Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-20 / 220. szám

Repülők ütköztek fittMirefa Merka Géza pi­lótaoktató szerint a vasárnap Gödöllőnél összeütközött két gép vezetőjének lehet hogy nem volt már ideje reagálni, mert túl gyorsan haladtak eh­hez. A szakértő az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műso­rában azt mondta, a két gép egymással szemben haladt az egyik fél- a másik leszállást hajtott végre, egyikük nappal szemben. A gépek sebessége 200 kilométer volt óránként ezért nem lehetett idejük re­agálni. Bár légiforgalmi irányítás nincs, de tájékoztató szolgálat van a kisgépes forgalomban. A két repülőgép valószínűleg másik frekvencián volt Hétvégi határsértők Százöt határsértőt tartóztat­tak fel péntektől vasárnapig az ország területén - tájék­oz­­tatta az Országos Rendőr-fő­kapitányság az MTI-t A rendőrség hon­lapján olvasható statisztika szerint pénteken 20, szomba­ton 22, vasárnap 53 migránst tartóztattak fel, és kísértek át az ideiglenes biztonsági ha­tárzáron. Az ország területén mélységben 10 határsértőt fogtak el, két gyanúsított el­len embercsempészet miatt indult eljárás. A július 5-én hatályba lé­pett új szabályok szerint azo­kat a migránsokat, akiket a szerb vagy a horvát határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül feltartóz­tatnak, visszakísérik a kerí­tésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé. Azok ellen, akik esetében bizonyítható, hogy átlépték vagy megron­gálták a határzárat, illetve embercsempészettel gyanú­síthatók, továbbra is bünte­tőeljárás, a román és ukrán határszakaszon elfogottak esetében idegenrendészeti eljárás indul Rákóczira emlékeztek UfíHEb Magyarok és fran­ciák együtt emlékeztek szombaton a Rákóczi-féle szabadságharcra és annak vezetőjére a franciaországi Yerres-ben II. Rákóczi Ferenc halálának 281. évfordulóján - tájékoztatta az MTI-t a Pá­rizsi Magyar Intézet. A fejedelem mellszobrát Károlyi György, Magyaror­szág franciaországi nagykö­vete és Olivier Clodong, Yer­­res város alpolgármestere koszorúzta meg a Párizshoz közeli kisváros Rákóczi te­rén. A Párizstól 23 kilométerre található Yerres-ben töltötte Rákóczi franciaországi em­igrációjának utolsó két évét 1715 és 1717 között. Török­országban bekövetkezett halála után, végakaratojának megfelelően az itteni kolos­torban helyezték a szívét örök nyugalomra. A fejede­lem szívét tartalmazó arany­szelencének később, a tör­ténelem viharaiban nyoma veszett, Verres lakói azonban a mai napig őrzik a magyar történelem emblematikus alakjának emlékét, minden évben megemlékeznek Rá­kócziról. Életműdíjas filmrendező 2013-ban pedig Bükkzsércen mutatták be a kordokumentu­mokat egy időszakos tárlaton. Béres Mária, a Tiszazugi Föld­rajzi Múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta: a bükkzsérci önkormányzat és a tiszaföldvári múzeum hamarosan szerződést köt arról, hogy a gyűjtemény egésze mikor, milyen feltéte­lekkel kerül Bükkzsércre, ahol egy barlangászmúzeumban hoznak létre állandó tárlatot. A tárgyakat tartós letétbe adják a bükkzsércieknek - tette hozzá. Vasas Csaba, a mintegy ezer lelkes Bükkzsérc polgármes­tere az MTI-nek elmondta: a múzeumot a faluközpont régi iskolaépületéből alakítanák ki, az ingatlant az egyháztól bé­relnék tartós használatra. Az épületet a tervek szerint még idén felújítják és be is rendezik, interaktív tárlatot hozva létre benne. A település vezetője bí­zik abban, hogy a tárlat idegen­­forgalmi látványosság is lesz. Íntoniil Matthew Newton amerikai rendező A semmiből (From Nowhere) című filmje kap­ta idén a Jameson CineFest Mis­kolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíját a Pressburger Imre-díjat; a nagydíjat - amely Zukor Adolf nevét viseli - pedig a dán Martin Zandvliet rendező A homok alatt (Land of Mine) című alkotásának ítélte a zsűri. A tizenharmadik filmmustra ünnepélyes zárásán a Közönségdíjat Hajdú Szabolcs „Ernelláék Farkaséknál" című al­kotása, az Életműdíjat pedig Makk Károly kapta. A homok alatt című film a nagydíj mellett kiérdemelte a Filmkritikusok Nemzetközi Szö­vetsége - FIPRESCI - zsűri díját és az Nemzetközi Ökumenikus Zsűri elismerését is. Bíró Tibor feszti­váligazgató azt mondta: az idei fesztivál a nemzetközi filmkínálat egy olyan értékes szeletét hozta Miskolcra, amely minden eddigi­nél nagyobb számú érdeklődőt vonzott a szakma és a közönség részéről egyaránt. Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a Nemzet Művé­sze, kiváló művész (balra) átveszi életműdíját Kriza Ákos polgármestertől (középen) és Bíró Tibor fesztiváligazga­tótól (jobbra) a záróünnepségen a miskolci Művészetek­­ Házában 2016. szeptember 17-én. Új ebtenyésztési szabályozás Csak a kilenc magyar ku­tyafajta tenyésztői marad­nak hatósági felügyelet alatt a jövőben, a többi ebfajtával foglalkozó tenyésztő törvényi szabá­lyozása megszűnik. BBBEHSÜcs A Magyar Közlöny legutóbbi számában közzétett, hétfőtől hatályos rendelet értel­mében magyar ebfajtának mi­nősül a drótszőrű magyar vizsla, az erdélyi kopó, a komondor, a kuvasz, a magyar agár, a mudi, a puli, a pumi, és a rövidszőrű ma­gyar vizsla. A rendelet értelmében a ma­gyar ebfajták megőrzését a fajta fenntartásáért felelős tenyésztő szervezetnek a magyar ebfajta kritikus, veszélyeztetett vagy megőrzendő helyzetét figyelem­be vevő tenyésztési program ki­alakításával valamint annak vég­rehajtásával kell biztosítania. A rendelet szerint a magyar ebfajták tenyésztési programját a génmegőrző intézmény és az Őshonos Haszonállatok Génerő­forrás Tanácsa véleményezi. A magyar ebfajtákat fenntartó tenyésztőszervezetnek 2016. de­cember 31-ig be kell nyújtani a tenyésztési hatósághoz a rende­letnek megfelelően módosított tenyésztési programját, és kérel­mezni kell a tenyésztőszervezeti elismerés módosítását Barlangászmúzeum nyílik Barlangászmúzeum nyílik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkzsércen az önkormányzat és a tisza­­földvári Hajnóczy József Barlangkutató Sportegye­sület szervezésében. t egyesület és jogelődei 1963 óta kutatják a település ha­tárában lévő Ódorvári-hasa­­dékbarlangot, 1971 óta a Haj­­nóczy-barlangot és 2005-től a Kos-barlangot is - közölte a sportegyesület vezetője az MTI- vel. Varga Csaba elmondta: az el­múlt évtizedekben nemcsak a barlangot ismerték meg, hanem az ott élők mindennapjait és a lakosokat is. Hozzátette: a bük­­kzsérci fotókból készült tablók, makettek és a néprajzi eszkö­zök mér több alkalommal látha­tóak voltak Tiszaföldváron. Az ódorvári természetkutatás öt­ven éves jubileuma alkalmából, Megújult a Bethlen kollégium (ksa(ZHIi­) Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszte­rének jelenlétében felavatták a csaknem négyszáz éves Beth­len Gábor Kollégium felújított épületegyüttesét. Nagyenyed. A felújítás az épületegyüttes tulajdonosa, az Erdélyi Református Egyház­­kerület és a román többségű Nagyenyed önkormányzata közötti példás együttműködés révén valósult meg, a beruházást az Eu­rópai Unió is támo­gatta. Kató Béla refor­mátus püspök sze­rint a nagyenyedi kollégium - a ma­gyar királyok vagy erdélyi fejedelmek által alapított kollé­giumoktól eltérően - azért lehetett ilyen hosszú életű, mert a hit szilárd alapjá­ra építették. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a kol­légiumot az erdélyi magyarság Oxfordjának, Sorbonne-jának nevezte. „Kicsiben olyan, mint Erdély. Mindent túlél. És mint tudjuk, aki túlél, erősebb lesz" -fogalmazott. Szórványgimnázium magyar diákoknak A Kolozs megyei Szamosúj­­váron pénteken ünnepé­lyes keretek között átadták a magyar állam támogatá­sával felépített szórvány­gimnáziumot. Az iskola felépítését csaknem 730 millió forinttal támogatta a magyar állam. Potápi Árpád János, a miniszter­­elnökség nemzetpolitikai államtitkára köszöntő beszédében kijelentette, a kormányzat hisz a magyar szórvány újraélesztésé­ben. (SKBgSJZfla) „A magyar nemzet csak a mezőség ma­gyarságával lehet egy egész. Az itt élő magyarok kulturális szellemi öröksége meghatáro­zó tartó pillére a nemzeti iden­titásunknak" - fogalmazott az államtitkár. A diákokhoz szólva elmondta: büszkeséggel tölti el, hogy olyan gimnáziumban tanulhatott, amelynek padjai­ban előtte Petőfi Sándor, Illyés Gyula és más neves személyi­ségek is ültek. „Remélem évek múltán ez az iskola is hasonló­an neves tanulókkal büszkél­kedhet majd" - tette hozzá az államtitkár. „Abban bízva adjuk át a 21 századi követelményeknek megfelelő iskolaközpontot, hogy belép a nemzetmegtartó intézmények sorába, az erdélyi magyar oktatás egyik centru­mává tud válni, ahol a mezősé­gi magyar jövő szellemi ereje épülhet" - jelentette ki Potápi Árpád János. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke köszöntőjé­ben kijelentette: a szamosúj­­várihoz hasonló magyar kö­zösségek azt a bizonyosságot adják, hogy van értelme a kö­zös küzdelemnek. Az RMDSZ elnöke azt is fontosnak tartot­ta, hogy a Téka Alapítvány köré szerveződött fiatalok a közös munkával teremtettek közös­séget Szamosújváron. Az is­kolaépítésben a szakmunkások mellett mindvégig részt vettek a kalákázó önkéntesek is. Szinte valamennyi felszólaló megemlítette a Téka Alapít­ványt vezető Balázs-Bécsi At­tila elszántságát, aki gyergyói székelyként Szamosújváron előbb művelődési központot, majd szórványkollégiumot, majd iskolát álmodott meg, és épített fel. Balázs-Bécsi Attila beszédében köszönetet mon­dott mindazoknak, akik segí­tették álmai megvalósítását. Elmondta, az iskola vonzereje már abban is mérhető, hogy idén hússzal több diákot fo­gadtak az alapítvány által mű­ködtetett szórványkollégium­ban, mint az elmúlt években. A szamosújvári szórvány­gimnáziumban 480 diák kezd­te meg tanulmányait a hétfőn kezdődött tanévben. Az iskolaavatóra kiadott tá­jékoztató szerint az intézmény számára a telket Szamosújvár önkormányzata biztosította 45 éves ingyenes használatra az iskolát felépítő Téka Alapít­ványnak. A telekre a kisiskolá­sok számára egy kétszintes öt tantermes iskolaépület, a na­gyobb osztályok számára pedig egy háromemeletes, 16 tanter­mes modern épület épült. Az udvaron szabadtéri színpad épült, és folyamatban van a tornaterem építése, melynek befejezését októberre ígérték. A magyar gimnáziumba három vegyes iskolából gyűjtötték össze a magyar osztályokat. Az iskola a város magyar diákjai mellett a mezőségi szórvány 30 településéről gyűjti össze a magyar gyermekeket, akik számára a Téka Alapítvány biz­tosít kollégiumi elhelyezést és programokat. A mezőségi szórványok­tatási programot szervező Téka Alapítványt 2010-től a magyar kormány nemzeti jelentőségű intézmények közé sorolta. A húszezer lakosú Szamosújváron a 2011-es népszámláláson a lakosság közel 17 százaléka vallotta magát magyarnak. Adriai magyar rekord BilfdlALub Szeptember kö­zepéig már több magyar turista kereste fel Horvát­országot mint tavaly, és a magyarok vendégéjszakái­nak száma is meghaladta a 2015-ös egész éves adato­kat - tájékoztatta a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletveze­tője az MTI-t. Marin Sken­­derovic az egyelőre nem hi­vatalos adatok alapján arról számolt be, hogy szeptem­ber 15-ig csaknem 469 ezer magyar turista több mint 2,5 millió vendégéjszakát töltött el Horvátországban a horvát turisztikai minisz­térium által idén elindított eVisitor rendszer adatai alapján. Tavaly egész évben összesen 465 ezer magyar vendég járt Horvátország­ban, ahol 2,493 millió ven­dégéjszakát töltöt el. Ma­gyarország vendégszámban a 8., az éjszakákat illetően pedig a 9. helyen áll a leg­jelentősebb küldő államok között.

Next