Nógrád Megyei Hírlap, 2021. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

2021-02-11 / 35. szám

12 KITEKINTŐ 2021. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Alkotásai országszerte ismertté tették a székelykapuira is büszke mestert Letűnt korok elevenednek meg egyedülálló fafaragásai között Tizennyolc kiállítást tud­hat magáénak, hárman ír­tak róla szakdolgozatot, és harmincnégy évig volt a szintén az ő nevéhez fűződő tiszavárkonyi alkotóház ve­zetője. Hegedűs József fa­faragóval, a Népművészet Mesterével beszélgettünk. Köllő Judit judit,kollo@mediaworks.hu HAGYOMÁNY - Édesapám pa­rasztember volt, aki min­dent megcsinált a ház körül - kezdte történetét a hamarosan nyolcvanegyedik születésnap­ját ünneplő Hegedűs József. - Télen járatni kellett a lova­kat, így lovas szánt készített magának. Mindig segített a szomszédunkban élő bognár­embernek, és kitanulta a mes­terséget. Volt egy kevés szer­száma, mellyel dolgozott, így kiskoromban én is beálltam mellé segédkezni. Rákaptam a mesterségre, és már a gye­rekjátékaimat is magam ké­szítettem. Történt egyszer, hogy édesapám nyújtófát csi­nált, és mondtam neki, hogy ezt én is el tudom készíteni. Elmagyarázta, hogyan kell gyártani, majd nekifogtam. Mikor jöttek hozzánk ven­dégségbe, mindenki azt hitte, hogy az én nyújtófámat édes­apám készítette... Ez nagyon jóleső érzéssel töltött el - foly­tatta a régmúlt felidézését. Az 1984-ben megalakult Jász-Nagykun Szolnok Megyei Népművészeti Egyesületnek Hegedűs József lett a titkára. Célul tűzték ki egy közösségi alkotóház létrehozását. Ez vé­gül Tiszavárkonyban épült fel. - Nagyon sok munkánk volt benne. Rengeteg hozzáér­tő mesterember dolgozott raj­ta. A tervek elkészítése után sok művész összefogásával, adományokból, támogatásból és önkéntes munkából épült fel végül 1987-ben. Sok tábort szerveztek ott, mely lehetősé­get kínál családok, óvodások, iskolások, kirándulni vágyók számára is. Hegedűs József többek közt az általános iskolában is dol­gozott, ahol alsó tagozatos di­ákokkal foglalkozott. - Nagyon szerettem gye­rekeket tanítani, sok helyet­tesítést vállaltam. Kézmű­ves szakköröket is vezettem, ahonnan nagyon sok, a gyere­kek által készített kisebb alko­tásokat megtartottam. Voltak, akik annyira megszerették ezt a világot, hogy a fafaragást választották szakmájuknak. Közülük páran még szakdol­gozatot is írtak rólam. Mindez a mai napig nagyon nagy elis­merés a számomra - mondta a mester, aki elmondása sze­rint táborokban és a szakiro­dalom tanulmányozásával fej­lesztette szakmai ismereteit. - Sikerült divatba hozni pél­dául a vésett, és főleg az esz­tergált fatálakat. Érdeklődé­semhez igen közel áll az er­délyi fafaragó hagyomány, szemléletem mégis sok min­denben eltér ettől, így a hasz­nálati tárgyak mellett több székelykaput, kopjafát és bú­­torgarnitúrát készítettem. Mindezekre - és a munkám összes többi alkotására - jel­lemző, hogy a fa erezetét sze­retem érvényesíteni díszítés gyanánt - merült el a részle­tekben Hegedűs József. Három székelykaput is ké­szített, Szegvári Károly fes­tőművész hortobágyi múze­umába, a Tiszakürti Arboré­tum Tisza felőli bejáratához, illetve Szolnokra, a NEFAG Erdei Művelődési Házának bejáratához. Ezekhez egyenes és bog nélküli tölgyeket hasz­nált, melyeket egyévnyi szára­dás után, félszáraz állapotban lehet elkezdeni megmunkál­ni. Három kopjafát is alkotott, mindegyiket különböző helye­ken - Szolnokon, Tiszavárko­­nyon és Jászkarajenőn. Az el­készült kopjafák közös voná­sa, hogy négyzetes alaprajzú­­ak, és díszük hasonlít a gu­­zsalyéhoz, valamint minden oldaluk egyforma kiképzéssel faragott. - Édesapám emlékére, mun­káim elhelyezésére, de legfő­képp a művészektől kapott al­kotások tárolására rendeztem be az egykori szülői házat Tó­szegen. Mikor itt vagyok, a tárgyak által mindig vissza tudok emlékezni a múltra, a vásárokra, a kiállításokra és a barátságokra. Mostanában leginkább használati tárgya­kat készítek. Legkedveltebb darabjaim közé tartoznak a kézzel faragott vagy eszter­gált tálak, melyeken szintén hagyom érvényesülni a fa anyagát. Saját munkáival, illetve gyűjteményének darabjaival rendezte be egykori szülői házát Hegedűs József. Képünkön a mester fából készült gyermekjátékai Fotók: Mészáros János Ezt a patinás gyufásdobozt is Tószegen őrzi az elismert alkotó Egy fotó a háború előttről. József a bal alsó sarokban, kisgyermekként Érdekes időutazást tehetünk a kiállított fafaragások segítségével Egyedi, zsűrizett bútorgarnitúrákat is készít, mint például ez a külön­leges formavilágú konyhaasztal és a hozzá tartozó székek Számos díjat és kitüntetést vehetett már át színvonalas munkájáért Hegedűs József 1979 óta rend­szeresen részt vesz megyei és országos kiállításokon. Az idők során összesen tizenhat me­gyei díjat és három országos első helyezést vehetett át. Munkásságát Király Zsiga- és Csokonai Vitéz Mihály-díjjal is­merték el. 1988-ban a Magyar Művelődési Intézettől Népi Iparművész kitüntető címet ka­pott. Ezt a kitüntetést egyes al­kotások vagy egész életmű el­ismeréseként azoknak a nép­művészeknek adományozza az állam, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságuk során a népművészet fejleszté­sében kimagasló eredménye­ket értek el.

Next