Nógrád Megyei Hírlap, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-31 / 253. szám
12 MÚLTIDÉZŐ 2019. OKTÓBER 31., CSÜTÖRTÖK Fejet hajtunk a történelem, a kultúra és a művészet nagyjainak nyughelyénél Hol sírjaik domborulnak... A szép őszi időt, az aranysárga színeket, ami a múlt héten még kirándulni hívott sokakat, erre a hétre esős, ködös idő váltotta fel. Mintha csak a természet is a naptárhoz igazította volna magát. Ezen a hétvégén szeretteinkre emlékezünk, éppen ezért elcsendesedünk, temetőinkbe megyünk, hogy sírjaik előtt időzzünk és felidézzük alakjukat, nagyságukat, a velük együtt töltött pillanatokat és gyújtsunk értük egy-egy gyertyát. Mindenszentek ünnepéhez kötődően ellátogatunk a magyar kultúra nagy alakjainak síremlékeihez! Veszelovszki Balázs nool@nool.hu EMLÉKEZET Ha kronológiában nézzük, nehéz lenne kijelölnünk, ki az az első magyar kulturális személyiség, akivel kezdenünk kellene. III. Béla jegyzője, Anonymus? Mátyás történetírója, Bonfini? A még latinul író, de már magyarul gondolkodó Janus Pannonius? Úgy vélem, a magyar irodalomtörténet is ezt vallja, ő a kezdőpont irodalmunkban, hiszen első Európa-szerte ismert költőnkről van szó, kezdjük tehát nála! Néhány éve óriási szenzáció volt, hogy azonosították Janus Pannonius maradványait, és újratemették a pécsi székesegyház altemplomában. Méltó módon kialakított sírhelyénél most már elidőzhetünk emléke előtt. A sort a reneszánsz irodalmának másik nagy alakjával, Balassival folytathatjuk. Az 1594-es esztergomi ostromnál hal meg a hős katona, akit a felvidéki Hibbére temettek, a templom altemplomába. Itt nyugszik a magyar reneszánsz nagy alakja, a falu erődtemplomában. Ha már a törökellenes várháborúk korában időzünk, említsük meg Eger ostromát, és rögtön két jelentős alakját: az ostromot vezető Dobó István várkapitányét, valamint a krónikás, Tinódi Lantos Sebestyénét. Utóbbi Sárváron halt meg, de sajnos sírja nem maradt ránk, nem úgy, mint Dobó Istváné, aki a felvidéki dobóruszkai templomban nyugszik. Sírját nemzeti színű szalagok díszítik, valóságos zarándokhely. A csendes, hatszáz lelkes kis falu, mely színmagyar, szeretettel őrzi emlékét, nem messze a mostani szlovák-ukrán határtól... S ha már az egri hősök emlékét idéztük fel, szóljunk az őket megörökítő nagyságról is, Gárdonyi Gézáról, akit az egri várban temettek el. Mint ahogyan a sírján lévő felirat is tanúskodik: „Csak a teste” - hiszen a lelke az olvasók között él. És milyen igaz: milliók nőttek fel Bornemissza Gergő és Cecey Éva szerelmi történetén, megismerve a magyar történelmünk egyik hősies fejezetét. Ha ott járunk, vigyünk egy koszorút a kriptába, ahol sok magyar megfordul És ha ezen a vonalon haladunk tovább, akkor következzen a Rákóczi-szabadságharc, amelynek névadóját 1735-ös halála után Rodostóban temették el. Majd 1906-ban ünnepélyes keretek között temettek újra Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban bujdosó társaival együtt. Sírja azóta is nemzeti zarándokhely, Rákóczi városa őrzi a nagyságos fejedelem emlékét. Ha ott járunk, vigyünk egy koszorút a kriptába, ahol sok száz magyar jár évente és sok százan hoznak koszorút egyik legnagyobb magyar történelmi személyiségünk emléke előtt tisztelegve. Vele együtt temették újra a „kuruc királyt”, Thököly Imrét, őt a késmárki evangélikus templomban helyezték örök nyugalomra. És ha további nagy eseményeinket keressük a történelmünkből, elég az 1848- as forradalomra gondolni, melynek nagy hősei és a reformkor híres alakjai már a nemzeti panteonban vannak. A Fiumei úti sírkert, vagy más szóval a Kerepesi temető Budapesten ugyanis a magyar Nemzeti Sírkert. Itt találjuk számos történelmi személyiségünk sírját, hogy csak néhányat említsünk: Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos. És itt nyugszanak íróink-költőink, a legnagyobbak, akiknek gondolatait generációk sora idézi fel irodalomóráról: Vörösmarty, Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Jókai Mór, József Attila vagy a hozzánk kötődő nagy palóc, Mikszáth Kálmán, Arany János és a színészeink közül a hőskor nagyjai, mint Jászai Mari, Blaha Lujza vagy Újházi Ede. Vidékre kell azonban utaznunk, ha további nagyjaink sírját keressük a kultúra területéről. A felvilágosodás kezdetén fellépő magyar író, Bessenyei György egykori kertjében, Pusztakovácsiban nyugszik, Berzsenyi Dániel sírja utolsó lakhelyén, Niklán található. A legendás „poéta natus”, vagyis született költő, őstehetség, Csokonai Vitéz Mihály sírját Debrecenben találjuk, míg a kortárs, Déryné Széppataki Róza, a reformkori színjátszás nagyasszonyát Miskolcra temették. Nemzeti imádságunk, a Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc a szatmárcsekei csónakos fejfás temetőben nyugszik. A színészlegendák legtöbbjének sírját a Farkasréti temetőben találjuk És ha már a reformkort és az 1848-as eseményeket idéztük meg, emlékezzünk meg a forradalom legendás alakjáról, Lebstück Máriáról, azaz - ahogyan Huszka Jenő operettjéből ismerjük - „Mária főhadnagyról”, akit Budapestre, az újpesti temetőbe temettek el. A legnagyobb magyar, Széchenyi István családi sírboltja Nagycenken található, sírja zarándokhely a magyarság körében. A színészek, színészlegendák legtöbbjének sírját a Farkasréti temetőben találjuk, itt nyugszik sokak mellett Karády Katalin, Jávor Pál, Tolnay Klári, Kabos Gyula, Bessenyei Ferenc, Zenthe Ferenc vagy Sárdy János. Nagyjaink közül azonban például az Óbudai temetőben nyugszik Sinkovits Imre, a nekézsenyi családi sírboltban Szeleczky Zita, vagy Los Angelesben Szörényi Éva, aki 1956-ban menekült külföldre. Egyházi személyeink (püspökök, érsekek) sírja legtöbbször a székesegyházak kriptája. Pázmány Péter sírját például a pozsonyi koronázó főtemplomban találjuk. Különleges a XX. századi magyar fehér vértanú, Mindszenty József bíboros sírhelye is, akit először kívánságára, amíg a szovjet csapatok magyar földön vannak, ne hozzák haza - Mariazellbe temettek el. Csak a rendszerváltás után tért haza, de egykori sírja ma is zarándokhely, csakúgy, mint az új nyughelye, az esztergomi bazilika altemploma. Emlékezetes pillanat volt, amikor II. János Pál pápa is látogatást tett itt, magyarországi útja során. A rendszerváltás az újratemetések időszaka is volt, hiszen nemcsak őt, hanem a XX. század másik két nagy alakját, előbb Nagy Imrét, majd Horthy Miklóst is újratemették. Nagy Imre, az 1956-os forradalom mártírja a legendás 301-es parcellában nyugszik a többi vértanú-mártírral együtt. Megható, hogy nemcsak október 23-a környékén, hanem szinte az év minden napján emlékeznek rájuk a magyarok. Éppúgy, mint a század másik korszakának jelentős alakjára, Horthy Miklósra, akinek családi kriptája a szülőfaluban, Kenderesen található. A sort még hosszasan lehetne folytatni, hiszen nagyon sok jelentős személyiséget fel tudnánk idézni a régmúltból és a közelmúltból is. Jusson eszünkbe kedvenc olvasmányunk írója, filmünk szereplője, színházi élményünk karakteres színésze, és értük is égjen egy gyertya emlékezésként. És mondjunk köszönetet azért, hogy személyiségükkel, alkotásaikkal, munkáikkal gazdagították nemzeti kincsünket: a magyar kultúrát. Ady Endre sírja a budapesti Kerepesi temetőben. Számos nagy írónk nyugszik itt, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben Fotók: a szerző felvételei Bronz koporsón pálmaág és babérkoszorú: Arany János sírja Nógrádban is ismert személyiség sírjánál gyújthatunk gyertyákat A palóc vidék, az egykori Nógrád vármegye több települése is nyughelye hírességeknek. Történelmi nagyjaink közül a hős várvédő, Szondy György sírja Drégelypalánkon található, de ismeretlen helyen. A losonci temetőben nyugszik Kármán József, a magyar felvilágosodás fiatalon elhunyt, ám jelentős irodalmára, írója. Szintén a régi megyében, Alsósztregován találjuk a nagy drámaíró, Madách Imre sírját. Horpácson van a nagy palóc, Mikszáth Kálmán családjának sírja (az írót Budapestre temették). Szintén itt nyugszik a jeles történész és genealógus (családfakutató), Nagy Iván is. A historizmus korának jelentős alakja, Benczúr Gyula élete utolsó időszakát a Szécsény melletti Dolányban töltötte, ide is temették el. A község a tiszteletére felvette nevét, ma Benczúrfalva már Szécsény városrésze. Csohány Kálmán festőművész Pásztón nyugszik, éppúgy, mint a XX. századi magyar egyházzene jelentős alakja, Rajeczky Benjamin ciszterci szerzetes, zenetörténész, folklorista is. Látogasson el hírportálunkra! NOOL.hu Babits Mihály és felesége, Török Sophie (azaz Tanner Ilona) sírja