Nógrád Megyei Hírlap, 2020. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-02 / 127. szám

■j 2 MEGYEI KÖRKÉP Új lehetőséget kínálnak azoknak is, akik egykor tartották a jószágot a háznál Összefogtak a nyúltenyésztők Hét évvel ezelőtt alapítot­ták meg a Magyar Nyúlte­­nyésztők Országos Egye­sületét azzal a céllal, hogy egységbe fogja, koordi­nálja és segítse a sport- és hobbinyúltenyésztőket. Az idei országos kiállítás színhelyéül Kiskőröst vá­lasztotta az egyesület bíz­va abban, hogy az eseményt nem húzza keresztbe a jár­vány. Veres Edina edina.veres@nool.hu NÓGRÁD MEGYE Hosszú időn át nem volt hazánkban egy olyan központi szervezet, amely ös­­­szefogta volna a nyúltenyész­­tőket. Néhány tenyésztőben egy 2010-es németországi nyúlkiállításon való részvé­telt követően fogalmazódott meg, hogy létre kell hozni egy olyan egyesületet, amely ké­pes ezt az űrt kitölteni. Szervezettségben rejlik az egység A kisterenyei Király Attila barátaival közösen létrehozta az Óriásnyúl-tenyésztők Faj­taklubját, amelynek akkor ve­zetője lett. A klub, a nevében szereplő csoport összefogását és koordinációját célozta meg. - Levélben értesítettük a tervünkről az ország más pontjain élő tenyésztő­ társa­­kat, majd hamar megtartottuk az alakuló ülésünket. Még ab­ban az évben szerveztünk Bá­­tonyterenyén egy kiállítást, amelyre 220 óriásnyulat ne­veztek be a tenyésztők. Ez ak­kor nagy szó volt, hiszen előt­tünk egy - pár egyesület ös­­­szefogásának köszönhető­en - meghirdetett országos megmérettetésen a bemuta­tott nyulak száma nem érte el a 150-et. Ezt követően először a középtestű, majd a kistes­­tű és törpenyulak tenyésztői jelezték: ők is igénylik, hogy szervezett keretek között te­vékenykedhessenek. Éreztük, hogy nyitni kell ezekbe az irá­nyokba is, de úgy gondoltuk, hogy nem működhet a leve­gőben lógva, egymástól elkü­lönülten három fajtaklub. Ép­pen ezért 2013 tavaszán meg­alapítottuk a Magyar Nyúlte­­nyésztők Országos Egyesüle­tét (MNYOE), amely a szak­mai munkát szétosztja a há­rom - óriás,- közép,- és kistes­­tű - fajtaklub között - mondta Király Attila, aki a megalaku­lás óta tölti be az egyesületnél az elnöki pozíciót. Új megoldási lehe­tőséget kínálnak a nyúlások számára Már kitaposott utat mutattak Az egyesület a sport- és hobbinyúltenyésztőket fog­ja össze. Ebből egyértelműen látszik, hogy a tagok fő profil­ját nem a húsnyúltenyésztés adja.­­ Volt egy időszak, ami­kor sokan felhagytak a húsnyúltenyésztéssel. Mi ez­után próbáltunk a nyúlások­nak egy megoldási lehetőséget nyújtani. Egy külföldön már jól működő utat kívántunk mutatni nekik, amelyekkel sikereket érhetnek el. Emel­lett azt mindenki tudja, hogy a nyúlhús mennyire egészsé­ges. Azt gondolom, ha valaki ezt biztosítani tudja magának, és nem kell érte a hentest fel­keresni, akkor már nyert ügye van. A nyúlhúsfogyasztást próbáljuk népszerűsíteni a rendezvényeinken, például a kiállításokon szervezett főző­versenyekkel. Ugyanakkor a tevékenységünk nem a nyúl­hús-előállítást célozza meg - hangsúlyozta az egyesület el­nöke. Kapcsolatokat ápol a kiállítás Miután négy éven keresztül Bátonyterenye adott otthont az MNYOE országos kiállításá­nak, a vezetőség úgy döntött: más településekre is elviszik ezt a rendezvényt. Szerveztek már kiállítást egyebek mellett Kiskőrösön, Püspökladány­ban, Mosonmagyaróváron, de Miskolc környékén is. Király Attila úgy fogalmazott, hogy ezek a rendezvények a szak­mai tapasztalatcserén túl re­mek lehetőséget biztosítanak az új kapcsolatok kialakítására vagy a régebbiek ápolására is. Hozzátette: az idei kiállítás helyszínéül ismét Kiskőröst szemelték ki, de a járvány­ügyi helyzet miatt, nem tud­ják még biztosan, hogy meg­­tarthatják-e az eseményt. A nyúlhoz hasonló prémes ál­latok esetében a megmérette­téseket november és decem­ber hónapokra érdemes szer­vezni, hiszen ekkor a legszebb a szőrzetük; ennek vizsgálata egyébként a bírálati szempon­tok között szerepel. Amennyi­ben az országos kiállítás meg­tartására nem lesz lehetőség, az egyesület mindenképpen szeretne egy kisebb létszá­mú, úgynevezett bakkiállítást szervezni februárban. Szabadidőben is sokat adhat Az MNYOE jelenleg több mint 130 tagot számlál, közü­lük 11 aktív tenyésztő él szű­­kebb hazánkban. - Bátran mondhatom, hogy Nógrád megye a sport- és hobbinyúltenyésztés terén na­gyon sikeres, hiszen az­ aktív tenyésztőink közül mindenki volt már országos bajnok. A te­nyésztett állatok fajtája is sok­színűséget mutat, hiszen a pa­lettán találkozhatunk egyebek mellett német óriásokkal, bécsi kékekkel, burgundi vörösökkel vagy akár a Dwarf Hotel kép­viselőivel is - ismertette a me­gyei helyzetet Király Attila. Godó Oszkár ságújfalui nyúl­­tenyésztő 2015 óta az orszá­gos egyesület tagja. Rendszeres résztvevője az egyesület kiállítá­sainak, ahol munkáját tenyész­tő-, illetve fajtagyőztesi díjjal is elismerték már az évek során.­­ Törpenyulakkal 2014 óta foglalkozom, emellett kék szí­nű német óriás kosorrú nyula­­kat is tartok. Ez az én hobbim. A fő profilom a tenyésztői mun­ka mellett a kiállításokra való felkészülés. Egy leendő nyúlte­­nyésztőnek azt kell először el­döntenie, hogy mi is a célja a nyúltartással. Lényeges, hogy ez alapján válasszon nyúlfaj­­tát is. Fontos alapos ismeretek­kel felvértezni magunkat a té­mával kapcsolatban, amihez - akár az interneten is - nagyon hasznos szakkönyveket lehet találni. Az elméleti alapok el­sajátítása után jöhet a gyakor­lat. Ehhez sem kell messzire utazni, hiszen Nógrád megyé­ben számos elismert nyúlte­­nyésztő tevékenykedik, akik­től érdemes ellesni a szakma fogásait - mondta Godó Osz­kár, aki személy szerint min­denkit bátorít a nyúltartásra. Szerinte a sport- és hobbi ny­últenyésztésből ugyan nem lehet megélni, en­nek ellenére ez a szabadidős tevékenység nagyon sokat ad­hat az embereknek. Godó Oszkár szerint több elismert nyúltenyésztő is tevékenykedik Nógrád megyében, akiktől érdemes ellesni a szakma minden egyes fogását Fotók: Ladóczki Balázs A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: NOOL.hu Szőrétől bőréig szemrevételezik a nevezett nyulakat a kiállításon Egy kiállításon hét szempont alapján bírálnak egy nyulat. Az első a testfelépítés, ami­kor vizsgálják egyebek mellett, hogy a nyúl eléri-e a megfelelő hosszúságot. A következő tulajdonság a test­súly, aminél a határértékek­től való eltérést pontlevonás­sal büntetik. A szőrzet minősé­gének ellenőrzése a harmadik vizsgált tényező. A bírók a szőr­növéssel ellentétes irányban végigsimítják a nyúl bundáját, és e mozdulat segítségével ál­lapítják meg a prém ruganyos­ságát és tömöttségét. Ezután következik a fej és a fü­lek, illetve a szín és a rajzolat szemrevételezése. A következő szempont az alj­szőrzet bírálata, amely során belefújnak a nyúl bundájába, így ellenőrzik, hogy az aljszőrzet színe megfelel-e a fajta által tá­masztott követelményeknek. Végül, de nem utolsó sorban a nyulak ápoltságát is górcső alá veszik a bírák. Ekkor azt vizsgálják meg, hogy az álla­tot mennyire készítették fel a kiállításra, így például ki van-e takarítva az állat füle vagy le van-e vágva a körme. Az ítészek által végül megálla­pított bírálati pontszám lénye­gében nemcsak magát a ver­senyre benevezett állatot, ha­nem a tenyésztő munkáját is minősíti. Alapos vizsgálaton esik át a versenyre nevezett nyúl Német szürke óriásnyúl kémlel a ketrecből 2020. JÚNIUS 2., KEDD

Next