Nógrád Megyei Hírlap, 2012. május (23. évfolyam, 100-124. szám)

2012-05-18 / 114. szám

2012. MÁJUS 18., PÉNTEK „Tisztelet az alma maternek” Balassagyarmat. Benkő Cs. Gyu­la Ferenczy-díjas festőművész egykori balassis diák­kiállítása nyílik meg május 18-án, pénte­ken 12.30 órakor alma materé­ben, a Balassi Bálint Gimnázi­umban. A tárlatot Kovács Fe­renc tanár ajánlja az érdeklő­dők figyelmébe. Közreműködik az iskola kamarakórusa, vezé­nyel Mátyás Levente. A kiállítás a Balassi Bálint Gimnáziumban 55 éve, 1957-ben érettségizet négy osztály évfolyam találkozója alkalmából kerü megrendezésre, tisztelgésben az iskola előtt. A művek június 22-ig tekinthetők meg. Ugyan­csak május 18-án 17 órakor nyí­lik meg a művész tárlata „Tisz­telet a városnak" címmel a Ma­dách Imre Városi Könyvtárban Járdát újítanak Ságlíjfalu. A Start Munkaprog­ram keretében újítják fel a tele­pülésen a Kossuth úti, mintegy ötszáz méter hosszon vezető jár­dát. A korábbi közműépítések miatt szétdőlt betonlapok he­lyett, viacolor burkolatot készíte­nek. Az önkormányzat a kapu­bejárók munkálataira tekintet­tel az érintett lakosok türelmét kéri, a gyalogosokat pedig óvato­sabb közlekedésre inti. Szerkesztőségünk számítógépeit az (es(3) smart security védi. NOGRAD MEGYE Nem a gáton kell kezdeni a védekezést! (Folytatás az 1. oldalról) Ezek kártételei a dombvidékes területeken még szélsőségeseb­bek, ami mind az előfordulási arányban, mind a pusztítás erejé­ben, mértékében megmutatkozik.­­ A lakosság biztonságának fokozása a megelőzési tevékeny­ség erősítésével érhető el. A víz­elvezető árkok karbantartásával és rendszeres ellenőrzésével je­lentős mértékben csökkenthető a katasztrófák kialakulása, vagy azok romboló hatásainak mérté­ke - szögezte le Noskó Zsolt. A tűzoltó őrnagy elmondta, hogy a vízelvezető árkok, padkák, átere­szek tisztán tartása nagyban befo­lyásolja a hirtelen megáradt folyók és patakok befogadó képességét, az áradás elvezetésének idejét, a pusztító hatás mértékét, s ezzel együtt a mentésre rendelkezésre álló időt is. Nem csak rendkívüli helyzetekben okozhat azonban je­lentősebb károkat az árkok elha­nyagolása. Nagyobb esőzések ide­jén a folyamatosan kilépő esővíz súlyosan megrongálhatja például a közutak burkolatát, ez pedig las­síthatja az esetleges beavatkozást és a mentési folyamatokat is. A Nógrád Megyei Katasztrófa­­védelmi Igazgatóság munkatár­sai - szakemberek, a települési önkormányzatok és a szolgálta­tók - bevonásával ezekben a na­pokban ellenőrzik a belterületi vízelvezető rendszerek állapotát. A munka a rendszeres tisztítás­ra, a felesleges hulladékok eltá­volítására, a növényzet levágá­sára, a mélység szabályozására és az esőzések okozta hordalék­ok eltávolítására terjed ki.­­ Több településen jelenleg is folyik árokkarbantartó munka, amelyre a közmunka-program ad lehetőséget. Van azonban olyan önkormányzat is, amely saját költségvetése terhére végzi el a szükséges feladatokat - mondta el Noskó Zsolt. A ka­tasztrófavédelem megyei szóvi­vője ugyanakkor hangsúlyozta: a felelősség nem hárítható csu­pán a településvezetésre. A meg­előzésben és a védekezésben minden ember állampolgári kö­telezettsége gyakorlásával vesz részt önmaga, családja, valamint javai megvédésében és meg­mentésében. A belterületi vízelvező rendszerek ellenőrzése folyamatos lesz (képünk illusztráció) 3 A társadalom kristálya - a család Nincs nélkülem parlamenti ülésszak, no nem a padsorokban ki­jelölt helyen ülök, nem is a karzaton nézelődök, de a tévé előtti ké­nyelmes fotelemből követem az eseményeket. Ha - és amíg­­ tudom. Legutóbb sikerült, arra figyeltem fel, hogy az egyik képviselő a családról értekezik. Napirend előtti hozzászólásának apropóját az adta, hogy 1994-ben az ENSZ május 15-ét a család nemzetközi nap­jává nyilvánította, amihez hazánk is csatlakozott. A kezdeménye­zés a figyelmet a családra, a társadalom alapintézményére irányí­totta, a múlt évet már, mint a család nemzetközi évét is deklarál­ta. Nemes törekvések, de a kérdés az, hogy a tett intézkedések ha­tására, és a változó körülmények közepette javul-e családok hely­zete? A kérdés komplex, mint a család maga, nincs egzakt válasz. Nincs két egyforma család, főleg feltételrendszerét, értékrendjét nézve. A családok összességének - ami maga a társadalom - a helyzetét azonban lehet vizsgálni és megítélni. Már demográfiai térképünk is beszédes: csökkenő népesség, elöregedés, alacsony ter­mékenység, kevesebb gyermekszülés. A társadalom tükrében ma­gas munkanélküliség, megélhetési nehézségek, növekvő elszegé­nyedés. A következmények kiáltóak: kudarcok, konfliktusok, erő­szak, válás, egyszülős és elhagyott gyermekek. Változás­­ a javu­lás irányába - a magyar gazdaságtól és a társadalomtól - ismer­ve a körülményeket - rövid időn belül nem várható!Megoldásként marad a családon belüli életmód, értékrend és mentalitás­váltás. A család szerepe szerintem most leginkább ebben áll. Tudjuk, az ország felzárkózása, fejlődése nagyban függ a gazdaságilag aktív népességtől, amelyhez mindenekelőtt a születések számának nö­velése szükséges. Utóbbinak azonban - paradox módon - kivált­képp egzisztenciával bíró, egészséges és boldog családokban van értelme, értéke. Vissza kell állítani és aktivizálni a család reprodukciós funkci­óját, ehhez erősíteni szeretetközösség szerepét, hogy a család ismét a nemzet fundamentuma, és újra - Victor Hugo után szabadon - a társadalom kristálya legyen. Amely, mint gyöngyszem nő is és értéket hordoz. Csak türelem! - (család-) barátaim. BARÁTHI OTTÓ Nógrád megye, azon belül is Salgótarján és környé­ke adott otthont a Magyar Kereskedelmi és Iparka­mara által 2001-ben élet­re keltett „Ezer éves a kézművesség a Kárpát­medencében” rendez­vénysorozat idei állomá­sának. A három napos or­szágos találkozón meg­nyitották a kézműves re­mekekből rendezett or­szágos kiállítást, konfe­renciát rendeztek a me­gye kézműves hagyomá­nyairól és a vendégek megismerkedtek a nógrá­di vendéglátással Kazá­ron és Hollókőn, illetve bejárták a somoskői vá­rat, megtekintették a bá­nyamúzeumot és az ipoly­­tarnóci őslábnyomos lele­tet. Salgótarján. Tizenkettedik al­kalommal gyűltek össze az or­szág minden tájáról a kézműves­séggel foglalkozók, hogy tapasz­talatot szerezzenek és cserélje­nek, megismerkedjenek az ak­tuális helyszín kézműves hagyományaival. Idén a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara kapta az elismerést, hogy megszervezhette a találkozót, s igyekezett a palóc kultúrát meg­ismertetni az idesereglettekkel. A napokban a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara ellenőr­ző bizottsága, majd az elnöksége tartotta kihelyezett ülését az eresztvényi Salgó Hotelben, ahol a mintegy 120 résztvevő nagy részét elszállásolták. Ezt követő­en a Nógrádi Történeti Múzeum­nál gyülekeztek a vendégek, itt nyílt meg az a kiállítás, amely az elmúlt tíz esztendő azon kézmű­ves alkotásait mutatta be egye­dülálló módon, amelyek elnyer­ték a „Kézműves remek” címet. Nagy büszkeség, hogy idén újabb négy megyénkben alkotás kapta meg ezt az elismerést a ko­rábbi három mellé. A megnyitón Pál István tereskei dudás varázsolta el a publikumot, majd dr. Szirácsik Éva megyei múzeumigazgató, illetve Juhász József, az MKIK kézműipari kollégiumának el­nöke nyitotta meg a tárlatot. Kis ünnepség keretében Szepe­si János fafaragó népi iparmű­vész vehette át az elnöki arany­érmet Miklóssy Ferenctől, az MKIK általános alelnökétől ab­ból az alkalomból, hogy immár hetedszerre kapta meg a Kéz­műves remek-díjat. A kiállítás - amely június 3-ig várja az ér­deklődőket - megtekintése után dixieland zenekar felve­zetésével Salgótarján Fő teré­re sétáltak, ahol a 28. Nemzet­közi Dixieland Fesztivállal, va­lamint a 4. Tarjáni Borfeszti­vállal egybekötve hivatalosan is megnyílt a Kézművesség ezer éve a Kárpát-medencében rendezvény is. Az est gálavacsorával zárult, amelynek keretében kihirdet­ték a nógrádi kamara által meg­hirdetett „Napjaink cukrászata Nógrád megyében” verseny végeredményét. A fináléra ké­szített cukrászkülönlegességek egytől-egyig lenyűgözték a zsű­rit és a későbbi fogyasztókat, öt­letesebbnél ötletesebb kreációk kerültek a tálalópultokra. Dísz­torta kategóriában a balassa­gyarmati Fincsi Cukrászipari Kkt. alkotása vitte el a pálmát, megelőzve az ugyancsak Ipoly­parti Mikszáth iskola diákjai­nak munkáját. Aprósütemény­­bonbon kategóriában Sólyom Zsuzsa salgótarjáni cukrász ka­pott első helyezést, hajszálnyi­val megelőzve a Táncsics keres­kedelmi iskolásainak műveit, míg különdíjat ítélt a zsűri a sal­gótarjáni Sweet-Ice Bt. „Házunk tája” palóc porta kreációjának. A díjak ,­ az Uniglass Kft. ugyancsak kézzel készített al­kotásai­­ átvételét követően a Jazz Exit és a Szexi Csokoládé Dance Band gondoskodott a jó hangulathoz elengedhetetlen muzsikáról. A továbbiakban kézműipari konferencia helyszíne volt a ho­tel különterme, ahol az aktuális kézműipari kérdések megvita­tása után dr. Szirácsik Éva, Bódi Györgyné dr., illetve Gyula Csaba előadásaival zajlott a kézműipa­ri konferencia. Az ebéd már egy hagyomá­nyos palóc faluban, Kazáron, az alkalomhoz illően vendégváró díszbe öltöztetett Tájház udva­rán várta a küldöttséget, akik a nógrádi kézművesek portékái­val, valamint a kazári hagyo­mányőrző csoportok fellépései­vel, bor- és pálinkakóstolóval, a Nógrád Táncegyüttes színvona­las produkciójával a Folk Garage zenéjével, tufa-taxizással múlat­hatták az időt. A kulináris élve­zetekről pedig sparhelten ké­szült laska, tócsni és palóc gu­lyás gondoskodott. A kora este már Hollókőn érte az ország minden pontjáról ide­­seregletteket, akik a vár megte­kintése után a Muskátli vendég­lőben költhettek el egy hamisí­tatlan palóc vacsorát. Másnap a környék nevezetes­ségeivel, Somoskő várával, a Bá­nyamúzeummal, illetve az ipolytarnóci őslábnyomos lelet­tel ismerkedtek meg a legkitar­tóbbak, majd azzal búcsúztak: egy esztendő múlva Zala megyé­ben is hasonló jó hangulatú ta­lálkozón láthatják majd viszont egymást. Szíves vendéglátás a palóc kézművesektől

Next