Nógrád Megyei Hírlap, 2021. november (32. évfolyam, 253-277. szám)
2021-11-03 / 254. szám
12 KITEKINTŐ 2021. NOVEMBER 3., SZERDA A fiatalok nem értették, hogy miért halmozták fel az idősek a krumplit Átformálta az életet a pandémia Bár csak néhány évvel vagyunk idősebbek, vagy éppen fiatalabbak társainknál, családtagjainknál, generációink jellegéből adódóan nagyon is eltérő lehet a gondolkodásunk és a személyiségünk - hangzott el Steigerwald Krisztián generációkutató nemrégiben megtartott dorogi előadásán. Walczer Patrik patrik.walczer@mediaworks.hu VÁLTOZÓ VILÁG - Kinek mi jut eszébe a generáció szóról? - tette fel az első kérdést az előadó a könyvtárban jelen lévőknek, akik szinte rögtön rá is vágták, hogy „család, ellentétek, értékrendi különbség, korosztály, illetve szakadék.” Steigerwald Krisztián tudatosította bennük, hogy ez a fogalom nem csupán korosztályokról, hanem érték- és tapasztalati gyűjteményről is szól. Az Országos Könyvtári Napok keretében megtartott A pandémia hatása az egyénekre és a családokra című előadáson természetesen szóba került az is, hogy hogyan hatott az emberiségre a világjárvány. Arról ki beszél, hogy a pandémia alatt a felnőttek döntő többsége olyan mértékben függő lett online, hogy az valami bűvöletes? - árulta el a generációkutató, aki természetesen szóba hozta a Facebook legutóbbi, hétórás leállását. Kiderült, hogy az említett napon leginkább az idősebb korosztály szenvedte meg a közösségi platform hiányát, mivel a fiatalok a Snapchatre, Twitterre léptek át, a nyugdíjasoknak pedig nem volt más lehetőségük. Ez is annak köszönhető, hogy más az értékrendjük. - Mi van a huszadik századi ember értékrendszerében? Hétfőn nincs tévé. Ha nincs, akkor nem nézünk tévét, ha nem volt Facebook, akkor nem Facebookozunk - magyarázta. Szóba került az a nehéz időszak, amikor a pandémia alatt nem járhattak közösségbe az emberek. A fiatalok jobban elviselték, hogy nem kell bejárni és online tarthatják a kapcsolatot egymással, míg a középkorúak és az idősebbek sokkal inkább szenvedtek, mert ők a személyes találkozásokra, beszélgetésekre alapozzák kapcsolataikat. A szakember elárulta: arra is volt példa, hogy egyes munkahelyeken azért kellett biztonsági őröket alkalmazni, hogy az alkalmazottak ne szökjenek be dolgozni. Steigerwald Krisztián rámutatott arra is, hogy a veteránok (1945 előtti korosztály), a baby boomerek (1946-1964), az X generáció (1965-1979) és az Y generáció (1980-1994) tagjai még az internet nélküli világba születtek, így az ő agyuk az íráson és olvasáson szocializálódott. A mai fiatalok viszont audiovizuális módon szocializálódnak, ezért fontos, hogy szülőként olvassunk a gyermekeinknek, mert csak így alakul ki bennük a képi kreatív alkotóképesség, ami a fantázia és a kreativitás alapja. Ha ezt elmulasztjuk, akkor elszalasztottuk a lehetőséget. A szakember felvázolta: a pandémia rámutatott, hogy a magyar felnőttkorú lakosság hetven százaléka függ a telefonoktól. A 70 év feletti korosztálynál megtízszereződött a fül- és szembetegségek száma, mert hallani és látni sem szerették volna a koronavírusos rémhíreket. Végül arról is beszélt, hogy a mai fiatalok nem értették, hogy az első hullám alatt a veteránok és a baby boomerek miért kezdtek el felhalmozni többek között burgonyát. Ez valójában a nyugdíjasok generációs krízisére, vagyis a második világháború és a kommunizmus alatti beszolgáltatásokra, az elnyomás időszakára vezethető vissza. - Az Y generáció legnagyobb krízise, hogy félbeszakították a Kacsameséket Antall József halálakor - mondta kis túlzással, majd leszögezte: mivel különbözők vagyunk, így nincsen egységes jelen, ugyanis a jelenélmény a felidézett múlt és az elképzelt jövő kombinációja. Steigerwald Krisztián fontosnak tartja, hogy olvassunk a gyermekeknek Fotó: W. P. Változó ideál a filmvásznon is Steigerwald Krisztián elmondta, hogy a filmvásznon, illetve a zenei szférában és a sportéletben is látható, hogy az elmúlt évtizedek alatt jelentősen megváltoztak a férfi és a női szerepminták. Példaként említette Rudi Völlert, Freddie Mercuryt, Ayrton Sennát, vagy Alain Prostot, akik egyáltalán nem voltak „szépek", ma viszont a globális trend szerint azok a férfiak a megnyerők és számítanak követendő példának, akik ápoltak, igényesek és sokat adnak a kinézetükre. Megjegyezte, hogy amíg korábban a hölgyeket elbűvölte az, hogy Jávor Pál, Alain Delon vagy Jean-Paul Belmondo egy-egy filmben szívott egyet a cigarettából, addig ma az Alkonyat-trilógiában látott férfiideál vált általánossá. A generációkutató azt is elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) időmérlege alapján tudjuk, hogy manapság a magyar tizenéves fiúk gyakrabban és hosszabb ideig járnak kozmetikushoz és fodrászhoz, mint a tizenéves lányok. Tehát ez is visszaigazolja, hogy fontosabbá válik a kinézet a férfinem esetében. A New York-i divathéten nyolc különleges táskája képviselte Magyarországot Világhírnév felé tart a magyar tervező, Varga-Zábráczki Dóra A vértesszőlősi műhelyből egészen az amerikai kifutókig jutott Varga-Zábráczki Dóra saját tervezésű mandalatáskáival. A különleges darabok hatalmas sikert arattak és megkapták a jogot arra, hogy egy éven át a tengerentúlon hirdessék a híres divattervező névjegyét és vele együtt szűkebb hazánkét is. Wágner Zsanett zsanett.wagner@mediaworks.hu DIVATVILÁG - Tavaly még ragaszkodtam hozzá, hogy személyesen is jelen legyek a bemutatón és figyeljem, ahogy a táskáim híres modellek kezében végigsuhannak a Broadway kifutóin. Mára tudomásul vettem, a világjárvány miatt az online részvétel maradt, a virtuális térben figyelhettem az eseményeket. Azt hiszem, nagyon jó érzés lehet élőben látni és úgy izgulni a táskáimért. Életre szóló élmény érne, de ami késik nem múlik - nyilatkozta Varga-Zábráczki Dóra divattervező, akinek leginkább a tervezői találkozók hiányoztak a rangos esemény kínálatából. Hozzátette, az online közvetítés miatt alig aludt, naponta 2-3 órát, egy héten át. Mint mondta, egyrészt a kíváncsiság volt álmatlansága oka, másrészt a többórás időeltolódás. Tehát a vértesszőlősi divattervező úgy döntött - kétszeres szerződésmódosítás után - hogy mindenképp postára adja táskáit. Varga- Zábreczki Dóra több mint egy éve készült a különleges alkalomra, de a pandémia idején nem utazhat márkájával, a Razabrával a tengerentúlra. Először csaknem másfél évvel ezelőtt kapott meghívót a New York-i divathétre, hogy bemutassa különleges, mandulamintával ellátott bőrtáskáit. Az őszi alkalmat már nem hagyta ki a népszerű divattervező, és kezdetben öt, végül nyolc táskát indított a világhírű rendezvényen. A nyolc táska mindegyike különleges, erre az alkalomra készült. Van köztük három típus, amelyek még nyáron készültek, hazai motívumok felhasználásával. Ezek a Nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására elnevezésű pályázat nyertes darabjai - mondta a divattervező. Az említett darabokat a Hungarikum Bizottság és az Agrárminisztérium támogatta, ezért döntött úgy, hogy kibővíti és egyben népszerűsíti az Amerikában bemutatott hazai motívumokat. - A pályázaton a hagyomány a divatban, a Hollósi után szabadon kategóriában indultam és nagy sikert arattak, ezért kértem, hogy engedélyezze az amerikai csapat a kollekcióbővítést - mondta Dóra, aki azt is hozzátette, nem volt mindennapi fogadtatásban részük. - Bízom benne, hogy én és a táskáim elindulunk egy úton. A táskák egy éven keresztül kint maradnak, ahol online értékesítésen is részt vesznek - zárta szavait Dóri, aki elárulta, már egy New Yorkban élő festőművészt is megihlettek a Bazabrák egy-két festmény erejéig. A vértesszőlősi tervező először másfél évvel ezelőtt kapott meghívót a divathétre. A márkára jellemző motívumokkal, illetve kör alakú kézitáskák terveivel jelentkezett a híres eseményreFotó: MW