Nógrád Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 177-200. szám)

2015-08-14 / 188. szám

Orbán Viktorhoz fordult Budapest Nyílt levélben hív­ta fel a miniszterelnök figyel­mét az igazságügyi dolgozók helyzetére Makai Lajos, a Ma­gyar Bírói Egyesület (MBE) el­nöke - írta a Magyar Nemzet. A lapnak Makai Lajos azt mondta: az igazságszolgáltatás­ban 2004-ben volt utoljára bér­rendezés. Ez azt eredményezte, hogy tíz év alatt a bírói és ügyé­szi bérek reálértéke 42 száza­lékkal csökkent, míg a hazai át­lagkereset reálértéken számol­va 30 százalékkal nőtt. Rámuta­tott: 2012 óta a magyar bírák ke­resnek a legrosszabbul az Európai Unióban. Hozzátette: az MBE a bérren­dezéshez már évekkel ezelőtt ké­szített tervezetet, amelyet idén frissítettek. A dokumentum több lépcsőben javasolja a körülbelül 30 százalékos béremelést ered­ményező igazságügyi életpálya­­modell bevezetését Makai sze­rint a program sikeréhez évi 6-8 milliárdos költségvetési ráfordí­tásra lenne szükség. A lap felidézte azt is: az év el­ső felében az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde fel­állított egy életpálya-bizottságot, azonban az MBE vezetője szerint az lényegében nulláról kezdte a munkát, így jelen állás szerint legkorábban csak 2017-től vár­ható érdemi bérrendezés. Európai fogadóórá­kon kérdezi Budapest Európa több nagy­városában tart fogadóórákat a következő hónapokban Újhelyi István, az MSZP EP-képviselője, aki arra vár válaszokat a külföld­ön dolgozó magyaroktól, hogy mit várnak a magyar politikától. Az ellenzéki politikus kezde­ményezését kedden, a Sziget fesztiválon jelentette be, ahol fogadóóra-sorozatának első ál­lomását tartja. Szerinte a kormány lemon­dott a külföldön munkát válla­ló magyarokról, részben szoci­ális érzéketlenség, részben po­litikai számítás miatt, hiszen a 600 ezer külföldön dolgozó fi­atal nem vett részt az ország­­gyűlési választásokon A KSH legfrissebb adatai alapján Magyarország már a kivándorlók országává vált - fogalmazott Újhelyi István, aki mélyen elgondolkodtatónak nevezte, hogy a 19-30 év közöt­ti fiatalok fele, a 30-40 évesek­nek pedig harmada külföldön szeretne dolgozni. A szocialista EP-képviselő azért is fontosnak nevezte a kap­csolattartást a külföldön élő fia­talokat, mert anélkül elveszte­nék érzelmi kapcsolatukat az anyaországgal és később már biztosan nem térnének haza. Újhelyi István tájékoztatása alapján a közeljövőben London­ban, Berlinben, Bécsben, Rómá­ban és Máltán tart fogadóórát Az uniós szabályozás nem segíti a hatékony szembeszállást Az EU hatályos szabályo­zása és az uniós irányel­vek nem segítik, sőt a leg­több esetben gátolják a hatékony szembeszállást a jelenlegi nagy bevándorlá­si hullámmal - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján. Budapest A fideszes képvise­lő ezt azzal indokolta, hogy miu­tán 2013-ban a menekültügyi őrizet szabályait módosítani kel­lett, lényegesen rosszabb lett a helyzet a bevándorlók számát te­kintve. Amíg volt lehetőség a menekültügyi őrizetre, a mene­kültstátusz iránt folyamodók­nak 2010-ben 64, 2011-ben 70, 2012-ben pedig 64 százalékát le­hetett őrizetbe venni. Miután az uniós irányelv átvételével meg­változott a szabályozás, 2013- ban csak 13, 2014-ben pedig 14 százalékát lehetett őrizetbe ven­ni a Magyarországra érkező be­vándorlóknak, akik menekült­­ügyi kérelmet nyújtottak be - magyarázta. Hozzátette: ennek is következ­ménye az a nagymértékű növe­kedés, amely 2013 után a mene­kültügyi kérelmet benyújtók számában figyelhető meg, ugyanis míg 2012-ben 2157-en adtak be ilyen kérelmet, 2013-ban 18 900-an, 2014 pedig már 42 777-en. Gulyás Gergely hangsúlyozta: az a tény, hogy nincs lehetőség a menekültjogi kérelem benyújtó­inak őrizetbe vételére - vagy leg­alábbis csak nagyon szűk kör­ben -, jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy ilyen nagy számban nőtt a bevándorlók szá­ma Magyarországon. Mint mondta, a legfrissebb adatokból az látszik, hogy nem csökken a bevándorlási nyomás Magyarországon, idén eddig 118 690 jogellenes, tiltott határátlé­pési kísérlet történt, ezek több mint 99 százaléka a magyar­szerb határon. Ez pedig egyér­telműen indokolttá teszi a tech­nikai határzárat, amely a tervek szerint augusztus 31-re elkészül. Remélhetőleg ezzel elejét veszik annak, hogy Magyarország leh­e­tetlen helyzetbe kerüljön - véle­kedett. Gulyás Gergely szerint ugyan­is bár az ide érkezők 90 százalé­ka tíz napon belül elhagyja az országot, a dublini egyezmény alapján Magyarországra bármi­kor visszaküldhetők, ez pedig re­ális és komoly veszélyt jelent. Közölte: méltányolják az egy­házi és civil szervezetek munká­ját, de más a feladata e szerveze­teknek és más az államnak, az állam dolga ugyanis a tiltott ha­tárátlépési kísérletek mielőbbi megakadályozása. A képviselő kérdésre elmond­ta: a kormány egyeztet azokkal a településekkel, amelyeket érint az ideiglenes menekülttáborok létesítése, és támogatni fogja e te­lepülések fejlesztési kéréseinek jelentős részét. A vonatkozó uni­ós irányelv azonban azt nem teszi lehetővé, hogy ezek a táborok zár­tak legyenek - mutatott rá. A politikus szerint nem jelent pluszterhet az illetékes szervek­nek a határzár megrongálásának bűncselekménnyé nyilvánítása. Végül Gulyás Gergely azzal kapcsolatban, hogy a bevándor­lók nemzetközi vonatjegyet vá­sárolhatnak Magyarországon, közölte: a magyar és az uniós szerveknek nincs lehetőségük szankcionálni, ha valaki nem je­lentkezik a menekülttáborok­ban, hanem Nyugatra indul. Ezer sebből vérzik a vidékfejlesztési program Az MSZP szerint ezer sebből vérzik a kormány vidékfejlesztési program­ja, az Európai Bizottság által hétfőn elfogadottak szerint például 20 száza­lékkal kevesebb forrás jut vidékfejlesztésre, mint a megelőző hétéves uniós költségvetési ciklusban. Budapest Gőgös Zoltán, az el­lenzéki párt elnökhelyettese saj­tótájékoztatóján végrehajthatat­­lannak ítélte a terv élelmiszer­­ipari fejlesztésekkel kapcsolatos elemeit, de bírálta azt is, hogy a program egy évet csúszott más országokhoz képest, így a ma­gyar gazdálkodók versenyhát­rányba kerültek. A szocialista politikus kifejtet­te azt is, hogy kevesebb területen folyhat támogatottan környezet­­tudatos gazdálkodás, de a fiatal gazdák is csekélyebb számban számíthatnak pluszforrásokra. Kifejtette: a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos hétéves keret csak fo­rintban egyezik a szocialista kor­mányok idején elfogadottal, de míg a mostanit 309 forintos euró árfolyamon számolták, a koráb­bit 256 forinton. Úgy folytatta: a megelőző cik­lusban 1,1 millió hektárnyi kör­nyezettudatos gazdálkodási te­rületre nyújtottak támogatást, ez mindössze 538 ezer hektár lesz, míg versenyképesség javítása cí­mén a megelőző több mint 11 ezer után csupán 4800 projektet támogatnak majd, amelyekről szerinte nagyjából el is van dönt­ve személy szerint, hogy ki fog­ja kapni. Élelmiszer-feldolgozás nélkül nehéz helyzetben lesz a magyar mezőgazdaság - jelentette ki, bí­rálva a kormány tervét, amely 5500 projektre biztosítana ös­­­szesen 200 milliárd­ forintot. Minden kistelepülésen két élel­miszer-feldolgozó lesz, de ki fog­ja ezeket alapanyaggal ellátni? - tette fel a kérdést, hozzátéve: az állattartás szinte teljesen meg­szűnt, a vidékfejlesztési prog­ramban pedig olyan árbevételi limitet húztak a támogatásuk­hoz, amely a még meglévőket ki­zárja abból. Kifogásolta azt is, hogy géptá­mogatásra csak a kertészet szá­míthat. Huszka Imre, a párt Hajdú-Bi­­har megyei elnöke a tájékozta­tón arról számolt be: kedden a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-fő­kapitányság megalapozottnak ítélte feljelentését az úgyneve­zett ESZOSZ-ügyben, amelyet i­l­­letékességből áttett a regionális adóhivatalhoz. Hozzátette: re­mélhetőleg fény derül arra, hogy a mintegy 5,8 milliárd forinttal, azon belül jelentős uniós támo­gatással elszámolni nem tudó társaságon belül kik és hogyan hajtottak végre okirat-hamisí­tást, fiktív foglalkoztatást, és más törvénysértést. Megjegyez­te: az elkövetők több ezer embert károsítottak meg. Gőgös Zoltán ezt azzal egészí­tette ki: európai uniós képviselő­jük, Szanyi Tibor az ügyben az Európai Unió Csalás Elleni Hi­vatalánál (OLAF) tett feljelentést az ügyben. HIRDETÉS Képtelen a fiatalok­hoz szólni Bd­­ Az MSZP szerint a Fidesz képtelenné vált megszólítani a fiatalokat, ezért méltatlanná vált arra, hogy a párt elnevezésében rájuk hivatkozzon. Erről Bárány Balázs, a szo­cialisták elnökségi tagja be­szélt Budapesten tartott sajtó­­tájékoztatóján. Hangsúlyozta, a Fidesz szerdán a füle botját sem mozdította az ifjúság világ­napján. Arra nem telt tőlük, hogy annyit mondjanak a magyar fiataloknak, hogy szevasztok - fogalmazott. Az MSZP elnökségi tagja szerint a Fideszt huszonöt évvel ezelőtt lelkes, tenni akaró fiatalok alkották, akik egy idejét múlt, rossz rend­szer ellen harcoltak és azért, hogy Magyarország demok­rácia legyen. Mára pedig azt látjuk, hogy ők váltak azokká, akik ellen huszonöt évvel ezelőtt harcol­tak - mondta Bárány Balázs, példaként említve, hogy sze­rinte a kormánypártiak jelen­leg urizálgatnak, vadászni járnak, stadionokat építenek a saját kertjükbe, továbbá megmondják a magyarok­nak, mikor kell vásárolni. A szocialista politikus sze­rint mindezek miatt nem cso­da, hogy fiatalok tömegével menekülnek külföldre, mi­közben a Fidesz semmit sem tud kínálni nekik. Kiemelkedő a támo­gatások kifizetése Budapes Magyarország az első olyan tagállam az Euró­pai Unióban, ahol az uniós tá­mogatások kifizetése át fogja lépni a 100 százalékot -­ mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztés­­politikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára csütörtök reggel az M1 aktu­ális csatornán. Hozzátette: mivel a támo­gatások utólagosan, tehát a nyertes pályázat megvalósu­lása után hívhatók le, a ma­gas kifizetési szint azt jelzi, hogy Magyarország képes teljesíteni a vállalásokat, en­nek eredményeként pedig az Európai Bizottság várhatóan sokkal komolyabban mérle­geli a magyar kormány kéré­seit. A helyettes államtitkár szerint a források hatékony lehívását tekintve Magyaror­szág a 2014-2020-as költség­­vetési ciklusban is az első helyre kerülhet. Felidézte, hogy két nappal ezelőtt fo­gadták el a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programot, amelynek értelmében 1300 milliárd forint jut alapvetően a kis- és közepes családi bir­tokoknak a mezőgazdasági nagyvállalkozók helyett. A mai napig képviseli Budapest A Fidesz szerint a baloldal a külföldi spe­kulánsok és a nagybirtokosok érdekeit képviseli, ami­kor a magyar föld alkotmányos védelmére és a magyar gazdák támogatására épülő földpolitikát támadja. A Fidesz ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy Nagy-Huszein Tibor, a Demokratikus Koalíció (DK) al­­elnöke szerint hosszú évek előkészítő munkája után a Fidesz napokon belül megkezdi az állami tulajdon­ban lévő termőföldek kedvezményes hitellel történő értékesítését. A DK véleménye szerint le kell állítani ezt a rendkívül tisztességtelen folyamatot - jelentet­te ki az MTI-nek. A Fidesz közleményében azt írta, hogy a baloldal kormányzása alatt a gyakran egykori kommunista tsz-elnökökből lett földesurak hektáronként 1­100 forintért osztották szét maguk között az állami földe­ket, azokat akár 99 évre és mentették át saját maguk­nak illetve holdudvaraiknak. Szavaik szerint a kormány alkotmányos védelmet adott a magyar földnek és az állami földeket a helyben lakó magyar gazdák művelésére bízza. Az új földpolitika működik, egyre csökken a nagybirtokok és nő a kisbirtokok aránya, a családi gazdaságok és a fiatal gazdák száma is jelentősen emelkedett - jelentik ki. Célnak nevezik, hogy a földek nyolcvan százalékát családi gazdaságok, földművesek műveljék. Hűsítő érintés a nyárban Minőségi klír­ék elérhető áron

Next