Nógrádi Bányász, 1978 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1978-01-01 / 1. szám

A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁK DOLGOZÓINAK LAPJA V ÉVI., 1. SZÁM______ ARA: 50 FILLÉR____________________________________1978. JANUÁR I. Szocialista brigádjaink, dolgozóink készek végrehajtani a megnövekedett 1978. évi feladatokat Kibővített ü­lést tartott a vállalati pártbizottság . Január 10-én kedden ülésezett Salgótarjánban az MSZMP Nógrádi Szénbányák Bizottsága. Az ülésen, amelyre meghív­ták a gazdasági vezetőket és a vállalat több osztályvezető­jét is, részt vett Ozsvárt Ferenc elvtárs, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára, Popity József, a megyei pártbizottság munkatársa. A pártbizottság első napirendként az 1977. évi gazdálkodás tapasztalatait és az 1978. évi gaz­daságpolitikai feladatokat tárgyalta meg. Ezt követően az MSZMP Nógrádi Szénbányák Bizottságának és Végrehajtó Bizottságának 1978 első félévi munkatervét, valamint a fe­gyelmi bizottság félévi munkaprogramját fogadták el. A napirendek előterjesztője Godó György elvtárs, a vállalati pártbizottság titkára volt, aki az előre kiküldött írásos je­lentést szóbeli beszámolóval egészítette ki. — Az ország a számadás időszakát éli. Mindenhol érté­kelik, elemzik­ az 1977-ben végzett munkát, számot adnak arról, hogyan teljesítettük az elmúlt éves feladatainkat, amelyet cselekvési program­jainkban magunknak határoz­tunk meg. Központi Bizottsá­gunk, megyei és járási pártbi­zottságaink, felső szintű ál­lami szerveink már elvégez­ték a számvetést. Az értéke­lésekből ismerjük, hogy az or­szág, megyénk és járásunk er­edményes évet zárt. Noha sok nehézség és kedvezőtlen körülmény nehezítette és ne­hezíti munkánkat, újabb fej­lődésről, sikerekről adhatunk számot — mondotta beveze­tőjében Godó elvtárs, majd a következőkkel folytatta: — Vállalatunk összességében teljesítette a cselekvési prog­ramban meghatározott célki­tűzéseit. Ez azt mutatja, hogy cselekvési programunkban jól fogalmaztuk feladatainkat, meg céljainkat. Elismeréssel szólhatunk a terv végrehajtása érdekében végzett munkáról. — Tervszerűbb, szervezet­tebb lett pártbizottságaink, pártvezetőségeink, az alap­szervezetek, a szakszervezet, a KISZ­ és a gazdasági vezetés munkája egyaránt. Pártszerve­zeteink gazdaságirányító, -szervező­, -ellenőrző munká­ja rendszeresebbé és célsze­rűbbé vált. A testületek a ko­rábbiaknál nagyobb mélység­gel, elemzően foglalkoztak gazdálkodás súlyponti kérdé­­­seivel. Az agitációs és propagan­damunka javításával, a felada­tok széles körű tudatosításával mozgósították dolgozóinkat az aktív cselekvésre, feladataink megvalósítására — mondotta a pártbizottság titkára, majd szólt a párttagság személyes példamutatásáról és a kedvező politikai légkörről, amely Nagy Októberi Szocialista For­­­radalom 60. évfordulója tisz­teletére indított munkaverseny eredményeiben is tükröződik. A kedvező tapasztalatok mel­lett azonban negatív jelensé­gek is voltak, amelyek hozzá­járultak, hogy a cselekvési program egyes pontjai nem, illetve nem teljes mértékben valósultak meg. Éppen ezért kritikusan elemezte a cselek­vési program végrehajtását.­­ A termelés további növe­lését jelöltük elsődleges cé­lul- Ezt széntermelésben, há­romezernegyven Giga-kalória hőmennnyiségben­ — ami mint­egy 1 millió 20 ezer tonnának megfelel — határoztuk meg. Teljesítettük e célkitűzést, ez azonban nem tehet elbizako­­dottá senkit, mert ha feltes­­­szük a kérdést, hogy hogyan, akkor az örömbe üröm is ve­gyül. A Nógrádi Szénbányák 1977. évi gazdálkodása főbb vonat­kozásaiban a szakmai tervnek­ megfelelően alakult. Az év elején vállalt 12 ezer tonnás többletszéntermelést nem tudtuk teljesíteni, azonban még az év közben tett ígéretünk­nek, az 5 ezer tonnás túltel­jesítésnek sem tudtunk eleget tenni, pedig ehhez az MSZT a megfelelő bérpreferenciát is biztosította. Az éves hőmen­­­nyiségi tervet 22,13 Giga-kaló­riával túlteljesítettük. És ez azt jelenti, hogy a hőmen­­­nyiségben elért eredményünk széntermelésben kifejezve millió 27 és fél ezer tonnának­­ felel meg, tehát hét és fél ezer tonnával magasabb az éves tervszámnál — mondotta Go­dó elvtárs. A továbbiakban az egyes aknaüzemek eredmé­nyeit is elemezte. Mennyiségi tervét ugyanis csak Szorospa­tak teljesítette túl- Itt a több­leteredmény 17 ezer 843 ton­na dicséretes. Kányás több mint 1989, Tiribes 2 ezer 298, Ménkes pedig 13 ezer 350 ton­nával elmaradt és ez az utób­bi a körülmények ismeretében is sajnálatos. A három akna­üzem elmaradása csaknem el­érte Szorospatak túltelj­esí­té­s A szénen kívüli, kiegé­szítő tevékenység termelése dicséretesen alakult. A beter­vezett 410 millió forint he­lyett 447 millió forint árbevé­telt hoztak. Külön-külön va­lamennyi szénen kívüli üzem és iroda túlteljesítette válla­lását. Természetes ezen a te­rületen is­ van még tennivaló a jövőt illetően. A Nagybáto­­nyi Gépüzemnél például az árbevételi terv túlteljesítése ellenére sok iparágon belüli munkával elmaradtak. A mű­helyeken belül a szervezetlen­ség, indokolatlan állásidőhöz vezet. Az árképzések késedel­mesek és számszaki hiányo­sak. A fejlesztéshez kapott be­rendezések üzembe helyezése késik. A Kisterenyei Építési Üzem­nél hiányosságként lehet em­líteni a kivitelezések csúszá­sát. Javítani kell a vezetés színvonalát és a munkafegyel­met. Mindezek mellett biztosí­tékot látunk arra, hogy idei termelési feladatainkat meg tudjuk valósítani, nagyobb odafigyeléssel, szervezettséggel a munkahelyi tartalékok idő­­tani feltárásával — mondot­ta Godó elvtárs, majd kritiku­san szólt a vágathajtásban és a­­ kutatásban való lemara­dásról, sőt. A széntermelés helyes ér­tékeléséhez hozzátartozik, hogy a helyreállítási munkák során 3 ezer 432 tonna szén kiterme­lésére is sor került. A szabad­napokon termelt szénmennyi­ség pedig éves szinten meg­közelíti a 30 ezer tonnát.­­ Alapvető szemléletválto­zásra van szükség minden ve­zetési szinten a továbblépés érdekében. A vezetőknek együtt kell élni a munkahe­lyek gyakran változó körül­ményeivel,­­az ott dolgozók problémáival. A döntések elő­készítésénél mélyrehatóbban értékelni a gazdasági mutatók változását, tanulmányozni az üzem helyzetét, mert ezek figyelembevételével csak le­het törekvéseinknek minden­ben megfelelő előrelépést biz­tosítani. Tovább kell fokoz­nunk a termelésben a szemé­lyes felelősség kérdését. Üze­meink termelésében n­em va­lósul meg az ütemesség és a tervszerűség következetesen. A lemaradás egyes területeken visszatérő jelenség és ezeken hónapól hónapra csak napi­rendre térünk- Minden üzem­ben szigorítani kell a munka- és a technológiai fegyelmet. A törvényes távollétek és a ki­esett műszakok számát a terv­ben rögzített értékre kell csökkenteni.­­ A negyedik már a sorozatos negyedévben szabadnapi termelések sem hozták meg a várt eredményt. A túlórák száma rohamosan növekedett, de a teljesítmény messze el­maradt mögöttük és a hétköz­napi termelés egyre csökkent. Nem tartották be a telepítési terveket. Többször nem tud­ták elsősorban a produktív munkahelyeket kitelepíteni, ugyanakkor a járulékos, im­produktív műszakok egyre na­gyobb mértékben növekedtek és ez különösen jellemző volt Ménkesre. Sok gondot okozott a rész­ben elhasználódott gépek­ üze­meltetése, mert ezek alkatrész­­ellátása és tmk-zása még mindig nem megoldott. Meg­fontoltabb tmk-tervet kell készíteni és nagyobb lépéseket tenni kiegészítő üzemeinknél a bányászat felé forduláshoz. — A cselekvési program időben felhívta a figyelmet, hogy a vágathajtást és a­­ ku­tatást kiemelten kezeljük- Ezen a területen sorozatosan, évről évre lemaradásban va­gyunk, holott ennek biztosítá­sa vállalatunk következő évei­nek termelésében döntő jelen­tőségű. A vágathajtás gyor­sítására célul tűztük az elő­­vágás és rakodás gépesítését, a gépek fokozottabb kihasz­nálását. Az erőfeszítések el­lenére sem sikerült a gépi vá­gathajtási tervet teljesí­teni. Szorospatak kivételével valamennyi aknaüzem lema­radt ebben — mondotta Go­dó elvtárs, majd megemlítette, hogy gépi jövesztésben és ra­kodásban igaz, hogy az előző évihez fejlődés tapasztalható, de a tervtől messze elmarad­tunk. A gépi szállítás viszont a tervnek megfelelően ala­kult. Az élőmunka hatékonyságá­nak egyik mutatója az össz­­üzemi teljesítmény. Nemcsak hogy a tervet nem teljesítet­tük, de még az 1976-os tény­­számoknál is alacsonyabb az összüzemi teljesítmény. A továbbiakban szólt Godó elvtárs az anyag- és energia­takarékosságban elért szép eredményekről. A tervezett 1 millió forinttal szemben ugyan­is 2,4 milliót takarítottunk meg. Jelentős eredmény, mint említette, hogy erőteljesebben hozzákezdhettünk szociális létesítményeink elmaradottsá­gának felszámolásához. Erre több példát is említett a be­számoló. A bérpolitikai intéz­kedések során magunk elé tű­zött bérszínvonal-emelést el­értük, sőt, túlléptük annak el­lenére, hogy a beígért 5 ezer tonnás többlettermelést nem teljesítettük. A bérszínvonal­­túllépés miatt előreláthatólag több millió forint bérfejleszté­si adót kell befizetni a része­sedési alapból. Az ilyen bér­­gazdálkodás a következő idő­ben nem tartható. Sokkal szi­gorúbban kell minden terüle­ten bérgazdálkodási tervünket betartani — mondta a párt­­bizottság titkára, majd fog­lalkozott a létszámhelyzettel is. A munkaerő megfelelő el­osztásával, a szükséges átcso­portosításokra tett intézkedé­sekkel. Ezt követően beszá­molt azokról az intézkedések­ről is, amelyek az üzemi de­mokrácia erősödését bizonyít­ják. A szocialista munkaverseny­­mozgalomról sajnálattal álla­pította meg, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulójára tett vállalások nem teljesültek maradéktala­nul. A vállalatnál dolgozó 266 brigád közül 218 teljesítette éves vállalását, a legutóbbi ér­tékelés szerint. A nem telje­sítő brigádok több mint fele a ménkesi és tiribesi brigá­dok közül került ki. Eredmé­nyeikért dicsérte név szerint is az élenjáró szorospataki és a gépüzemi brigádokat. Ezu­tán arról szólt, hogy a szocia­lista munkaverseny szervezé­se, továbbfejlesztése a brigá­dok állandó támogatása min­den vezetőnek munkaköri kö­telessége. Azon kell lenni, hogy a brigádok észrevételeire idő­ről időre odafigyeljünk, a fel­tételeket biztosítsuk a terme­léshez, a brigádok vállalásá­nak teljesítéséhez. Itt külön is kitért arra, hogy a brigá­dok munkájának könnyítésé­hez a termelés, termelékeny­ség fokozására, az elmúlt idő­szakban több elővájó és jö­­vesztőgépet vásároltunk, saj­nos nem tudtuk a gépek tele­pítésével összhangban azok hatékony termelését biztosíta­ni. Éppen ezért ezt a beruhá­zást ma még csak szociális beruházásnak tekinthetjük, hi­szen csak a nehéz fizikai mun­kát váltotta ki, de nincs mö­götte a termelés, a termelé­kenység növelése. Nem megoldott a szállító-­­lánc, ami a szénfalról az osz­­tályozóra ütemesen, zökkenő­­mentesen szállítaná a termel­­vényt. Komoly szervező mun­kával biztosítani kell a meg­felelő szállítóláncok karban- és üzemképes állapotban tar­tását — mondotta Godó elv­társ, majd részletesen foglal­kozott azzal is, hogy az új gé­pek új ismereteket, képzettebb szakembereket igényelnek. Az oktatás, képzés feltételeit biz­tosították. Hisz ebből a célból mintegy 3 ezer 500 főt iskoláz­tak be. A vállalat gazdasági hely­zetével is foglalkozott a be­számoló. Megemlítette, hogy a vállalati eredmény mintegy 3,5—4 millió forint több­letet jelent a terv teljesítésé­ben. Ehhez nagymértékben hozzájárult az árbevételi több­let. Javult a pénzügyi helyzet és a pénzügyi fegyelem. Ja­vult az anyaggazdálkodás is. Egyes anyagokból kedvező volt az ellátás. Bár több anyagnál, például a robbanó­­anyag-ellátásban, gépi alkat­­r­ész-ellátásban még igen sok a gond. Készletgazdálkodásunk is javult, a norma feletti kész­let az elmúlt évben mintegy 10 millió forinttal csökkent. A korábban elmondottakat összegezve megállapította Go­dó elvtárs, hogy a vezetés vál­lalatunknál és üzemeinknél al­kalmas nagyobb feladatok megoldására is. Az igaz vi­szont, hogy az újabb, nagyobb feladatokat régi módon, ru­tinból nem lehet megvalósí­tani. Feltétlenül szükséges, hogy a vezetés vérkeringésé­be új módszereket vigyünk. Ki kell szűrni azokat az el­lentmondásokat a vezetésünk­ből, amelyekkel ma még nap mint nap találkozunk. Feltár­juk a hibákat, orvosoljuk azo­kat és ismét ugyanolyan hi­bák vetik fel a fejüket a ké­­sőbbi időben. A bajok okozóit kell megkeresni, a hibák gyö­kerét felszámolni és azok ak­kor újból nem jelentkezhet­nek. Vezetésünkben nem ér­vényesül megfelelően a szemé­lyes felelősség sem — állapí­totta meg a pártbizottság tit­kára, majd részletesen szólt azokról a próbálkozásokról, amelyeket a vezetés színvona­lának érdekében tettek. A DH- munkarendszer bevezetéséről, kiterjesztéséről. A cselekvési programban meghatározott főbb feladatok figyelembevételével minden üzemi pártbizottság, pártveze­tőség és az alapszervezetek el­készítették saját cselekvési programjukat. Ezek helyesen, reálisan tükrözik az adott egy­ség főbb feladatait. Agitációs és propagandatevékenységünk keretében nagy gondot fordí­tottak a dolgozók körében tör­­(Folytatás a 2. oldalon) Eredményes volt a kiegészítő tevékenység Perfarszens a szocialista munkaverseny 1978. évi szervezésére A szénbányászat 1977. évi feladatainak teljesítését nagy­mértékben segítette a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tiszteleté­re kibontakozott szocialista munkaverseny. Az idei ter­melési és gazdasági feladata­ink az elmúlt évinél feszítet­tebbek. A szocialista munka­verseny eredményei elenged­hetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a kitűzött teljesítsük, illetve tervcélokat a népgaz­daság érdekeivel összhangban túlteljesítsük. A munkaver­seny eredményeivel azonban akkor számolhatunk, ha vál­lalati és üzemi szinten meg­történik a célok meghatáro­zása, gondos szervezeti előké­szítése, folyamatos értékelése, az eredmények rendszeres nyilvánosságra hozása, a sike­reket elérő dolgozók erkölcsi és anyagi elismerése. A Nógrádi Szénbányák Vál­lalat az 1978. évi munkaver­seny megszervezésén és koor­dinációjának céljából, figye­lembe véve a SZOT és a KISZ kb állásfoglalását, valamint a Magyar Szénbányászati Tröszt irányelveit, felhívással fordult a vállalat valamennyi dolgozójához, a célok megva­lósítása érdekében. Ebben a következők szerepelnek: Az est’’mi 11 jó­n­egyvel ezer tonna termelési tervünk lega­lább tízezer tonnával való túlteljesítésére kell törekedni. A népgazdasági energiamér­legben a többlet hazai szénre szükség van. A fogyasztói igény elsősorban a jó minő­ségű, lakossági ellátásra is alkalmas szénből kívánja meg a túlteljesítést. A gépesítés fokozásával egyre nagyobb mennyiségű és értékű munkahelyi gépállo­mánnyal rendelkezünk, ugyan­­is­­ alapvető érdekünk ezek maximális kihasználása, komplex gépesített frontfejté­­­sek termelésének növelése. A vágathajtási munkák szakmai tervek szerinti telje­sítésével a meglevő bányáink­ban, a közvetlen és a távo­labbi jövő munkahelyi előké­szítését kell megalapozni. E cél érdekében fokozni a jö­­vesztő-, fúró- és rakodógépek kihasználását, a vágathajtási sebességet pedig növelni kell. Az eredménytervek rése, túlteljesítése mind teljes,­a népgazdaság költségvetése, mind a szénbányászati dolgo­zók jövedelme szempontjából igen fontos. Ennek érdekében törekedni kell az árbevétel növelésére, az élőmunka-rá­fordítás csökkentésére, az összüzemi teljesítmény növe­lésére. Az eddigieknél jobb költséggazdálkodást szigő­és fokozottabb anyaggazdálko­dást kell megvalósítani. Körültekintőbb tervezéssel, pontosabb végrehajtással, baleseti veszélyforrások rend­­­szeres feltárásával, a fegye­lem szigorításával csökkente­ni kell a balesetek számát és súlyosságát. A nagy értékű termelőesz­közök kihasználásának növe­lése tudományos üzemszerve­ző, irányító munkát is igényel. Szükséges tehát, hogy üzemi vezetők erre különösen nagy gondot fordítsanak. Biztosítani kell, hogy dol­gozóink politikai és­ szakmai műveltségük növelése érde­kében évről évre magasabb szinten tanulhassanak. To­vább kell bővítenünk dolgo­zóink szakmai és általános tudását. A brigádokban dol­gozók vegyenek részt az üze­mekben szervezett speciális, továbbképző tanfolyamokon, hogy még biztonságosabb eredményesebb­ munkát vé­gezhessenek. Egyre kevesebb legyen az olyan dolgozók szá­ma, akik nem rendelkeznek a nyolc általános iskolai vég­zettséggel. Ahol lehetséges, a fiatalabb brigádtagok végez­zenek szakközépiskolát. Dolgozóink lakóhelyeiken vegyenek részt a közéleti te­vékenységben. Dolgozzanak példamutatóan a társadalmi és egyéb szervekben, patronál­janak iskolát, óvodát és egyéb közintézményeket. Ifjúsági brigádjaink csalódjanak be az FMKT-, kap­KISZ-, Radar- és az Alkotó a ifjúság mozgalomba, azok cél­kitűzéseinek megvalósításá­ban tevékenyen vegyenek részt. Tovább kell fokozni brigád­jaink aktivitását az újítási mozgalomban. Dolgozóink ér­jenek el még jobb eredmé­nyeket újításaikkal is. Alko­tásaik akár gazdasági ered­ményt hoznak, akár a biz­tonságosabb munkavégzést szolgálják, mindenképpen erő­sítik a vállalati gazdálkodást. A munkaverseny 1977. tapasztalatait felhasználva, évi vállalásokat és az értékelést a a naturális mennyiségekkel tör­ténő mérés alapján kell szer­vezni. A korábbi időszakok hibáinak megszüntetésére kü­lönös figyelmet kell fordítani. A Magyar Szénbányászati Tröszt 1978. évre is meghir­dette a „Kiváló akna” és „Kiváló brigád” cím elnyeré­­­sére irányuló munkaversenyt. Ehhez a versenymozgalomhoz valamennyi széntermelő ak­nánk és brigádunk csatlakoz­hat. Figyelembe véve az 1978. évi feladatokat, valamint szocialista brigádvezetők kül­­­döttértekezletén elhangzott ja­vaslatokat, vállalatunk veze­tősége meghirdeti a „Vállalat kiváló aknája” és a „Vállalati élüzem” címek elnyerésére induló munkaversenyt. A megtett vállalások érté­kelését a negyedévet hónap végéig végzik el­­követő brigádok részére is meghirde­­­tik a „Vállalat kiváló brigád­ja” cím elnyerésére a ver­senyt. Az első helyezést elért brigádok jutalma tagonként nyolcszáz forint, míg a má­sodik és harmadik helyezést elért brigádoké hétszáz, illet­ve hatszáz forint fejenként. A kiszolgáló brigádoknál ez a jutalom dolgozónként ötszáz, négyszáz, illetve háromszáz forint. A szénen kívüli tevé­kenységben dolgozó brigádok első három helyezettje is ju­talomban részesül hatszáz, öt­száz, illetve négyszáz forint fejenkénti értékben. A már említetteken kívül kiérdemelheti, illetve meg­kaphatja valamennyi brigád és brigádtag az éves tevékeny­ségeik, eredményeik alapján a brigádkitüntetés különböző fokozatait, illetve a kiváló dolgozó kitüntetést. Kérjük üzemeink és gazdasági vezetőit, politikai hogy segítsék a szocialista és mun­­kabrigádokat, hogy felajánlá­saikat a kitűzött célok érde­kében teljesítsék, illetve túl­teljesítsék. A felhívást a vállalat gaz­dasági, párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetői írták alá.

Next