Nógrádi Bányász, 1985 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1985-01-17 / 1. szám
Bizalmi testületi ülés vállalatunknál Felelős döntések termelésről, gazdálkodásról, kollektív szerződésről, szociális tervről Tavaly teljesült a vállalat árbevételi terve, s az eddigi számítások szerint tíz- és húszmillió forint közötti eredmény állt össze — tudhatta meg pénteki ülésén a bizalmitestület Zsuffa Miklós vezérigazgatótól. A bányászok felszínre hoztak 1 millió 7 ezer 768 tonna szenet, így a tervet 0,8 százalékkal túlteljesítették. Igazodva a lakossági igényekhez 95 ezer tonna helyett 116 ezer tonna „TÜZÉP- szenet” termelt a vállalat. Ugyanakkor — e szerkezetváltás következményeként — az „energetikai szén” az előirányzottnál kevesebb lett. A változó követelményekhez való évközi alkalmazkodás miatt a vágathajtás is visszafogottabban alakult a tervezettnél: a mérséklődés kétezer folyóméter. Ez főleg Szorospatakon okozott döccenőt: ott nem készült el a termelés folyamatosságához kellő váltófront. Gondok árnyékét vetíti előre a szén minőségének változása is. Bár tavaly , a lakossági szén arányának bővülése révén a vállalati „fajlagosak” jók voltak, a kiadós meddő mennyiség miatt a szén „kiesik a szabványból”. Idén a vállalat egymillió tonna szénnel kíván a népgazdaság rendelkezésére állni. A terv szerint 730 ezer tonnát mélyművelésből, a többit külfejtésből kell előteremteni. A legnagyobb feladat hányásra hárul: itt 290 ezer tonna szén — ebből 105 ezer tonna lakossági fűtőanyag — az egyik fontos tervmutató. A másik lényeges mutató 6100 folyóméter. Ilyen hosszú vágatot kell hajtani a fontos aknaüzemben. A vállalat összes vágat hajtási terve csaknem 11 és fél kilométer, ebből 600 méter a Bányászati Aknamélyítő Vállalat terve Kányáson, a lejtősakna-beruházás keretében. A feszes terv végrehajtásához ember és gép összehangolt munkája szükséges. Gond, hogy idén is jelentős arányban mennek nyugdíjba a bányászaink, s az ő pótlásuk új emberek fölvételével nem látszik teljes mértékben megoldhatónak. Nem egészen zökkenőmentes a fiatal dolgozók megtartása sem. Többféle módszerrel kell vonzóvá tenni a bányai munkát, egyebek közt a körülmények javításával. A bányási 400 fős fürdővel kapcsolatban még zajlik a kötélhúzás. Az épülethez kellő 15 millió forintra a gépesítésben is égetően szükség volna: három vágathajtó kombájnt lehetne rajta vásárolni. Ám szempont az is, hogy leőven, aki kezeli a kombájnt, így hát alapos mérlegelés szükséges. A körülmények jobbítása mellett más módon is el kell érni, hogy a fiatalok perspektívát lássanak maguk előtt a vállalatnál. E lehetőségek felszínre hozatalában és valóra váltásában a mozgalmi apparátusok leleményes, önzetlen, élénk tevékenysége is elengedhetetlen! önzetlenségben a kétletezi dolgozók kiváló példát mutattak: az év folyamán hatvanezer tonna szenet termeltek ki szabadnapokon, e ráadás-erőfeszítés nélkül veszélyben forgott volna a tavalyi, tervteljesítés. Külön bekezdést érdemelnek a vállalati gazdasági munkaközösségek. Jelenleg hatvankettő ilyen működik az egységnél egybeszámolva nyolcszáz fővel. Ők a második fél évben 15 millió forinttal gyarapították az összesen 1 milliárd 311 millió forint árbevételt. A vgmk-k munkájából nem kevesebb, mint 4 millió forint nyereség állt össze! Ez minden közvetlen értékítéletnél többet mond e fontos csoportok hasznosságáról. A vezérigazgató — részben szóbeli, részben írásos — előterjesztéséhez többen hozzászóltak. Dósa István szorospataki bizalmi fölvetette egyebek közt azt, hogy a tervet az objektív gátló tényezők miatt is módosítani kellene év közben. Tavaly előfordult például az, hogy egy 2—PNB—2-es gép meghibásodott, a termelésből kiesett, de a követelmény ugyanannyi maradt, mintha a masina rendesen termelt volna. A jelenleg megmunkált meredek dőlésű vágatokban több gép csak nehezen alkalmazható. Véleménye szerint a gépesítésben intézkedések szükségeseik. gyors A fiatal dolgozókkal kapcsolatban kifejtette, hogy nem szabad meglepődni azon, ha kedvezőbb munkahelyeket keresnek. Kedvezőbb lehetőségek felvillantásával kell maradásra bírni őket. Nagy Emil, a kisterenyei acélszerkezeti üzem bizalmija konkrét adatokat felsorolva érzékeltette a testülettel: milyen mértékben teljesítette túl a tervet kollektívája. Mint az optimista szakszervezeti tisztségviselő közölte: az üzem idén is jól kívánja teljesíteni az előirányzatot. kánvási bizalmi a Nagy Béla korábbi évek tapasztalatából kiindulva előrelátóan fogalmazott: „Kártyásnak 290 ezer tonna — meg azon felül — tervet kell teljesíteni”. Majd fölvetette a kérdést: mi lesz, ha az önjáró szerkezetek nem érkeznek meg? „Gép nélkül probléma lesz!” — bocsátkozott jóslásba a dús oldalszakálllú férfi. És megfogalmazta a teendőt: a gépesítés mellett kell mindenkinek kiállni! A tavalyi gazdálkodás eredményeinek és az idei termelési tervnek a megvitatásán a kívül még öt napirendje volt bizalmi testületi ülésnek. Újítás rejlett a kollektív szerződés idei módosítására vonatkozó pontban. A vállalat történetében először alternatívák közül kellett választania a testületnek, szavazással. Az egyik eldöntendő kérdés az volt, hogy a robbantómesteri pótlék — „azokra a műszakokra, amelyek alatt a robbantómester robbantóanyagot vételez ki és ezzel is számol” — 30 forint legyen vagy 40 forint. Vályi Károly szorospataki bizalmi természetesen a 40 forintos pótlék mellett kardoskodott. Mit magyarázta: a nehezedő körülmények közt a robbantómester vállát is nagyobb teher nyomja s így is precízen kell felelősségteljes feladatukat megoldaniuk. Az ellenérv az volt, hogy a 40 forint felborítja a különböző pótlékok közötti jelenlegi viszonylagos egyensúlyt. Hiszen nemcsak a robbantómestereken, hanem például a csapatvezetőkön is jelentékeny felelősség nyugszik. Ahhoz viszont, hogy a pótlékokat általánosan emelni lehessen, nincsenek meg a feltételek. Az erre fordítandó pénzt máshonnan kell elvenni. A testület gondos mérlegelés után a 40 forintos pótlék mellett szavazott, egyhangúlag. A másik kérdéses dilemma az volt: a mesterszakmunkások minden műszakra megkapják a 20 forintos pótlékot, vagy csak azokra, „amely műszakok alatt mesterszakmunkás-színvonalat igénylő munkát végez”? Az utóbbi verzió mellett olyan érv hangzott el: ha valaki cukrászként szerzett mesterlevelet, azt bányában kevéssé tudja hasznosítani. A rendelkezésre álló feszes keretből inkább azt kell díjazni, ha valaki bányai munkafogásokban jeleskedik. Ámde fölvetődött a kérdés: „Ki dönti el, mikor végez valaki mesterszakimunkás-munkát?” A kérdés megfogalmazója Szentpéteri Róbert volt. A kányási bizalmi utalt arra, hogy e célra nincsenek egzakt módszerek’.” A testület egyhangúlag a Szentpéteri-féle érvelést látta rokonszenvesebbnek, s a pótlék állandó fizetése mellett döntött. Megoszlott a testület véleménye a harmadik alternatív javaslattal összefüggésben. Ez egy viszonylag másodlagos tevékenységre, a pénzőrzésre rórt. A 36 a 7 ellen vonatkoarányú szavazat értelmében: aki pénzőrzésre vállalkozik, az például szabadnapon nem 800 forint/24 óra díjat kap, hanem óránként 50 forintot. Sok lényeges momentumot tudnak meg a bizalmiak a dr. Lipták Sándor szociális igazgató által előterjesztett szociális tervből. E dokumentum leglényegesebb fejezete a munkavédelemre vonatkozik. A bányáknál elsősorban sújtóslégrobbanás és a bányaa tűz megelőzését szolgáló értékes új műszerek beszerzése és elhelyezése lesz jellegzetes teendő. Már most több intézkedés született a különböző bányáik szellőzésének javítására. A bányamentő-állomás technikai szintjét szivattyúegység, riadógépkocsi, hordozható kompresszor beszerzésével kívánja emelni a vállalat. Idén 840 ezer forintot szánnak elsősegélyhelyek fenntartására, 200 ezer forintot orvosi műszerek beszerzésére. Alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyamot 120 fő, bányamentőképzést 30 ember végez. Szakmunkás-utánpótlás céljából idén 40 tanuló beiskolázása látszik reálisnak. Vájárszakmában ugyancsak 40 fő részére indul előkészítő tanfolyam. Különböző képző és továbbképző oktatásban 1697 fő vesz részt. Közművelődésben soros tennivaló az öntevékeny művészeti csoportok tevékenységének gazdagítása, fiatalok bevonása az amatőr mozgalomba. Az ifjúsági klubok tartalmi, szervezeti életét erősíteni kell; a rétegklubokban az ismeretbővítés mellett véleménycserékre is lehetőséget kell nyitni. Új helyzet elé állította vállalatot egy „B” betű! Nevezetesen az STC-neik SBTC-vé való „replaszírozása”. Mint a Lipták-féle előterjesztésből kitűnik: a sportklub „objektumai elhasználódtak, fűtése, energiahálózata korszerűtlen, életveszélyes. Emellett igen nagy a közvélemény nyomása, hogy a bányász színekben az elmúlt évektől eredményesebben szerepeljenek.” E nyomást érzékeltette kiválóan Nagy Lajos szorospataki szbtitkár szenvedélyes iása. A nagybátonyi felszólósportklub elnöke őszintén, indulatait sem szégyellve számolt be arról, hogy a dolgozók őt magát is sűrűn kérdőre vonják: nem okoz-e aránytévesztést az új helyzet a bátonyi klub rovására. A tisztségv •elő számokat is említett, amelyekből ilyen értelmű következtetés is levonhatónak látszhat. A jelentős szakszervezeti gyakorlattal rendelkező szakember finom érzékkel „sportdiplomáciának” nevezte azt, a mozzanatot, amely — szerinte — az újonnan átvett klubball összefüggésben fölmerülő költségeket a kevésbé kedvező irányban módosíthatja. Sportra egyébként 3 millió 181 ezer forintot fordít idén a vállalat a jóléti és kulturális alap szakszervezeti döntési jogkörbe tartozó keretéből. Ez a keret összesen 24 millió 66 ezer forint. Legnagyobb része — csaknem 17 millió forint — az üdültetés támogatását fedezi. Segélyezésre 1 millió 50 ezer, „szociális célú felhasználásra” 315 ezer, kultúrára 2 millió 600 ezer forint jut. Vállalati üdültetésben egyébként 3 ezer 300 fő számára nyílik lehetőség. Lényeges körülményre hívta fel a bizalmi testületi tagok figyelmét Czene Géza biztonságtechnikai osztályvezető. Mint a szakember mondta: a baleseteknek a szenvedésen és a családi tragédián kívül jelentős gazdasági „kihatása” is van. Tavaly egy balesetre átlagban 27 kieső munkanap jutott! „Az üzemeknél megtartott balesetelhárítási, munkavédelmi oktatások nem voltak eléggé hatékonyak, nem érték el céljukat — állapítja meg a bizalmi testület elé tett idei „Munkavédelmi és biztonságtechnikai intézkedési terv”. Mint a dokumentum fogalmazói vélik: — Nem sikerült biztosítani az oktatáson a dolgozók mindenkori részvételét, a kellő odafigyelést.” Idén e hibák megszüntetésére „kell az irányvonalat venni”. A terv bőségesen tartalmaz konkrét, helyhez, időhöz kötött feladatokat, valamint általános teendőket. Ez utóbbiak egyike, hogy „A kvázi balesetek kivizsgálásának kellő fontosságot kell tulajdonítani.” Az üzemvezetők az ilyeneket kivizsgálni és jelenteni kötelesek. Mivel a balesetmentes munkát ösztönző prémiumrendszer nem felel meg az „elvárásoknak”, új érdekeltségi rendszert kell kialakítani. El kell érni, hogy csak a balesetmentesen dolgozó ember, csapat, körlet kaphassa meg a „kitűzött anyagiakat”. E témakörbe tartozik környezetvédelem, illetve ennek magasabb szintre emelése. Idén is megszerveződik az üzemek közötti tisztasági verseny. Ezt évente két alkalommal értékeli az fórum, s a nyertesek illetékes jutalmat kapnak. A bizalmi testületi ülés „Egyebekében foglalkozott lapunkkal, a Nógrádi Bányásszal is. Mint Németh Tibor elnökségi tag bejelentette, az országos lapáremelés ezt az orgánumot is érintette: példányonként 30 fillérrel drágul az újság, így az éves előfizetési díj 31 forint 20 fillér. A testület a bejelentést tudomásul vette, Molnár Pál Zsuffa Miklós vezérigazgató vitaindító beszámolót tart. A szorospataki bányaüzemtől Dósa István gépészeti csoportvezető A szünetben Farkas József vszb-titkár, Németh Tibor titkárhelyettes, valamint Agner Gyula SZMT közgazdasági osztályvezető a beszámoló adatait elemzi. A vszb bizalmi testületi ülésen a beszámolót hallgatják. Kányás-bányaüzemtől Nagy Béla frontmester A kisterenyei vállalkozási üzemtől felszólalt Vanya Emil csoportvezető. Kányás bányaüzemtől Tőzsér György vágathajtó vájár. [ NÓGRÁDI BÁNYÁSZ 3