Nógrád Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-28 / 98. szám

A hulladékokról tárgyaltak A műanyag hulladékok okozta szennyezések elleni fel­lépés lehetőségeiről tárgyaltak az EU környezetvédelmi miniszterei a máltai EU-elnökség szervezésében, április 26-án Vallettában; a magyar delegációt Gulyás Andrea, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közigazgatási ál­lamtitkára vezette. Málta/Budapest. A szak­tárca tájékoztatása szerint az uniós miniszterek egyetértet­tek abban, hogy a nemzetközi egyezményeknek és a hulladék­kezelési szakpolitikáknak össz­hangban kell lenniük, egymást kell erősíteniük, különös tekin­tettel a tengerek védelmére. A tanácskozáson felhívták a figyelmet: az óceáni és folyami hulladék mennyiségéről szóló, és annak hatásaival foglalkozó tudományos kutatás nagyban segíthet a probléma megisme­résében. A gazdasági és környe­zeti hatások mellett kiemelt fi­gyelmet szükséges fordítani a műanyagok emberi egészséget károsító hatásaira. Emellett több kutatásra van szükség a tápláléklánc potenci­ális szennyezettsége kérdésé­ben is. Az unióban jelenleg tár­gyalnak a körforgásos gazdaság kialakítását célzó javaslatcso­magról is, amely hatékony esz­köz lehet a tengeri hulladékok okozta probléma orvoslására is - állapították meg a tárcavezetők. A Magyarországot képviselő államtitkár a megbeszélésen rá­mutatott: a cselekvési tervek fo­lyóvízi egyezményekkel történő­­ összehangolása növelheti az in­­­­tézkedések hatékonyságát. Az uniós műanyag stratégiának ki kell térnie a szárazföldi és ten­geri eredetű hulladékokra egy­aránt, és ebben a megközelítés­ben a nem tengerparti államok is arányos részt vállalnak. To­vábbá az eldobható műanyag hordtasakok visszaszorítása te­rén Magyarországon a termékdíj szabályozásnak köszönhetően jelentős, uniós összehasonlítás­ban is előremutató eredménye­ket sikerült elérni - emlékezte­tett Gulyás Andrea. Becslések szerint jelenleg mintegy százmillió tonna műanyag szemét úszkál a tengerekben, vagy hever a fenéken Újabb légicsapás Szíriában A tegnap hajnali szíriai légicsapás teljes mértékben megfelel Izrael politikájának, amellyel akadályozza a fegyverek eljutását a Hezbollahhoz, a libanoni radikális síita szervezethez - nyilatkozott­­iszrael Kac izraeli hír­szerzési miniszter a katonai rádiónak. Jeruzsálem. Nem kívánta megerősíteni, hogy Izrael haj­totta végre a légicsapást a Hez­bollah fegyverraktára ellen, de többször is hangsúlyozta, hogy a damaszkuszi nemzetközi re­pülőtér közelében történt in­cidens megfelel az izraeli po­litikának. Kac közölte, hogy Jeruzsálem rendszerint lépése­ket tesz, amikor hírszerzési in­formációkat kap a Hezbollah­­nak szánt újabb iráni fegyverek érkezéséről. A rádió értesülései szerint a csütörtöki légicsapás előtt há­rom iráni repülőgép ért földet a damaszkuszi repülőtéren. A Jediót Ahronót című újság hon­lapja, a ynet szerint Irán az utób­bi napokban két Boeing 747-es óriásgéppel - amelyek egyike az iráni légierő tulajdonában áll - szállításokat végzett Damasz­kuszba. A lap megemlítette, hogy Irán szerdán Dzsavád Turk Abádi személyében új nagykö­vetet küldött Damaszkuszba, akit a damaszkuszi repülőtéren fogadott számos szíriai veze­tő, és később találkozott Valid Moallem szíriai külügyminisz­terrel. A ynet emlékeztetett rá, hogy Abádi korábban, 2011-től 2015-ig, Szudánban volt nagy­követ, de akkor távozni kénysze­rült, mert azzal vádolták, hogy az iráni befolyást próbálja nö­velni. Nagykövetségének ide­jén főként Szudánból igyekez­tek a Gázai övezetbe, Libanonba és Szíriába csempészni az iráni fegyvereket - tette hozzá az iz­raeli forrás. Az izraeli hadsereg számos alkalommal hajtott végre légi­csapást Szíriában a Hezbollah­­nak szánt iráni fegyverszállít­mányokra, de hivatalosan ezt sosem erősítette meg, bár nem is cáfolta. Legutóbb február 22- én adott hírt az izraeli média arab forrásokra hivatkozva arról, hogy az izraeli légierő légicsa­pást mért Damaszkusz határánál a Hezbollah katonai konvojára. Három héttel korábban, janu­ár 13-án Izrael rakétákkal lőtte a Damaszkusztól nyugatra lévő Mazzeh légitámaszpontot. Amerika erőteljesebb lépésekre készül Az amerikai kormányzat Észak-Koreával szemben a szankciók szigorítására és erőteljesebb diplomáciai erőfeszítésekre készül - jelentette be Donald Trump el­nök, amikor szerdán fogadta a Fehér Házban a szenátus mind a száz tagját. Washington. A maga ne­mében egyedülálló, az ame­rikai sajtóban különlegesnek minősített találkozón a repub­likánus és a demokrata párti szenátorok tájékoztatást kap­tak az Észak-Koreával kapcsola­tos fejleményekről és az ame­rikai kormányzati tervekről. A törvényhozókat először Rex Til­­lerson külügyminiszter, James Mattis védelmi miniszter, vala­mint katonai és hírszerzési ve­zetők tájékoztatták, majd fogad­ta őket Trump elnök. A találkozó után Rex Tillerson, James Mat­tis és Dan Coats, az Országos Hírszerzési Igazgatóság veze­tője közös közleményt adott ki, amelyben leszögezték: „az Egyesült Államok célja a Kore­ai-félszigeten a stabilitás és az atomfegyverektől mentes öve­zet megteremtése békés úton". A közleményben hangsúlyozták, hogy Washington e célok eléré­se érdekében nyitott a tárgyalá­sokra, habár készen áll saját és szövetségesei biztonságának megvédésére is. A három vezető politikus a közleményben aláhúzta: Trump elnök célja, hogy az Egyesült Ál­lamok szövetségeseivel együtt „további, szigorodó gazdasági szankciókkal és diplomáciai lé­pésekkel gyakoroljon nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy felszámolja nukleáris-és ballisztikusrakéta-programját". Közben szerdán délután a képviselőház fegyveres erők­kel foglalkozó bizottságának meghallgatásán Harry Harris admirális, az Egyesült Államok Csendes-óceáni Főparancsnok­ságának vezetője védelmébe vette a teljes THAAD rakétavé­delmi rendszer szerdán meg­kezdett dél-koreai telepítését. Az admirális szerint a rakétavé­delmi rendszerrel „észhez té­ríteni és nem térdre kényszerí­teni" szeretnék az észak-koreai vezetőket. Harris kifejtette azt is: nem osztja a törvényhozók bizakodását, hogy Észak-Korea nem támadja meg Dél-Koreát, Japánt vagy az Egyesült Államo­kat. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért szükség lenne az ame­rikai rakétavédelmi rendszer megerősítésére is, elsősorban Hawaii szigetén. Rekordévet zárt tavaly a Mercedes A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. tavaly csaknem 190 ezer gépkocsit gyártott Kecskeméten, 3,8 száza­lékkal többet, mint 2015-ben és 3,4 milliárd euró, az előző évinél kissé magasabb árbevételre tett szert - jelentette be a vállalat Budapesten tartott évértékelő tájékoztatóján. Budapest/Kecskemét. Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) ügyvezető igazgatója elmond­ta: az elért rekorderedménynek köszön­hetően nagyszerűek a vállalat kilátásai is, amit a meglévő gyár bővítéséről és egy új üzem építéséről tavaly tett bejelentések is igazolnak. Kecskemétnek nagy jövője van - szögezte le. A meglévő üzem bővítése 580 millió eurós beruházással történik, az új üzem pedig egymilliárd euróba kerül. A második üzem építése 2018-ban kezdődik meg, a legmodernebb, „ipar 4.0" technoló­giát képviseli majd és új, korszerű logiszti­kai koncepciót valósít meg. Az MBMH a 2008-as alapítása óta lét­rehozott 4 ezer munkahelyet az új beru­házással négy év alatt további 2,5 ezerrel növeli. A vállalat ennek megfelelően kiter­jeszti magyarországi telephelyével szem­ben vállalt társadalmi elkötelezettségét is. Hozzájárul Kecskemét infrastrukturális fejlesztéséhez, dolgozói lakhatási feltéte­leinek a megteremtéséhez. Az MBMH ed­dig 1,3 milliárd eurót fektetett be Magyar­­országon.­­ A beruházások egy részét a 2016-ban elért nyereségünkből finanszírozzuk. Ezál­tal a tavalyi adózott eredményünket ismét Magyarországon fektetjük be, amely szin­tén hosszú távú elkötelezettségünket iga­zolja - tette hozzá Ekkehard Philipp, a Mer­cedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. pénzügyi igazgatója. A Mercedes-Benz magyarországi értéke­sítési képviselete, a Mercedes-Benz Hun­gária Kft. is kimagaslóan sikeres évet zárt 2016-ban közel 80 milliárd forintos forgal­mával, mely 30 százalékkal haladja meg a 2015-ös üzleti év forgalmát. Az eladott személygépkocsik száma 38 százalékkal 2572-re emelkedett, ami a Datahouse ada­tai alapján piacvezető szerepet biztosított a Mercedes-Benz márkának a prémium szeg­mensben Magyarországon. Drogbáró „szponzorálná" a fal építését Ted Cruz texasi republikánus szenátor helyi idő szerint szerdán arra tett javaslatot az Egyesült Államokban, hogy az El Chapo, vagyis Köpcös ragadványnéven elhíresült Jo­aquin Guzmán drogbárótól elkobzott 14 milliárd dollárból építsék fel az amerikai-mexikói határra tervezett falat. Washington­ Cruz szerint a pénzből futná az egész falra, amely biztonságosabbá tenné az Egyesült Államokat és meg­akadályozná kábítószerek, fegy­verek és bűnözők beszivárgását a határ túloldaláról. A szená­tor egyúttal bejelentette azt is, hogy lex El Chapót terjeszt a kongresszus elé annak érdeké­ben, hogy a mexikói drogbárók­tól elkobzott pénzeket a jövő­ben is költsék a falra. Mint közleményében írja: „a drogkartellek pénzéből építkez­ni azt jelentené, hogy a gonosz mexikóiak fizetik meg a költsé­geket, azok a gonosz mexikói­ak, akik a saját honfitársaikat is bűncselekményekkel, ember­rablásokkal, gyilkosságokkal tartották félelemben". Ted Cruz javaslatát Jim Sen­senbrenner wisconsini re­publikánus képviselő már­is támogatásáról biztosította. Sensenbrenner szerint ráadásul ezzel a megoldással megkerül­hető lenne a szenátus tehetet­lenkedése is. Ted Cruz republikánus szenátor Ideiglenes lakások migránsoknak Ideiglenes lakásokat építenek a migránsoknak a szerb-ma­gyar határhoz közeli Szabadkán, ám a tervet a helyiek el­lenzik - számolt be róla a helyi sajtó csütörtökön­ Belgrád. A Magyar Szó című újvidéki napilap, vala­mint a szabadkai Pannon RTV beszámolója szerint a szabad­kaiak többsége elítéli és ellen­zi az elképzelést, amely szerint a városban lakások épülnének a közel-keleti, afrikai és ázsiai migránsok számára. Sokan a közösségi oldalakon árasztották el negatív kommen­tárokkal a témáról szóló híreket. A tervek szerint nyáron kezde­nék el építeni a hat, egyenként negyven négyzetméteres la­kást, illetve kis házat nem mes­­­sze a város központjától. Később ezekben a lakásokban is időse­ket szállásolnának el, az objek­tumok ugyanis a gerontológiai központ területén találhatóak. A projektet Norvégia támogatja. A bevándorló családok ide­iglenesen, legfeljebb egy évig használhatnák az objektumokat azzal a feltétellel, ha hivatalo­san is benyújtják menedékjogi kérelmüket. Szerbiában jelen­leg mintegy hétezer migráns tartózkodik, közülük senki nem adott be menedékjogi kérelmet - közölte a szociálisügyi állam­titkár. A nyugat-balkáni országban öt állandó és tizennégy ideig­lenes befogadóközpont van. A tervek szerint azonban hamaro­san bezárják a horvát határhoz közeli Sidben található közpon­tot, ellenben a román határhoz közeli Nagykikindán új közpon­tot nyitottak, ahol 250 migránst tudnak elszállásolni. Az intéz­kedéseket az indokolta, hogy míg a Bánságba egyre több be­vándorló érkezett, a horvát ha­tárnál egy betörést követően a helyiek is a migránsok eltávolí­tását, illetve a befogadóközpont bezárását követelték. Az ott tar­tózkodókat más központokba szállították.

Next