Nógrád Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-18 / 42. szám
2017. február 18., szombat Miről írt az újság? A kibontakozás útján Mily megrázó volt pusztán a gondolat is, hogy ismét lesznek munkanélküliek, hogy családfenntartók maradnak állás nélkül. Annál is inkább megrázó, mert nem ismeretlen ez, különösen az idősebb korosztályok előtt. Nagyon jól ismerik. De nem ismeretlen a fiatalabb korosztály előtt sem. Igaz, csak hallomásból, nem személyes élmények alapján. De tudomást szerezhettek azok a fiatalok, akik világot látni mentek a nyugati országokba. Mert akár Olaszországot, Franciaországot Angliát, vagy az Egyesült Államokat tekintjük, több százezerre, nem ritkán milliószámra megy a munkanélküliek száma. Nógrádi Népújság, 1957. február 20. Egyhangú ajánlással Salgótarjánban befejeződtek a városi tanácstagi jelölő gyűlések. Az elmúlt napokban v vros különböző pontjain a Hazafias Népfront 81 jelöltjét mutatták be. Az utolsó jelölő gyűlést pénteken este a Rákóczi úti általános iskolában a 38- as körzet választópolgárai tartották meg. Itt Kenderesi Gézánét, a Nógrád megyei Patyolat Vállalat átvevőjét jelölték. A csaknem három órán át tartó gyűlésen számos felszólalás hangzott el, a választópolgárok legtöbbje közérdekű gondokat mondott el. Többek között arról beszéltek, hogy a serdülő korú gyermekeknek nincs megfelelő játszótér. Szinte egységesen tettek javaslatot arra, hogy a parkok rongáláit nagyobb büntetéssel sújtsák. Tőkésexport felső határ nélkül Nógrád, 1967. február 19. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói 1977-ben több mint 16 ezer tonna áruval akarnak többet termelni az előző évi mennyiségnél. Miután létszám növekedéssel nem számolhatnak, a tervezett többletet teljes egészében a termelékenység növelésével kívánják elérni. Az év eleji nehézségek folytán kissé vontatott volt a termelés növekedése, de február közepén már egyre kedvezőbb kép alakult ki. A belkereskedelmi szállítási feladatoknak eddig 120 százalékban tettek eleget. Az exportszállítás esedékes tervét 99,2 százalékra teljesítették. Ez együttesen biztató reményekre jogosít. A gyáregységek fokozott gondot fordítottak a fő profilra, mindarra a termékféleségre, amellyel a hazai igények kielégítését megnyugtatóan biztosítani tudják. Nógrád, 1977. február 20. Ötvenezer forintjuk bánja... Pásztón az elmúlt öt évben jelentősen megnőtt a magánvállalkozások szerepe. Ezáltal a hatóságra fontos feladat hárult a magánvállalkozások ellenőrzése terén. Tavaly februárjától Maczonkai Károly személyében új árellenőrrel erősítette meg a városi tanács az apparátust. Az elmúlt évben csaknem száz revízióra került sor. Ezek tapasztalatairól kérdeztük az ellenőrt. - Hatósági osztályunk rendszeresen vizsgálja az idevágó rendelkezések betartását. Tapasztalataink szerint ezek megszegése a magánvállalkozásokra nem jellemző, de néhány alkalommal találkoztunk ilyen esettel is. A kisiparosok között előfordul olyan is, aki a megrendelőknek egyáltalán nem, vagy nem a fizetett összegekről ad bizonylatot. Nógrád, 1987. február 18. Olcsó a dunai, drága a helybeli A legutóbbi közmeghallgatáson Juhász Gábor pásztói polgár azt kérdezte dr. Dobrovoczky István polgármestertől: miért drága az ivóvíz a városban? A saját kútjaiból teremti elő az ivóvíz felét, s a szomszédban van a hasznosi tározó is. - A probléma gyökere elágazik - kezdte a polgármester. A korábbi Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot törvényes eszközökkel szétverték, helyébe a megyében több gazdasági társaság alakult, amelyek változó áron szolgáltatnak ivóvizet. A Délnógrádi Vízmű Kft., melyet huszonkét önkormányzat, köztük mi is, azzal a céllal hozott létre, hogy a pásztói sajátosságokat ismerve olcsóbb vízárat alakíthasson ki. Ezt a kft. működésének harmadik évében sem értük el! Nógrád Megyei Hírlap, 1997. február 19. Évszázados „nézsai legenda” A helybeliek Gyurkó Gábor atyára emlékeztek a hét végén: születésének 100. évfordulója alkalmából, ünnepi műsor keretében idézték fel azokat a felejthetetlen pillanatokat, amikor a szeretett plébános még közöttük lehetett. Az atya 1956-ban lett a község plébánosa. Nagy örömére papi hivatását több mint harminc éven át gyakorolta a faluban. Nagy tudású, olvasott, zeneszerető ember volt, akihez problémájával bárki, bármikor fordulhatott, így a helyiek és környező falvak lakóinak szívébe gyorsan belopta magát. Betegségét követően nyugdíjas otthonba vonult. Végakarata szerint Nézsán temették el. A község mostani plébánosa, Gedeon József kezdeményezésére valósult meg a születésének 100. évfordulójára rendezett ünnepi megemlékezés, amelyen több százan tették tiszteletüket. Az emlékmisét Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke és Gábor atyát jól ismerő plébánosok mutatták be a temetőben. Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február 19. Homokterenye Árpád-kori temploma Mátraterenye. A Zagyva-völgy szép fekvésű községének központi része, Homokterenye neve a középkorban Atyazháza, mai kiejtés szerint valószínűleg Atyásháza volt. Az első írásos említés 1296-ból ismert. Zsigmond király 1404-ben Homokterenyei Miklós fia Miklósnak és fiának, Jánosnak, valamint bizonyos „faluvégén lakó" Péternek és Lászlónak adományozott itt birtokot. 1418-ban már az egész település Homokterennei Jakab fia János birtoka lett, innentől nevezték Homokterennének, s maradt mindaddig, míg a XX. század vége felé Jánosalméval és Nádújfaluval nem egyesítették, Mátraterenye néven. Nógrád megye egyik nagyjelentőségű műemléke Homokterenye régi római katolikus temploma. A Szent Márton tiszteletére felszentelt épület XIII. századi alapokon áll, eredetileg román stílusú volt. Az Isten házát a XV. században bővítették, ekkor már gótikus részleteket építettek hozzá. Mai homlokzatát 1801-ben alakították ki. A Szent Márton római katolikus plébániatemplom a mátraterenyei temetődomb tetején áll, különleges értéke, hogy környezete is beépítetlen maradt, így nem csak maga a szakrális épület, hanem a látkép is évszázadokkal ezelőtti korok hangulatát őrzi. A fekete-fehér archív képek az épület 1965-ös feltárásakor készültek. Drótkötélpálya, 7 évvel ezelőtt