Nógrád Megyei Hírlap, 2015. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

2015-04-08 / 81. szám

A cigányzenész Egykoron a falusi és kis­városi húsvéti ünnepek han­gulatának kihagyhatatlan kelléke, elmaradhatatlan alakja volt a cigányzenész. Egyedül, vagy egy kontrás és brácsás társaságában ment, mendegélt a prímás házról­­házra, becsöngetett, és a la­kók jó szívvel fogadták. El­húzták a házigazda kedvenc nótáját, kaptak egy kis hí­­mes tojást, jóízűen felhörpin­tettek egy kupa bort, és már­is álltak tovább a következő portára. A modern kor, az ünnep egyre halványuló és hamis szí­nezetet kapó fakult fénye azon­ban nem kedvez ezeknek a vándormuzsikusoknak. Ma már nem csupán a zenészek tűntek el az utcákról, hanem a locsolkodók víg serege is egy­re inkább csökken. Húsvét hétfőn éppen ke­rékpárral tekertem a balas­sagyarmati külváros felé, amikor a Trikál József utcá­ban megpillantottam az „utolsó mohikánt”. Szinte azonnal Kondor Ernő (balas­sagyarmati származású) nó­taszerző híres dala jutott ró­la eszembe: a vén cigány „el­tipeg csendben, hóna alatt a kopott hegedű­ alig bír járni, lábain állni, mégis szívében ott él a derű”. Valóban, a bot­ra támaszkodó öreg férfi csak ment rendületlenül, hátha még valahol fogadják, ahol a vonója nyomán fel­hangzik a dallam: „egyszer még hadd muzsikáljak, szí­vemből, úgy igazán...” Ahogy elhaladtam mellette, intettem neki, hangosan oda­köszöntem, és a vén cigány­zenész megtorpant. Elmoso­lyodott és gyengülő kezével visszaintett. Talán tényleg ő az utolsó, aki Húsvét napján még elő tud csalogatni bá­gyadt, cincogó hangokat, és „bazsevál” egyet a népnek. Szerettem volna megállni, odamenni, megveregetni a vállait, és Vörösmarty szavá­val szólva: „Húzd, ki tudja, meddig húzhatod...„De az öreg szemlesütve tovább baktatott, magában pedig azt gondolhatta: „Vén, öreg em­ber, nótája nem kell, senki­nek nem kell a nótája már...” A vén cigányzenész alko­nyát láthattam pár percre... Hegedűs Henrik Kútvízzel locsolták meg a bátonyterenyei leányokat A szécsényi járás közsé­gei közül egyedül Nógrádmegyerben van függetlenített kultúrház­­vezető. Vitathatatlan, hogy napjainkban a kul­­túrházak varázsa kisebb, de az is igaz, hogy az em­berek igényelik az aktív közösségi programokat. A napokban, Nógrádmegyerben jártam, örömmel olvastam a művelődé­si ház falán: Radics István Műve­lődési Ház és Könyvtár. Az ön­­kormányzat úgy döntött, hogy a kulturális intézményük, 2015. március 1-vel felveszi a falu szü­löttjének, megyénk jól ismeret és elismert egykori festőművész­ének a nevét, aki a község teme­tőjében alussza örök álmát. A művelődési ház homlokzatán a névadó alkotása látható. Sokszínű és gazdag az intéz­mény élete. Vezetőjük, Szigeti Lászlóné azon van, hogy minden korosztály, érdeklődő megtalálja a számára megfelelő programot. 2008-ban, szakmai programmal neveztek a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium által kiírt integrált közösségi szolgáltató tér létreho­zására. A pályázatuk sikeres volt, így egy újabb pályázatot A régi szokások szerint idén is kútvízzel locsol­ták meg a leányokat a Nagybátonyi Ófalusi Hagyományőrzők hús­vét hétfőn. Az ünnepen a legkisebbek tojást fes­tettek, míg az asszo­nyok kalácsot, és ke­nyeret sütöttek, termé­szetesen kemencében. Bátonyterenye: - ilyenkor itt helyben egy picit megpróbál­juk visszaadni azt­ az érzést a fiataloknak, ami régen volt, hiszen akkoriban is így meg­nyújthattak be a belsőtér felújí­tására, eszközök, bútorok vásár­lására. Ennek köszönhetően megújult az épület belseje, ren­dezték annak környékét. Széles a szolgáltatásuk skálája. eMagyarország ponttól kezdve a különböző egészségügyi, agrár­gazdálkodási programokon át, egészen a munkaügyig. A ház­ban található a Balassi Bálint Me­gyei Könyvtár szolgáltató helye. Ott tartja próbáit a modern tánc­csoport. A gyermekek részére könyvtári órákat szervez­tek locsolkodni apáink, nagyapáink. Vödörből öntöt­ték meg az asszonyokat, majd fogták a kis kocsijukat, húzták az úton, azon volt a sör, a bor, az étel, és a piros tojás is. A legények egy he­lyen megálltak enni, inni, mulatozni. Jézus feltámadá­sának ünnepe nem a pénz­ről szól, hanem arról, hogy szeressük, tiszteljük egy­mást, és őrizzük meg ezeket a régi hagyományokat az utó­kor számára is - mondta la­punknak Sulyok Zoltán, a Nagybátonyi Ófalusi Hagyo­mányőrző Egyesület elnöké­­nek. Igénybe veszik a művelődé­si házat a község civil szervezetei, intézményei. A Nógrádmegyei Hagyományaiért Egyesület, amelynek elnöke Géczi Ernőné, keretén belül működik a népdal­körük. Az ifjúság számára rend­szeresen tartanak különböző programokat. A nyári tanítási szünetben alkotótáborokat szer­veznek a részükre. A színjátszó csoportjuk bemutatta a „Suszter manói” című mesejátékot. Tavaly, decemberben megvalósítot­ták az adventi falute­lepülési kalendáriumot, elkészí­tették a falu adventi karácsonyát. A Mátyás évhez kapcsolódva, há­rom fordulós vetélkedőt szervez­nek az ifjúságnak. Galériájukban nógrádmegyeri, a községhez kap­csolódó, a megyénkben élő alko­tók munkáiból rendeznek kiállí­tásokat. Bemutatták a helyi érté­keket. Évek óta otthont adnak a nyugdíjasklubok megyei mese­mondó versenyének. A Múzsa művészeti fesztiválhoz - amely­nek annak idején a pásztói járás volt a kezdeményezője - a szécsényi járás is csatlakozott, programját a nógrádmegyeri művelődési ház szervezi, koordi­nálja. Szigeti Lászlóné elmondta, hogy a Magyar Művészeti Inté­zettel együttműködési szerző­dést kötöttek. Az intézet három fiatal közösségi munkást biztosít a számukra. Közülük az egyik­nek pedagógiai asszisztens a végzettsége, ő többek között dél­utánonként a tanulóknak segít a másnapi órákra való felkészü­lésben. Március elejétől már használják a Radics István ne­vet, a névadó ünnepséget május­ra tervezik. A nógrádmegyeri művelődési ház napjainkban is betölti külde­tését. S­zenográdi Ferenc * * y Palóc településekről a népfőiskolán Salgótarján. A nemzedékek népfőiskolája április 8-i (mai) a József Attila Művelő­dési Központban 14.30 óra­kor kezdődő összejövetelén Palóc települések címmel Bódi Györgyné dr. nyugalma­zott könyvtárigazgató tart előadást. A rendezvényt bár­ki látogathatja, szervező a Sréter Ferenc Népfőiskolai Egyesület. Pincében „lebegtek” Salgótarján. Kábítószer-bir­toklás megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást négy he­lyi lakos ellen a Salgótarjáni Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. Bejelentés érkezett nemrég a rendőrségre arról, hogy az egyik megyeszékhe­lyi lakóház pincéjében többen is „zavartan viselkednek”. A rendőrök négy - 26, 23, 22 és 21 éves - férfit igazoltattak a helyszínen, majd a ruháza­tuk átvizsgálásakor és ké­sőbb, a lakhelyükön megtar­tott házkutatáson több pakett - alufóliába csomagolt - kábí­tószergyanús növényi anyag­maradványt foglaltak le. Ezekre pozitív jelzést adott a gyorsteszt. A négy fiatalem­bert előállították és gyanúsí­tottként hallgatták ki. A hatóság szakértők bevo­násával folytatja le a további eljárást - közölte Nágel Ta­más, a rendőrség sajtórefe­rense. Fókuszban az Európai Unió Salgótarján Párbeszédre épülő találkozóra invitálja az érdeklődőket az Új Nemze­dék Plusz Kontaktpont, a Salgótarjáni Ifjúsági Infor­mációs és Tanácsadó Iroda, valamint a Lélekpendítők Társasága közösen az Euró­pai Unióval kapcsolatos té­makörben. A rendezvényt a Stécé Kávéház belső termé­ben tartják április 9-én, csü­törtökön 14 órai kezdettel. A szervezők célja, hogy a fiata­lok jobban megismerjék az Európai Unió működését és tisztában legyenek az őket megillető jogokkal és lehető­ségekkel. Az esemény meg­hívott vendégei Barabás Mik­lós és Barabás Emese, az Eu­rópa Ház vezető munkatársai lesznek. r

Next