Nógrád Megyei Hírlap, 2021. augusztus (32. évfolyam, 177-201. szám)

2021-08-24 / 195. szám

12 KITEKiNTő________________________________________________________________________________________________________________________2021. AUGUSZTUS 24., KEDD Az egyetemen oktató professzor is küzd a fényszennyezés ártalmai ellen Fotóin az égbolt színeit kutatja TERMÉSZETVÉDELEM A környe­zeti ártalmak közül a fény­szennyezés is egyre komo­lyabb probléma. Még 2017- ben indult az ELTE Savaria Egyetemi Központ, a Kapos­vári és az Eszterházy egye­tem közös, az év végén záruló projektje a fényszennyezés­sel kapcsolatos kutatások elősegítésére. Ennek a nem­zetközi kutatási környezet ki­alakítása a célja. A szakmai vezetője prof. dr. Kolláth Zol­tán, akinek fotóiból kiállítás nyílt. Őt kérdeztük. Vass Judit nool@nool.hu - A természetes éjszakai csil­lagos égbolt felé áradó mester­séges fény egyrészt megaka­dályozza, hogy gyönyörködjünk az égi jelenségekben, de ami még riasztóbb: károsan hat az élővilágra s az egészségünkre. A helyzet romlásáért mi va­gyunk a felelősek, de a javítá­sáért is tehetünk. Mik az emlí­tett projekt eredményei? - Tudjuk, hogy a fényszen­­­nyezésnek számos káros ha­tása van, de még kevés kuta­tás zajlott a területen. Ebben a projektben több tudomány­ág szakembere fogott össze, én a fényszennyezés mérésé­vel, ennek modellezésével fog­lalkoztam. A kutatások kiter­jedtek e probléma hatásának széles körű vizsgálatára, a ha­zai állapot felmérésére. Fon­tos tudni, hogy a hideg fehér fény káros a környezetre és az emberi egészségre. Kiemelke­dő eredményünk, hogy két te­lepülésen, a Zselici és a Bük­ki Csillagoségbolt-park terü­letén, Bárdudvarnokon, vala­mint Répáshután sikerült le­cserélni a hideg fényű vilá­gítótesteket, és olyan közvi­lágítást kiépítenünk elsőként Magyarországon, mely jelen­tősen csökkentette a fényből fakadó szennyezést, és han­gulatosabb, energiatakaréko­sabb. A projekt ideje alatt ki­dolgoztunk olyan új méré­si módszereket is, melyekkel pontosabban meg lehet hatá­rozni az égbolt állapotát, de hozadéka a nemzetközi kap­csolatok kiépítése is. Létre­jött egy kutatómag, akikkel együtt tudunk dolgozni, a to­vábbi kutatások centruma pe­dig Egerben lesz. - Milyen problémákat okoz a mesterséges fény? - Az élővilágra rendkívül káros hatása van, hiszen pél­dául a költöző madarak tájé­kozódását, életritmusát meg­zavarhatja, vagy a virágzó nö­vények beporzását is rossz irányba befolyásolja, mivel a rovarokat a fényforrások el­­vonzhatják a virágoktól. A hi­deg fehér LED-ek erős kék fé­nyű komponense az emberek egészségére is káros, mert hozzájárul a daganatos meg­betegedések számának növe­kedéséhez, ugyanis ahol ez­zel világítanak, a sok kék fény hatására nem indul el a melatonin hormon termelé­se. A fényszennyezést egyéb­ként ma már nem a közvilá­gítás okozza elsődlegesen, ha­nem többek között a bevásár­lóközpontok, ipari létesítmé­nyek megvilágítása, vagy a díszvilágítás, például az álta­lam „taposóaknának” neve­zett fényvetők, melyeket több­nyire esztétikai szempontból építenek be telje­sen feleslegesen. Nemcsak szennye­zi az égboltot, de a látást is zavarja. Mindenképp szük­séges lenne egy szigorúbb törvényi szabályozás ezen a területen. - Ön november óta Egerben ok­tat. A kutatásai alatt készített fotóiból pedig nemrég nyílt, s augusztusban látható a kiál­lítás a Líceum aulájában. Mit mutatnak meg a képek? - Már 2019-től készítettem fotókat Magyarországon és külföldi helyszíneken. Olyan természetes jelenségeket si­került megörökítenem, me­lyek különböző színekben je­lennek meg az égbolton, de mi ezeket a színeket szabad szem­mel nem láthatjuk. Az éjsza­kai felvételek lehetséges színe­zésével viszont ezeket a jelen­ségeket meg tudjuk mutatni. S a különböző - azaz a termé­szetes és a mesterséges fény okozta - folyamatokat is el tudjuk különíteni egymástól. A nagy felbontású, teljes ég­boltmérésekhez 28 vagy 78 fo­tóból álló mozaikképeket hasz­nálunk. Ehhez a fényképező­gépet egy programozott robot panorámafej mozgatja az ég­bolt különböző irányába, így készül el az a montázs, amely az egész égboltot mutatja. Ez az a nyersanyag, amelyből meg tud­juk mondani, hogy különböző irányok­ban milyen mester­séges fények érik az égboltot. A mun­ka legszebb része persze az, amikor a csillagos ég alatt készítem a fotókat. Később ezekből a képekből számítógé­pes feldolgozással hozzuk lét­re azokat a mérési eredménye­ket, melyekkel jellemezni tud­juk az égbolt állapotát, és ös­­­szehasonlíthatjuk a külön­böző területeket. Próbálom a fényszennyezésmentes égbolt élményét is átadni a fotókon keresztül. Nemcsak a környe­zetvédelem és az egészségünk miatt lenne fontos visszaszo­rítani ezt a fajta szennyezést. Azt is szem előtt kellene tarta­nunk, hogy a gyermekeink is élvezhessék kulturális öröksé­günk, a csillagos égbolt szép­ségét. Beporzáskor a rovarokat a fényforrások magukhoz vonzhatják­ ­ . Dr. Kolláth Zoltán az egri líceum kiállításán is beszédet mondott Fotó: Szántó György Számos tévhit övezi a szúnyogok gyérítésének eljárását, hatásait Kémiai vagy biológiai gyérí­tés? Tiltott a légi beavatko­zás Európában, vagy sem? Számos kérdés, ami a nyári hónapokban állandó be­szédtémát szolgáltat csalá­di körben és nyilvános fóru­mokon egyaránt. Sok az el­lenőrizetlen információ és nagy az ebből fakadó félre­­tájékozottság, a szúnyog­­gyérítés emberekre és más állatfajokra gyakorolt hatá­sát még nem is említettük... Újvári László laszlo.ujvari@partner.mediaworks.hu TISZA-TÓ A térség turizmusa lassan egy évtizede töretlen növekedést mutat, a Tisza-tó népszerűsége korábban nem látott magasságokban jár. A jó idővel párhuzamosan megsza­porodtak a járművek az uta­kon, beteltek a foglalható szál­láshelyek, megugrott a vízi forgalom, és már-már elvisel­hetetlen mértékű a szúnyogin­vázió. A hosszú távú megoldás még várat magára, a bosszú­ságot pedig a dezinformáltság csak tovább tetézi. - Rendszeresen kapok kér­déseket a szúnyoggyérítéssel kapcsolatban, leggyakrabban az merül fel, hogy kémiai vagy biológiai módszert érdemes al­kalmazni - felelte lapunk ér­deklődésére Andrási Lőrinc növényvédelmi szakmérnök. - Jelenlegi tudásunk szerint mindkét beavatkozási módra szükség van - magyarázta a több önkormányzat megbízott szakértőjeként dolgozó férfi. Fontos leszögezni, hogy ki­zárólag olyan kémiai vegyszer légi kijuttatása lehetséges, amit az Európai Unió is elfo­gadott, engedélyezett. Ennek hátránya, hogy csak éppen az akkor repülő szúnyogokra van hatással. Előnye, hogy egy­szerre nagy területen alkal­mazható. A szakember felhív­ta a figyelmet, hogy a köztu­datban tévesen terjedt el, mi­szerint az Európai Unióban ti­los a légi szúnyoggyérítés. - Ez úgy pontos, hogy nem hosszabbították meg az enge­délyét annak a készítmény­nek, amit légi kijuttatásra le­hetett alkalmazni. Úgymond vegyszer nélkül maradtunk - fejtette ki. - Jelenleg Ma­gyarországon a légi kijutta­tást csak rendkívüli invázió esetén, vagy járványidőszak­ban lehet alkalmazni, eseti engedélyezéssel, és akkor is csak nagyon korlátozott terü­leten járul hozzá a közegész­ségügyi hatóság - részletezte, hoz­zátéve: biológi­ai készítmény al­kalmazása ese­tén mindenhol en­gedélyezett a légi beavatkozás. Ér­dekesség, hogy a földi kijuttatásnál is ugyanazt a kémiai készít­ményt használják, mint a légi módszernél, csak ez esetben melegködképzés formájában, úgynevezett fehérolajjal jut­tatják ki. Hátránya, hogy idő­igényes, előnye viszont a hatá­sában rejlik, a növények leve­lei alatt, vagy a magas fűben megbúvó szúnyogokat is eléri.­­ A Tisza-tó hazánk egyik legsúlyosabban érintett terü­lete, hiszen rendkívül ked­vező tenyészőhely a vérszí­vók számára. Ezért a védeke­zés úgy lehet a leghatásosabb, hogy a légi és földi kijuttatást együttesen alkalmazzák - hangsúlyozta Andrási Lőrinc. Elterjedt tévhit a fecskék­nek és a halaknak a szúnyog­­gyérítésben játszott szerepe. A csípőszúnyog fajok általá­ban este aktívak, nem szá­mítanak a fecskék elsődleges táplálékának. A legnagyobb szúnyoglárva-fogyasztók a denevérek, a szitakötőlár­vák és a békák, azonban ke­vés van belőlük, ezért nem győ­zik. A közhiede­lemmel ellentét­ben a halak sem fogyasztják töme­gével a szúnyog­­lárvákat, mivel a fajok csípőszúnyog­pangó vi­zekben élnek, ahol az oxi­génhiányos környezet miatt a halak nem maradnak meg. A növényvédelmi szakmér­nök rámutatott: olykor felve­tik a lakosság felelősségét is a szúnyoginvázió súlyosságá­ban, ez azonban csepp a ten­gerben, hiszen a kerti víztá­rozók, vagy az esővízgyűj­tők nem jöhetnek számí­tásba a Tisza vagy a Tisza­­tó szomszédságában, ahol milliárdszám élnek a szú­nyogok. NOOL.hu A földi kijutta­tásnál is azt a kémiai készít­ményt használ­ják, amit a légi módszernél A Tisza-tó rendkívül kedvező tenyészőhely a vérszívók számára. Ezért a védekezés úgy lehet a leghatá­sosabb, ha a légi és földi kijuttatást együttesen alkalmazzák - emelte ki Andrási Lőrinc Fotó: U. L. »

Next