Nógrádi Bányász, 1974 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1974-10-01 / 1. szám

Tagkönyv­cser­ére készülünk A SZOT-elnökség 1973. no­vember 26-i határozata alap­ján 1975 elején a szakszerve­zeti mozgalomban teljes tag­­könyvcserére kerül sor. Min­den szakszervezeti tag új tag­sági könyvet kap. A tag­­könyvcsere mindig fontos po­litikai, szervezési feladat, a mozgalmi élet jelentős ese­ménye. Alapszervezeteinknek fel kell használni ezt az al­kalmat a nevelésre, a dolgo­zókkal való kapcsolat erősí­tésére, a szervezettség javítá­sára és arra is, hogy példás rendet teremtsenek a tagnyil­vántartásban. A feladat megoldásához széles aktívahálózat bevonásá­ra van szükség. A bizalmiak, aktívák bevonásával már a tagkönyvcserét megelőző idő­szakban és utána is, a tagság­gal való elbeszélgetésen ke­resztül véleményt cserélnek a szakszervezeti munkáról, a feladatokról. Jó alkalom ez arra, hogy jobban megismer­jék a dolgozók problémáit, azokat közvetítsék az illeté­kesekhez, segítsék elő a gon­dok minél jobb megoldását. A szakszervezeti aktivisták és a tagság kapcsolatának to­vább javításával el kell érni, hogy felelősségük növeked­jen a politikai és közéleti te­vékenységben. A gazdaságpo­litikai feladatok megvalósí­tását gátló akadályok feltá­rásával, a magánügyekben nyújtott segítséggel is erősí­teni lehet a szakszervezet te­kintélyét, a szakszervezeti de­mokráciát. A tagkönyvcseré­­vel egyidőben segíteni kell a tagságuk rendezésében azokat, akiknek tagdíjhátralékuk van. A SZOT a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatokat egy­séges útmutatóban rögzítet­te. A szakmai központok ha­táskörébe utalt kérdésekben a Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezete foglalt állást és adott útmutatást. A helyi adottságoknak megfelelően, ezeket figyelembe véve, a Nógrádi Szénbányák szak­­szervezeti bizottsága is elké­szítette intézkedési tervét, melyet az augusztus 22-i ülé­sén hagytak jóvá. A terv a feladatok megoldására ha­táridőket szab úgy a vállala­ti szakszervezeti bizottság, mint az alapszervek szá­mára. A munkák irányításá­ra vállalati és alapszervi szin­ten három-öt tagú operatív bizottságot hoznak létre, ame­lyek szükség szerint, de leg­alább havonta üléseznek. Egy­részt segítséget adnak a mun­ka folyamatos intézéséhez, másrészt állást foglalnak a vi­tás kérdésekben. Alapos ter­­vezgetés és előkészítés után kezdődött meg a munka m­­ég augusztusban a vszb-hez tar­tozó 9 üzemi szb-nél és a hoz­zájuk tartozó műhely- és osz­tálybizottságoknál, valamint a 9 nyugdíjas-alapszervezet­­nél. A tagkönyvcsere lebonyolí­tása több fázisban történik. A nyilvántartás alapján mérték a hátralékosokat. fel­A bizalmi hálózaton keresztül a szeptemberi­vel egyidőben a tagdíjbeszedés­tagkönyvek begyűjtése is megtörtént. A nyilvántartás és a tagköny­vek felülvizsgálata után kide­rült, hogy egy-egy alapszerve­zetnél hány tagnak van tag­díjhátraléka. Az elbeszélge­tés során az is, hogy mikor­ra kívánja azt rendezni. A SZOT állásfoglalása értelmé­ben ugyanis a jelenleg ér­vénybe levő szakszervezeti tagkönyvekbe mind a 12 év felülvizsgálásra kerül. A ti­zenkét év alatt hiányzó bé­lyegek összege és darabszáma teszi ki a hátralékot, ame­lyet az akkor esedékes hóna­pokra kellett fizetni. Ezt a hátralékot a bélyeggel lehet csak pótolni, ami a tagság körében egy-két kivételtől el­tekintve egyetértésre talált. Alapszervezeteink és a bizal­miak jó munkáját, a tagság hozzáállását bizonyítja, hogy alig akad olyan szakszerve­zeti tag, aki hat hónapnál több elmaradással rendel­kezne. A nagyobb­nél is 15—20-ra tehető üzemek­csak azoknak a száma, akik egy- hat hónap tagdíjfizetéssel el­maradtak. Új tagkönyvet csak az kaphat, aki 1975. 1-ig a régi tagkönyvbe január ren­dezi teljes hátralékát. Az új tagkönyvek kiadására, a régi tagkönyvek visszaadására a szükséges szervezeti és admi­nisztratív munkák elvégzése után, januárban kerül bizalmi­ csoportértekezle­­tor teken. Mivel az új tagkönyv ki­adása rendkívül felelősség­­teljes munkát ró az alapszer­­vezetek vezetőire a dokumen­tációkat illetően is, így a tag­könyveket bent őrzik meg az alapszervezetek és a bélyeget a bizalmiak ott ragasztják be. Ez ne keltsen senkibe sem bizalmatlanságot. Akinek köz­ben a tagkönyvre szüksége van, azt az alapszervezet ve­zetőségétől megkaphatja. Az új tagkönyvekbe már csak az új színezéssel ellátott bélye­gek kerülhetnek. A tagkönyvcserével kap­csolatos munka első egybeesett az 1975. évi fázisú tag­díjbesorolással. Komoly mun­kát igényelt ez az alapszervi vezetőktől. Ez a munka befe­jeződött, megállapítható a besorolásokból, a tagság jó hozzáállása. Az összesítés most készül, de már látni lehet, hogy egy-egy üzemnél a bér­­színvonal emelkedésének meg­felelően, a tagdíjátlag növe­kedett az 1974. évhez viszo­nyítva. A vállalat szakszervezeti bizottsága­ úgy ítéli meg, hogy az üzemi szervek és a tagság kapcsolata tovább javult. A tagkönyvcserével ez még jobban erősödni fog, növek­szik a szervezettségünk és a tagdíjfizetési készség is. Szakszervezeti Bizottság 2 nógrádi bányász| Vöröskereszt a tiszta üzem meg­valósu­lásáért A Nógrádi Szénbányákhoz tartozó valamennyi üzemnél tisztasági mozgalmat szer­veztünk. Felhívásunkkal kap­csolódtunk a párt XI. kong­resszusának tiszteletére ki­bontakozott versenyhez, to­vábbá a vállalat évi munka­­védelmi és munkaegészség­­ügyi tervéhez. A rendészeti osztály és a Vöröskereszt vezetősége által kidolgozott irányelveket el­küldtük valamennyi üzem ve­zetőségének. Azt elfogadták és beneveztek a versenybe. Az­óta öt hónap telt el, és lé­nyeges fejlődés jó. Elsősorban a tapasztalaa­parkosítás­ban, üzemek környékének szépítésében vannak ered­mények. Az épületeken belül is van előrehaladás. Irodák, felolvasók, fürdők meszelé­se, rendbetétele már megtörtént. A sok helyen meghatá­rozott célok között szerepel a gépalkatrészek, tisztítása, ápolása, berendezéseit fedett he­lyiségekben való tárolása. A baleseti lehetőségek rése, a munkahelyek megelő­rendjé­nek kialakítása is. Eddigi ta­pasztalataink alapján ered­ményeket elsősorban a nagy­­bátonyi gépüzemnél értek el. Az aknaüzemek műhelyei­nek környékén, a használat­ban levő és már használaton kívül álló berendezések és anyagok körül rendetlenség ta­pasztalható. Az is gond, hogy nem történik elhasználódott rendszeresen az anyagok el­szállítása. Az üzemi látogatásaink al­kalmával, a hiányosságok fel­tárásával az a törekvésünk, hogy a még hátralévő egy hó­nap alatt üzemeink tegyenek meg mindent a feladatok meg­valósításáért. A tisztasági mozgalom célja az emberek jó közérzetének biztosításán túl, a balesetek csökkentése, a betegségek megelőzése. Wagner Jánosné KISZ-védnökséggel épült „Ott segítsünk, ahol a leg­nagyobb szükség van a fiata­lokra jellemző tettrekészségre, ifjúkommunista helytállásra”. (KISZ V. kongresszusa — 1960.) Ennek az alapgondolatnak jegyében kezdődött el ez év kora tavaszán a járási iparte­lepítési program keretében megvalósuló nagybátonyi ha­risnyagyár építése feletti KISZ-védnökség előkészítése. Igen gondos , alapos mun­kát kívánt ez. Ismeretesek voltak a határidőgondok tervszolgáltatásban, az anyag­­i ellátásban. A november 7-re előrehozott átadási határidő­vel munkaerőgondok is pá­rosultak. Nemcsak a határi­dők és az előírt minőség be­tartása jelentett gondot, ha­nem az is, hogy viszonylag rövid idő alatt a védnökség hogyan szolgálja a fiatalok erkölcsi, ideológiai nevelését, szakmai-politikai képzését, a kommunista embertípus for­málását. Széles körű összefogás bon­takozott ki az áprilisi felhí­vásra. Egy emberként csat­lakozott vállalatunk mennyi KISZ-szervezete, vala­az építkezésen dolgozó ifjúsági és szocialista brigádok, e beruházás megvalósításában részt vevő vállalatok KISZ- szervei, a védnökségben ér­dekelt mozgalmi, gazdasági szervek, szervezetek. Ez jelen­tette a biztosítékot a feladat teljesítéséhez. Ilyen volt kezdet. A folytatást már ne­­­héz lenne pár sorban hűen bemutatni. Néhány dolgot azonban érdemes megemlíte­ni. A szocialista szerződés megkötése után rövid idő alatt kialakultak az építke­zésen dolgozó ifjúsági és szocialista brigádok, munkás­kollektívák újabb felajánlá­sai. A vállalat KISZ-szerve­­zetei szerződéses társadalmi munkavállalást tettek és a munkaakcióba folyamatosan bekapcsolódtak. A védnökségi operatív bizottság egyre ak­tívabbá vált a koordinációs feladatok megoldásában. Nagy segítséget adtak ehhez a fel­sőbb párt- és KISZ-szervek. Segítették a feladatok meg­oldását a rendszeresen meg­tartott operatív bizottsági és tervezőirodai konzultációk és a kialakult helyszíni mű­vezetés. A legégetőbb anyagszükség­let biztosítása érdekében út­nak indították a „Zöld utat” leveleket, sikerrel. Hasznos kapcsolatokat alakítottak ki a védnökségen kívülálló KISZ- szervekkel, a Szegedi Kábel­gyár, a Ganz-MÁVAG buda­pesti KISZ-bizottságával, a szombathelyi KISZ-bizottság­­gal. Kölcsönösen hasz­nos módszertani ta­pasztalatokat szereztek a védnökségben részt vevő KISZ-szervek politikai, szer­vezési tevékenységéről, első­sorban a KISZ központi bi­zottsága áprilisi­nak feldolgozását határozatá­illetően. Aktív részt vállaltak a­ kom­munista műszak szervezésé­ben. A bevétel egy részét, a vietnami 1000 fős szakmun­kásképző intézet támogatá­sára ajánlották fel, Igen jelentősek a­­ szerző­déses társadalmi munkaakci­ók. A befolyt összegek nagy­mértékben javították az alapszervezetek, brigádok a anyagi helyzetét. Elősegítették szervezeti rendezvények számszerű és színvonalbeli emelkedését. Jelentősen sza­porodtak a kollektív kirándu­lások, országjárások, politikai­szakmai és egyéb vetélkedők, sportrendezvények, KISZ-esküvők és névadók. A KISZ-védnökség a lehe­tőséghez képest jól szol­gálta a fiatalok erkö­lcsi, ideológiai nevelését szak­mai-politikai­ ismeretei­nek bővítését, a kol­lektívák összekovácsolását, a jó kollektív szellem kiala­kítását. A védnökségben részt vevő szervek, kollektí­vák munkájáról, csak az el­ismerés hangján lehet szólni. A hátralevő időben is joggal várhatják tőlük vállalásaik teljesítését. Közeleg november­­ 7-e és az új létesítmény műszaki átadása időben megkezdődik. Nem tekintik teljesen befeje­zettnek a védnökséget ezzel. Továbbra is azon lesznek, hogy ahol tudnak, segítenek a termelésszerű indításban, a fiatalok beilleszkedésében, a KISZ- és az ifjúsági mozgal­mak megszervezésében. Az új, korszerű gyárban nagyrészt a mi bányászfele­ségeink és családtagjaink fog­nak majd dolgozni, remélhe­tőleg jobb munkakörülmé­nyek között, mint ezelőtt. A bányász KISZ-fiatalok a munkahelyi testedzés feltéte­leinek biztosítása érdekében a nagybátonyi harisnyagyár if­jú kommunistáival közösen vállalják, hogy a sportpályát társadalmi munkával megépí­tik. Folyamatosan figyelem­mel kísérik és segítik az új gyárban az ifjúsági mozgalom fejlődését. Erre kötelezi őket a kommunista öntudat, a nóg­rádi bányászok harcos tradí­cióinak folytatása és a má­sod­ízben birtokukban levő KISZ központi bizottság „Vö­rös Vándorzászló”-ja. Átadás előtt a nagybátonyi új harisnyagyár Vizsgálat a nők érdekében A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Ve­zetősége mellett működő nő­bizottság vizsgálatot tartott a közelmúltban vállalatunknál. A nagybátonyi gépüzemnél és a kisterenyei építési üzemnél tájékozódtak a nődolgozók szociális, egészségügyi és mun­kavédelmi helyzetéről. Kisterenyén, a faipari rész­legnél kifogásolták, hogy nagy a zajártalom, s erre hivata­losan még nem történt vizs­gálat. Az üzemi étkeztetést sem mennyiségben, sem minő­ségben nem tartották megfe­lelőnek. Javasolták továbbá, hogy a fürdőbe hajszárítót is rendszeresítsenek, így csök­ken a téli hónapokban a meg­fázás veszélye, ami a mun­kából is kiesést jelent. A gépüzem osztályzói ré­szén már kedvezőbb tapaszta­latot szereztek. Rend, tiszta­ság volt mindenütt, bár itt elkerülhetetlen a porképző­dés. A mun­kát igyekeznek mindenütt megkönnyíteni. A palaválogatásnál a tárok betartása végett súlyha­munkaerőt állítottak be. férfi Tet­szett az is, hogy az osztály­­zón dolgozók vigyáznak tisztaságra. Az üzem törődé­­­se, tenn­i akarása, az általán­os műveltség emelésére tett in­tézkedésekből is kitűnt. A műhelyeknél a hely tisztaságáról nem munka­ilyen vélemény alakult ki. A pisz­kos falak és rendetlenség a dolgozók hangulatára is ki­hat. Javasolták, hogy a szo­cialista brigádok tagjai te­gyenek vállalást a munkahe­lyek kulturáltsága érdekében. A KISZ-fiatalok helmi tevékenységét munkavé­másutt is követendő példaként emlí­tették. A II. sz. villamos műhely­nél is elégedetten állapították meg, mennyire kedvező vál­tozás történt az előző évek­hez viszonyítva. Korszerű, világos dolgoznak a szerelőcsarnokban nők. Látszik, hogy a termelés mellett az embereket is látták, igyekez­tek számukra jó munkakörül­ményeket biztosítani. Kérték viszont a vállalat vezetőit, hogy a védőétel-szolgáltatást vizsgálják felül. A korábbi években ezen a munkahelyen ugyanis járt védőétel, és mi­vel a munka jellege nem vál­tozott, úgy érzik, most is jo­gos lenne. A sokévi tapasztalatot ös­­­szegezve állapították meg, hogy a visszafejlesztés ellené­re, a vállalat egész területén rendkívül sokat tettek a ve­­zetők az élet- és munkakörül­mények javításáért. A kollek­tív szerződésben jelentős he­lyet kapott a nőkkel és a nagycsaládosokkal való törő­dés. Vállalatunk vezetői reagál­tak a felvetett­re, javaslatokra, észrevételek­Hasznosnak tartották a tapasztalatcserét. Elismerték, hogy kisebb gon­dok vannak, amelyeket meg kell oldaniuk és törekednek a jelenlegi körülmények további javítására. Jogosnak tartot­ták a munkahelyi körülmé­nyekkel és a szociális létesít­ményekkel kapcsolatos észre­vételeket. Az utóbbi időben kétségtelen sokat tettek a na­gyobb anyagi megbecsülés ér­dekében is, és ígérték, hogy a lehetőségekhez mérten, a jö­vőben is törekednek a nők munkakörülményeinek továb­bi javítására. Czikora Györgyné Jubilál a Bányászati Kutató Intézet Ezelőtt 25 évvel született a nehézipari miniszteri lét, a Szénbányászati rende­Ipari Központi Kutató Laborató­rium megalakításáról. A mai Bányászati Kutató Intézet elődje volt. Az intézet munkájában, szervezetében, belső életében megtalálható — kicsiben — a hazai bányászkodás százados történetének negyed­­egész folyamata. Eredményeivel, alkotó tevékenységével a bá­nyászat és határterületeinek aktív segítője volt. Egy ipari kutatóintézet munkájának gét elsősorban a eredményessé­gyakorlat­ban megvalósított témákon keresztül lehet a legjobban felmérni, de jellemzőek a ku­tatási munka eredményeit összefoglaló jelzések, közle­mények is. Az intézetben e negyedszázad alatt majdnem 6000 különféle kutatási jelen­tés, szakértői munka stb. ké­szült. A nyomtatott publiká­ció száma megközelíti az 1800- at. Ezekből 81 könyv, a többi szakfolyóiratokban megjelent cikk. Egyre növekedik az in­tézetben készült találmányi bejelentések és megadott sza­badalmak száma. Az intézet 25 év alatt elért eredményei­ közül jó néhány vállalatunk munkáját is érin­tette. Ilyen volt az 50-es évek elején a frontfejtések beveze­tése és elterjesztése, áttérés a homlokra merőleges süvegek­kel történő biztosításra. A különféle acéltámok kiválasz­tása, nyomáspróbáinak el­végzése. Szállítóberendezések üzemi viszonyainak megfi­gyelése, külföldi és hazai gyártmányú bányabeli szállí­tóberendezések kiválasztása. A vízveszély elleni védeke­zés. Különféle bányabizton­sági, tűzvédelmi, kőzetmecha­nikai témák. Az F-típusú Vá­gathajtó gépek és magyar fej­tési pajzsok kialakítása. Kü­lönféle robbantóanyagok és gyutacsok kikísérletezése. Bá­nyászati és külszíni automati­­kák elkészítése. Az intézet jubileuma egy­beesik a magyar—szovjet műszaki-tudományos működés ugyancsak 25. együtt­év­fordulójával. Ez nemcsak jel­képe, de ékes bizonyítéka is annak a testvéri segítségnek, amelyet az intézet a szovjet bányászati tudományoktól ka­pott az elmúlt évek folyamán. A Bányászati Kutató Inté­zet azért tudott fejlődni, ered­ményeket elérni, mert nem szakadt el a gyakorlati élet­től. Mindig gyorsan reagált az üzemi igényekre. Gyakran segített rámutatni a termelő­­vállalatok problémáira és egy­ben javaslatai is voltak a megoldásra. Mi, nógrádi szénbányászok is köszöntjük a jubiláló inté­zet valamennyi dolgozóját és további sikereket kívánunk munkájukhoz. A szakma ifjú mesterei A nagybátonyi gépüzem­nél már hagyománnyá vált, fiatal szakmunkások verse­nyét az idén első ízben válla­lati szintre terjesztette ki a Nógrádi Szénbányák KISZ- bizottsága. Ennek megfele­lően jelentősen emelkedett a résztvevők száma. Az elmúlt években 30, az idén már 69 fiatal kívánt szakmai felké­szültségéről tanúságot tenni. A mozgalom célja a fiatal szak­munkások továbbképzése, a szakmai színvonal növelése és ezen keresztül a termelés segítése. Az elméleti vizsga nap­ján, izgatottan jelentek meg a fiatalok a gépüzem kultúr­termében. Két vizsgabizott­ság előtt villanyszerelő, mű­szerész, esztergályos, lakatos, hegesztő szakmákban 46 vizs­gázó felelt a kihúzott szak­mai, politikai és munkavé­delmi kérdésekre. Szinte va­lamennyi résztvevő elméleti felkészültsége megfelelt a kö­vetelménynek. Ezt bizonyítja, hogy 32 fő érte el a Szakma Ifjú Mestere címet. A címet elértek közül is kitűnt Nagy­bakos István géplakatos, Go­dó Gyula villanyszerelő (Ká­­nyás), Havasi Zoltán lakatos, Surányi Zoltán villanyszere­lő (Tiribes), Szakács gyalus, Kecskés Ferenc Sándor vil­lanyszerelő és Csige István műszerész (Nb. gépüzem). A Szakma Ifjú Mestere címmel járó pénzjutalmat és jelvényt alapszervezeteik kö­vetkező taggyűlésén kapják meg. A jövő évben­ a versenyt több szakmában, és több résztvevővel kívánja meg­rendezni a KISZ-bizottság. Reméljük, akkor már az idén távolmaradt szorospataki, és ménkesi aknaüzem, valamint a kisterenyei építészeti üzem fiataljai is a mozgalom aktív részesei lesznek. (Répássy)

Next