Nógrád Megyei Hírlap, 2021. augusztus (32. évfolyam, 177-201. szám)
2021-08-24 / 195. szám
12 KITEKiNTő________________________________________________________________________________________________________________________2021. AUGUSZTUS 24., KEDD Az egyetemen oktató professzor is küzd a fényszennyezés ártalmai ellen Fotóin az égbolt színeit kutatja TERMÉSZETVÉDELEM A környezeti ártalmak közül a fényszennyezés is egyre komolyabb probléma. Még 2017- ben indult az ELTE Savaria Egyetemi Központ, a Kaposvári és az Eszterházy egyetem közös, az év végén záruló projektje a fényszennyezéssel kapcsolatos kutatások elősegítésére. Ennek a nemzetközi kutatási környezet kialakítása a célja. A szakmai vezetője prof. dr. Kolláth Zoltán, akinek fotóiból kiállítás nyílt. Őt kérdeztük. Vass Judit nool@nool.hu - A természetes éjszakai csillagos égbolt felé áradó mesterséges fény egyrészt megakadályozza, hogy gyönyörködjünk az égi jelenségekben, de ami még riasztóbb: károsan hat az élővilágra s az egészségünkre. A helyzet romlásáért mi vagyunk a felelősek, de a javításáért is tehetünk. Mik az említett projekt eredményei? - Tudjuk, hogy a fényszennyezésnek számos káros hatása van, de még kevés kutatás zajlott a területen. Ebben a projektben több tudományág szakembere fogott össze, én a fényszennyezés mérésével, ennek modellezésével foglalkoztam. A kutatások kiterjedtek e probléma hatásának széles körű vizsgálatára, a hazai állapot felmérésére. Fontos tudni, hogy a hideg fehér fény káros a környezetre és az emberi egészségre. Kiemelkedő eredményünk, hogy két településen, a Zselici és a Bükki Csillagoségbolt-park területén, Bárdudvarnokon, valamint Répáshután sikerült lecserélni a hideg fényű világítótesteket, és olyan közvilágítást kiépítenünk elsőként Magyarországon, mely jelentősen csökkentette a fényből fakadó szennyezést, és hangulatosabb, energiatakarékosabb. A projekt ideje alatt kidolgoztunk olyan új mérési módszereket is, melyekkel pontosabban meg lehet határozni az égbolt állapotát, de hozadéka a nemzetközi kapcsolatok kiépítése is. Létrejött egy kutatómag, akikkel együtt tudunk dolgozni, a további kutatások centruma pedig Egerben lesz. - Milyen problémákat okoz a mesterséges fény? - Az élővilágra rendkívül káros hatása van, hiszen például a költöző madarak tájékozódását, életritmusát megzavarhatja, vagy a virágzó növények beporzását is rossz irányba befolyásolja, mivel a rovarokat a fényforrások elvonzhatják a virágoktól. A hideg fehér LED-ek erős kék fényű komponense az emberek egészségére is káros, mert hozzájárul a daganatos megbetegedések számának növekedéséhez, ugyanis ahol ezzel világítanak, a sok kék fény hatására nem indul el a melatonin hormon termelése. A fényszennyezést egyébként ma már nem a közvilágítás okozza elsődlegesen, hanem többek között a bevásárlóközpontok, ipari létesítmények megvilágítása, vagy a díszvilágítás, például az általam „taposóaknának” nevezett fényvetők, melyeket többnyire esztétikai szempontból építenek be teljesen feleslegesen. Nemcsak szennyezi az égboltot, de a látást is zavarja. Mindenképp szükséges lenne egy szigorúbb törvényi szabályozás ezen a területen. - Ön november óta Egerben oktat. A kutatásai alatt készített fotóiból pedig nemrég nyílt, s augusztusban látható a kiállítás a Líceum aulájában. Mit mutatnak meg a képek? - Már 2019-től készítettem fotókat Magyarországon és külföldi helyszíneken. Olyan természetes jelenségeket sikerült megörökítenem, melyek különböző színekben jelennek meg az égbolton, de mi ezeket a színeket szabad szemmel nem láthatjuk. Az éjszakai felvételek lehetséges színezésével viszont ezeket a jelenségeket meg tudjuk mutatni. S a különböző - azaz a természetes és a mesterséges fény okozta - folyamatokat is el tudjuk különíteni egymástól. A nagy felbontású, teljes égboltmérésekhez 28 vagy 78 fotóból álló mozaikképeket használunk. Ehhez a fényképezőgépet egy programozott robot panorámafej mozgatja az égbolt különböző irányába, így készül el az a montázs, amely az egész égboltot mutatja. Ez az a nyersanyag, amelyből meg tudjuk mondani, hogy különböző irányokban milyen mesterséges fények érik az égboltot. A munka legszebb része persze az, amikor a csillagos ég alatt készítem a fotókat. Később ezekből a képekből számítógépes feldolgozással hozzuk létre azokat a mérési eredményeket, melyekkel jellemezni tudjuk az égbolt állapotát, és összehasonlíthatjuk a különböző területeket. Próbálom a fényszennyezésmentes égbolt élményét is átadni a fotókon keresztül. Nemcsak a környezetvédelem és az egészségünk miatt lenne fontos visszaszorítani ezt a fajta szennyezést. Azt is szem előtt kellene tartanunk, hogy a gyermekeink is élvezhessék kulturális örökségünk, a csillagos égbolt szépségét. Beporzáskor a rovarokat a fényforrások magukhoz vonzhatják . Dr. Kolláth Zoltán az egri líceum kiállításán is beszédet mondott Fotó: Szántó György Számos tévhit övezi a szúnyogok gyérítésének eljárását, hatásait Kémiai vagy biológiai gyérítés? Tiltott a légi beavatkozás Európában, vagy sem? Számos kérdés, ami a nyári hónapokban állandó beszédtémát szolgáltat családi körben és nyilvános fórumokon egyaránt. Sok az ellenőrizetlen információ és nagy az ebből fakadó félretájékozottság, a szúnyoggyérítés emberekre és más állatfajokra gyakorolt hatását még nem is említettük... Újvári László laszlo.ujvari@partner.mediaworks.hu TISZA-TÓ A térség turizmusa lassan egy évtizede töretlen növekedést mutat, a Tisza-tó népszerűsége korábban nem látott magasságokban jár. A jó idővel párhuzamosan megszaporodtak a járművek az utakon, beteltek a foglalható szálláshelyek, megugrott a vízi forgalom, és már-már elviselhetetlen mértékű a szúnyoginvázió. A hosszú távú megoldás még várat magára, a bosszúságot pedig a dezinformáltság csak tovább tetézi. - Rendszeresen kapok kérdéseket a szúnyoggyérítéssel kapcsolatban, leggyakrabban az merül fel, hogy kémiai vagy biológiai módszert érdemes alkalmazni - felelte lapunk érdeklődésére Andrási Lőrinc növényvédelmi szakmérnök. - Jelenlegi tudásunk szerint mindkét beavatkozási módra szükség van - magyarázta a több önkormányzat megbízott szakértőjeként dolgozó férfi. Fontos leszögezni, hogy kizárólag olyan kémiai vegyszer légi kijuttatása lehetséges, amit az Európai Unió is elfogadott, engedélyezett. Ennek hátránya, hogy csak éppen az akkor repülő szúnyogokra van hatással. Előnye, hogy egyszerre nagy területen alkalmazható. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a köztudatban tévesen terjedt el, miszerint az Európai Unióban tilos a légi szúnyoggyérítés. - Ez úgy pontos, hogy nem hosszabbították meg az engedélyét annak a készítménynek, amit légi kijuttatásra lehetett alkalmazni. Úgymond vegyszer nélkül maradtunk - fejtette ki. - Jelenleg Magyarországon a légi kijuttatást csak rendkívüli invázió esetén, vagy járványidőszakban lehet alkalmazni, eseti engedélyezéssel, és akkor is csak nagyon korlátozott területen járul hozzá a közegészségügyi hatóság - részletezte, hozzátéve: biológiai készítmény alkalmazása esetén mindenhol engedélyezett a légi beavatkozás. Érdekesség, hogy a földi kijuttatásnál is ugyanazt a kémiai készítményt használják, mint a légi módszernél, csak ez esetben melegködképzés formájában, úgynevezett fehérolajjal juttatják ki. Hátránya, hogy időigényes, előnye viszont a hatásában rejlik, a növények levelei alatt, vagy a magas fűben megbúvó szúnyogokat is eléri. A Tisza-tó hazánk egyik legsúlyosabban érintett területe, hiszen rendkívül kedvező tenyészőhely a vérszívók számára. Ezért a védekezés úgy lehet a leghatásosabb, hogy a légi és földi kijuttatást együttesen alkalmazzák - hangsúlyozta Andrási Lőrinc. Elterjedt tévhit a fecskéknek és a halaknak a szúnyoggyérítésben játszott szerepe. A csípőszúnyog fajok általában este aktívak, nem számítanak a fecskék elsődleges táplálékának. A legnagyobb szúnyoglárva-fogyasztók a denevérek, a szitakötőlárvák és a békák, azonban kevés van belőlük, ezért nem győzik. A közhiedelemmel ellentétben a halak sem fogyasztják tömegével a szúnyoglárvákat, mivel a fajok csípőszúnyogpangó vizekben élnek, ahol az oxigénhiányos környezet miatt a halak nem maradnak meg. A növényvédelmi szakmérnök rámutatott: olykor felvetik a lakosság felelősségét is a szúnyoginvázió súlyosságában, ez azonban csepp a tengerben, hiszen a kerti víztározók, vagy az esővízgyűjtők nem jöhetnek számításba a Tisza vagy a Tiszató szomszédságában, ahol milliárdszám élnek a szúnyogok. NOOL.hu A földi kijuttatásnál is azt a kémiai készítményt használják, amit a légi módszernél A Tisza-tó rendkívül kedvező tenyészőhely a vérszívók számára. Ezért a védekezés úgy lehet a leghatásosabb, ha a légi és földi kijuttatást együttesen alkalmazzák - emelte ki Andrási Lőrinc Fotó: U. L. »