Nógrád Megyei Hírlap, 2021. november (32. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-03 / 254. szám

12 KITEKINTŐ 2021. NOVEMBER 3., SZERDA A fiatalok nem értették, hogy miért halmozták fel az idősek a krumplit Átformálta az életet a pandémia Bár csak néhány évvel va­gyunk idősebbek, vagy ép­pen fiatalabbak társaink­nál, családtagjainknál, ge­nerációink jellegéből adó­dóan nagyon is eltérő lehet a gondolkodásunk és a sze­mélyiségünk - hangzott el Steigerwald Krisztián generá­ciókutató nemrégiben meg­tartott dorogi előadásán. Walczer Patrik patrik.walczer@mediaworks.hu VÁLTOZÓ VILÁG - Kinek mi jut eszébe a generáció szóról? - tette fel az első kérdést az elő­adó a könyvtárban jelen lé­vőknek, akik szinte rögtön rá is vágták, hogy „család, ellen­tétek, értékrendi különbség, korosztály, illetve szakadék.” Steigerwald Krisztián tudato­sította bennük, hogy ez a foga­lom nem csupán korosztályok­ról, hanem érték- és tapaszta­lati gyűjteményről is szól. Az Országos Könyvtári Na­pok keretében megtartott A pandémia hatása az egyé­nekre és a családokra című előadáson természetesen szóba került az is, hogy hogyan hatott az emberiségre a világjárvány.­­ Arról ki beszél, hogy a pandémia alatt a felnőttek döntő többsége olyan mérték­ben függő lett online, hogy az valami bűvöletes? - árulta el a generációkutató, aki természe­tesen szóba hozta a Facebook legutóbbi, hétórás leállását. Ki­derült, hogy az említett napon leginkább az idősebb korosz­tály szenvedte meg a közössé­gi platform hiányát, mivel a fi­atalok a Snapchatre, Twitterre léptek át, a nyugdíjasoknak pe­dig nem volt más lehetőségük. Ez is annak köszönhető, hogy más az értékrendjük. - Mi van a huszadik száza­di ember értékrendszerében? Hétfőn nincs tévé. Ha nincs, akkor nem nézünk tévét, ha nem volt Facebook, akkor nem Facebookozunk - magyarázta. Szóba került az a nehéz idő­szak, amikor a pandémia alatt nem járhattak közösségbe az emberek. A fiatalok jobban el­viselték, hogy nem kell bejár­ni és online tarthatják a kap­csolatot egymással, míg a kö­zépkorúak és az idősebbek sokkal inkább szenvedtek, mert ők a személyes találko­zásokra, beszélgetésekre ala­pozzák kapcsolataikat. A szakember elárulta: ar­ra is volt példa, hogy egyes munkahelyeken azért kellett biztonsági őröket alkalmaz­ni, hogy az alkalmazottak ne szökjenek be dolgozni. Steigerwald Krisztián rá­mutatott arra is, hogy a vete­ránok (1945 előtti korosztály), a baby boomerek (1946-1964), az X generáció (1965-1979) és az Y generáció (1980-1994) tagjai még az internet nélkü­li világba születtek, így az ő agyuk az íráson és olvasáson szocializálódott. A mai fiatalok viszont au­diovizuális módon szocializá­lódnak, ezért fontos, hogy szü­lőként olvassunk a gyermeke­inknek, mert csak így alakul ki bennük a képi kreatív alko­tóképesség, ami a fantázia és a kreativitás alapja. Ha ezt el­mulasztjuk, akkor elszalasz­tottuk a lehetőséget. A szak­ember felvázolta: a pandémia rámutatott, hogy a magyar felnőttkorú lakosság hetven százaléka függ a telefonok­tól. A 70 év feletti korosztály­nál megtízszereződött a fül- és szembetegségek száma, mert hallani és látni sem szerették volna a koronavírusos rémhí­reket. Végül arról is beszélt, hogy a mai fiatalok nem értet­ték, hogy az első hullám alatt a veteránok és a baby boomerek miért kezdtek el felhalmoz­ni többek között burgonyát. Ez valójában a nyugdíjasok generációs krízisére, vagyis a második világháború és a kommunizmus alatti beszol­gáltatásokra, az elnyomás idő­szakára vezethető vissza. - Az Y generáció legnagyobb krízise, hogy félbeszakították a Kacsameséket Antall József halálakor - mondta kis túlzás­sal, majd leszögezte: mivel kü­lönbözők vagyunk, így nincsen egységes jelen, ugyanis a jelen­élmény a felidézett múlt és az elképzelt jövő kombinációja. Steigerwald Krisztián fontosnak tartja, hogy olvassunk a gyermekeknek Fotó: W. P. Változó ideál a filmvásznon is Steigerwald Krisztián elmond­ta, hogy a filmvásznon, illetve a zenei szférában és a sport­életben is látható, hogy az el­múlt évtizedek alatt jelentő­sen megváltoztak a férfi és a női szerepminták. Példaként említette Rudi Völlert, Freddie Mercuryt, Ayrton Sennát, vagy Alain Prostot, akik egyáltalán nem voltak „szépek", ma vi­szont a globális trend sze­rint azok a férfiak a meg­nyerők és számítanak köve­tendő példának, akik ápol­tak, igényesek és sokat ad­nak a kinézetükre. Megje­gyezte, hogy amíg koráb­ban a hölgyeket elbűvölte az, hogy Jávor Pál, Alain De­lon vagy Jean-Paul Belmon­do egy-egy filmben szívott egyet a cigarettából, ad­dig ma az Alkonyat-trilógiá­­ban látott férfiideál vált ál­talánossá. A generációku­tató azt is elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hi­vatal (KSH) időmérlege alap­ján tudjuk, hogy manapság a magyar tizenéves fiúk gyak­rabban és hosszabb ideig jár­nak kozmetikushoz és fod­rászhoz, mint a tizenéves lá­nyok. Tehát ez is visszaigazol­ja, hogy fontosabbá válik a ki­nézet a férfinem esetében. A New York-i divathéten nyolc különleges táskája képviselte Magyarországot Világhírnév felé tart a magyar tervező, Varga-Zábráczki Dóra A vértesszőlősi műhelyből egészen az amerikai kifutó­kig jutott Varga-Zábráczki Dóra saját tervezésű man­­dalatáskáival. A különleges darabok hatalmas sikert arattak és megkapták a jo­got arra, hogy egy éven át a tengerentúlon hirdessék a híres divattervező névje­gyét és vele együtt szűkebb hazánkét is. Wágner Zsanett zsanett.wagner@mediaworks.hu DIVATVILÁG - Tavaly még ra­gaszkodtam hozzá, hogy sze­mélyesen is jelen legyek a be­mutatón és figyeljem, ahogy a táskáim híres modellek kezében végigsuhannak a Broadway kifutóin. Mára tu­domásul vettem, a világjár­vány miatt az online részvé­tel maradt, a virtuális térben figyelhettem az eseménye­ket. Azt hiszem, nagyon jó ér­zés lehet élőben látni és úgy izgulni a táskáimért. Életre szóló élmény érne, de ami ké­sik nem múlik - nyilatkozta Varga-Zábráczki Dóra divat­­tervező, akinek leginkább a tervezői találkozók hiányoz­tak a rangos esemény kíná­latából. Hozzátette, az online közvetítés miatt alig aludt, naponta 2-3 órát, egy héten át. Mint mondta, egyrészt a kíváncsiság volt álmatlansá­ga oka, másrészt a többórás időeltolódás. Tehát a vértesszőlősi di­vattervező úgy döntött - két­szeres szerződésmódosítás után - hogy mindenképp postára adja táskáit. Varga- Zábreczki Dóra több mint egy éve készült a különleges alkalomra, de a pandémia idején nem utazhat márkájá­val, a Razabrával a tengeren­túlra. Először csaknem más­fél évvel ezelőtt kapott meg­hívót a New York-i divathét­re, hogy bemutassa külön­leges, mandulamintával el­látott bőrtáskáit. Az őszi al­kalmat már nem hagyta ki a népszerű divattervező, és kezdetben öt, végül nyolc tás­kát indított a világhírű ren­dezvényen.­­ A nyolc táska mindegyi­ke különleges, erre az alka­lomra készült. Van köztük három típus, amelyek még nyáron készültek, hazai mo­tívumok felhasználásával. Ezek a Nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megis­mertetésének, megőrzésé­nek és gondozásának támo­gatására elnevezésű pályá­zat nyertes darabjai - mond­ta a divattervező. Az említett darabokat a Hungarikum Bi­zottság és az Agrárminiszté­rium támogatta, ezért döntött úgy, hogy kibővíti és egyben népszerűsíti az Amerikában bemutatott hazai motívu­mokat. - A pályázaton a hagyo­mány a divatban, a Hollósi után szabadon kategóriában indultam és nagy sikert arat­tak, ezért kértem, hogy enge­délyezze az amerikai csapat a kollekcióbővítést - mond­ta Dóra, aki azt is hozzátette, nem volt mindennapi fogadta­tásban részük. - Bízom benne, hogy én és a táskáim elindulunk egy úton. A táskák egy éven keresztül kint maradnak, ahol online értékesítésen is részt vesznek - zárta szavait Dóri, aki el­árulta, már egy New Yorkban élő festőművészt is megihlet­tek a Bazabrák egy-két fest­mény erejéig. A vértesszőlősi tervező először másfél évvel ezelőtt kapott meghívót a divathétre. A márkára jellemző motívumokkal, illetve kör alakú kézitáskák terveivel jelentkezett a híres eseményre­Fotó: MW

Next