrádi világból kerültek ide a múlt becses darabjai arra ösztönözve mindenkit, hogy mielőbb keresse fel az eredeti helyszíneket is, és tapasztalja meg a palócok vendégszeretetét. Dr. Sólyom László szívből üdvözölte a születése napját ünneplő tájegységet, s mint mondta, sok néprajzi múzeumban járt már, de ehhez foghatót még sehol sem látott. Kiemelte, hogy a skanzen munkatársai megtalálták a helyes arányát a tudományos hitelességnek és az életnek. Az új tájegység megyénk különböző hagyományait, múltunk egy-egy szeletét örökítette meg, így például a karancskeszi lakóházat, ahol farsangi kiállítást rendeztek be; a karancskeszi kamrát, ahol az áttört hátú palóc padot, ácsolt ládát és a fonót őrizték meg az utókor számára. A palóc hagyományokat őrzi továbbá a karancskeszi istálló, a karancsberényi pajta és a sertésól, valamint a magyarnándori és diósjenői pincék is. Igazi múltidéző volt a 91 éves nógrádi dudáshagyományok utolsó őrzője, Pál István előadása a Karancskeszi háznál, ahol Kurunczi István polgármester mellett az Őszirózsa Nyugdíjas Klub tagjai hívogatták a vendégeket a palóc finomságoktól roskadozó asztalokhoz. Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere: a jellegzetes lakodalmi étel, a márvány, molnárkalács, szalagóriás sütemény és túrós lepény. Az asszonyok elmondták: örülnek annak, hogy hagyományaik, múltjuk egy szeletét megőrizte a szentendrei skanzen. Annak pedig különösen, hogy ezen túl ország, világ bepillanthat a Mikszáth által is oly’ kedves nép múltjának mindennapjaiba, megismerve szokásaikat, életmódjukat. A Nógrád Táncegyüttes látványos lakodalmassal szórakoztatta a több száz ünneplő érdeklődőt Karancskesziből is sokan érkeztek a tájegység átadására Pál István dudaszórója a skanzenben lévő debercsényi harangláb előtt Dr. Cseri Miklós igazgató és dr. Sólyom László köztársasági elnök is ámulattal nézte a palóc lakodalmast Egy egész karancskeszi lakóház került megyénkből a skanzenbe, ennek értékeiről is beszélt Becsó Zsolt a megyei közgyűlés elnöke (kis képünkön) A skanzen egyik legnagyobb előnye, hogy nem csak a tájegységeket a generációkat is összehozza Volt némi palóc huncutság a műsorban, hiszen menyasszonyból alig néhány perc alatt lett menyecske a Danyi ikerpárnak köszönhetően