Nógrádi Bányász, 1979 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Az igazgatóság anyagosztályán a napokban dolgozta utolsó munkanapját Kálmán Lajos, aki hosszú éveken keresztül töltött be különböző társadalmi és közéleti tisztségeket. Nyugdíjaztatásáig az osztály pártcsoport bizalmija volt. Munkáséveinek fontosabb állomásairól beszélgettünk, s arról, hogy 60 évesen — gazdag élettapasztalattal a háta mögött - hogyan, miképpen látja életünket? — Korán, 13 éves koromban kezdtem el a munkát - válaszolja. Kifutó gyereknek vett fel egy kereskedő, majd egy év múlva, 1932-ben kereskedőtanulónak szerződtem. Otthon öten voltunk testvérek, mindenkinek dolgozni kellett. Apámat korán elveszítettük, a Karancsban esett el, mint bányász vöröskatona, védte a Tanácsköztársaságot. Ezt az ellenforradalmi rendszer állandóan éreztette családunkkal. 30 éven keresztül Józsefin laktunk a bányatelepen — s apró ürügyekkel többször kilakoltattak a kolóniából így éreztették velünk, hogy nem felejtették el 1919-et. Engem is pedig a kommunista eszméket még nem igen ismertem érni, ott 1941-ben munkaszolgálatra hívtak be. — Igen küzdelmes évek következtek, amikor három tanulóév után felszabadultam, a szakmában. Nagyon szerettem volna a bányai élelemtárban elhelyezkedni de erre csak 1945 után kerülhetett sor. Közben a pálfalvai bányagépgyárban segédmunkásként, majd a Hangyaszövetkezetben, mint elárusító dolgoztam. — A felszabadulás után tagja lettem a Magyar Kommunista Pártnak. Ekkor, mint élelem 47 évet dolgozott társ írnok és kiadó, nagyon sokat dolgoztam. Abban az időben nem volt ritka jelenség, amikor éjjel vagont kellett kiraknunk, hogy az élelmiszer-ellátás zökkenőmentes legyen bányánál. Közben igen mozgalamas politikai életet éltünk. 1949-ben emeltek funkcióba, a bányaipari szakszervezethez. Itt sportelnökként dolgoztam, közben politikai iskolát végeztem. Ez a korszak számomra és a sportmozgalom számára is nagy fejlődést hozott. Öröm volt dolgozni, hiszen nagyon aktívak voltak az emberek, jól mozgósíthatók élt bennük a forradalmi szellem, a becsvágy és a tenniakarás. Sokat megfordultam ebben az időben a megye falvaiban, bányatelepeken. Kerestem a tehetséges fiatalokat. A lelkesedést jól bizonyítja ha elmondom, hogy részt vettem 1947- ben és 1949-ben a választási küzdelmekben. Engem a párt Cserhátsurányba küldött, ott kellett mozgósítanunk, agitálnunk, hogy a Magyar Kommunista Párt szavazatot kapjon. Azon a részen elég gyenge volt a párt befolyása. Az is nevezetes számomra, hogy az ellenforradalom után, amikor már megszerveztük a termelést - három éven keresztül én lehettem az SBTC- sportkör elnöke. Abban az időben fejlődött a sportmozgalom, így a sportkör is. Nem csak a labdarúgás, hanem a vívók, az ökölvívók, a tornászok, az asztalitenisz-szakosztályok is ragyogó eredményeket értek el. Nagyon sok segítőtársam akadt, akik kiváló munkát végeztek. Az élet tőlem is törvényszerűen többet követelt. Közgazdaságtechnikumba, majd felsőfokú raktárgazdálkodási szaktanfolyamon tanultam. Mindkét iskolát eredményesen elvégeztem. 1959-ben kerültem vissza a bányához előbb statisztikus, majd anyaggazdálkodó lettem. Nagyon jól éreztem magam az anyagosztályon, mindig kollektív ember voltam. Társadalmi és pártmegbízatásom is akadt mindig, szívesen emlékszem a küzdelmes évekre, mert látom a fejlődést, a munkám gyümölcsét, az eredményeinket. Ez évben nyugdíjba vonulok, 47 év után szeretnék pihenni a család, a gyermekek nevelésével eltölteni az időt - fejezte be a beszélgetést Kalmár Lajos. K. I. Egységgyűlés a bányászzászlóaljnál A munkásőrség salgótarjáni járási második zászlóalja a nagybátonyi Bányász Művelődési Házban, bennsőséges ünnepség keretében tartotta meg január 7-én egységgyűlését. Hagyomány az egységnél, hogy az év elején számot adjon az elmúlt évben elért eredményekről, megszabja új kiképzési feladatait. Az elnökségben helyet foglalt: Erdős Lajos, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képviselője, Hoffer István, a megyei tanács elnöke, Pöpity József az MSZMP járási bizottság titkára, Péter Balázs, a Munkásőrség Nógrád megyei parancsnokának helyettese és Szomszéd István, a nagybátonyi gépüzem vezetője, országgyűlési képviselő. Részt vettek a tömegszervezetek, a bázisüzemek képviselői, a munkásőrök hozzátartozói és 27 munkásőrjelölt is. Emelte az egységgyűlés színvonalát a helyi általános iskola úttörőcsapatának, a bányászzenekarnak, továbbá , a kisterenyei Röpülj páva körének és tánccsoportjának műsora.i Az egységgyűlés egyperces tiszteletadással adózott az 1978- ban elhunyt Ozsvárt Ferenc, Kiss József, Mester Károly, Almási Gyula és Szabó István munkásőrök emlékének. György Gáspár egységparancsnok beszámolójában értékelte az egységhez tartozó századok tevékenységét, a parancsnokok és a munkásőrök egész évben végzett lelkes munkáját. Kiemelte politikai, gazdasági tevékenységüket és a haza védelmében, a kiképzés során vállalt harcos helytállásukat. Elismeréssel szólt a szocialista munkaversenyben élenjárók érdemeiről. Külön öröm és elismerés számunkra, hogy az egység ellátó raja elnyerte a megyei parancsnokság Legjobb szakaszegység vándorzászlaját. A beszámolót kitüntetések átnyújtása követte. Az egység tagjai közül hatan kiváló parancsnoki, 14-en kiváló munkásőr és többen a Szolgálati érdemérem kitüntetésben részesültek. A kitüntetettek között olyanok is voltak, akik nemcsak a munkásőrség keretében, hanem a bányászat területén is, a termelőtevékenységekben helytálltak, élenjártak. Garamszegi Ferenc Tiribesen, Harencsár István és Géczi Sándor Szorospatakon, Lőrincz István a nagybátonyi gépüzemben, Jakab József Kányáson, Bakos B. András pedig Ménkesen végzett kiváló munkát. A kitüntetések dása után a munkásőrök óraünnepi eskütételre, a leszerelők és a tartalékállományúak szolgálatának megköszönésére került sor. P. J. HAVAS JANUÁR Új F8-as gép Elkészült az Országos Bányagépgyártó Vállalat szereldéjében az F8-as gép az Oroszlányi Szénbányák számára. A közelmúltban mutatták be a bányászati, köztük a nógrádi szakembereknek. A prototípust a bemutatón alaposan megvizsgálták. Elsősorban az újszerű megoldásokat. Általános tetszést aratott a hidraulikus kitámasztó rendszer. Ennek igen sok előnye lesz. (Például a gép teljes, vagy bármely odalának felemelése). Változott a függesztett kihordószalag is, amelyet megerősítettek. A jövesztőfej, tangenciális késelrendezéssel szintén jó benyomást keltett. viilamos berendezést is korszerűsítették (tirisztoros nagyságában, formájában vezérlés). is elnyerte az új géptípus a szakemberek elismerő véleményét. Jövőt formáló erő Szocialista brigádvezetők jubileumi tanácskozása „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni.” Ez a felirat fogadta decemberben azokat a szocialista brigádvezetőket, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központjában, akik a mozgalom kibontakozásának 20. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi tanácskozáson vettek részt. A Bányász Szakszervezet elnöksége és a Nehézipari Minisztérium által közösen rendezett ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Virszlay Gyula, a SZOT titkára, Simon Pál nehézipari miniszter, Simon Antal a BDSZ főtitkára, dr. Kapolyi László miniszterhelyettes, Lajor László a BDSZ titkára, Kresfly Gábor az OBF elnökhelyettese és Soltész István szocialista brigádvezető. a tanácskozás résztvevőit Simon Antal köszöntötte. Hangsúlyozta: ünnepeljük a mozgalom kezdeményezőit és követőit, akik az elmúlt időszak alatt a bányászok történelmi tradíciójához híven eredményesen állták meg helyüket és kiemelkedő eredményeket értek el. A megtett út során törekvéseiket, cselekedeteiket áthatotta a szocialista brigádmozgalom hármas jelszava: Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. Az elnöki megnyitó után Lajer László a szakszervezet titkára mondott vitaindítót. Bevezetőjében a következőket hangsúlyozta: — Húsz éve már, hogy bányászatunk fizikai és szellemi munkásai a szocialista építés előmozdulásáért életre keltették a munkaverseny-mozgalmak e fejlett, magasabb formáját. Az országban elsők voltak, akik arra vállalkoztak, hogy a közösségben rejlő erőt jobban kihasználják. Szinte egyidőben alakultak az első szocialista brigádok Balinkán, Kisgyénben, Mecseken, Nógrádban, a többi bányában, az olajbányászat különböző területein és a bányagépgyárakban. A kezdeményezőket gyorsan és sokan követték. Terjedt az a felismerés, hogy a szocialista munkaverseny nem csak a termelési mozgalom, hanem egyik jelentős formálója a szocialista gondolkodásmódnak. A kezdeményezők érdeméről ezért a tisztelet hangján szólunk. A szakszervezet titkára ezt követően arról beszélt, hogy a brigádmozgalom mindig képes volt önmaga megújítására. Beszédét így folytatta: — A nehézségek leküzdésében időt és fáradtságot nem kímélve a brigádok mindig élen jártak, mindenütt ott voltak és vannak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ez akkor is így volt, amikor a termelés mennyiségi oldala került előtérbe és jelenleg is, amikor felismerve a korszerű gazdálkodás követelményeit, a vállalások jelentős részében a minőségjavítás, a termelékenység növelése, az anyag- és energiatakarékosság kap nagyobb hangsúlyt. Ezt követően a bányászati ágazatok termelési feladataival foglalkozott, majd az alábbiakat mondotta: — Az 1979. évi népgazdasági terv — ezen belül a bányászat terve — komoly és felelősségteljes feladatokat tartalmaz. Látnunk kell, hogy az V. ötéves tervben az elképzeltnél nehezebb feltételek között kell dolgoznunk. A terv teljesítéséhez azonban megvannak a feltételek, de a feladatok mindenkitől, minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényelnek. A vitaindítót követően felszólalt Havasi Ferenc, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a bányaipar szocialista Méltatta munkájuk brigádjait, eredményeit és utalt az éves feladatokra, amelyek teljesítése bányászattól, s más ágazatokatól is az eddiginél szervezettebb és hatékonyabb munkát igényel. Simon Pál nehézipari miniszter felszólalásában hangoztatta, hogy a szocialista brigádmozgalom kibontakozásával együtt kezdődött meg a bányászat nagyarányú gépesítése. Ma már a bányamunka és a bányász nem olyan, mint húsz évvel ezelőtt. A hatékony munka fontos feltétele, hogy ez a kapcsolat még jobb összhangba kerüljön, soha ne szakadjon meg. A tanácskozás résztvevői végezetül elfogadták a szocialista brigádokhoz intézett felhívást, majd a brigádmozgalomban elért eredmények elismeréseként Simon Pál miniszter tíz dolgozónak a Kiváló Bányász, tizenegynek pedig a Kiváló Munkáért kitüntetést adta át. Közöttük volt Illés András szorospataki vájár, aki a szocialista brigádmozgalom keretében végzett jó munkájáért a Kiváló Bányász miniszteri kitüntetést kapta. A mozgalom kezdetétől — 1957-től — aktív résztvevője, 1970-től pedig a Zója ifjúsági brigád vezetője. A 12 fős vágathajtó brigád EHOB-géppel dolgozva éri el kiváló eredményeit. Sikeres munkájukhoz és a kitüntetéshez gratulálunk! ILLÉS ANDRÁS Nemzetközi gyermekév —1979 Az 1979-es esztendőt nemzetközi gyermekévnek nyilvánította az Egyesült Nemzetek Szervezete. Képünkön: A gyesen levő kismamáknak műsort adnak Nagybátonyban, a Bányász Művelődési Házban az óvodások. Eredményeink, tennivalóink A kisterenyei építési üzem MSZMP végrehajtó bizottsága munkaterve alapján megtárgyalta az 1978. évi gazdálkodás tapasztalatait a cselekvési program alapján. A jelentés joggal tett olyan megállapítást, hogy a pártbizottság és a pártalapszervezetek gazdaságát irányító, szervező, segítő és ellenőrző munkája az elmúlt évben — az előző esztendőkhöz hasonlóan — rendszeres és hatékony volt, hiszen túlteljesítettük az 1971. évre meghatározott feladatainkat. Ezzel egyidejűleg az V. ötéves terv első három évére kitűzött irányszámok is megvalósultak. Valamennyi fontosabb termelési és gazdasági mutatót teljesítette az építési Segítette céljaink elérését a jó politikai légkör, a dolgozók többségének lelkes munkája. Mindez megnyilvánult a bányásznap, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61 évfordulójára és a KMP megalakulásának 60. évfordulójára indított munkaversenyben, a kommunista műszakokon való megjelenésben és az ott kifejtett tevékenységben, a társadalmi munkaórák további növekedésében. A pártfórumok mellett más üzemi fórumok napirendjén társadalmi szerveink programjában is megfelelő helyet kapott a gazdasági építőmunka végrehajtására való mozgósítás. Segítette céljaink elérését a szocialista brigádmozgalom ereje és a kommunista gazdasági, műszaki vezetők odaadó, lelkiismeretes tevékenysége. Árbevételi tervünket mintegy 20—23 százalékkal teljesítettük túl, ami 140 millió forintot jelent. Eredménytervünket 87 százalékkal teljesítettük túl, ami 20 millió forint. A termelés emelkedésének forrása — a faiparnál jelentkező többletlétszám ellenére is — teljes egészében, 100 százalékban a munkatermelékenység volt. Elért eredményeink értékét növeli, hogy az elmúlt évi tevékenységünket jóformán műszaki fejlesztés nélkül oldottuk meg. A helyes anyag- és energiagazdálkodást valamennyi termelőegységünk korának középpontjába munállította. Fő vonalaiban az alábbiakban látjuk legfontosabb tennivalóinkat. A vállalatunk növekvő saját rezsis beruházási munkáit az eddiginél nagyobb hatékonysággal és a határidők tartásával kell elvégeznünk, hiszen ezek a vállalat, dolgozóink szociális, kommunális ellátottságát szolgálják döntő többségben. Az elmúlt évinél nagyobb felelősséggel és következetességgel kell elvégezni az önköltséges munkáinkat, amelyek elsősorban dolgozóink munkakörülményeinek további javítását szolgálják. A kisterenyei telephely vízellátásának rekonstrukcióját egyértelműen be kell fejezni. Gyorsítani kell a törpevízművek elkészítéséhez szükséges felkészülésünket, a kivitelezés hatékonysága érdekében. A Salgótarján területén épülő FÜSZÉRT-raktárnál munkánkat úgy kell megszervezni, hogy a határidőnek eleget tegyünk. A nagybátonyi fatelep költözését és az ehhez szükséges feltételek megteremtését meg kell gyorsítani. A fuvarozási irodától bérelt tehergépkocsik kihasználtságát az építőipari tevékenységben, a hasznos teherszállítás további növelésével, a faiparnál a rakodótelep és pótkocsik használatával hatékonyabbá kell tenni. Erőfeszítéseket kell tennünk a vezetésnek és a dolgozó kollektíváknak egyaránt a munkafegyelem, a technológiai fegyelem erősítésére, a minőségi munka és a munkaidőalap kihasználásának javítására. se A vezetési színvonal ennekérdekében felsőfokú végzettségű építészeti szakkáderek beállításával kívánunk előbbrelépni. A Dolgozz hibátlanul mozgalmat az eddiginél nagyobb mértékben, tervszerűbben, következetesebben kell felhasználni a vezetési színvonal és a vezetési döntések javítása, illetve segítése érdekében. A végrehajtó bizottság jelentésének és vitájának az volt a végső következtetése, hogy a kisterenyei építési üzem kommunistái és dolgozó kollektívája felkészült az 1979- es esztendő megnövekedő feladatainak végrehajtására. Ennek biztosítása érdekében — a megnövekedett feladatokat figyelembe véve — készítjük el 1979. évre szóló cselekvési programunkat. Kovács Miklós