Nógrád Megyei Hírlap, 2021. december (32. évfolyam, 278-303. szám)
2021-12-01 / 278. szám
0 MÚLTIDÉZŐ Jubilál idén a tiszai gőzhajózás, a szenet Nógrádból szállították Egykor virágzott a folyami közlekedés a Tiszán. Szolnokon korábban sokféle hajó megfordult, az első gőzös épp százhetvenöt éve kötött ki a városban. Az idő tájt még az első nógrádi szénbányát sem nyitották meg, de két év múlva már szekereken szállították Székvölgyről a Tisza-parti városba a fekete gyémántot. Akkor még jó minőségű szenet bányásztak a Zagyva felső folyása mentén. Munkatársainktól nool@nool.hu KÖZLEKEDÉSTÖRTÉNET Széchenyi István 1846. július 19-én kötött ki egy gőzhajóval Szolnokon. A nagy műveltségű főúr többször bejárta Európa országait, és főleg a fejlett nyugati országok példáit (közlekedésfejlesztés, gőzgépek alkalmazása, a pénzügyi és társadalmi élet fellendítése) próbálta meghonosítani az országban. Széchenyi 1845 augusztusától a Helytartótanács kötelékében megszervezett Közlekedési Bizottság elnöke. Figyelme ekkor fordult a Tisza-szabályozás felé. Széchenyi vízszabályozó társulatok alapítását tartotta célszerűnek. Az egész Tisza-völgyre kiterjedő társulat létrehozásához azonban az érdekelt birtokosokat kellett elsősorban megnyerni. A gróf 1845-ben az árvíz utáni hangulatot kihasználva propagandaútra indult a Tiszavölgybe. Kísérői közé tartozott Vásárhelyi Pál mérnök is. Széchenyi 1845 szeptemberében és októberében Sátoraljaújhelyen, Vásárosnaményban, Debrecenben, Tiszadobon, Szolnokon és Szegeden a megyék és a birtokosok megbízottjaival értekezletet tartott. A propagandaút teljes sikerrel zárult. 1846 januárjában megalakult a Tiszavölgyi Társulat, nyolc regionális árvízmentesítő társulat központi egyeztető szerve. Vásárhelyi Pál hirtelen halála miatt azonban már nem vezethette a Tisza-szabályozás munkáit. Széchenyi úgy vélte, hogy a szabályozással a Tisza alkalmassá válik a gőzhajók közlekedésére is. Ezért úgy határozott, következő útját gőzhajón teszi meg a Tiszán, egyrészt azért, hogy megmutassa a vidék népének a gőzhajó előnyeit, gyorsaságát, másrészt az is célja volt, hogy a társulatok érdekeltjeiben továbbra is ébren tartsa a vízi munkák megkezdése iránti hajlandóságot. Az utat jól előkészítette. 1846. június 14-én a Jászkun Kerületekhez írt levelében arra kéri a kerületek közösségét, hogy a folyón a hajózás útján a gázló rönköket távolítsák el. Az utat a Buda nevű gőzössel tervezte, de végül a 163 tonnás, 36 lóerős Pannónia nevű hajóval indult el. Széchenyit elkísérte tiszai útjára Pietro Paleocapa is. (A Pó folyó után a Tisza szabályozását is megtervezte.) A hajó 1846. július 16-án érkezett Szegedre, ahol a Fekete Sas szállónál este fáklyás zene fogadta. Ezután Csongrád és Szentes érintésével haladt Szolnok irányába. A gőzös előtt időnként nemzeti színekkel festett csónakok tűntek fel a hajózási akadályok felderítése céljából. A cibakházi fahíd alatt Peregrini kapitány ügyesen vezette át a híd nyílásánál alig egy lábbal keskenyebb gőzöst. Július 19-én ért a hajó Szolnokra. Fél 12-kor kötött ki a kamarai sóházon felül, a sóellenőr házánál. A partra szálló Széchenyit páter Pap Melkszedek, a grammatika professzora a saját versével köszöntötte. A gőzhajó látványára több ezer ember gyűlt össze, hiszen a város lakói akkor láttak először ilyet. Széchenyi fogadta a Jászkun Kerület küldöttségét, majd ismét hajóra szállt, és fél 1-kor elhagyva Szolnokot, folytatta útját. Széchenyi útja a gőzhajóval ismét remekül sikerült. Volt olyan hely is, ahol azt hitték, ő találta fel a gőzhajót. A gróf még a következő évben is megfordult Szolnokon, méghozzá abból az apropóból, hogy részt vett szeptember 1-jén a Pest-Szolnok vasút avatásán. A vasútvonal továbbvezetésére pedig nagyszabású tervet készített. A vasút és a gőzhajózás kiszolgálására a szenet már 1848-tól a Salgótarján és Kazár között található Székvölgyről szállították Szolnokra, szekereken. A végig a Zagyva mellett kanyargó út a településeken keresztül vezetett, időjárástól is függően úgy egy hétig tarthatott, talán még lassúbb volt, ha a vonóerőt ökrök adták. Az első bánya külszíni fejtés volt, 1848-ban tíz, a következő évben már húsz napszámos dolgozott itt. A 2,2 méter vastag szénpad kifejezetten jó minőséget adhatott, nem olyan volt, mint amilyet a mai negyvenes korosztály még ismerhet a nógrádi szénbányák termékeként. Lapátkerekes gőzhajó belső szerkezete. Az utoljára a Szőke Tisza nevet viselő hajót 1916-17-ben építették, többfelé szolgált. Szegednél süllyedt el, majd idén kiemelték a folyó medréből. Illusztráció: MW HIRDETÉS A KASZINÓ MINDIG NYITVA ÁLL AZ e-SORSJEGY RAJONGÓKNAK! JÁTSSZ ÉS NYERJ AKAR 75 MILLIÓ FORINTOT KASZINÓ e-SORSJEGYÜNKKEL BÁRHOL, BÁRMIKOR! SORSJEGY AZ UJ KASZINÓ ÉS TOVÁBBI 18-FÉLE E-SORSJEGYÜNKET KERESD a www.szerencsejatek.hu HONlAPON! #maradjonjáték •••g-sorsjeGy 2021. DECEMBER 1., SZERDA