Nógrád Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-28 / 98. szám
A hulladékokról tárgyaltak A műanyag hulladékok okozta szennyezések elleni fellépés lehetőségeiről tárgyaltak az EU környezetvédelmi miniszterei a máltai EU-elnökség szervezésében, április 26-án Vallettában; a magyar delegációt Gulyás Andrea, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közigazgatási államtitkára vezette. Málta/Budapest. A szaktárca tájékoztatása szerint az uniós miniszterek egyetértettek abban, hogy a nemzetközi egyezményeknek és a hulladékkezelési szakpolitikáknak összhangban kell lenniük, egymást kell erősíteniük, különös tekintettel a tengerek védelmére. A tanácskozáson felhívták a figyelmet: az óceáni és folyami hulladék mennyiségéről szóló, és annak hatásaival foglalkozó tudományos kutatás nagyban segíthet a probléma megismerésében. A gazdasági és környezeti hatások mellett kiemelt figyelmet szükséges fordítani a műanyagok emberi egészséget károsító hatásaira. Emellett több kutatásra van szükség a tápláléklánc potenciális szennyezettsége kérdésében is. Az unióban jelenleg tárgyalnak a körforgásos gazdaság kialakítását célzó javaslatcsomagról is, amely hatékony eszköz lehet a tengeri hulladékok okozta probléma orvoslására is - állapították meg a tárcavezetők. A Magyarországot képviselő államtitkár a megbeszélésen rámutatott: a cselekvési tervek folyóvízi egyezményekkel történő összehangolása növelheti az intézkedések hatékonyságát. Az uniós műanyag stratégiának ki kell térnie a szárazföldi és tengeri eredetű hulladékokra egyaránt, és ebben a megközelítésben a nem tengerparti államok is arányos részt vállalnak. Továbbá az eldobható műanyag hordtasakok visszaszorítása terén Magyarországon a termékdíj szabályozásnak köszönhetően jelentős, uniós összehasonlításban is előremutató eredményeket sikerült elérni - emlékeztetett Gulyás Andrea. Becslések szerint jelenleg mintegy százmillió tonna műanyag szemét úszkál a tengerekben, vagy hever a fenéken Újabb légicsapás Szíriában A tegnap hajnali szíriai légicsapás teljes mértékben megfelel Izrael politikájának, amellyel akadályozza a fegyverek eljutását a Hezbollahhoz, a libanoni radikális síita szervezethez - nyilatkozottiszrael Kac izraeli hírszerzési miniszter a katonai rádiónak. Jeruzsálem. Nem kívánta megerősíteni, hogy Izrael hajtotta végre a légicsapást a Hezbollah fegyverraktára ellen, de többször is hangsúlyozta, hogy a damaszkuszi nemzetközi repülőtér közelében történt incidens megfelel az izraeli politikának. Kac közölte, hogy Jeruzsálem rendszerint lépéseket tesz, amikor hírszerzési információkat kap a Hezbollahnak szánt újabb iráni fegyverek érkezéséről. A rádió értesülései szerint a csütörtöki légicsapás előtt három iráni repülőgép ért földet a damaszkuszi repülőtéren. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint Irán az utóbbi napokban két Boeing 747-es óriásgéppel - amelyek egyike az iráni légierő tulajdonában áll - szállításokat végzett Damaszkuszba. A lap megemlítette, hogy Irán szerdán Dzsavád Turk Abádi személyében új nagykövetet küldött Damaszkuszba, akit a damaszkuszi repülőtéren fogadott számos szíriai vezető, és később találkozott Valid Moallem szíriai külügyminiszterrel. A ynet emlékeztetett rá, hogy Abádi korábban, 2011-től 2015-ig, Szudánban volt nagykövet, de akkor távozni kényszerült, mert azzal vádolták, hogy az iráni befolyást próbálja növelni. Nagykövetségének idején főként Szudánból igyekeztek a Gázai övezetbe, Libanonba és Szíriába csempészni az iráni fegyvereket - tette hozzá az izraeli forrás. Az izraeli hadsereg számos alkalommal hajtott végre légicsapást Szíriában a Hezbollahnak szánt iráni fegyverszállítmányokra, de hivatalosan ezt sosem erősítette meg, bár nem is cáfolta. Legutóbb február 22- én adott hírt az izraeli média arab forrásokra hivatkozva arról, hogy az izraeli légierő légicsapást mért Damaszkusz határánál a Hezbollah katonai konvojára. Három héttel korábban, január 13-án Izrael rakétákkal lőtte a Damaszkusztól nyugatra lévő Mazzeh légitámaszpontot. Amerika erőteljesebb lépésekre készül Az amerikai kormányzat Észak-Koreával szemben a szankciók szigorítására és erőteljesebb diplomáciai erőfeszítésekre készül - jelentette be Donald Trump elnök, amikor szerdán fogadta a Fehér Házban a szenátus mind a száz tagját. Washington. A maga nemében egyedülálló, az amerikai sajtóban különlegesnek minősített találkozón a republikánus és a demokrata párti szenátorok tájékoztatást kaptak az Észak-Koreával kapcsolatos fejleményekről és az amerikai kormányzati tervekről. A törvényhozókat először Rex Tillerson külügyminiszter, James Mattis védelmi miniszter, valamint katonai és hírszerzési vezetők tájékoztatták, majd fogadta őket Trump elnök. A találkozó után Rex Tillerson, James Mattis és Dan Coats, az Országos Hírszerzési Igazgatóság vezetője közös közleményt adott ki, amelyben leszögezték: „az Egyesült Államok célja a Koreai-félszigeten a stabilitás és az atomfegyverektől mentes övezet megteremtése békés úton". A közleményben hangsúlyozták, hogy Washington e célok elérése érdekében nyitott a tárgyalásokra, habár készen áll saját és szövetségesei biztonságának megvédésére is. A három vezető politikus a közleményben aláhúzta: Trump elnök célja, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt „további, szigorodó gazdasági szankciókkal és diplomáciai lépésekkel gyakoroljon nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy felszámolja nukleáris-és ballisztikusrakéta-programját". Közben szerdán délután a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán Harry Harris admirális, az Egyesült Államok Csendes-óceáni Főparancsnokságának vezetője védelmébe vette a teljes THAAD rakétavédelmi rendszer szerdán megkezdett dél-koreai telepítését. Az admirális szerint a rakétavédelmi rendszerrel „észhez téríteni és nem térdre kényszeríteni" szeretnék az észak-koreai vezetőket. Harris kifejtette azt is: nem osztja a törvényhozók bizakodását, hogy Észak-Korea nem támadja meg Dél-Koreát, Japánt vagy az Egyesült Államokat. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért szükség lenne az amerikai rakétavédelmi rendszer megerősítésére is, elsősorban Hawaii szigetén. Rekordévet zárt tavaly a Mercedes A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. tavaly csaknem 190 ezer gépkocsit gyártott Kecskeméten, 3,8 százalékkal többet, mint 2015-ben és 3,4 milliárd euró, az előző évinél kissé magasabb árbevételre tett szert - jelentette be a vállalat Budapesten tartott évértékelő tájékoztatóján. Budapest/Kecskemét. Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (MBMH) ügyvezető igazgatója elmondta: az elért rekorderedménynek köszönhetően nagyszerűek a vállalat kilátásai is, amit a meglévő gyár bővítéséről és egy új üzem építéséről tavaly tett bejelentések is igazolnak. Kecskemétnek nagy jövője van - szögezte le. A meglévő üzem bővítése 580 millió eurós beruházással történik, az új üzem pedig egymilliárd euróba kerül. A második üzem építése 2018-ban kezdődik meg, a legmodernebb, „ipar 4.0" technológiát képviseli majd és új, korszerű logisztikai koncepciót valósít meg. Az MBMH a 2008-as alapítása óta létrehozott 4 ezer munkahelyet az új beruházással négy év alatt további 2,5 ezerrel növeli. A vállalat ennek megfelelően kiterjeszti magyarországi telephelyével szemben vállalt társadalmi elkötelezettségét is. Hozzájárul Kecskemét infrastrukturális fejlesztéséhez, dolgozói lakhatási feltételeinek a megteremtéséhez. Az MBMH eddig 1,3 milliárd eurót fektetett be Magyarországon. A beruházások egy részét a 2016-ban elért nyereségünkből finanszírozzuk. Ezáltal a tavalyi adózott eredményünket ismét Magyarországon fektetjük be, amely szintén hosszú távú elkötelezettségünket igazolja - tette hozzá Ekkehard Philipp, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. pénzügyi igazgatója. A Mercedes-Benz magyarországi értékesítési képviselete, a Mercedes-Benz Hungária Kft. is kimagaslóan sikeres évet zárt 2016-ban közel 80 milliárd forintos forgalmával, mely 30 százalékkal haladja meg a 2015-ös üzleti év forgalmát. Az eladott személygépkocsik száma 38 százalékkal 2572-re emelkedett, ami a Datahouse adatai alapján piacvezető szerepet biztosított a Mercedes-Benz márkának a prémium szegmensben Magyarországon. Drogbáró „szponzorálná" a fal építését Ted Cruz texasi republikánus szenátor helyi idő szerint szerdán arra tett javaslatot az Egyesült Államokban, hogy az El Chapo, vagyis Köpcös ragadványnéven elhíresült Joaquin Guzmán drogbárótól elkobzott 14 milliárd dollárból építsék fel az amerikai-mexikói határra tervezett falat. Washington Cruz szerint a pénzből futná az egész falra, amely biztonságosabbá tenné az Egyesült Államokat és megakadályozná kábítószerek, fegyverek és bűnözők beszivárgását a határ túloldaláról. A szenátor egyúttal bejelentette azt is, hogy lex El Chapót terjeszt a kongresszus elé annak érdekében, hogy a mexikói drogbáróktól elkobzott pénzeket a jövőben is költsék a falra. Mint közleményében írja: „a drogkartellek pénzéből építkezni azt jelentené, hogy a gonosz mexikóiak fizetik meg a költségeket, azok a gonosz mexikóiak, akik a saját honfitársaikat is bűncselekményekkel, emberrablásokkal, gyilkosságokkal tartották félelemben". Ted Cruz javaslatát Jim Sensenbrenner wisconsini republikánus képviselő máris támogatásáról biztosította. Sensenbrenner szerint ráadásul ezzel a megoldással megkerülhető lenne a szenátus tehetetlenkedése is. Ted Cruz republikánus szenátor Ideiglenes lakások migránsoknak Ideiglenes lakásokat építenek a migránsoknak a szerb-magyar határhoz közeli Szabadkán, ám a tervet a helyiek ellenzik - számolt be róla a helyi sajtó csütörtökön Belgrád. A Magyar Szó című újvidéki napilap, valamint a szabadkai Pannon RTV beszámolója szerint a szabadkaiak többsége elítéli és ellenzi az elképzelést, amely szerint a városban lakások épülnének a közel-keleti, afrikai és ázsiai migránsok számára. Sokan a közösségi oldalakon árasztották el negatív kommentárokkal a témáról szóló híreket. A tervek szerint nyáron kezdenék el építeni a hat, egyenként negyven négyzetméteres lakást, illetve kis házat nem messze a város központjától. Később ezekben a lakásokban is időseket szállásolnának el, az objektumok ugyanis a gerontológiai központ területén találhatóak. A projektet Norvégia támogatja. A bevándorló családok ideiglenesen, legfeljebb egy évig használhatnák az objektumokat azzal a feltétellel, ha hivatalosan is benyújtják menedékjogi kérelmüket. Szerbiában jelenleg mintegy hétezer migráns tartózkodik, közülük senki nem adott be menedékjogi kérelmet - közölte a szociálisügyi államtitkár. A nyugat-balkáni országban öt állandó és tizennégy ideiglenes befogadóközpont van. A tervek szerint azonban hamarosan bezárják a horvát határhoz közeli Sidben található központot, ellenben a román határhoz közeli Nagykikindán új központot nyitottak, ahol 250 migránst tudnak elszállásolni. Az intézkedéseket az indokolta, hogy míg a Bánságba egyre több bevándorló érkezett, a horvát határnál egy betörést követően a helyiek is a migránsok eltávolítását, illetve a befogadóközpont bezárását követelték. Az ott tartózkodókat más központokba szállították.